Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

Szerda, 1966. augusztus 3. a SOMOGYIVÍPtAP POLIÉ.SZTERES FELÜLETKEZELÉS ■ Poliészteres felületkezelésre tértek át a Somogy megyei Faipari Vállalatnál. Az eddig alkalmazott sellakkos vagy nitrolakkos eljá­rással a felületre felvitt anyagból körülbelül 40 százalék elpárolgott, a poliészternek csak 5 százaléka párolog el. Átfutási ideje lénye­gesen rövidebb, a poliészteres felület nem sérülékeny, fényét so­káig tartja, fény és tűzálló. A bútorok frontfelületén fogják alkal­mazni. Elkészült a marcali törpevízmű CTudósítónktóf4 A járási székhely vízellátásának a megoldására 1963 szeptemberé­ben alakult meg a marcali tör­pevízmű társulat. Határozatuk alapján már a múlt év végére be kellett volna fejez­ni a törpevízmü és a hálózat építését. A kivitelező brigádot azonban hosszabb ideig árvízvé­delmi munkálatokra irányították át, emiatt vállalásukat csak most teljesítették. Nemrégen megindult a próbaüzemeltetés, ideiglenesen működik a kút, s a vezetékeket is kipróbálták. Szolidaritási gyűlés a bogiári építőtáborban Őrtüzek gyúlnak szerte az országban, amelyek tövében kommunista ifjúságunk hallat­ja tiltakozó sziavát az ameri­kaiak vietnami háborúja ellen. Hétfőn este korábban ültek va­csorához a balatonboglári ön­kéntes ifjúsági építőtábor la­kói. Szentes, Kiskunfélegyháza, Baja és az Alföld más középis­koláiból idesereglefet lányok már napokkal előbb készülőd­tek a jelentős tábori esemény­re. Az este 7 órakor fellobbanó tábortűz lángjai mellett nyitot­tál« meg szolidaritási gyűlésü­ket. A lángok ropogva falták a halomiba rakott száraz rozsét, a tűz egyre nagyobb lett. Tré­ningruhás, tornacipős lányok álltak a vörösen lobogó láng­oszlop tövében, hogy a tfiz ropogásánál is hangosabban szóljanak a tőlünk távol élő vietnami emberekről. Három vietnami költő verse követke­zett) a tábor legjobb szavaiéi: Molnár Éva, Kovács Magdolna és Krisáík Erzsébet előadásá­ban. A tűz hol erősebben, hol halványabban rajzolta ki a fia­tal lányok alakját, akik híven tolmácsolták a hazájukért ag­gódó vietnami költők érzéseit. A versek után Makai György lépett az építőtábor ifjú közön­sége élé. Vietnami útjáról, a nehéz éghajlati viszonyok közt eltöltött hetekről beszélt. Meg­döbbentő epizódokat mondott el a vietnami emberek életé­ből. Többször is megemléke­zett azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a francia csapatok ellen korábban tettek. Hangsú­lyozta, hogy a harci kés zség és a kifogyhatatlan találékonyság, amelynek segítségével gondol­kodásra késztették a franciá­kat, nem veszett (ki a vietna­miakból. Pontos adatokat so­rolt fel a szemben álló felek veszteségedről, majd a további háború következményeiről be­szélt. Közben a lányok újra meg újra megrakták a tüzet, hogy minél tovább világítson. Az előadás után a népek összefo­gását sürgető mozgalmi dalok­kal ért véget a tábori ünnep­ség. Már régen elfújták a takaró­dét, a sátrakban is kialudtak a villanyok, amikor az esti őrtűz egyenes lángja mintegy nagy felkiáltójel még messzire vilá­gított az éjszakában. N. J. Ki minek a mestere? 220 esztergályos jelentkezését várják Mosonyl rajos, a törpevízmü társaság elnöke elmondta, hogy ezzel részben megoldottnak te­kinthető a lakosság vízellátása. Hátravan még viszont a vízmű két kútjának a teljes automatizá­lása, s tervezik a hálózat továb­bi bővítését, a párhuzamos veze­tékrendszer kiépítését. A munká­latok költségei rendelkezésre áll­nak. A fertőtlenítés elvégzése után a KÖJÁL vízmintát vesz, és ha megfelelőnek találja ezt, akkor rövidesen megindulhat a viz a mintegy 8500 méteres szakaszon Marcaliban. A IX. kongresszus tiszteleté­re a KISZ központi bizottsága, a Magyar Televízió, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Vasas Szakszervezet fiatal esz­tergályosok részére versenyt hirdetett A részvevőknek — mint ismeretes — elméleti és gyakorlati felkészültségről kell számot adni. A legjobbak az ország nyilvánossága előtt mé­rik majd össze tudásukat. Előt­te azonban üzemi és megyei A MÁV és as AKÖV együttműködése Világszerte nagy probléma a közúti és vasúti fuvarozás he­lyes kapcsolatának 'kialakítása. Míg a kapitalista államok többségében szinte vérre megy a konkurenciaharc, nálunk si­keres kísérletek folynak a leg­gazdaságosabb szállítási mód­szerek kialakítására. A kaposvári állomáson is bevezették már a központosí­tott fuvarozást A 13. sz. AKÖV és a MÁV az 1965-ös évre komplexbriigád-szerződést kö­tött, és a sikaréken felbuzdul­va idén. már új szocialistabri- gád-szerződés alapján dolgoz­nak. Az új rendszíer bevezetése kezdetben súlyos nehézségeket okozott Ezt példázza, hogy a rakodási idő 5,8 óráról 17-re emelkedett A múlt év elejére azonban sikerült ezt az értéket újra 7 órára csökkenteni, a szerződés megkötése után pe­dig megvalósították az 5,5 órás rakodási átlagot is. Az eredmé­nyek kisebb részben a techni­kai fejlődésnek köszönhetők, fontosabb azonban a jobb munkaszervezés és a javuló keresettel kialakított jobb szel­lem hatása. Már a régi szerződés is a munka folyamatosságát, zavar­talanságát igyekezett elsősor­ban biztosítani. De kialakítot­ták a balesetelhárítás és a szakmai továbbképzés közös módszereit is. A szocialistabri- gád-szerződés ezeknek a mód­szereknek további javításán kí­vül már az általánosabb nép- gazdasági érdekeket is szem előtt tartja. Így vállalták, hogy a külföldi kocsikat soron kívül kirakják, hogy azokért minél kevesebb bérleti díjat kelljen fizetni. Soron kívül rakják ki azokat a kocsikat is, amelyek­re valamelyik fontos vállalat­nak, bányának vagy gyárnak égetően szüksége van. Fokozott gondot fordítanak a társadalmi tulajdon védelmére, a kirakás­ra váró áruk épségének meg­óvására is. Fantázia és kötelesség Bakai Lajos bőhönyei olvasónktól kaptunk levelet. Art pa­naszolja, hogy benzinkútjuknál hosszabb ideje nem lehet Arol 2—x olajat kapni, s így gépjárműve üzemképtelenné vált. Leve­lét olvasva úgy gondoltuk, ez a tény önmagáért beszél, ö azon­ban kevésnek találta s megírta: az üzemanyag hiánya számára különösen kellemetlen, mert öt év előtti balesete óta járműve nélkül alig tud közlekedni. Panaszát továbbítjuk az AFORT- hoz, s a szakszerű választ majd ők adják meg. Ennél a külön indokolásnál azonban egy percre meg kell állni. Akik valami hiányosságról beszélnek, sokszor mentegetőznek ilyesféleképpen: Mintha azt mondanák: nem szólnánk, de kény­telenek vágjunk vele, mert így nem tudunk dolgozni. Hogy az említett hibának mi az oka, anyaghiány, hibás admi­nisztráció vagy egyszerűen gondatlanság, lustaság, a panaszos szempontjából” teljesen közömbös. A hibát ki kell küszöbölni. Az illetékes szervnek, vagy szerveknek ez a dolga, és ha ezt kö­veteljük, semmi okunk a mentegetőzésre. Mégis úgy érezzük, hogy csak szubjektív indokokkal tadjuk megtörni az íróasztalok jeges levegőjét. A panaszkönyvi bejegy­zés, a tényszerűen megírt levél csak akta. De Bakai Lajos is egyetlen mondatával szemléletes sé tette panaszát. így talán sike­rül emberközelbe kerülnie, s ü gyét soronkívül elintézik. Pedig a hivatalnoknak a száraz tények mögött is meg kéne látnia az embert. Aki a fenti olajat hiányolja, lehet kétkezi munkás, aki naponta sok kilométert motorozik munkahelyére. Lehet orvos, aki Trabantjával betegeit járja. Vagy lehet, hogy családjával éppen szabadságra készül, s most olaj híján nem tud elindulni. De sajnos sokszor tapasztaljuk, hogy az íróasztalok emberei erre nem gondolnak. Nincs bennük elég fantázia. Kis emberek lennénk ahhoz, hogy egyszerű szavunkkal bár­mit is elérjünk? Ha meghailga tásra várunk, meg keli lágyítani az illetékes sziveket? Hogy vannak meglágyuini k ész szivek, az szép dolog. De ne feledjük, hogy ők ilyenkor se szíve séget tesznek', kö'r'jitrCgü- ket teljesítik csupán. S a kötelesség teljesítését Külön mioku- iás nélkül is jogunk van megkuv etelni« (Molnár) Ragaszkodás az íróasztalhoz Kedvenc témája a karikaturistáknak az íróasztal­lal egybenőtt bürokrata. Általában a fölösleges irodai munkát végzőket veszik célba e rajzok. Ennek az írásnak az alapját nem a bürokraták adták. Egy egészen másfajta s talán sokkal veszélyesebb ragaszkodásról szeretnék jel­zést adni. Kisebb mértékben több vállalatnál tapasztalható a hozzá nem értő középvezetők és adminisztratív dolgozók görcsös ragaszkodása az íróasztalhoz. Ilyen töményen azonban talán csak annál a tanácsi vállalatnál, amelynek tevékenységét kétrészes cikkben elemeztem a közelmúlt­ban. Először minden kommentár nélkül felsorolok né­hány megállapítást: A normásnak se gyakorlata, se elő­képzettsége nincs. Asztalosszakmát tanult, még a vállalati profilok sajátosságait sem ismeri. A munkaügyi előadó alkalmatlan munkakörének ellátására. A normakérdések­hez nem ért, nem képes önállóan a létszám és a bérgaz­dálkodás irányítására, semminemű szakmai ismerete nincs. A számlázásban részt vevők teljesen tájékozatlanok, nem ismerik a rendeleteket. A belső ellenőr sem felké­szültségben, sem gyakorlati munkában nem alkalmas er­re a beosztásra, ipari számviteli képzettsége és gyakorlata nincs. A beruházási előadó nem ismeri a beruházási és a fenntartási összeg nagyságát. A tmk-vezetö nem ért a karbantartáshoz, fél tőle. Az adminisztratív alkalmazot­tak képzettség szerint nem képesek ellátni a feladatokat. Nem véletlen, hogy minden változtatás ellenszen­vet vált ki ezekből az emberekből, rögtön felcsattannak: — így volt ez tavaly is, miért nem jó most! Arad a belenyugvás ebből a gyakran elhangzó meg­jegyzésből, mögötte pedig az érződik, hogy valaki, aki nem képes a jobb, a színvonalasabb munkára, csökönyös ragaszkodással próbálja megőrizni beosztását. Ennél a vállalatnál milliós értékek fekszenek anyagban. Nagyon fontos a megbízható nyilvántartás. Mennyi cement érke­zett a raktárba, mennyit vittek ki és hova. Ugyanakkor a raktárosok nem tudnak rendet tartani, mert nincsenek tisztábam a helyes bizonylatolással. Hogyan felel majd meg ez a vállalat a gazdasági mechanizmus reformjával egyre növekvő követelmények­nek? Minden gazdasági kérdésben a vállalatnál döntenek, a felsőbb szervek részletekbe menő beleszólása nélkül in­tézik a termelési, a létszám-, a bér- és az egyéb ügyeket. Természetes, hogy a döntési jogkör kiterjesztése maga után vonja a személyes felelősség növekedését is. De ho­gyan várható el színvonalasabb munka azoktól, akiknek sem képzettségük, sem rátermettségük nincs, ki tudja, mi­nek köszönhetik, hogy az említett posztra kerültek? Ha a termelésben is a minőség került az élre, nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy a különféle posztok betöltésében is ezt kell figyelembe venni. A szóban for­gó vállalatnál úgy szüntették meg az adminisztráció el­maradását, hogy hét státust adtak. Ha minden íróasztal mellett olyan ember dolgozik, aki jól ismeri munkaterü­letét, nyilván nem lett volna szükség ilyen megoldásra. Ez a ragaszkodás tehát nem kifizetődő egy vállalatnak sem, s a gazdasági reform bevezetése után, amikor a nyereség határozza meg a tevékenységet, sokkal megfon­toltabban alkalmaznak majd normásnak, munkaügyi elő­adónak, belső ellenőrnek, könyvelőnek stb. jelentkezőket. S gyorsabban elhatározzák magukat a minőségi cserére is, bárhogy ragaszkodik a hozzá nem értő dolgozó az író- . asztalához. A reformra való felkészüléshez tartozik annak a felülvizsgálata, hogy minden poszton megfelelő végzettsé­gű és képzettségű szakemberek állnak-e. Furcsa ellent­mondás, de eddig nem mindenhol állították olyan magas­ra a mércét teszem azt egy munkaügyi előadó fölvételé­nél, mint egy esztergályosénál. Az utóbbi munkára bizto­san nem alkalmaztak olyat, akinek halvány sejtelme sincs az esztergályozásról. Az előbbiről nem lehet ugyan­ezt elmondani. Pedig sokkal nagyobb kár származott az ilyen balfogásból, mint az ember az első pillanatban gon­dolná. S ha az illető írasztalhoz jutott, nagyon nehezen lehet onnan elmozdítani, éppen a ragaszkodás miatt. De hogy változás áll be ezen a területen, azt éppen a gazdasági mechanizmus reformja szavatolja. Lajos Géza oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo oooooooooooooooooooooooooooc FŐSZEREPLŐ NÉLKÜL Torma Lajos, a Tabi Gépja- így hiúsult meg a verseny. Tabra a szükséges alkatrészért, ezért joggal beszélnek eüsme- vító Állomás dolgozója nem Annál dicséretesebb viszont, így aztán az eredménye is jó, rőan a csaknem 62 vagonos tel­volt jelen azon a beszélgeté- amit Torma Lajos most már volt olyan nap nem is egy, jesítményről, ugyanis ennyi sen, amelyet a nagyberényi versenyen kívül teljesített a amikor megközelítette az öt szemet csépelt ki a legutóbbi termelőszövetkezet vezetőivel gondjaira bízott kombájnnal, vagont. Ennyit learatni, élesé- esőzések beálltáig, róla, pontosabban a miumkájá- Amit vele kapcsolatban el- pelni egy nap alatt talán nem Ennyit tudtam meg a beszél- ról folytattunk. Paska Ferenc mondtak, az csupa jó, minden látszik soknak, de figyelembe getés során amelynél nem volt tsz-elnök és Krisztinkomcs Ti- gépkezelőnek becsületére vál- kell venni a mi vidékünket, s jelen a főszereplő, a versenyen leje^ezten* ^Két kombájn dolgozott még akkor ™áris tt ennek a ^^zonjS^a Érdekes viszont az előzmény, a műit héten Nagyberényben, számnak a tekintélye. szövetkezeti vezetők nem os<z­azaz az ok, ami miatt ezt a ezek egyikét vezette Torma Az idén csak ebben a terme- fogatják az elismerő szavakat harminc év körüli fiatalembert Lajos. A kettőnek együttvéve lőszövetkezetben dolgozik. S fölöslegesen szigorú kritikusai kerestem. mintegy hatszáz holdnyi a tel- noha ^ szövetkezet vezetői a 5k a végzet{ muilkáknaik. De a — Mielőtt hozzáfogják az jesatmenye, ennek olyan két- lehetőségekhez kepest igyekez- jó véleménnyel sem fukarkod- aratáshoz, arról tájékoztattak, harmadát Torma hagyta maga tek -kiválasztani a kombájnnak nak ^ valajki kiérdemli hogy lesz egy kombájnjuk, mögött. Segédvezetőjét a sző- leginkább megfelelő területet, ’ amelyik versenyben vesz részt, vetkezeti fiatalok közül válasz- a munka mégis nehéz. Éppen Hernesz Ferenc Erről és vezetőjéről érdeklő- totrták ki, azok köziül, akik a döom. gépszerelést és kezelést tanul­A válasz lehangolt. ják. Reggel korán indultak, és — Igen, úgy volt még az este későn hagyták abba a elején, hogy Torma Lajos ver- munkát. Nehéz a terep, itt-ott senye2ni fog majd az SZK—4- bizony erősen dombos, s ez essel, de aztan nem lett belőle __.__... , ... , , s emmi - mondták a szövetke- emberto1’ egyaram zet vezetői. — Azt ígérte a gép- helytállást kíván. Szeretni kell javító állomás, hogy majd ezt a munkát nagyon, hogy va- megkülönböztetett figyelemmel laki szívesen, lelkiismeretesen kísérik ezt a gépet, szemmel oldja a rábízott feladatot, tartják a telj esitményet, es a , szerelőkocsit is nyomban kül- Hogyan került eppen ebbe dák, ha kell. De biztosan köz- a gazdaságba Torma Lajos? bejött valami, mert a verseny- — Ä harmadik nyarat tölti zés végül is elmaradt. A telje- nálunk, s merít mindig elége- sítménnyel azonban így sincs dették voltunk a munkájával, baj, elégedettek vagyunk a azért kértük az idén is. Meg- kombájnos munkájával. Azért becsüljük, meleg ebédet adunk az állomás sem hagyta egészen neki. Két-három óránál hosz- magára, meg aztán 5 is tudta, szabb ideig nem állt a gépé- hogyan kell bánni a géppel, vei meghibásodás miatt, ha nemhiába szerelő... kellett» motorral ugrott be A távlati terv szerint a gaz­daságtalanul kis forgalmú ál­lomásokon minden rakodási munkát megszüntetünk, s a na­gyobb állomások 30—50 kilo­méteres körzetében minden szállítást közúton bonyolítunk le. így megszűnnek a túlságo­san rövid vasúti, és a hosszú- távú közúti szállítások. A két vállalat együttműkö­dése ennek a fejlődési folya­matnak első lépcsője. M. L. döntőkön harcolják ki a to­vábbjutást. Milyen üzemek fia­taljaira számíthatunk a me­gyében? Ezt kérdeztük Németh Lajosáétól, a megyei KlSZ-bi- zettság ifjúmunkás felelősétől. — Azt hiszem, hogy vala­mennyi ipari üzemünkbőd — ahol esztergályos szakma van — jelentkeznek a fiatalok. Tu­domásunk szerint körülbelül ketszázhúsz harminc éven aluli esztergályos dolgozik a megye ipari üzemeiben. Legtöbb je­lentkezőt a Vas- és Fémipari Vállalattól, a barcsi vasgyár­tól, a Finommechanikai Válla­lattól és a cukorgyártól vá­runk. Bízunk abban, hogy a többi üzemből is jelentkeznek. Az üzemi versenyeket szep­temberben bonyolítjuk le. A legjobb eredményt elérők jön­nek majd a megyei versenyre. Az itt legjobban szereplők megkapják a Szakma ifjú mes­tere arany fokozata kitüntetést is. A megyei KISZ-bizottság mindent megtesz, hogy ebben a versenyben mindenki részt vegyen, aki ismeri és szereti a szakmáját Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalal kaposvári és környéki építkezéseire; csak kő műveseket pedig sió toki és környéki munkahe­lyekre vesz fel. Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakásbejclentéssel rende Ikeznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jele ntkezés: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. és Siófok, Fő n. 200. (126846)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents