Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

A keresztszemes — Rákóczi fejedelmi inge — Az Op-art ősei - mértani ábrák a vásznon A legősibb anyag, a szőttes díszítésére fogott valamikor színes fonalat egy fantáziadús asszony. A színes szálak leg­egyszerűbb keresztezéséből született meg a keresztszemes hímzés. Most nem a »druk­kolt" falvédőkre és nem is a vászonom előrajzolt macskát, kutyát ábrázoló keresztszemes hímzésre utalunk. Az ezeknél sokkal nemesebb, sokkal érté­kesebb, a népművészethez tartozó »szálánvarrott" kézi­munkát mutatjuk be. Hazánk két tájegységén, a Mátraalján és Hegyalján vi­rágzott ki a szőttesre szálán varrott keresztszemes hímzés, mint népi díszítési mód. A Mátraalján Tani e technika központja. Itt őrizték meg anyáról-leányra hagyva a ke­resztszemes mintakincset. Az itteni hímzés négy szálat fog­va. át, piros és kék fonallal ké­szül. Anyaga szövőszéken szőtt kendervászon, amit a nyári napra kiterítve fehérí­tettek az asszonyok. A leg­gyakoribb ornamentika; a szív és a madár. Ezt a mintakin­cset használja és tökéletesíti tovább a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet. A ma­tyóházban összegyűjtött, öreg­asszonyoktól megvásárolt vagy ajándékba kapott régi lepedő­végek, abroszok, férfiing uj­jaik mintáit használják most blúzok, asztalterítők díszíté­sére. A hegyaljai keresztszemes egészen más jellegű. E hím­zésfajta művészeti központja Rákóczáfalva. Ezért Rákóczi- hímzésnek is nevezik a fehér vászon két szálát átfogó, egé­szen apró keresztszemes min­tákat. Az elnevezésnek vain azonban történelmi hagyomá­nya is. A sárospataki várból előkerült egy fejedelmi ing, amelyet állítólag II. Rákóczi Ferenc viselt Arany skófium­szin népművészet hatásáról tanúskodik. A népi hímzés — hagyomá­nyokat követő munkák való­ban díszei életünknek, kedvü­kért érdemes lemondaná az ol­csó, vásári »keresztszemes" utánzatokról. K. M. Fürdés és testápolás A forró viz egészségtelen A zuhanyozás fogyaszt A langyos fürdő jó altató Hetenként legalább egyszer^ va­lamelyik nap szenteljünk egy órát a szépségápolás fontos té­nyezőjének: a fürdésnek- Elő a szappant, egy hosszú nyelű ke­fét a hátmosáshoz, s egy nagy szivacsot. Míg a kád megtelik vízzel, tűzzük fel hajunkat,- és húzzunk rá egy gumisapklt, hogy a .haj a nedves levegőben ne veszítse el formáját. Miután tisztító krémmel vagy megfelelő arcvlzzel gondosan el­távolítójuk arcunkról a festéket, üljünk be a fürdővízbe és öt percre adjuk át magunkat a kellemesen meleg víz simogatá- sának. Ha izzadni kezdünk, ken­jük be arcunkat tápláló krém­mel, mert a nedves, meleg, pá­rás levegőben a pórusok kitá­gulnak, a bőr pihen, s a krém hatása fokozottabb. Ezután horzs- kővel dörzsöljük le könyökünket, térdünket és sarkunkat. Kör­münket éles kefével kezeljük, így fokozzuk a vérkeringést, és megszabadítjuk a pórusokat az elhalt bőrsejtektől. A bőr sima és rugalmas lesz. Végül vegyünk langyos zuhanyt, vagy dörzsöl­jük le testünket hideg vízbe már­tott szivaccsal. Bőrünkön így nem marad szappan, feszes és rózsás lesz. Dörzsöljük magunkat erőteljesen szárazra durva fürdő­lepedővel. Ha száraz a bőrünk, masszírozzuk megfelelő krémmel vagy lanolinnal, és puderezzük illatosított síkporral: zsíros bőr­nél használjunk kölnivizet. Mi­után beburkoltuk magunkat a fürdőköpenybe, távolítsuk el ar­cunkról a krémet arcvízzel és hozzuk rendbe hajunkat. Ha még van egy kis időnk, készít­sünk egy arcpakolást: amíg az szárad, hozzuk rendbe körmün­ket, és ezzel be is fejeztük he­ti szépítőkuránkat. Néhány tanács: Ne vegyünk túl hosszú ideig fürdőt: legtovább húsz percig tartson. A hosszas fürdés elfá- raszt, kiáztatja a bőrt, és kiszá­rítja. Túl meleg fürdővizet ne hasz­náljunk: a helyes hőmérséklet 37—38 fok, éppen csak valamivel több a testhőmérsékletnél. A for­ró fürdő gyengíti és f áraszt ja a szívet. ; Ne vegyünk gyakran meleg fürdőt: legfeljebb egyszer-kétszer hetente, azonkívül csak egész rö­vid ideig fürödjünk, jobb zuha­nyozni. A hideg fürdő felfrissít és erő­sít. Akinek van hozzá bátorsá­ga, és el tudja viselni, minden reggel zuhanyozzon hideg vízzel. Ez különösen ajánlatos azoknak, akik szeretnének lefogyni. A hi­deg fürdő fokozza a vérkerin­gést s ezáltal több kalóriát éget el a szervezetben. A langyos fürdő (37 Celsius fok) pihentet, ha este vesszük, megkönnyíti az elalvást. Fürdés után a hideg vagy leg­alábbis egészen langyos zuhany igen ajánlatos, mert sima lesz tőle a bőr. P. p. A hazudozók nem pirulnak A külső jelek magyarázása új kutatások alapján mai, színes kenderfonallal hí­mezték, lehet, hogy Zrínyi Ilo­na valamelyik udvaros asz- szonya egy évet is dolgozott rajta. Az ing hímzése tömör mértani mintát adó, apró ke­resztszemes, a gallért és a kézelőt díszíti. Ma már érté­kes múzeumi kincs, amely hűen tükrözi a tájegységen kialakult népi ízlést és művészetet. A Rákóczi-hímzés azóta tovább gazdago«’ itt — piros és kevés fekete színnel, ágas-bogas, la­za virágok tartoznak minta­kincséhez. Ezek a minták szí­nes alapon, zöld-fekete, sárga színkeveréssel, mértani for­mába, négyszögbe tömörülve, már egészen új stílust jelez­nek. Ezt Beregi hímzés néven gyűjtötték össze a néprajzku­tatók. A tömörebb minta, a mértani formák uralma, a Hegyaljával szomszédos ru­Az embereket leginkább egész sereg külső jel szerint szokták megítélni. E jelek legtöbbjét azonban eddig té­vesen értelmezték. Az ameri­kai lélekbúvárok behatóan foglalkoztak az emberekkel kapcsolatos külső jelek ma­gyarázásával. íme, néhány megállapításuk: A bizonytalan tekintet sem­mi estre sem utal gyenge jel­lemre. Az olyan ember, aki te­kintetével kitér előlünk, leg­inkább fáradt, lelkibetegnek mondható, olyan embernek, aki nem tudja összpontosítani gondolatait. Száz hazudozó kö­zül — mondják a viselkedés okainak kutatói és magyará­zói — 90 egyenesen szembenéz azzal, akivel beszél. A pirulás — legalábbis a nőknél — nem jelent félénk­séget, szégyenlősséget, mert kimutatták, hogy éppen a szégyenlős és félénk asszo­nyok meg lányok pirulnak el a legritkábban. De majd­nem minden nő elpirul a szi­vet érintő alkalmakkor (sze­relem, öröm, bosszúság ese­tén). A férfiak leginkább ak­kor pirulnak el, ha bizonyta­lanok. A hetyke járás nem utal erős jellemre, mint sokan hi­szik, hanem inkább arra szol­gál, hogy a hibákat és a ki­sebbségi érzést palástolja. A magabiztos embernek rugal­mas és puha a járása. Az erős kézszoritás nagyob­bára gyenge önbizalomról ta­núskodik. Azok az emberek szokták erős kézszorítással üd­vözölni ismerőseiket, akik ok­vetlenül jó benyomást szeret­nének elérni. A nagy orrnak állítólag nin­csen semmi köze a kíváncsi­sághoz, hanem erőről és szí­vósságról tanúskodik. Eddig általában úgy vélték, hogy az elálló fül az ostobák jellemzője. Az újabb kutatá­sok ennek szinte az ellenke­zőjét állítják, vagyis azt, hogy az elálló fül az intelligencia biztos jele. (Magyar Szó) Ezt nem lehet kihagyni! RUHÁZATI CIKKEK VÁSÁRA augusztus 8—20-ig 20—30—40 °/o-os árengedménnyel a kijelölt áruházakban és boltokban Még megfelelő választékot talál a kaposvári, barcsi, nagyatádi és Balaton-parti szaküzletekben AJÁNLATUNK Eredeti ár: Engedm. ár: Karton fürdőruha 101,— Ft 60,60 Ft Piké fürdőruha 120,— „ 72,— „ Női shortnadrág 55,— „ 33,— „ Mintás karton 34,50 „ 24,15 „ Ruhaselyem — mintás 57,- „ 39,90 „ Női kartonruha 120,— „ S 1 "T CO L eányka kartonruha 70,— „ 49,— „ Férfi szandál — bőrtalpú 306,— „ 244,80 „ Férfi szandál — műanytalp. 110,— „ 77,— „ Nőd pantonett 134,— „ 93,80 „ Női pantonett 92,40 „ 64,68 „ IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIII BERTOLT BRECHT Tíz esztendeje halt meg Ber­tolt Brecht német író, költő és kritikus, a XX. század egyik legnagyobb drámaírója­Vízszintess 1. Brecht színmű, amely a harmincéves háborúban játszódik. 11. Jíurt Weil—Brecht operája. A* 1966—67-es színházi évadba» Operaházunk is műso­rára tűzi. 14. Az ógörög mitoló­gia szerint az- istenek lakhelye. 15. Valaminek a befejezése után. 16. Bal betűi keverve. 17. Araszt. 19. Szándékozó (—’). 20. Diplo­mások neve előtt álló rövidítés. 21. Cók- ... 23. Magas rangú cím volt a török és mongol né­peknél (névelővel). 24. Állítsátok meg Arturó . . .! (Brecht színmű­ve). 26. Zavarosan gomolyog. 29. A Duna osztrák mellékfolyója. 30. Milano operaháza. 31. Ki­fogyhatatlannak látszó tömeg. 33. Kettős betű. 34. A hirtelen ész­bekapás kifejezésére használt in­dulatszó. 35. Szkandium vegyjéle. 87. Tojásdad alakú. 39. P. T. H0. Ünnepélyesen beiktat. 42. Eppenhogy csak. 43. H. U. 44. Valamiből lemetszett keskeny darab. 46. Fordított kettősbetű. 47. A Visztula mellékfolyója 1-engyelországban. 48. R. L. 50. lyen növény pl. a rozmaring, a “vendula stb. 52. Véletlenül a öldre hullat. 53. A. I. M. 55. lagasabb állásba helyezi. 57. lagyar Távirati Iroda. 58. Az dgyik szülőhöz túlzottan vonzó­dó. 60. Sír anagrammája. 61. Állat lakik benne. 62. Duna... (Község Pest megyében). 64. Azonos betűk. 66. Somlyó Zol­tán írta hozzá dalait. 67. Tör­ténetíró és publicista (1845—1906, Ignác). 69. Vagonrakomány. Függőleges: 1. Bertolt Brecht műve, amelyet 1928-ban írt. 2. A német és a nemzetközi mun­kásmozgalom harcosa (Walter). 3. Nő: név röviden. 4. Kötőszó. 5. Póz betűi "keverve (—,)• 6. Kitűnő füstölt húsféle. 7. Van, németül. 8. M. Z. 9. M. U. 10. Alma-... (a kazah főváros). 11. Tréfa, bohóság. 12. Az okira­tok megszabott formáit érintő- 13. Ferdén, rézsűt. 18. Folyó Ju­goszláviában. 21. Gyötrő, emész­tő. 22. A »Háry János« zene­szerzője. 25. T. A. Ó. 26. Ki­csinyítő. 27. Vasútállomás, röv- 28. Kiváló olasz csillagász, fizi­kus és matematikus (1564—1642). Életéről Brecht színmüvet írt. 32. T. I. G. 35. Jaroslav Hasek népszerű alakja, akit Brecht a második világháborúban szere­peltet. 36. Francia város a La Manche-csatorna legkeskenyebb pontján. 38. Az egyik Brecht- színmű fő alakja. 40. Két név­elő. 41. Csavarja. 43. Olyan energia, amely a gépet mozgás­ba hozza. 45. Becézett férfinév. 47. Szintén nem. 49. Szovjet vá­ros Voronyezstöl északra. 51. Tagadószó. 54. Nem ugyanazzá. 56. A görög mitológiában az al­világ egyik folyója. 58. Nagy si­kerű műsordarab volt ez a Brecht-színmtí nálunk is. 59. Kerek számjegy. 63. I. D. U. 64. . . . -Ovaneszján (neves szovjet atléta). 65. Műveltettő képző. 66. Toktermést hozó gazdasági nö­vény. 68. Y. S. 69. T. K. 70. Egyiptomi Nap-isten. B. J. * * * Beküldendői a vízszintes 1-, 11., függőleges 1., 28., 35.. 38. és 58. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1966. au­gusztus 19-én, péntek délig. Kér­jük olvasóinkat, hogy a szüksé­ges sorokat levelezőlapon küld­jék be, s írják rá: »Felnőtt ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Szigeti veszedelem: Horváth Márk; Te a hazáért halni tudtál; Szulejmán; Almás patak. Anatole France Angyalok láza­dása című könyvét nyerték: Gombás Magda, Varga István, Kaposvár; Varsányi Zsuzsa, Csurgó; Tóth Kálmán, Görgeteg. A könyveket postán küldjük el. Kémia és fizika a konyhában Az ízletes ételt készítő há­ziasszony kémiai és fizikai át­alakulások egész sorának tud­tán kívüli irányítója. Nem ér­dektelen megemlíteni, hogy a szakácsművészek — korban — jóval megelőzték az alkimis­tákat. Tanúsítja ezt az is, hogy az alkímia első eszközeit (tálak, üstök, kemencék stb.) mind a szakácsoktól vették át. De a műveletek ugyancsak azonosak, hiszen a mérés, a melegítés, a bepárlás, az aprí­tás és a keverés egyaránt la­boratóriumi és konyhai műve­let. A főzési nyersanyagok mele­gítésével (sütésével, főzésével) bonyolult folyamatok tömegét indítják el a háziasszonyok. Megváltoztatja az anyagok emészthetőségét, illatát, belső szerkezetét és formáját. A táplálékban lévő fehérjék és keményítők hasznos változá­son esnek át, ezáltal jobban felhasználhatóvá válnak a szervezet számára. A sejteket elválasztó falak szétroncsoiód- nak, így a gyomor emésztő­nedvei könnyebben hozzá tud­nak férni az őket »érdeklő" molekulákhoz. Az illatok pusztulása, ke­letkezése szintén érdekes fo­lyamat. A nyersanyagok főzé­sével az eredeti illatanyagok jó része elszáll. Milyen kelle­metlen szaga van például a fövő káposztának! A hús sü­tésekor viszont többnyire íny­csiklandozó pörk-illatok száll­nak fel a serpenyőkből, lába­sokból. Amikor a fövő rizshez ke­vés citromlevet adunk, hogy ne sárguljon meg, a következő rejtélyesen hangzó kémiai be­avatkozást végezzük el: meg­változtatjuk a hidrogonióno'A koncentrációját (»megsava­nyítjuk« a rizst). Ez megaka­dályozza a festőanyag színvál­tozását. A fizika nyelvén szólva, a szakács igen sok »felületi je­lenséget« is irányit. A levesek és mártások felületén a hár­tya (»bőr«) képződését úgy le­het megakadályozni, hogy az étel felületén olvasztott vajat terítünk el vékony rétegben, így az nem érintkezhet a leve­gővel. Nem utolsó helyet foglal el a »szakács-fizikában« az emul­zió sem. A majonéz például sok zsírt tartalmazó vizes zsír­emulzió. Hogy a zsír és a víz ne váljon szét, tojás sárgáját adnak hozzá. Ez a két anyagot »átsegíti a nehézségen«, mivel jó »emulgáló« szer. A szakács vegyészt szerepét még tovább sorolhatjuk. Ha a hámozott burgonyát nem önt­jük le vízzel, akkor sötétedni kezd (az oxidáció okozza a színváltozást). Vízzel leöntve megakadályozzuk az oxigén hozzájutását. Ezek után csupán azt kel’e- ne eldönteni, hogy akkor is olyan jó ételt főznek-e a sza­kácsok és háziasszonyok, ha töviről-hegyire ismernék az összes kémiai-fizikai folyama­tost? Blahó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents