Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-11 / 189. szám
Csütörtök, 1966, augusztus 11. 3 SOMOGTl NÍPtAf Évről évre fejlődik, korszerűsödik a termelőszövetkezeti számvitel, s a gépesítés itt is tért hódít. Egyszerű szerkezetek segítik a könyvelők, adminisztrátorok munkáját. Az írógép és a számológép után érdekes géppel találkoztunk a balatonkiliti Űj Tavasz Termelőszövetkezet irodájában. Könyvelőgép ez, s a szövetkezetnek kettő van belőle. Hogy hogyan kerültek ide a gépek, arról Kovács Károly megyei tsz-főkönyvelő így tájékoztatott: — Az ország néhány termelőszövetkezetében kísérletként már használtak ilyen és ezekhez hasonló gépeket. Két gazdaságban én is megnéztem a gépi könyvelést, nagyon hasznosnak találtam, s az idén a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárulásával, később a Pénzügyminisztérium támogatásával Somogybán is megkezdtük a kíserletezést. Az a tervünk, hogy a tapasztalatokat hasznosítva a jövőben a megye más szövetkezeteiben is javasoljuk e módszer bevezetését. Elsősorban azokra gondolunk, ahol üzemrészekre vagy üzemegységekre tagoltan folyik a gazdálkodás, ugyanis itt mutatkozik meg elsősorban a gépi könyvelés előnye. A siói oki járásban úgyszólván a szövetkezetek megalakulása óta legjobb a számvitel. Gyorsan tértek át a rovatos könyvelésről a kettős könyvelésre, később nem okozott problémát az önköltségszámítás bevezetése sem. Érthető tehát, hogy a számvitelnek ezt a korszerű formáját is itt alkalmazták először. Rádics József járási tsz-főkönyvelő szerint a tapasztalatok nagyon biztatóak. — A balatonkiliti Űj Tavaszban minden adva volt ahhoz, hogy a kísérlet eredményes legyen. Elégedettek vagyunk, simábban indult a gépi könyvelés, mint ahogyan számítottuk. A két gép kapacitása nagy, a szövetkezet nem tudja kihasználni, ezért valószínű, hogy más termelő egységektől is vesznek át munkát. Alig nagyobbak ezek a gépek az egyszerű számológépeknél, ám a munka, amit velük végeznek, jóval komplikáltabb. A szövetkezet irodájában hallottuk, hogy július második felében ismerkedtek meg a gép kezelésével. Három napot töltött a fővárosban a tsz-elnök, a főkönyvelő meg a három beosztott könyvelő. A Pénzügyminisztériumban mutatták be nekik az ügyes irodagépeket, s elmagyarázták, milyen műveletet hogyan kell elvégezni rajtuk. El is hozták mindjárt magukkal mind a kettőt, és azóta már ezeken folyik a könyvelés. Takács Józsefné az egyik gépen a főkönyvi könyvelést végzi. — Kicsit furcsák ezek a számlák, mert csupa számokból állnak — mondja a beosztott könyvelő. — De minden nagyon áttekinthető. Tessék nézni ezt a naplót. Bármikor kér adatot az elnök, nyomban teljesíthetjük a kérését Itt van például a MÉK számlája. Mennyi a követelésünk? Ezúttal éppen 2744 forint 76 fillér. A gép ugyanis a tételek bevezetése után az egyenleget is mutatja. Botka Sándor és Grosz- man Zoltán beosztott könyvelők a másik gépen a tagok, a terményféleségek, az anyagok és az állatok elszámolását végzik. Így vélekednek új munkaeszközükről: — Eddig csak hó végén tudtuk meg, hogy miből mennyi a készlet, amikor a főkönyvi kivonathoz a feladást elkészítettük. Most naponta tudjuk, hogy állunk, a forint összeg is mindig göngyölítve megmutatkozik. A tagok a havi bérjegyzéken könnyen eligazodnak, nem kell többet negyedévi meg félévi külön elszámolást készítenünk. Egy bizonyos: sokat köny- nyített a számviteli munkán a balatonkiliti Űj Tavasz Tsz-ben a gépi könyvelés. S ezzel a bevált kísérlettel megnyílt az út az irodai tennivalók korszerűsítéséihez. H. F. A Dél-magyarországi Fűrészek barcsi üzemében érdekes látványnak voltunk a szemtanúi. A kaputól bevezető utat felszántották és hatalmas betonkockákat Élesztenek egymás mellé. A saját rezsiben végzett útépítés értéke egymillió-kétszázezer forint. Az idegenforgalom és a fellazítás A méhészek számára a méhek szállítása jelenti a legnagyobb nehézséget. Virágzás idején sok-sok kiló méztől esik el a méhész, ha nem tudja idejében a helyszínre szállítani a méheket. A bútorszállító kocsiból átalakított kísérleti méhészkocsi száztíz családot tud szállítani. A kaptára- kat beépítették, belülről egy folyosóról kezelhetők. Büszke tulajdonosai a ta.bi méhész szakcsoport tagjai: Ganger János, Hatos Károly és Jakics Imre. Az idegenforgalom fejlődése világjelenség. A nemzetközi turizmus hagyományos területein — Svájcban, Olaszországban, Ausztriában — az idegenforgalmi bevételek növelik a nemzeti jövedelmet; más országokban, köztük hazánkban, nagy erővel és gyors ütemben teremtik meg az idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges feltételeket. Ennek köszönhető, hogy 1964- ben már kb. 8—9 millió, 1965- ben 11—12 millió dollár bevételhez jutottunk az idegen- forgalom forrásaiból. A nem lebecsülendő gazdasági előnyök mellett politikailag is hasznos, hogy 1 millió felett jár azoknak a külföldieknek a száma, akik évente hosz- szabb-rövidebb ideig tartózkodnak hazánkban. (Termé szetesen hasonlóan kedvező hatást kelt az is, hogy a kiutazó magyar állampolgárok száma az elmúlt években megsokszorozódott, e rövid cikk keretében azonban csak a beutazó idegenforgalomról esik szó.) A nagy külföldi-járás előnye, hogy a szocialista országokból érkező barátaink jobban megismerik életünket, ennélfogva még szorosabbra fonódnak az összekötő szálak. A turizmus segítségével a társadalmi, az emberek közötti kapcsolatok megközelítik azt a szintet, amelyet a szocialista országokkal a politikai, a gazdasági és kulturális kapcsolataink már elértek. Az utazgatások jó alkalmat adnak az ismeretek gyarapítására, a tapasztalatcserésokszor hallott megállapítás. De itt nem szabad pontot tennünk a mondat végére. Elsősorban is el kell oszlatni azt a véleményt, miszerint az idelátogató nyugatiak a kapitalista társadalom keresztmetszetét adják. A kapitalista országokból érkező átlagturista odahaza nem átlagember, hanem a vagyonosok kisebb kategóriájába tartozik. A tőkés országokból javarészt az jön hozzánk, akinek pénze van, a kevésbé tehetős munkás, paraszt vagy alkalmazott otthon marad. Ennélfogva a szállodák előtt parkoló »autócsodák-« tulajdonosai láttán nem arra kell gondolnunk: így élnek az emberek a kapitalizmusban, hanem a legtöbbször árrá: így élnek a tőkések és a hozzájuk szorosan kötődő elit. Tisztában kell lenni azzal, hogy az egyes nyugati turisták csak egy viszonylag szűk réteg életformáját tükrözik, és róluk megítélni, hogyan él a többség a kapitalizmusban — szűklátókörűség. Számításba kell venni még azt is, hogy a kapitalista országokból érkezők túlnyomó többsége a fejlett kapitalista államokból (Ausztria NSZK, Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, az érkezők szá- mánaík sorrendjében) látogat hozzánk. A gyengén fejlett tőkés világ állampolgárai turistaként a nagy távolság és egyéb okok miatt alig-alig utaznak Magyarországra. Amit egyesek tehát a beutazók alapján az egész kapitalista világra vonatkozó következtetésként levonnak, tulajdonképpen csak az öt-hat legfejlettebb kapitalista országra érvényes. Már ez a felismerés is lehetővé tenné, hogy szegünk következtében hátrányban vagyunk, de hátrányunkat éppen a szocialista fejlődés útján fokozatosan behozzuk. Szocialista épitőmunkánk eredményeit, a rendszerünkben rejlő óriási lehetőségeket bizonyíthatjuk, ha mai helyzetünket összevetjük a kapitalista országok átlagával, a Magyarországhoz egykor hasonló, de kapitalista úton haladó országokkal. A Horthy- rendszer utolsó évtizedében az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében a félfeudális elmaradott Portugália, Törökország és Görögország szintjén álltunk. Ma az említett országokat magunk mögött hagytuk, és az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelésében felzárkóztunk például Olaszországhoz. Nem arról van tehát szó, hogy eltagadjuk, ami a tőkés világban még fejlettebb, jobb mint nálunk, de lássuk be, semmi okunk sincs »hasraesni« a Nyugat képviselői előtt. Mert igaz, hogy Japán sokkal jobb tranzisztort» rádiót gyárt, mint mi, de az összehasonlításnál nagy súllyal essen latba, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelésében Japánt is megközelítettük. Ha a magyar közvéleményben gyökeret verne ez a nézőpont, ugyancsak mérséklődnének az illúziók a kapitalizmus iránt Mindössze néhány gondolatot sorakoztattunk fel, és máris kiderül, hogy az idegenforgalomból faltadó fellazítás megfelelő politikai és propaganda munkával ellensúlyozható. S még nem is beszéltünk olyan nagy tartalékokról, mint a nemzeti önbecsülés, bátor kiállás politikánk, vívmányaink védelmében, az állami fegyelem, az állampolgári kötelesség, az éberség, amelyek segítségével mégin- kább lenyesegethetjük az idegenforgalom alapvetően pozitív hatású növekedésével együtt járó negatív kinövéseket. A közvélemény felkészítése, a megfelelő politikai légkör megteremtése, a kapitalista világgal való kapcsolatok kibővülése folytán mindenkitől megkövetelhető politikai magatartás kialakítása a legfőbb feltétele annak, hogy a fellazító politika hatástalanná váljék. Azokkal szemben, akik szervezőik megbízásából tudatos kártevésre utaznak hazánkba, a törvény szigorával járunk el, cselekedeteiket megtoroljuk. Ezek a jelenségek azonban semmiképpen nem indokolják, hogy idegenforgalmi politikánk alapvető célkitűzésein változtassunk. Annál is inkább, mert meggyőződésünk, hogy a nyugati állampolgárok hazánk jó hírét V- szik el Nyugatra, azt, hogr udvariasan fogadták a határon őket, nincs éhség Magyarországom, csinosain öltözködnek, kulturáltak a kirakatok, pezsgő a közélet, vidámak az emberek, eredményeinkről, gondjainkról egyaránt nyíltan beszelünk. Mindezek tudatában kell átgondoltan, körültekintően és határozottan cselekednünk annak érdekében, hogy az idegenforgalom ne lehessen hatásos fellazító eszköz. Ez csak rajtunk múlik. P. T. kőnji velés a balatonkiliti tsz-bt*n Asztalos és műköves szakmunkásokat és műköves átképzősöket keres fölvételre az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi utca 41. szám alatt. (126887) A PAMUTFONŐ-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA fölvesz 15—17 éves korig általános iskolát végzett LEÁNYOKAT fonóipari tanulónak• Jelentkezés felvételi vizsgára a gyár Jutái úti telepén, 1966. augusztus hó 16-án reggel 9 órakor. (126890) I. Azok, akik az idegenforgalom negatív politikai következményeit emlegetik, nem is a szocialista országokból érkezőkre vagy a kapitalista országokból hozzánk látogató kommunistákra, velünk ro- konszenvezőkre gondolnak, hanem a fejlett tőkés államokból érkező »átlagturistára«. Róluk mondják, hogy »lazítanak«. S az ő példájuk alapján gondolkodnak elázom, mennyire hatásos eszköz az imperialisták fellazító politikájának kezében a növekvő idegenforgalom, és milyen mértékben célszerű növelni a beutazók számát? Kétségtelen tény, hogy a fellazítás vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül az idegenforgalom. A fejlett tőkés országokból érkező turisták bizonyos fokig elősegítik a Nyugat iránti illúziók erősödését, fellépésük, viselkedésük, nálunk mutatott életmódjuk a nyugati életforma dicsőítésének hat. Eddig a lesebb politikai látókörrel szemléljük a kapitalizmust. II. A turizmus kapcsán nagyon gyakoriak az összehasonlítga- tások a hazai és a külföldi viszonyok között Nem kell félni tőlük. Az összehasonlítások rendszerint csak akkor végződnek számunkra negatív eredménnyel, ha a felszínt, a részkérdéseket kiragadva tárgyaljuk vagy bizonyos problémákat nem teljes és reális megvilágításban (például nem a múlttal összevetve, az adottságokat felmérve stb.) vizsgálunk. A magyar viszonyokat főleg szociális, közművelődési, egészségügyi és sok más területen is összehasonlíthatjuk a fejlett tőkés világ átlagával, mert a szocialista társadalom előnyei szemléltetően bizonyíthatók. Büszkeséggel mutathatjuk meg azt is, hogyan közelítjük meg azokat a fejlett kapitalista országokat, amelyekkel szemben a felszabadul ás előtti elmaradottsáBaiatonlellén augusztus 18-án a SOK HŰSÉG SEMMIÉRT című magyar filmvígjáték ősbemutatója lesz 0 A bemutatón részt vesz Palásthy György rendező, Tordai Teri, _ Darvas Iván, 0 Latinovics Zoltán • Jegyek elővételben kapnátok w a balatomlellei kertmozi pénztáránál. Somogy megyei Moziüzemi Vállalat (4059) I
