Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-12 / 190. szám

Péntek, 1966. augusztus 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP FORRÓ ÉJSZAKA Alkonyat után olyan ez az üzem, mint egy hatalmas vi­lágító tömb. Csak a fényét küldi el messze az országutak felé, a gépek zaja és a mun­ka minden gondja itt ragad a falakon belül. A Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rának főmérnöke ezt mondja: — Nálunk minden éjszaka egyforma. — Milyennek látja ezt egy munkásnö? Pfeiffer József né vékony kartonruhában áll a gépek kö­zött. Áll? A kezei olyan für­gén mozognak, hogy a szem nem bírja követni. — Éjjel jobban mennek a gépek. Nyűgödtabb a munka, ha az ember kipiheni magát. — De fárasztóbb is. — Én tizenhárom éve dol­gozom itt és ... — És? — És amint látja nem un­tam még meg. Pedig egy anya soha nem tudja otthon hagyni a gondjait. Szeretek tervezni, és a terveket itt is lehet sző­ni. Négy éve kaptunk szövet­kezeti lakást. Addig egy mo­sókonyhában éltünk hárman, a férjemmel meg a kislányom­mal. Ez az új lakás mindent megváltoztatott bennem. Azt hiszem az érzéseket is ... Nem tudom mi van ezekkel a gé­pekkel. Úgy szakadnak a szá­lak, hogy altig győzöm a mun­kát. — Mennyi idős a lánya? — Hétéves. — Nem nehéz éjszakára ott- homhagyni? — Tudom, hogy alszik. Jó «Ivó. — Nem szereß az éjszakát? — De igen. Az éjszaka hoz­zátartozik a munkához. Tizen­három éve élek ezek között a gépek között. Mindegyiket szeretem. Ha szabadságon va­gyok, hiányoznak. —i Mégis sokan elmennek. — Igen. és sokan vissza is jönnek, mert megértik, hogy munka nélkül sehol sem fizet­nek. Dolgozni mindenütt kell. És fegyelmet is mindenütt kell tartami. Ha én elmennék, az biztos. hogy soha többet nem látnának ezek között a gépek között. — Miért? — Mert szégyellnék vissza­jönni. Beszélgetni jöttem ebbe az üzembe. De itt nem lehet be­szélgetni. A gépek zaja el­nyom minden hangot. A kia­bálást is csak foszlányokban érti meg aiz ember. Csend csupán a raktárban van. De itt a sötétség őrzi a csendet és a nehéz gyapotszagot. A ha­talmas számtábla már kettes­re váltott Azt jelenti, elmúlt tizenegy óra. Az éjszakai mű­szak második órájába lépett. — Az éjszakában nekem az első két óra a legrosszabb. Éjfélig nagyon lassan megy az idő. Fél három után már ne- kiáll az ember a gépeket tisz­títani, s egykettőre lejár a műszak. Az orsók nemsokára meg­telnek. Varga Istvánná azt mondja, hogy reggel hatig két­szer is kicserélik. — Fáradtnak látszik. — Nyűgös volt a gyerek, nem tudtam pihenni délután. — Beteg? — Most nőnék a fogai, s ilyenkor minden gyerek nyug­talan. — Mi volt az első gondola­ta, amikor belépett az üzem­be? — Az, hogy átszerelték-e a gépeket. Ha más minőségű fo­nalra állunk át, mindig sze­relni kell. — És a második? — A második is meg a ki tudja hányadik is: mi van ott­hon. — Mit csinál, ha hazaér? — Ha a gyerek hagy aludni, lefekszem. m Éjfél elmúlott, amikor meg­mutatták a hőmérőt. Harminc­egy fokon állt a higanyszáí. Az udvaron már tizenhat fok­ra süllyedt a hőmérséklet. A munkatermekben a gépek on t­ják a meleget. S ahol megszo­rul a levegő, bizony igazi ká­nikulát érez az ember. A ke- resztorsók meg a kártológé­pek között megszorul a me­leg. Gerö István lakatos nyolc óra hosszat hajol a gépek fö­lé. — Az egyik munkásnő arra panaszkodott, hogy sok a sza­kadás. — Aranyi a munkám, hogy alig győzöm. Ennyi talán még sohasem volt. — Ki mondja meg, mit kell javítani? — Azt látni kell. Nézzen csak végig az orsókon. Mind egyformán pereg, s egyformán fehérük rajtuk a fonál. Ha valamelyik elromlik, az orsó kifeketedik a sorból. — Mennyit javított eddig? — Nem számoltam. Ha van munka, akkor gyorsan megy az idő. A hétfő a legrosszabb. Akkor még nem szokta meg az ember az éjszakázást. — Mióta csinálja? — Négy éve. Itt voltam ipa­ri tanuló. lógó láncfűzérként jutnak el ide. A medencében sötéten csillog a víz. A hőség után ha­tározottan jólesik ez a hűvös éjszaka. A füvön itt-ott gya- potpamacsok fehérlenek. Le­szállt már a harmat. Varga Ferenc művezető nagyot szív ebből a hűvös levegőből. — Minden ember másként vélekedik az éjszakáról. Ka odabent megkérdezné mind az ötszáz embert, a nyolcvan százalékuk azt mondaná: nem szeretem. — Az egyik asszony azt mondta háromezerért sem len­ne művezető, mert szeszélye­sek a nők. — Én ebben az üzemben kezdtem a munkát. Amikor elvégeztem a Győri Textil­technikumot, ide jöttem. Ak­kor még alig volt itt techni­kus. Aztán innen nősültem, és itt maradtam. A munkához hozzátartoznak a női szeszé­lyek is. — Tehát sok a gond. — Akad. De hol nincs? Meg kell érteni az embereket. Néz­ze, ón most kijöttem magával levegőzni ide az udvarra, s néha elhúzódhatok egy fél órára, de ezek az asszonyok nyolc órát állnak a gép mel­lett. Csoda, ha ingerlékenyeb­bek? Reggelre ők is álmosak már. Pedig a gépek mellett nem csukhatja le senki a sze­mét. — Mit tart a legnehezebb­nek az éjszakában? —•' A hőséget A gépek kö­zött magas a páratartalom. Ez álmosítja, levertté teszi az embert. Zöld sortos kislány, Mersz Margitnak hívják. A fekete blúzon hatalmas gyapotpettyek féhérlenek. A szarkalábak is megnőttek már a szeme körül. A munka befejezése közelebb van már mint a kezdés. — Visszaemlékezik az első éjszakára? — Igen. — Milyem volt? — Azt hiszem, s-ammi külö­nös nem volt benne. Csak ar­ra jobban készültem. Jól ki­aludtam magamat, mielőtt be­jöttem. A teremben semmi sem em­lékeztet az éjszakára. A neo­nok nappali fényt ontanak. Csak így hajnal felé csökken valamit a mozgás. Négy-öt gép mellett is elmegyünk Hor­váth István szakmányvezető- vel, mire látni lehet egy mun- kásnőt. — Most keresnek az asszo­nyok. — Hogyhogy most? — Mert akkor keresnek iga­zán, ha van idejük leülni. Ez azt jelenti, hogy jók a gépvk. Ha szakad a szál, akk^r kap­kodni kell. Persze a jó fonó­nő mindig meglátja a munkát. Nézze ott azt az asszonyt. Nincs munkája, most tisztítja a nyújtóművet. Ha tiszta a gép, kisebb a terhelése, ke­vesebb a szálszakadás, jobban megy a munka, többet keres­nek. Egy éjszakai műszak alatt általában hét kilométer fonal jut egy orsóra. Van aki eléri a 7200 métert is. Számítsa ki, hogy hány orsó van egy gé­pen ... Az éjszakát észrevétlenül váltja fel a hajnal. A deren­gést a gépek között nem le­het észrevenni. Csak hirtelen a fekete ablakokon megjelenik a reggeli fehérség. Virrad. A művezetők* jelentést készítenek az éjszakáról. Előveszi a nap­lót a szakmányvezető is. A ha­talmas táblán a nyolcast vi­lágítja meg az égő. A műszak az utolsó órájába lépett. Van akinek ez a leghosszabb óra, van akinek gyorsan megy. Egy éjszaka elmúlott... Kereza Imre Az udvarom sápadtan vilá­gít a hold. A város fényei csil­C<>^OOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXDOCOOCaOOOOOOC)OOOOOOOOOOOOOOC Fiatal üzem, növekvő feladatok Termékek minőségének hí­re határainkon is túljutott már. Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron több kül­földi vevő régi ismerősként köszöntötte őket, s őszinte örömmel fogadták a kiállított legújabb gyártmányokat. Nary dolog a Tabi Sátor­os Ponyvaüzem nemzetközi hírneve, hiszen alig kétesz- tendős múltra tekint vissza. Amikor 1964 nyarán meg­kezdték a munkát, még nem voltak szakemberek és ter­melési tapasztalatok. Lelke­sedésben és akaratban azon­ban nem volt hiány. A fiatal üzem szinte minden dolgozó­ja becsületbeli dolognak te­kintette, hogy bebizonyítsa: van létjogosultsága, jövője egy ilyen üzemnek Tabán, és képesek arra, hogy termékei­ket világszínvonalon állítsák élőt Elsők a kongresszusi versenyben Az első év gondjain, ba­jain sikeresen túljutották. Pili György, a tabi községi pártbizottság titkára most ezt mondja róluk: —* A járás kevés üzeme közül itt vannak a legfegyel- mezettebb, a mindig többet és jobbat akaró emberek. El­ső féléves tervüket 108,4 százalékra teljesítették, el­sők lettek a pártkongresszus tiszteletére indított munka­versenyben, s ezért ők kap­ják a járási pártbizottság és a járási tanács vándorzászló- ját. A tervteljesítéshez tarto­zik, hogy összesen 49,7 mil­lió forint értékű és kifogás­talan minőségű árut adtak a népgazdaságnak. Állandó exportmunkát Wendl Mátyás üzemvezető helyettes arról panaszkodik, hogy hiányoznak a korszerű Vállalatok, ktsz-ek, mezőgazdasági üzemek! 1966. augusztus 16., 17., 18-ám naponta reggel 9-től délután 15-ig Tatabányán a városi KISZ bizottság (X. körzet) nagytermében megyei anyagértékesítési (börze) napokat rendeznek Komárom megye üzemei. Ünnepélyes megnyitó 16-án délelőtt _ 10 órakor. A helyszínen a. ciiklclista alapján vétel és el- adás! Megközelítése: Tatabánya felső vasútállo­más 1, 2, 3, 4-es autóbuszokkal. RENDEZŐSÉG (4065) ___________ g épek, amelyekkel növelhet­nék a termelést. Az export­munka gyakorlatát sem tartja megfelelőnek: — Szeptembertől május vé­géig készítjük exportra a sátrakat A tavalyi, illetve az idei szezonban 16 millió fo­ntat értékben 3246 darab, ti­zenhétféle kempingsátrat ké­szítettünk és szállítottunk el. Az újabb megrendelések visszaigazolása még nem történt meg, ezért kénytele­nek voltunk a panyvakészí- tésre átállni. Ez kiesést okoz, zavarja a termelést. Ha az év minden hónapjá­ra lenne exportmunkájuk, a jelenlegi 70 000 négyzetméter helyett 140 000 négyzetméter sátoranyagot is fel tudnának dolgozni, s évente mintegy 10 000 sátrat exportálhat­nának. Nemrégen kaptak ajánlatot 12 000 sátor elkészítésére, de a határidő olyan rövid volt, hogy nem vállalhatták. Erősödik a pártszervezet Az üzemmel együtt erősö­dik, fejlődik a pártszervezet is. Abban, hogy termékeik kifogástalan minőségűek és elérték a világszínvonalat, abban jelentős része van a kommunisták példamutató munkájának. — Fontos feladatunknak tekintettük, hogy a legjobb munkásokkal erősítsük meg a pártszervezetünket — mondja Kaveczki Jánosné alapszervezeti -titkár. Az üzem indulásakor csak né­gyen voltunk párttagok, most tizenöten vagyunk, tíz nő és öt férfi. Ezután a jól dolgo­zó nőkkel erősítjük majd el­sősorban pártszervezetünket. Olyan kiváló munkásokat vettek fel, mint Szaniszló Imréné, Küszter lmréné, Hu­szár Györgyné, Keszner Jó- zsefné és Papp Gábor pony­va, illetve sátorkészítők. A pártszervezet kezdemé­nyezésére július elsején hét brigád alakult. Elhatározták hogy megszerzik a szocialis­ta címet. A legjobb három brigád a vállalat vezetőségé­től pénzjutalmat kap majd. Jobban keüene viszont tö­rődni a brigádok munkájá­nak értékelésével. Letelt egy hónap, s még augusztus 5-én sem tudták, hogy júliusi munkájával melyik brigád lett ~ legjobb. Pedig válla­lásaik — a minőség további javítása, a takarékosság stb — megérdemelnék a fokozot­tabb törődést, a segítséget Félő, hogy ha kezdetben el­mulasztják a gyors értéke­lést, ez kedvezőtlen hatással lesz majd a brigádok to­vábbi munkájára Az üzem 152 dolgozójának majd nyolcvan százaléka nő S ezért a pártszervezetnek és a gazdasági vezetőknek az emberek nevelése mellet gondolni kellene a női mű­szaki vezetők kinevelésére és munkába állítására is. Szalai László I Ülést tartott a Tabi Járási Pártbizottság (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Pártbizottság szerdán kibővített ülést tartott. Bogó László elvtárs, a járási párt bizottság első titkára tájékoztatta a pártbizottság tagjait és a párt szervezetek titkárait az MSZMP Központi Bizottsága július 28- ülésének határozatairól. Ezt követően a részvevők meg vitatták a Központi Bizottsá kongresszusi irányelveit, valamin a párt szervezeti szabályzatának tervezetét« KOMLÓSZÜRET DARÁNYPUSZTÁN A három éve ültetett húsz holdnyi komlót az idén szüretelik először a Daréinypasztai Állami Gazdaságban. Az első termés 3,5 mázsás átlagot hozott. A komlóra a Kőbányai Sörgyárral kötöttek szerződést. Az asszonyok, gyerekek zsákkba szedik a termést. Lerántják a drótra felfutott A még éretlen indákat komlót. visszaakasztják. Mérlegelés után. Eúrándy képriportja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents