Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

TEGNAP ÉS MA A STRANDON Kánikula, strand, enyhü­lés ... Akár a Balatonról, akár valamelyik melegvizű gyógyfürdőről van szó, már kora reggel megtelik a víz lubickoló emberekkel. A pá­zsitot benépesítik a nap­imádók. Egyre kevesebb »leégett« napozót látni. Meg­sokasodtak a bronzbőrűek, a »csokibarnák«. A jelennel és a múlttal az egyik gyógyfürdőben ta­lálkoztunk: a fiatalok me­rész öltözködésével (vagy le- vetkőzésével?) és az öregek hagyományos viseletével. A képen látható csinos pécsi kislány negyedórán­ként szalad a zuhany alá, hogy a hűsítő vízsugarak csökkentsék a tikkasztó me­leget. Divatos necc fürdőru­háját sokan megnézik, talán irigykednek; az idősebbek viszont fejcsóválva veszik tudomásul a divat legújabb kreációját. A sokszoknyás, fejkendős, feketeruhás nénit viszont nem zavarja a hőség, sőt, boldogan felcsap fodrász­nak, és a tűző napon fésüli az ősz fürtöket, hogy szé­pen rendbehozva, esetleg konttyá varázsolva ismét el­rejtse a fejkendő az új fri­zurát. Tekintete megbotránkozva nézi a merész fürdőtoalette­ket, de — ha ismét húsz­éves lenne — még ő is fel­venné a parányi bikinit és a kacér hálódresszt. A rán­cos arc és a kérges kéz azonban nem a szórakozást, hanem a gyógyulást és a pi­henést keresi. De a nő minden helyzet­ben nő, tekintet nélkül a korára. A hiúság független a helyszíntől is. Megjelenhet egy idős lovag, nem baj, ha reumás vagy csúz gyötri: és mégsem lehet kócos fejjel fogadni. Kifelé menet a kapuban I találkozunk két idős bácsi­val: éppen most érkeztek I hatalmas csomagokkal. Ve­il rejtékező homlokukat töröl- \ getve állnak a pénztár előtt, amikor az egyik odaszól a | másiknak: — Oda nézz... ! A necc fürdöruhás kislány | vonul kényelmes léptekkel az úton... S. G. Somom Néplap MS7MP MÉGVEr'^’T^TYSMEGVÉ! TANACS LA.tÚ'A JÓ TANÍTÓK NYOMDOKAIN T íz-tiaenikét éves gyerek volt még, amikor apját rendszeresen elkísérte, ha a betegekhez indult. A körzet nagy volt, tizenkét köz­ség tartozott hozzá. Még nem sokat értett az élethez, a be­tegségekről is csak annyit tu­dott, hogy azok az ember leg­veszedelmesebb ellenségei. Ap­ja hivatását, a körzeti orvos munkáját a legnemesebb misz- sziónak tartotta a világon. Dol­guk végeztével hazafelé indul­va mindig szomorú volt, ha valamelyik faluban beteg kis­fiút vagy kislányt kellett ott­hagyni a szülőkkel. Nem akart belenyugodni abba. hogy van­nak olyan gyerekek is, akik hosszú időre elfelejtenek ne­vetni, mert betegségek gyöt­rik, kínozzák őket. A z egyetemi évek alatt csak megerősödött ben­ne a gondolat, hogy ha kézhez kapja a diplomáját, a gyerekek gyógyításának él. Két évre Sárvárra került a járási kórházhoz. Máshova kérte magát és ide helyezték. Andrásofszky Barna, a So­mogy megyei Tanács mosdósa gyermek tüdőgyógyintézetének igazgató főorvosa így emlék­szik vissza a kezdés éveire: — Főorvosam, dr. Marton Lajos szerettette meg velem a tüdőgyógyászatot. Nagyon ag - lis embernek ismertem, aki a munkáját mindig úgy szervez­te meg, ahogy a gyógyítás megkívánta. Jó belgyógyász és kiváló tüdőgyógyász volt Le­hetett tőle tanulni. Sárvár után a szombathelyi kórház orvosa lettem, jó helyre ke­rültem. Sokat adtak a szom­bathelyi évek. Szakmailag is, emberileg is. Főnököm, dr. Frank Kálmán, nemcsak jó orvos, hanem nagyszerű okta­tó hírében is állt. Tapasztar- latait szívesen tárta elénk. Az orvos tanácsa Hogyan előzhetjük meg a nyári gyomoríertőzéseket? A leggyaikoribb nyári meg­betegedések közé tartozik a fertőző és nem fertőző gyo­mor- és bélhurut, a dizentéria meg a szakmonelíózis. Főleg a fertőző nyári hasmeméses gyo­mor- és bélhurutos megbetege­dések száma gyakori, ezért felvilágosítást kértünk a KÖ­JÁL szakembereitől a tünetek­ről és a védekezés módjáról. — A betegség lefolyása többnyire könnyű: enyhe láz, néhánynapas hasmenés, rossz közérzet stb. Ennek ellenére komolyan kell vennünk ezt a betegséget, hiszen az enyhe le­folyású gyamorrontás is lehet kezés az egészségügyi rendsza­bályok megtartása: étkezés előtt, vécé-használat után mossunk kezet, a gyümölcsöt ne együk mosatlamul, hanem lehetőleg folyó vízben, erős vízsugár alatt tisztítsuk meg a rárakódott portól, s a kóroko­zóktól. Az ételt nyáron ne tar­togassuk napokig. Lehet, hogy kényelmetlen állandóan friss ételt főzni, de ez a kis kényel­metlenség esetleg súlyt» be­tegségtől ment meg bennün­ket, hiszen még a hűtőszek­rény sem nyújt százszázalékos biztonságot — Különös gondot fordítsa­Gépesítés a terményraktárakban (Tudósítónktól.) A napokban megkezdte üzemelését a Somogy me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat bonnyad telepén felszerelt új, nagy teljesítményű Heyd-típusú jugoszláv gabonaszárító be­rendezés. A berendezés fel­szerelésére milliókat fordí­tott a vállalat. Ennek telje­sítőképessége háromszorosa a régebben itt használt Far­mer típusú szárítónak. Az új berendezés felszere­lésével párhuzamosan a te­lepen a gabonafélék mozga­tását 150 000 forintos költ­séggel gépesítették. A fából készült, eléggé lassú felvonó helyett serleges felvonót sze­reltek be, s a kocsikon, von­tatókon érkező, valamint a szárítóból kikerülő szem en­nek segítségével csőrendsze­ren keresztül, gyorsan, em­beri erő igénybevétele nél­kül kerül a raktár különbö­ző emeleteire. Előrelátható­lag a jövő héten üzembe he­lyezik a géplapátot és a csigarendszert is, amivel a kirakást könnyítik és gyor­sítják. A tahi malomban a tavasz óta kihasználatlanul állt egy új, mintegy 80 000 forint ér­tékű, nyitott villamos tar­gonca. Erre most a ktsz-szel egy billenős tartályt szerel­vórhas. A legbiztosabb véde- naí5; a háziasszonyok a csecse­mő táplálékára, hiszem a gyen­ge fiatal szervezet érzéke­nyebb mindemre. A csecsemő ételét minden étkezés előtt frissen kell elkészíteni, s ma­gától értetődik, hogy a kis­gyermek etetése előtt fokozot­tabb mértékben kell kezet mosni. —• A megelőzéshez tartozik, hogy a vevők követeljék meg a kereskedelem dolgozóitól a megfelelő hygióniát, s ha pisz­kos munkaruhában látják őket dolgozni, tegyék szóvá a bolt vezetőjének. A kereske­delmi vállalatok viszont pró­bálják biztosítani bolti dolgo­zóik számára a megfelelő kéz­mosási, tisztálkodási lehetősé­get tettek, s a hét elejétől Bony- nyán használják a vagonok megrakásánál. Ugyancsak Bonnyán van folyamatban öltöző, fürdő, étkezőhelyiség építése. Karúdon tavaly, a nagy herényi, a nágocsi és a tabi raktárakban pedig a napokban fejezik be a ga­bonafúvó berendezések fel­szerelését. Amint Gyenis Fe­renc, a vállalat tabi kiren­deltségének vezetője elmond­ta, a járás területén az idén átvételre kerülő mintegy ezer vagonnyi gabona 70 százalé­kának a mozgatása már tel­jesen gépi erővel történik. Sokat foglalkozott a fiatal or­vosok felkészítésével. Gyakran hívott magához, hogy megbe­széljen vélünk is mindent, ami nap nap után felvetődött a kórházban. Nagy volt a vonzási köre, tiszteltük, szeret­tük mindannyian. F arkasgyepüre már gya­korlott szakorvosként került A gyermektü­dő gyógyintézet igazi gondjait azonban Mosdóson ismerte meg, ahol 1959 óta dolgozik. Volt idő, amikor feleségével, legközvetlenebb munkatársá­val — aiki szintén tüdőgyó­gyász — ketten látták el az orvosi teendőket. Akadt ten­nivaló bőven. Először is a föl­szerelést kellett kicserélni, ki­javítani. Aztán a környezetet rendbehozni. A száz gyerek mellett hatvan felnőttnek is helyet biztosítottak, létrehoz­ták a felnőtt osztályt Űj konyha épült, szolgálati la­kásokat adtak át Az igazga­tó főorvosnak nagy része van abban, hogy a mosdósi tüdő­gyógyintézet pár év óta jelen­tős intézménynek számit a megyében. Semmelweis születésnapján Kiváló orvos tótnütetésben ré­szesítették az Egészségügyi Minisztériumban. — Egy kicsit kocán jött — mondja szerényen. Közössé­günk fáradozásának igazi eredményei csak két-három év múlva látszanak igazán. Sok­kal többet szeretnénk ten­ni. Azért mondom többes számban, mert a kitüntetés a munkatársak érdeme is. M unkatársai és beosztottai is örültek, amikor meg­tudták a hirt. Szigorú, következetes, sokat dolgozó or­vosnak ismerik dr. Andrásof­szky Barnát, aki a gyógyítás­ra váró gyerekek gondját szü­lőként viseli a szívén. Azt vár­ja az orvosoktól, ápolónőiktől, hogy ne csak kötelosségszéró­én végezzék munkájukat. Ar­ra kéri őket, hogy a gondja­ikra bízott gyerekeknek többet adjanak a kötelező kedvesség­nél, a legkisebb gyerekben is vegyék észre az embert, hogy megkönnyítsék számúiéra a gyógyulást. A hivatali szoba asztala mellett hosszan elbe­szélgettünk a főorvos­sal. Arról a bizonyos többlet- rő8, amit a hivatásuknak élő emberek adnak a munkájuk­hoz, nagyon sok szó esett. — Nem elég csak rendesen dolgozni. Az orvos munkája nemes misszió... Nagy József JAMES THURBER Egy kislány any- nyi képeskönyvet kapott a hetedik születésnapjára, hogy az apja, aki ahelyett, hogy a hivatalával foglal­kozott volna és hagyta volna ott­honát a feleségé­re, úgy vélte: kis­lánya igazán oda­ajándékozhatna egy-két könyvet a szomszéd kisfiú­nak, bizonyos Em­berinek. Pedig az más szándékkal állított be hoz­zájuk. Nomármost, egy kislánytól könyvet vágy bármi mást elvenni, annyi, mint elszedni egy kisbabától a cso­koládét. A kislány édesapja mégis ki­erőszakolta a dol­got és Robert ka­pott is két köny­vet. — Végered­ményben neked még marad kilenc — mondta az apa, aki gondolkodó­nak és gyermek­pszichológusnak hitte magát, is képtelen volt be­fogni a száját a témával kapcso­latban. Néhány hettel később az apa könyvtárához lé­pett, hogy kikeres­se az Apa szót a lexikonból, és sze­mét legeltesse az apaság dicséretén. De nem találta az A—B kötetet és felfedezte, hogy még három hiány­zik: az F—G, ez L—M, meg a V— Z *V Ezután nyomoz- ; ni kezdett ottho­nában és hama­rosan megtudta, mi történt a i hiányzó négy kő- ; tettek — Egy ember i csöngetett be ma j reggel — mondta : a kislánya — és nem tudta, hogy: menjen Torring- toriba és Torring- j ionból Winsied- be. Nagyon keá- : vés ember volt, ■ sokkal kedvesebb, mint Robert, és én ezért odaadtam ] neki négyet a: könyveid közük V égeredmény ben a lexikonnak ti- zenhárom kötete van, és neked még : marad kilenc. ... Eaáb György 1 Síég lehet jelentkezni j a dolgozók iskoláiba t A dolgozók általános és | középiskoláiban — ahol jú­nius végén zárult a jelent­kezés első szakasza — au­gusztus második felében is­mét jelentkezhetnek a to­vábbtanulni szándékozó fel­nőttek. A beiratkozás au­gusztus utolsó hetében kez­dődik és szeptember köze­péig tart Az esti tagozaton heten­ként háromszor van foglalko­zás. Akik munkabeosztásuk miatt ebben az oktatási for­mában nem vehetnek részt, azok a levelező tagozaton a tananyagot tanári segít­séggel heti egyszeri foglalko­záson sajátíthatják eL Az 1966—1967-es tanévben egyébként életbe lép a dol­gozók általános iskoláiban az új tanterv. A tananyag mesz- szemenően figyelembe veszi a felnőttkori sajátosságokat. A dolgozók a hagyományos tárgyakon kívül magán-, családjogi, valamint egész­ségügyi és családnevelési kérdésekkel is megismerked­nek. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL VÖRÖS CSILLAG HéT nap az éLeT Magyarul beszélő francia—olasz film moteOK „ÁLLATI DOLGOK“ Hincs szörnyeteg Loch Nsss-ben Brenda Sheratt IS éves fiatal lány átúszta a 22 és fél mérföldes Loch Ness-t, és semmiféle szörnyet nem talált. ö az első, aki erre a tel­jesítményre vállalkozott. Teljes 32 órába telt, amíg átszelte az öblöt, miközben motorcsónakon édesanyja és edzője ki­sérte. Felmondtak a macskáknak Az űjzélancü posta tö­rölte személyi állomá­nyából a macskákat A szóban forgó -alkalma­zottak« első korosztályát 25 esztendővel ezelőtt vették fel a fizetési lis­tákra (hetente meghatá­rozott összeget utaltak ki élelmezésükre), és az volt a feladatuk, hogy pusz­títsák a postai küldemé­nyeket dézsmáló egere­ket. A cicáknak most — mivel hatásos egérirtó szereket szereztek be — egyik napról a másikra felmondtak. Rádióval rókák ellen Eszak-trországban »to­tális háborúi indítanak« a rókák ellen. Becslések szerint ugyanis a rókák száma itt meghaladja a 60 000-et, és súlyos káro­kat okoznak a gazdasá­goknak. Az idén modern alapokra helyezik a ró­kák elleni »hadáraid«. A vadászok először csapdá­ba ejtenek pár rókát és miniatűr rádióadókat erő­sítenek a nyakukra. Az­után szabadon engedik őket, s az adókészülékek rádiójelzései nyomán fel­kutatják a rókafatkákat. Több kutya mint ember Az Argentínában nem­régen tartott népszámlá­lás során a Salta tarto­mányban levő Pichanal városkában ötezer embert és ... 62 000 kutyát írtak össze. Átlag 12 kutya jut egy lakosra Amott jön egy fekete holló Az egyik francia falu­ban a levélhordó teli táskájával elindult kézbe­sítésre. Váratlanul egy holló csapott le rá és a táskából kiragadott egy levelet. A madár csőré­ben a levéllel, egy faág­ra ült. A levélhordó kő­vel hajigálta a »tolvajt«, de az szorosan tartotta a rabolt írást a csőrében. A postás nagyon bosz- szankodott, s mivel tud­ta, melyik levele hiány­zik, a címzettnek el­mondta a történeteket. »Sose bánkódjék — vi­gasztalta az —, csak egy fizetési felszólítás lehe­tett.« Bobért Merle regényéből készítették filmjüket a franciák cs az olaszok. Dunkerque, 1910. Az aranysárga homokban egymás he­gyen-hátán izzadt, fáradt, agyongyötört testek hevernek. Ide szo­rultak a keskeny földsávra. Hátuk mögött és fejük felett a né­metek pusztító tüze, előttük a hullámzó tenger. Az angolokat és a franciákat már csak az a remény élteti, hogy hajóra szállnak, s Anglia partjai felé Indulnak. Ez már nem is háború, hiszen nincs ellenállás, nincs harc. A katonák többsége fegyvertelen, passzív szemlélője az eseményeknek. A dunkerque-i tragédia Julien Mail- lat őrmesteré a franciák közkedvelt filmszínésze, Jean-Paul Bel­mondo játssza. A lány megszemélyesítője szintén neves színész, Catherine Spaak. A filmet csütörtöktől hétfőig vetítik a Vörös Csillag Filmszin­Somogyi Nétolap Az MSZMP Somofrv tnesvei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kaoosvár. Latinka S. n. 2. Telefon 15-10 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi nostahi^ataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Thumbnails
Contents