Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

SomoggiNéplap ’' TT; .'.'' A íízfi. MC<5YE‘ TANACS LAPJ A Hova kerül a buzsáki kézimunka? Az évről évre növekvő idegenforgalom egyre na­gyobb követelmények elé ál­lítja a magyar népművésze­tet. A Balaton-parton is több népművészeti bolt bonyolí­tott le nagy forgalmat ezen a nyáron. A fonyódi népmű­vészeti boltban elmondták, hogy a tervezett havi 30 000 forintos forgalmat jóval meghaladták, például au­gusztusban 30 000 forint érté­kű népművészeti cikk talált gazdára. Ez mind nagyon szép. Ha viszont azt nézzük, hogy eb­ből mennyi volt a somogyi jellegű kézimunka, akkor már kedvezőtlenebb a kép. Ugyanis buzsáki vagy karádi népművészeti cikkek nagyon ritkán találhatók az üzletek­ben. Elmentünk Buzsákra meg­érdeklődni, mi az oka, hogy termékeiket hiánycikként tartják nyilván, és Somogy­bán egyáltalán nem vagy csak alig kaphatók. Az isko­lában találtuk meg Mémeth Gézát és feleségét, a Házi­ipari Szövetkezet részlegének vezetőit. Tíz évvel ezelőtt kezdték megszervezni a hím­zőrészleget a buzsáki kézmű­vesek között. Most már 45 állandó taggal dolgoznak, a szövetkezet adja az anyagot, a vásznat és a gyöngyfona­lat, az asszonyok pedig a szebbnél szebb hímzéseket. Németh Gézáné elmondta, hogy a szövetkezet havonta átlagosan 30 000 forint értékű kézimunkát szállít Siófokra, elosztó központjukba. Vannak viszont olyan asszonyok, akik valamit konyítanak ' a szakmához, de munkájuk mi­nősége nem felel meg a kö­vetelményeknek. ök aztán el­indulnak házalni, s az állo­máson, a mólónál, az or­— Most alig­ha időszerű megmutatnom az ellenőrző­met! szágútcn árulják a futókat, a könyvborítókat, a könyvjelző­ket, s ha történetesen kül­földi gépkocsi érkezik a fa­luba, egymás után szaladnak az idegenhez, és kínálják por­tékájukat. Nagy kárt okoznak ezzel, lejáratják a népművé­szetet. Sanos, a külföldi tu­risták egy része nem műértő, ezért válogatás nélkül meg­vesznek értéktelen hímzése­ket is. Ezeknek aztán nagy reklámot csinálnak külföldön, és a MODEX vagy a Házi­ipari Szövetkezet képviselői alig győzik az igazi magyar népművészet remekeit elhe­lyezni a piacon. Rejtély, hogy hova kerül az a sok buzsáki hímzés, amit a szövetkezet leszállít Mert a Balatonon nincs. Ép­pen ott, ahol a legnagyobb szükség volna rá, hiszen hol reklámozzuk és árusítsuk a somogyi népművészet termé­keit, ha nem Somogybán? Az egész nyári szezonban egyet­len üzletben sem láttunk egy somogyi népművészeti kirakatot sem. Pedig Buzsá- kon kívül itt van Karád is meg a híres balatonendrédi csipke. Alig akad mutatóban egy-két darab. A fonyódi népművészeti bolt télen-nyáron nyitva tart. Áruellátása általában jó, csak az a szépséghibája, hogy éppen somogyi kézi­munkákat nem kap. Ha az idén már nem is, de jövőre feltétlenül változtam kell FESTIK A BŐRKABÁTOT Egy éve vezették be a Patyolatnál a bőrkabátfestést. A beadott mikádókat, lemberdzsekeket, kabátokat feketére és barnára festi a részleg. Hetenként nyolc-tíz bőrkabátot varázsolnak újjá a Patyolatnál. ezen. S. G. Hogy zavartalan legyen a fűtés. Munkára készen a kéményseprők DERÜL A BÍRÓSÁG A bírósági épületek komor fodyosóin bizony sokkal több a gondterhelt arc, a könnyes szem, mint a vidám, mosoly­gós tekintet. Az itt levő em­berek zöme nem önszántából jött ide: idézettek, tanúk, vád­lottak, fel- és alperesek. E komor környezetben is agadnak azonban néha derűs, mosolyt fakasztó pillanatok, amikor — derül a bíróság. * * * A 65 esztendős alföldi pa­rasztembert — életében elő­ször — kihágás miatt idézték meg a megyei bíróságra. Mi­hály bácsi pontosan meg is jelent a tárgyaláson. Amikor a tárgyalóteremben helyet foglalt, a bíróság nem kis meglepetésére karvastag­ságú akáchusángot tett maga mellé a székre. A tárgyalást vezető bíró nem is állta meg szó nélkül, megkérdezte az idős embertől: — Azt a husángot miért hozta magával? — Hát azért, mért az van írva az idézőmre, hogy a vé­delemről magam gondoskod­jak! * * * A 17 éves fiatalember ke­rékpárlopás vádjával áll a fiatalkorúak bírája előtt. A szokványos kérdések föltétele után megkérdezi tőle a bíró: — Szoktál-e olvasni, fiam? — Igen ... — És utoljára mit olvas­tál? — Ezt az idézést — veszi elő zsebéből az idézőpapírt. * * * A bácsit pénzbüntetéssel sújtják. A bíró az ítéletben megemlíti, hogy a büntetés tíznapi szabadságvesztésre is átváltoztatható. Az öreg lát­hatóan megkönnyebbül. A fo­lyosón oda is áll a bíró elé, s kalapját levéve megszólít­ja: — Kérem szépen, bíró úr, szeretnék valamit kérdezni... — Tessék! — Nem lehetne valahogy megoldani, hogy a fiaim ül­jék le helyettem azt a tíz na­pot? — Aztán miért lenne ez jó magának? — Hát csak azért, mert odahaza pontosan tíz fiam van... * * * Bontóperes tárgyalás. A férj 25, a feleség 58 éves. A könnyelműen megkötött házasság után fél évet éltek együtt. Felperes a férj. Az alperes hallani sem akar a válásról: — Miért ragaszkodik any- nyira ehhez az elhibázott há­zassághoz? — kérdi a bíró az asszonytól. — Azért — hangzik a vá­lasz —, mert ő még csak kaphat másik feleséget, de" hol kapok én másik férjet? • * * A felületes olvasás is okoz­hat néha mosolyt fakasztó ese­teket. Így volt ez egy ta­nyasi ember esetében is. M. János polgári peres idéifö- végzésén egy helyütt ez állt: »... tanúkat, valamint . szak­értőket hozzon magával... « Amikor a tárgyalás befeje­ződött, M. János izgett-moz- gott a helyén. A bíró látván emberünk nyugtalanságát, megkérdezte tőle, hogy mi a baj. — A tök... A tökkel, mi legyen, kérem? — Miféle tökkel? — Hát azzal a szekémyivel, amelyik kint van az utcán — i Csak hosszas tanakodás után derült fény arra, hogy > M. János pontatlanul olvasta i el az idéző-végzés szövegét, sí a »szakértőket« bizony »sze-t kér tökkel« tévesztette ősz-1 Az illető alaposan ismeri bírósághoz, s halasztást kért egészségi állapotára hivatkoz­va és a mellékelt orvosi iga­zolásra, amelyen ez a szöveg állt: »... Cerumen est cum aqua calore exlavatum.« Mivel azonban a bíró jól ismerte már az elítélt ra- vaszdiságát, segítségül hívta a törvényszéki orvosszakértőt, aki nagy derültség közben fordította magyarra a latin szavakat: »... Fülzsír meleg vízzel kimosva.« Érthető, ha a kérelmet ezek után nem méltányolták! Z. F. (Tudósítónktól.) Nagy feladatot kell megolda­niuk a Somogy megyei Ké­ményseprő Vállalat dolgozói­nak: a nyolcvanhat szakmun­kásnak és az öt ipari tanuló­nak a következő három hó­napban 674 553 kéményt kell megtisztítania. Ehhez a mun­kához több mint kilencezer há­zat kell fölkeresniük. Elsősor­ban a központi fűtésű házak kazánjainak és füstelvezetői­nek rendbe hozására fordíta­nak nagy gondot Sok helyen ellenőrzik a próbafűtést, s fo­lyik a tüzelőberendezések és füstelvezető csatornák karban­tartása. Emellett igen sok megrendelésük van a cserép- ikáilyhák korom talaní fására, vaskályhák és tűzhelyek tisztí­tására. Ez körülbelül 500 000 forint értékű munkát ad a vál­lalatnak. Szánté minden hivatalban, közintézménynél, iskolában, kórházban elvégezték már a koromtalanítást Nagy erőfe­szítéseket tesznek, hogy a füst- nyumáspróbákat idejében el­végezhessék. Ennél a munká­nál egy gépi berendezéssel ma­gas nyomás mellett füstöt bo­csátanak a kéménybe, és a füst távozásából állapítják meg a kémény használhatóságát, il­letve hibáját. Az év hátralevő hónapjaiban sok új lakás ké­ményét kell átvennie a válla­latnak. Lemaradás nincs, mert az éves égetések nyolcvanhat százalékát, a füstnyomáspró­báknak pedig nyolcvankét szá­zalékát elvégezték. A gyárkémények koromtala- nítása is folyik. A napokban a textilművekben jártak: szom­bat éjszaka álltak munkába, és tisztították ki a nagy kéményt. November 7-én Nagyatádon, a fonalgyár kéményéből szedik ki a hamut, a pernyét és a kormot. Csikóárverés Bábolnán A felszabadulás óta első ízben rendezett csikóárverést a Bábolnai Állami Gazdaság. Csütörtökön a kerteskői, pén­teken pedig a dióspusztai mé­nesükbe hívták meg a kül­földi vevőket és a hazai szak­embereket. Svájci, NSZK, osztrák, brazil és holland vá­sárlók érkeztek. Tíz nemes angol telivér talált új gaz­dára, háromezerháromszáz dollárért kelt el az »Illatszer« nevű szürke mén, amelynek apja a híres, tízszeres ver- senygyőztes »Imi«. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL SZABAD IFJÚSÁG * lot peLeseGe Szélesvásznú NDK-film 1 f dk állt már bl­hat alkalommal róság előtt. Legutóbb is meg kellett vct- na kezdenie féléves bünteté­sének letöltését. Helyette azonban beadványt intézett a Katrin nem boldog. Már házas- i kényelmes életet jelenti férje sága is szerelem nélkül kezdő- számára. Katrin okosan megma- dőtt. Könnyelműsége követkéz- gyarázza férjének: el kell vál- ménve lett, hogy gyereket várt, niuk. Persze egy tengerésztiszttől Így azt a megoldást választotta, hogy összeházasodik Richarddal. Már évek óta gyötri az asszonyt az a gondolat, hogy ö csak a elválni nem olyan egyszerű. A mai gondolatokat tartalmazó filmet vasárnapig játsszák a Sza­bad Ifjúság Filmszínházban» Péuzrahló automata A nyár közepén már egy­szer megintik, hogy a kapos­vári vasútállomás mérleg­automatája rosszul működik. Felhívtuk az illetékesek fi­gyelmét, hogy javíttassák meg, mert az egyébként nép­szerű automata nagyon sok bosszúságot okoz. Átmeneti­leg meg lehetett volna men­teni az utasokat a bosszú­ságtól úgy is, ha kiírják a mérlegre, hogy használhatat­lan. Elmúlt a nyár, és azóta is ott áll az automata a be­járat mellett az egyik sa­rokban, és »rabolja« a jóhi- j szemű embereket. A minap egy fiatal házas­pár próbálkozott a mérleg­gel. Amíg az asszonyka fel­állt, a férfi fogta meg a ka­ron ülő gyereket, aztán for­dítva. A fiatalasszony bosz- szankodott, mert a mutató 25 kilónál állt meg. Férje lein­tette, hogy még ehhez sem ért, majd ő dobja be a húsz­fillérest. Kisebb lett a hang­ja, amikor nála harminc ki­lót mutatott a skála. Valaki odaszólt hozzájuk: — Miért dobják be a pénzt, működik az ingyen is! — Aztán, hogy bizonyítsa igazát, a vékony fiatalember felállt a mérleg­re. Az automata most 135 ki­lót mutatott __ I smét felhívjuk az illetéke­sek figyelmét, hogy javíttas­sak meg végre az utasokat bosszantó pénzrabló automa­tát. N. J. Wmsot&OiC Anekdoták tudósokról Alekszandr Balabanov bolgár professzor igen szó­rakozott ember volt. Egy­szer sétája közben a s^él lesodorta kalapját a fejé­ről. Utánaszaladt, el is kapta. Mikor a kalap a ke­zében volt, elsietett egy új­sághoz, és a következő hir­detést tette közzé: »Bala­banov professzor egy kala­pot talált az utcán. Aki el­vesztette, megkaphatja a szerkesztőségben.« Azután a fejére tette a kalapot, ki­fizette a hirdetés árát, és eltávozott.-* * * »Az ön fia nem való a gimnáziumba. Kár a pén­zért és az időért. Nem szü­letett a tudományra. Ahe­lyett, hogy a latin feladat­tal törődne, füveket gyűjt. Azt hisszük, nem fogja a gimnáziumot sikerrel befe­jezni. Vegye ki az iskolá­ból, és adja mesterségre. Például legyen csizmadia.-t A levelet Linné Károly, a későbbi nagy természet- tudós édesapja kapta. * * * Párizsban 1926-ban tar­tották meg a film terjesz­tőinek kongresszusát. Szá­mos beszéd hangzott el a film jelentőségéről és vár­ható fejlődéséről. Dicsérték a Lumiere testvéreket, a film feltalálóit. Eközben a kongresszus egyik szerve­zőjének figyelmét magára vonta egy szerényen öltö­zött ember, aki csöndesen meghúzódott a terem sar­kában. — Mit keres itt, uram? — kérdezte. — Senkit sem keresők —- felelte halkan. — Nevem Lumiere. * * * Darwin egy díszvacsorán nagyon szép asszony szom­szédságában ült. — Darwin úr — kérdezte kacéran a hölgy —, ön ra­gaszkodik hozzá, hogy az ember a majomtól szárma­zik? Vonatkozik ez teám is? — Feltétlenül — felelte a. nagy tudós —, csakhogy ön nem az átlagmajomtól, ha­nem a bájos majomtól származik. • • * John Dunlop állatorvos fia egész nap háromkerekű triciklijét gyötörte. A vas- kerékök fülsiketítő zajt csináltak. Az apa ekkor vett egy gumi-termofort, azt darabokra vágta, majd ezeket a darabokat össze­ragasztotta a cső formájá­ban, ezt megtöltötte leve­gővel, rászerelte a jármű három kerekére, és így megszabadult az örökös csikorgástól. John Dunlop 1888-ban szabadalmat szer­zett erre az ötletére: így keletkezett a pneumatikus kerék. Somogyi Néolaő A/ MSZTVTT Somot’v mesvei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-13. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi oosta hivataloknál és postisbézbesftőknél. Előfizetési dfj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári iizeméber»i Kaposvári Latinka Sándor utca &

Next

/
Thumbnails
Contents