Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-29 / 230. szám
Csütörtök, 1966. szeptember 29. 5 SOMOGYI \fPLAP Hol telel a dinnyemag? ti!! Sok kiránduló számára je- entett megállót Somogytúr és B$jbod között ez a kis házikó 17. előtte tornyosuló dinnye- íeggyel. Demény István, a ardpusztai dinnyés Heves negyéből jött ide a 67-es nűút mellé, és árulta a fi- lom gyümölcsöt. A dinnyeszezon befejeztével a, gondos gyümölcskertész most a jövőre gondol. Kiválogatja azokat a dinnyéket, melyeknek magjai kiváló minőségű termést hozhatnak, és egy flórharisnyába gyűjtve elraktározza őket. 4,5 millió téglával kevesebb van a tervezettnél Még mindig van remény a lemaradás pótlására PÉLDAMUTATÁS A Somogy-Zala megyei Tégla- és Qserépipari Vállalatnak az Idén nem kedvezett az időjárás. A nyerstégla- gyártás megkezdésekor fagysújtotta az üzemeket, emiatt már az első hónapokban sem sikerült teljesíteniük a tervet A vállalat vezetői, dolgozói úgy vélték, hogy a kiesést hamarosan pótolhatják. Szándékukat azonban nem sikerült valóra váltani, a nyáron ugyanis újabb elemi kár keletkezett. A nyár végén is többször mosta el az eső a nyers építőanyagot. Különösen Zala megyében volt sok a kár. Jelenleg 4,5 millió téglával van kevesebb a tervezettnél. Szeptemberben már eredményesebben dolgozhattak: 28—29 millió téglát gyártottak. A vállalat vezetői azt mondják, ha októberben folyamatosan dolgozhatnak, akkor pótolni tudják a kiesést. Októberi tervük tizennyolc- millió tégla gyártásét írja elő. Kedvező időjárás esetén valószínűleg négy-ötmillióval több téglát készíthetnek. Sajnos, a nyerstégla-gyártásba keletkezett kiesés visz- szavetette az égetést is. Az égetett tégla gyártásának tervét azonban minden valószínűség szerint teljesíti a vállalat. Annak ellenére, hogy az elemi kár mintegy 6,5 millió forintra rúg, továbbá, hogy nem készült el a tervezett mennyiségű nyers tégla, a vállalat az előirányzott termelési értéket produkálta. Előreláthatólag a tervezett 119 millió forint helyett 127 millió forint „értékű árut termelnek év végéig. A termelési érték azért lesz több az előirányzottnál, mert a vállalat gyárt gépeket is, és építőipari munkát végez a most épülő kőröshegy! téglagyárnál. Műszálhúzásra is vállalkoznak a kefegyáriak A népgazdaság fizetési mérlegét javító beruházás a Szigetvári utcában A Kaposvári Kefeanyag- kikészítő Vállalatnál belezték az új üzemrész építését. A mintegy ötszáz négyzetméter alapterületű épületben már a központifűtés-szerelők dolgoznak. — Mit fognak gyártani az új üzemben? — kérdeztük Podráczky János főmérnöktől. — Kezdettől fogva olyan profil megszerzésére törekedtünk, amely egyrészt javítja a népgazdaság fizetési mérlegét, másrészt a következő években újabb munkafolyamatokkal bővíthető. Tudtuk, hogy a kefeipar nagy meny- nyiségű műszálat hoz be Nyugatról. Ez sokba kerül az államnak. Mintegy 50 százalékkal kevesebbe kerülne egy kiló műszál akkor, ha a nyersanyagot külföldről hoznánk, a műszálhúzást pedig itthon végeznénk — mondtuk. — S ha a külkereskedelmi szervektől, az Országos Tervhivataltól, a Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Főigazgatóságától és a megyei tanács ipari osztályától megfelelő támogatást kapunk, el tudjuk vállalni a műszálhúzást. — Megkapták-e a támogatást? — Igen. Az Országos Tervhivatal hozzájárult a beruházás megvalósításához. Olaszországból három darab szálképző gépsort, továbbá szálbontó-, válogató és hullámo- sító gépet, szálhegyező berendezést vásárolunk kilencven- ötezer dollár értékben. A gépeket október 15-e körül rendeljük meg. Müvei az olasz cég három hónap múlva szállítja a berendezéseket, a műszálhúzást márciusban kezdhetjük meg. — A jövő év márciusáig üres lesz az új üzemrész? — Nem. Hulladékot fogunk feldolgozni benne exportra, és próbagyártást végzünk növényi rostokkal. Vadon termő gyógynövényekért 100 000 forint (Tudósítónktól.) A kaposvári földművesszövetkezet gyógynövényfelvásárlója már több év óta szervezi a vadon termő gyógynövények begyűjtését. Mintegy 25—30 személy foglalkozik ezzel rendszeresen, és a begyűjtött mennyiségeket a Herbáriának adják át. A tavasszal fagyöngyöt, hársfavirágot, cickafarkú virágot, bodzát, aranyvesszőt és porcsinfüvet adtak át a Herbáriának, most a kankalingyökér, a galagonyabogyó és a kukoricabajusz begyűjtése folyik. Előreláthatólag ebben az évben csaknem százezer forint értékű gyógynövény kerül ki megyénkből. A VARRÓGÉPEK VIJJOGÁSÁTÓL nehezen értettem a választ. A fiatal lány megismételte, de úgy, hogy a körülöttünk állók is hallják. Talán egy kicsit jól esett neki kimondani ezt a választ. Pedig nehezen fogalmazta meg. A kérdés így hangzott: »Kit becsül legjobban a szalagon?« I Akit megnevezett, csupán egy mondottal tudta jellemezni: »Mert csöndes és jól dolgozik.-« A választ a többiek egészítették ki azzal, hogy segít azoknak is, akiknek nehezebben megy a munka. Akiről így vélekedtek, tapasztalatait az üzemben szerezte az idősebb szakmunkásoktól, s most a fiatalok között kamatoztatja. Sok gonddal, emberi problémával küzd még a Kaposvári Ruhagyár ifjúsági szalagja. A formálódó — alig néhány hónapja alakult — kollektívában még nem mindig értik meg egymást az emberek. De megállapították a mércét: mindenkit a munkája után becsülnek meg. NEM tjj AZ, amit a ruhagyár fiataljai mércének tartanak. Nemrégen a Textilművekben jártam. Hajnalfelé, amikor már minden ember nagyon fáradt, megkérdeztem egy fiatal, alig néhány hónapja dolgozó lánytól: »Miért nem ül le, hiszen jól mennek a gépek? Nincs szakadás, s a műszak utolsó harmadában már jólesne a pihenés.« Ehelyett a gépeket tisztította. Így válaszolt: »Ha tiszták a gépek, kevesebb a szálszakadás, többet tudunk termelni, s köny- nyebb lesz annak is, aki utánam jön majd a következő műszakban.-« »Kérte erre valaki?« — faggattam tovább. Fejcsóválás volt a válasz. Nem kérte senki, ezt ő így tanulta. A mun- I kamódsz3r--.ladó, alá bavzr.;- . te a gépek birodalmába, mindig így csinálta. Az ő példáját követi most. A munkamódszer-átadók idősebb szakmunkások. Nem egy közülük már azóta itt dolgozik, amióta megindult az üzem. Sok apró megfigyelést gyűjtöttek össze hosszú évek alatt. S ezeket most közkincs- csé teszik a fiatalok között. S a módszerrel együtt átadják hűségüket, fegyelmezettségüket is a fiataloknak. Egyikükkel a kora nyáron találkoztam. Az életéről kérdezősködtem. Vajmi keveset tudtam meg tőle, mert nagyon sietett. Ment vissza az üzembe, pedig a szakmány- vezetője küldte föl a szak- szervezeti irodába. A kérdésre, hogy miért siet any- nyira, ezt válaszolta: »Mit szólnak a lányaim (a hozzá beosztott ipari tanulókat nevezte így), ha látják, hogy sokáig magukra hagyom őket? Mert ha a fiatalodtól megköveteljük, hogy pontosak legyenek, hát önmagunknak sem engedhetjük meg a késést és a lógást.« EGV KÖDÖS szeptemberi , hajnalon álmos szemmel néztem a cukorg/ár indulását. Valaki egyszer azt mondta: »Nem jól működik a billenőmé,deg.« Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, hogy legalább tíz ember futott fel a lépcsőkön kulccsal, kalapáccsal a kezében, hogy segítsen. Pedig akadt közöttük néhány, aki csak délután kezdte volna a munkát. De bent maradtak este, vagy bementek kora hajnalom, mert ott akartak lenni az üzem indulásánál. Segíteni akartak, hogy minden s.-.;ke..ő ...iául menjen. Az a fiatal mérnök, aki először látta a gyárnak ezt a rezdülését, nem csupán a rohanást, az idegfeszítő órák emlékét vitte magával, hanem azt a szere tetet is, ahogyan az emberek körülfogták az induló üzemet. Akkor jutott eszembe egy korábbi beszélgetés. Még javában folyt a gyár javítás", öreg munkásokkal besaélg tem, s valaki megemlített : »Ha elkezdődik a kampány, itt nem lesz sem ünnep, sem vasárnap. Nekünk mindig talpon kell lenni.« Senkinek a szavából nem éreztem sem akkor, sem azóta a neheztelést ezért. Szívesen jönnek így tanulták ezt az öregektől, s így adják tovább a fiataloknak. Hogy mennyire hatékony ez a példa, mi sem bizonyítja jobban, mint a! hogy Kaposvárnak nine -. egyetlen üzeme sem, ahtíl annyi volna az állandó munkás, mint a cukorgyárban. Ide ha bekerül valaki — pedig nincs kiemelt fizetés —, csak akkor megy el, ha nyugdíjazzák. Nem csoda, ha generációk dolgoznak együtt. EZ A PÉLDAMUTATÁS, bármilyen furcsán hangzik is, egy kicsit közéleti szereplés is, mert a közvéleményt, a gyár kollektívájának a munkához való viszonyát formálja. Nem hangzatos frázisokat mondanak arról: jobban kell dolgozni, hogy jobban éljenek. Tettekkel, példákkal bizonyítják. S az eredmény számottevő. A statisztika ugyan nem képes kimutatni, hogy egy közösségben kik azok, akik jól dolgoznak, akik előreviszik a munkát, de hát tulajdonképpen nincs is szükség erre. Az emberek a legjobb statisztikusok. Mindenkiben él az a természetes érzés, hogy előbbre lépjen, többet adjon holnap annál, amit ma adott. S ha erről nincs is statisztika, nyugodt szívvel leírhatom: sok olyan ember van, aki példájával, szorgalmas munkájával húzóerőt jelent a többinek. S az a sok munkás, aki őket követi, még több emberben ébreszti föl a tenni akarást, a jó munka iránti vágyat. A személyes példamutatás így lesz közéleti szereplés, határozott állásfoglalás a munka, az üzem mellett. S ezek az emberek névtelenül is propagandisták. A legjobb propagandaeszköz van a kezükben: a példamutatás. Kercza Imre Az illetékes válaszol Leváltották a nagyatádi gépjavító igazgatóját Augusztus 4-i számunkban foglalkoztunk a Nagyatádi Gépjavító Állomáson tapasztalt visszaéléseikkel, Dombóvári József igazgató és Gardi Istvánná főkönyvelő mulasztásával. A Földművelésügyi Minisztérium Gépjavító Állomások Főigazgatósága cikkünkre egyebek között az alábbiakat válaszolta: »Valóban fennáll az állomás felelőssége, hogy Tóth Zoltánt erkölcsi bizonyítvány nélkül bizalmas munkakörben foglalkoztatta, de erre a beosztásra még az állomás korábbi igazgatója alkalmazta... Az állomás igazgatója Tóth Zoltánt fegyelmi eljárás alá vonta, és munkaviszonyát megszüntette. Hanyecz Imre volt főmérnököt az általa elkövetett szabálytalanságok, visszaélések és az ellenőrzés elmulasztása miatt fegyelmi határozattal más állomásra, alacsonyabb munkakörbe helyezték, és ellene bűntető följelentést tett az igazgatóság. Az 1965. évi mérleghamisítás ténye fennáll. A mérlegbe bekerült adatért elsősorban Kozma Miklós beosztott könyvelő a felelős. Az állomás igazgatója és főkönyvelője az ellenőrzés elmulasztásában vétkes. Dombóvári József igazgató jogtalan gép kocsi használata miatt az igazgatóság a KPM Autófelügyeletnek bejelentést tett, és kérte a kártérítés kiszabását, s Dombóvári Józsefet 3126 forint bírság megfizetésére kötelezték. Közlöm, hogy Dombóvári Józsefet a gázpalack eltulajdonításáért a Nagyatádi Járásbíróság nem jogerősen felelősségre vonta. Az állomáson feltárt hiányosságokért, illetve az ellenőrzés elmulasztásáért Dombóvári József igazgatót és Gardi Istvánná főkönyvelőt közvetlen felelősség terheli. Az igazgatóság mindkettővel szemben fegyelmi eljárást folytatott le, s beosztásából leváltotta. Dombóvári Józsefet a marcali üzemegységbe brigádvezetői munkakörbe helyezte. Tekintettel arra, hogy a sorozatos visszaélések elkövetőivel szemben a megyei igazgatóság a büntető följelentést megtette, egyes esetekben fegyelmi felelősségre vonást alkalmazott, a főigazgatóság részéről további intézkedést tenni nem szükséges. Borbély Károly osztályvezető.-« Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl az £M Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire; csak kőműveseket pedig siófoki és környéki munkahelyekre vesz fel. Különélési pótlékot fizetünk Kaposvár területén: családfenntartók” nak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelyeken: családfenntartóknak napi 20' Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot 'ia vidéki lakásbejelentéssel ren lelkeznek. Munkásszállást, üzem étkezést biztosítunk. A felvételko tanácsi igazolás szükséges. Jelen, kezés: Kaposvár, 48-as ifjúság dija 5. és Siófok, Fő u. 200. (127395) A Dél-dunántúlii Földgázszolgáltató Vállalat gáz- cseretelepe (Kaposvár, Árok utca 7.) értesíti a fogyasztókat, hogy szeptember 30-án leltározás miatt a (127928) 25-én délelőtt a kaposvári nagy lőtéren négerbarna orkánom tévedésből elcserélődött nagyobbra. Kérem az elcserélőt, hogy a Finommechanikai Vállalat portájára leadni szíveskedjék. (2446) Víz, gáz és központi fűtés szakszerű szerelését, javítását, átalakítását vállalom. Dobos János víz-, gáz- és központi-fűtésszerelő mester, Kaposvár, Marx Károly k;w. 2. (127792) Külön bejáratú bútorozott szoba két személy részére kiadó. Kaposvár, Szigetvár: Utca 23. (127909) Esküvőre menyaszszonyi, koszoruslányi ruhakülönlegességek (rövid és hosszú) kölcsönözhetők Győrfiné- nél, Kaposvár, Berzsenyi utca 9. (127614) Kilójáért 45 fillért fizet a MÉH (127679) A Kaposvári TÜZEP Vállalat felhívja a lakosság figyelmét, hogy a szén- és nyugdíjutaiványok végső beváltási határideje szeptember 30. Később az utalványok nem válthatók be. (127784) Festő, bádogos és üvegező szakmunkásokat fölvesz az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, Kaposvár, szakipari építésvezetőség, Szántó Imre utca 11. sz. (127633) (2466) tllHUN»1'" ANA6Hli.it
