Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1966. szeptember 21. Razzia katonaszökevények után NAGYGYŰLÉS HANOIBAN — MARTIN LUTHER KING BESZÉDE Kínában támadják a kultúra vezetőit A Pravda cikke: Ami most Kínában végbemegy, annak semmi köze a szocialista kulturális forradalomhoz Hármas találkozó Új-Delhiben Joszvp Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, Gamal Ab­del Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és Indira Gandhi asszony, indiai minisz­terelnök október 21-én tárgya­lóasztalhoz ül Új-Delhiben, hogy eszmecserét folytasson időszerű nemzetközi kérdések­ről — jelenti a Tanjug. (MTI) Titkos tárgyalások Salisburyben Az Evening Standard rhode- siai különtudósítója szerint Sa- lisburyban szigorúan titkos tár­gyalások folynak egy kompro­misszumos tervről, amely lehe­tővé tenné, hogy a »törvényes­ség haladéktalanul helyreáll­jon« Rhodesiában. A terv egyes pontjaiban ál­lítólag már elvi megállapodás jött létre, megvalósulása »lehe­tővé tehetné Rhodesiának, hogy elnyerje a függetlenséget egy később meghatározandó időpontban«. (MTI) Megkezdődött a \ovak-per A bécsi esküdtszék előtt hétfőn megkezdődött Franz Novak má­sodik pere. Az egykori SS-tisztet, akinek nagy szerepe volt a ma­gyar zsidók deportálásában em­beréletek veszélyeztetéséért-« von­ják felelősségre. A tárgyalás első napja a vádirat ismertetésével ért véget. (MTI) Az indonéz hadsereg egyik lapja, az Ampera hétfőn reggel azt az értesülést kö­zölte, hogy Subandrio volt miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter »bűnperé­re« tanúként meg fogják Idézni Sukarno köztársasá­gi elnököt is. A Subandrio-perben összesen 50 tanúkihallgatást rendeltek el. A Reuter-íroda jelentése sze­rint a Subandrio-pert szokatlan időpontban nyitják meg: pén­teken éjfélkor — propaganda- okokból még órára is pontosan SAIGON Az amerikai haditengerészet repülőgépei vasárnap bomba­támadásokat intéztek a Thanh Hoa-i pályaudvar ellen, to­vábbá észak-vietnami hajókat lőttek a Tonkini-öbölben. Az amerikai szóvivő szerint egy hajót megsemmisítettek. A saigomi rendőrség szigo­rított razziákat hajt végre a főváros különböző kerületei­ben, hogy összeszedje a kato­naszökevényeket. Mint a Fel- szabadulás Hírügynökség je­lenti, 1966 első felében a dél­vietnami hadsereg 21. hadosz­tályának 2249 katonája szö­kött meg a szolgálatból. DALLAS Martin Luther King egy dallasi sajtóértekezleten til­takozott amiatt, hogy a Viet­namban tartózkodó amerikai katonák húsz százaléka néger, holott az Egyesült Államok lakosságának számában ará­nyuk mindössze tíz százalék. BRÜSSZEL Brüsszelben vasárnap este befejeződött a Vietnammal való szolidaritás nemzetközi konferenciája. A kétnapos ülé­sen 15 európai, amerikai és ázsiai ország mintegy 100 kül­dötte vett részt. Jelen voltak a Béke-világtanács képviselői is. HANOI Vasárnap Hanoiban nagy­gyűlést tartottak abból az al­kalomból, hogy Jozef Lanárt a kormányellenes államcsíny- kísérlet első évfordulóján. Sukamo sorsával kapcsolat­ban a Newsweek című ameri­kai hetilap legújabb számának pletykarovata szellőidet újabb értesülést: Ha az elnököt szám­űzetésbe kényszerítik, akkor Bécsben akar letelepedni. A Newsweek még azt ds tudni véli, hogy Malik külügymi­niszter máris megkeresést in­tézett az osztrák kormányhoz, s Ausztria hajlandó engedé­lyezni SukamÓTiak a tartózko­dást. miniszterelnök vezetésével csehszlovák párti, és kor­mányküldöttség tartózkodik a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban. A nagygyűlésen Pham Van Dong, a VDK mi­niszterelnöke is jelen volt. Jozef Lenárt országa szo­lidaritásáról biztosította a vietnami népet, és kijelentet­te, hogy a csehszlovák kor­A Lambda nem tért pályájára Nem sikerült az a kísérlet, hogy Japán felzárkózzék a szputnyikkal rendelkező or­szágok soraiba. Hétfőn, a Csen­des-óceán partján fekvő ucsi- nurai kísérleti támaszpontról — többszöri halasztás után — fellőttek egy 8,5 tonna súlyú Lambda elnevezésű 4 lépcsős rakétát, amelynek negyedik lépcsője, a 26 kilogrammos ra­kétafej, a tervek szerint mes­terséges bolygóként folytatta volna útját Négy perccel és 10 másod­perccel azután, hogy a negye­dik lépcső is levált, a mester­séges bolygónak kijelölt raké­taegység süllyedni kezdett, és nem tért rá pályájára. A szélsőjobboldali KAMI in­donéz főiskolás diákszervezet a saját lapjában hétfőn azt köve­telte, hogy vonják be a Sukar­no elnök arcképét ábrázoló bé­lyegeket és bankjegyeket. Egy másik jobboldali lap, a Karya Bhakti ugyancsak hét­főn szokatlanul durva táma­dást intézett Sukamo személye ellen. Az egyik mohamedán csoportosulás alapja azzal vá­dolja Sukarnót, hogy ő volt a Szeptember 30-a akció irányí­tója. A lap követeli, hogy »áru­lás miatt Sukarnót ítéljék ha­lálra ...« (MTI) mány síkraszáll a vietnami kérdés rendezéséért a VDK kormányának négypontos és a DNFF ötpontos platformja alapján. * » * Hanoiban szombaton vették át a norvég »Szolidaritás Viet- nammal«-bizottság adományát, egy teljes kórházi fölszere­lést. (MTI) Csempésztek a miniszterek A parlamenti botrány miatt lemondott dél-koreai kabinet két tagját Pák Csöng Hi ál­lamfő fölmentette tisztségéből. Csüng Hum Kim pénzügymi­niszterről és Bök Hki Min igazságügy-miniszterről bebi­zonyosodott, hogy szerepük volt egy 111 000 dolláros csem­pészési ügyben, amely miatt a botrányos parlamenti incidens is kirobbant. Ritka eset, hogy egy tudo­mányos kiadvány felkerüljön az amerikai bestseller-listára. Amikor a Cornell Egyetem fiatal, végzős hallgatója, Ed­ward Jay Epstein két évvel ezelőtt nekifogott szakdolgo­zata megírásának, nyilván maga sem gondolta, hogy ta­nulmánya milyen nagy érdek­lődést vált majd ki. Epstein szakdolgozata Hogyan működik az ame­rikai kormánygépezet vala­mely rendkívüli esetben, amelyet sem jogszabály, sem jogi precedens nem szabá­lyoz? Erre a kérdésre kere­sett választ Jay Epstein, s gyakorlati példának Kennedy elnök meggyilkolását és a Warren-bizottság működését választotta. A dallasi esemé­nyekről korábban megjelent művek szerzői, Thomas Bu­chanan, Joachim Joesten és mások, elsősorban az esemény lefolyásának, mozgató rugói­nak értelmezésére és leírásá­ra koncentrálták figyelmüket. Ök csak logikus »mellékter­mékként« bírálták, korrigál­ták a Warren-bizottság mű­ködését, következtetéseit. Ep­stein — éppen ellenkezőleg — választott témájának meg­felelően elsősorban a Warren- bizottság működésére, vizsgá­lati módszereire és azok hatá­sosságára volt kíváncsi, erre összpontosította figyelmét, e nézőpontból tekintett vissza az eseményekre. A politikai tudományokkal foglalkozó fiatal tudós tömör fogalmazású, szűkszavú elem­zéséből nem Oswald, a fölté­telezett gyilkos — hanem a Warren-bizottság belső konf­liktusai, sajátos drámája bon­takozik ki. Johnson az „előjátékban” Az előjáték, a tagok össze- válogatása Lyndon B. Johnson főszereplésével zajlott le. Az elnök maga állította össze a bizottságot, személyesen győz­te meg a vonakodó, ellenálló Earl Warrent, a köztisztelet­ben álló főbírót, hogy vállal­ja el a bizottság elnöki tisz­tét. Johnson ezután vissza­vonult, és az első felvonás­ban nem is lépett színre. A Warren-bizottság munká­ba lépésének első percétől kezdve reménytelenül küzdött a kapott feladattal: kideríteni és közölni az igazságot az el- nökgyilkossógról, de úgy, hogy ne sértse az ügybe kevert in­tézmények (az FBI, a CIA, a Secret Service stb.) és szemé­lyek (ki tudja, milyen körök­höz tartozó személyek) érde­Pekingben a továbbra is nagy számban terjesztett röp- iratokban és feliratokban éles támadásokat intéznek a kínai kulturális élet vezetői ellen. A röplapok szerzői Kuo Mo- zsón kívül »a burzsoá jobbol­dali elemekhez« számítják Jang Su-lant, az irodalmi és művészeti dolgozók országos, szövetségének elnökhelyette­sét, Li Csaót és Csao Nszünt, a drámaírók szövetségének titkárait, Csao Su lit, az is­mert kínai írót, továbbá a »sötét bandához« sorolták Leng Hszit, a Renmin-Ribao főszerkesztőjét, az Üj-Kína hírügynökség igazgatóját, a kínai újságíró szövetség elnö­két is. Arnoldov professzor a Prav­dában megjelent »A kultúr- forradalom — a szocializmus keit. A héttagú bizottság ki­terjedt munkatársi gárdájából sokan őszinte hévvel keresték az igazságot, de véleményük nem jutott érvényre. »Nem azért vagyunk e helyen, hogy nyitogatni, hanem hogy be­csukni próbáljuk az ajtókat...« — mondta sokat jelentőén a bizottság kulcsembere az egyik fiatal beosztottnak. És a mun­ka közben sorjáztak a meg­oldásra, megválaszolásra váró kérdések: Kapcsolatban állt-e Oswald az FBI-vel és a CIA- val? A bizottság az FEU és a Cl A vezetőinek személyes nyilatkozatával (»szennyes rá­galom...«) megelégedve nem firtatta, hogyan került az Os- waldnál talált papírdarabra Joseph Hosty dallasi FBI-ügy- nök neve, pontos címe és te­lefonszáma? Minden lövés hátulról jött? Igazolják-e a röntgenképek, amelyeket Kennedy boncolá­sakor vettek föl, azt az állí­tást, hogy minden lövés há­tulról jött, és egy és ugyan­azon személy adta le azokat? A képeket a bizottság egyik tagja szerint »ízléstelenség« lett volna megtekinteni, és valóban sem a munkatársak, sem a bizottság nem vette kézbe őket, igaz, a mai na­pig a hollétüket is csak talál­gatják ... Fenntartható-e az a nézet, hogy az elnököt ért első lö­vés okozta az előtte ülő Co- nally kormányzó négy sérü­lését is? A bizottság e döntő kérdésben teljesen megoszlik. Az egyik munkatárs 26 ol­dalas följegyzésben tiltakozik e képtelen föltételezés rögzí­tése ellen. A bizottság egyes jogászai azonban körömsza­kadtáig ragaszkodtak vélemé­nyükhöz: »Ha azt mondjuk, hogy két különböző lövedék okozta sérüléseiket, az annyi, mintha azt mondanánk: két gyilkos volt.« E lehetőséget pedig bizonyos befolyásos sze­mélyiségek, úgy fest, minden­áron el akarják kerülni. A je­lentés — ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy »meggyőző érvek bizonyítják« az egyet­len lövedék elmélet helyessé­gét, ámde kénytelen elismer­ni, hogy e pont körül a bi­zottságon belül is voltak vé­leményeltérések. Epstein a dráma első fel­vonását, konfliktusait elemez­ve — a bizottság összes rnun- kaokmányának birtokában! — kimutatja, hogy a vizsgálatot a közvélemény előtt fémjelző Warren főbíró a kihallgató soknak mintegy 45 százaléké” volt csak jelen, Russel sze"’ tor pedig a tanúvallomás­nak mindössze 6 száza1 ó’""’' hallgatta a saját fülével. A legmagasabb részvételi arány­fejlődésének törvényszerűsé­ge« című cikkéiben írja egye­bek között: A kultúrforradalom lenini elveinek ismeretében teljesen világos, hogy ami most Kíná­ban végbemegy »a nagy pro­letár kultúrforradalom« jelszó jegyében, annak semmi köze a szocialista kultúrforradalom valódi folyamatához. Az ér­telmiségből csúfot űző, könyv­égető, a nagy kínai nép cso­dálatos klasszikus szellemi kincseit megsemmisítő huli- gánkodó ifjaknak miféle kö­zük van a kultúrához? Ma nem lehet sikeresen épí­teni szocialista nemzeti kul­túrát nemzeti burokba zárva, elhatárolódva más szocialista országok tapasztalataitól, szel­lemi értékeitől, figyelmen kí­vül hagyva az új kultúra in­ternacionalista tartalmát. nyal Allan Dulles, a CIA Ken­nedy által menesztett iga: tója dicsekedhet, ő az ülé: nek körülbelül háromnegyedén vett részt, A második felvonásban újra szerepet kap Johnson. A War­ren-bizottság munkájának be­fejezési határideje 1964. jú­nius 1. De ekkor még csak két fejezet van — úgy ahogy — készen a tervezett nyolc­ból! A Fehér Ház azonban türelmetlen. Valakinek na­gyon sürgős a jelentés köz­zététele. A határidőt végül is kitolják augusztus 1-ig. De ez az utolsó dátum. Érthető: 1964 augusztusa mór az el­nökjelölő gyűlések hónapja! A jelöltnek, aki egyfelől »a jó ügy folytatója« szerepét akarja eljátszani; másfelől vi­szont egyszer s mindenkorra le akarja zárni az előző elnök korszakát — szüksége van a mindenkit megnyugtató végső bizonyságra. Amit ünnepélyes keretek között meg is kap 1964. szeptember 27-én. John son, mintegy »a nemzet nevé­ben« átveszi a jelentést, és ezzel lezárul a Warren-bizott ság drámájának második fel­vonása. , Hol vannak a röntgenfelvételek? A harmadik — jelenleg is tartó — felvonás azzal kez­dődött, hogy a 888 oldalas je lentést és a csatolt okmányo­kat elkezdték — olvasni. Per­sze nem az átlagamerikaiak, nem az egyszerű emberek Azok — többnyire — beérik az újságok méltatásaival. (New York Times: »A kimerítő nyo­mozás ... az elnök halálának egyetlen kérdését sem hagyta megoldatlanul.«) Elkezdték vi szont olvasni, elemezni a »to- jásfejűek«, bizonyos »gyanús értelmiségi fickók«, akiket a Johnson-adminisztráció min­dig is az amerikai Délen szo­kásos megvetéssel és lenézés­sel, gyanakvó irigységgel ke­zelt. Elolvasta és írt róla Bertrand Russel, Mark Lane, Fred Cook és Ed-ward Jap Epstein, aki tanulmányával — akár az előbbiek — maga is szereplője lett a »harma­dik felvonásnak«. Eddig azonban sem a War­ren-bizottság mint testület, sem az egyes tagok nem vet­ték föl a nekik hajított kesz­tyűt. És nem szólalt még mee az elnök testvére, az egykori '."azságv.gy miniszter, Robert nnedy sem. aki pedig talán ‘-'1m monda"! valamit a so- ! 't keresett ront’er felvételek • 'Pétéről is. A szereplők '•'.ónban most türelmesek. A 'Tközelebh; '■’»ökválosztásra zsák 1968' ' -öl sor... Márványi György Péter János New Yorkban Hétfőn reggel folytatta tanácskozásait az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 21. ülésszaka. Az ülésszakra New Yorkba ér­kezett Péter János külügyminiszter, a magyar küldöttség vezetője. Péter János tegnap dél­után látogatást tett Gromiko szovjet külügy­miniszternél. A közgyűlés második hetében továbbra is párhuzamos üléseket folytat. Délelőttönként az általános politikai vitában hangzanak el felszólalások, a délutánokat pedig a délnyu­gat-afrikai kérdésnek szentelik. (MTI) Kisanganihan még tart a harc A kongói kprmánycsapatok közelharcot vívnak a zendülő katangai csendőrség utolsó ellenálló egységeivel Kisangani, a volt Stan­leyville környékén. A fővárosba visszaszállított sebesültek el­mondják, hogy a legtöbb katangai csendőr megadta magát ugyan, de a legelszántabbak folytatják az ellenállást. Az UPT hírügynök­ség jelentése szerint 60 katangai csendőr éle­tét vesztette. Vasárnap a fővárosban, Kinshasóban újabb portugálellenes tüntetés zajlott le. Kétezer ember vonult fel a portugál nagykövetség épülete elé, s kórusban kiáltozták: »Vesszen Salazar!«, »Le Csombéval!«. Közben luxus­autó tűnt fel, amelyből Mobutu elnök és Bomboko külügyminiszter szállt ki, s elve­gyült a tömegbe. A kongói külügyminisztérium jegyzéket in­tézett a spanyol kormányhoz. A jegyzék ki­látásba helyezi az államközi kapcsolatok megszakítását, ha Spanyolország továbbra is eltűri, hogy Moise Csőmbe volt^ miniszter- elnök spanyol területen a kongói rendszer megdöntésére irányuló tevékenységet folytas­son. (MTI) Erhard Johnsonnál Bonnban folyik a „csendes fojtogatás” Johnson és Erhard hétfőn kezdődött tár­gyalásaival kapcsolatban Washingtonból olyan hírek érkeztek Bonnba, hogy Johnson elnök »kímélni akarja« Erhard kancellárt, mert a kancellár odahaza gyenge pozícióba került. * * * Bonnban ezalatt egy esetleges kormány- átalakításról folyik a vita. Ezzel kapcsolat­ban a legerősebb CDU-szervezetnek, a Rajna- vidéki pártszervezetnek elnöke, Grundmann észak-raj na-vesztfáliai miniszter kijelentette, hogy Erhardnak november 25-én meg kell jelennie Oberhausenban, a CDU-pártszerve­zet gyűlésén, ha addigra nem tette meg a megfelelő lépéseket, akkor a Rajna-vidéki CDU-pártszervezef megfontolás tárgyává te­szi, ne hívjon-e össze rendkívüli pártkong­resszust, amelyen azután követelni lehetne Erhard lemondását. A kormánykoalícióhoz tartozó FDP parla­menti frakciójának egyik alelnöke, WiZZy Weier viszont kijelentette, hogy a hesseni és bajorországi tartományi választások előtt a kormányátalakítás szerinte nem aktuális. Ar­ra a kérdésre, hogy hol állnak a szabad de­mokraták, Willy Weier kijelentette: Nem le­szünk Erhard zászlóhordozói, de attól is tar­tózkodunk, hogy tört szúrjunk a hátába. Nümbergben a CSU bajtársi szövetségének központi bizottsága követelte, hogy Franz Josef Strausst vegyék be a kormányba. Barzel, a CDU—CSU parlamenti frakció_ jának elnöke Cadenabbiába, a Comoi-tóhoz utazott, ahol Adenauer nyaral. Barzel be fog számolni Adenauernak a pártjában uralkodó helyzetről. (MTI) „Sukarnót ítéljék halálra" — KÖVETELI EGY JOBBOLDALI ÚJSÁG A Kenned y-rej tély A KÉTESZTENDŐS WARRENJELENTÉS KÉRDŐJELEI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents