Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

Tervezés előtt Tartalmi és nevelési célok Szinte minden községben, üzemben értékelték már az 1965/66-os művelődési terv- végrehajtását: mennyi való­sult meg az elképzelésekből és mi maradt csupán papí­ron? A tapasztalatok, a ta­nulságok már az új kulturá­lis terv alapjait egyengetik. A népművelési tanfolyamok megtervezésének fontossága nem vitatható. Korábbi ta­pasztalataink, a sokhelyütt meglevő formális tervezés azonban arra késztetnek, hogy elmondjunk néhány gondolatot a nevelési, tartal­mi célokat helyesen szolgáló kulturális tervek készítéséről. Kulturális terveinkre eddig az ún. »-ágazati« felosztás volt a jellemző. A terveket »■szétdaraboltuk« ismeretter­jesztésre, szakköri munkára, művészeti mozgalomra, könyvtári, klub és szórakoz­tató feladatokra; rendezvé­nyekre. Ezek a részfeladatok sokszor nem szolgálták az egységes nevelési célt, amit rendszerint a terv elején megjelöltünk, csupán kultu­rális programot biztosítottak, rendeztek, szerveztek, közve­títettek. Az élet, a népművelés tár­sadalmi, gazdasági, politikai és kulturális feladatai nem engedik meg ezt a fajta ter­vezést. Nevelési céljainkat csak úgy érhetjük el, ha elő­ször a közvetlen tartalmi feladatokat tervezzük meg, és csak utána a módokat, esz­közöket, a formai kereteket. Ezek a feladatok megkí­vánják a népművelés külön­böző eszközeinek az össze­hangolását. Csupán egy pél­dát erre: Ha egy községiben emelni akarják a mezőgaz­dasági szakműveltséget, ezt nem intézhetik el egyetlen tsz-akadémiával, vagy elő­adássorozattal. Ehhez a fel­adathoz a különböző eszkö­zök, népművelési formák az előadássorozat (akadémia, tanfolyam), a megfelelő té­májú, ismeretterjesztő szak­filmek, a szakkönyvek (aján­lójegyzék), a tanulmányi ki­rándulás, a mezőgazdasági szakkör (kísérleti alkalma­zás), a tv műsorai, ezek vi­tája, a kiállítás stb. egyaránt fontos, szükséges. De ugyanígy megtervezhe­tő a művészi ízlés fejleszté­se, a materialista világnézeti nevelés, a munkához való vi­szony stb. Ebből is világo­san látható, hogy a népmű­velési eszközök merev, ága­zati elkülönítését fel kell bontanunk. A közelmúltban kézhez kapta valamennyi — a terv- készítésben érdekelt és érin­tett — szerv a megye har­madik ötéves népművelési tervének irányelveit Az irányelvek hosszabb időre megszabják tennivalóinkat, és valamennyiünket arra kö­teleznek, hogy nevelési ter­vünk nagyobb távlatú, perspektivikus legyen. Terveink legyenek reáli­sak. Ez széles körű helyzet­elemző munkát követel. Vizs­gálódásunk feltétlenül terjed­jen ki a település vagy a gazdasági egység (üzem, tsz) gazdasági helyzetére, társa­dalmi életére, és az ideoló­giai—kulturális tevékenység­re Azonban ne elégedjünk meg a tények összesitésével; az elemzésnek és a felada­toknak szoros egységet kell alkotniuk. Ügyeljenek a tervkészítő bizottságok arra is, hogy a tervek differen­ciáltan foglalkozzanak a kü­lönböző korú, felfogású és műveltségű önberekkel, réte­gekkel. Törekedjünk arra, hogy népművelési munkánk hatása az emberek minél több csoportjára terjedjen ki. A népművelés társadalmi jellege akkor érvényesül majd, ha a terv megvalósí­tásában sokan érdekeltek. A tervkészítés időszakában valamennyi társadalmi és tö­megszervezet, a különböző intézmények, üzemek állít­sák össze sajátos részfelada­taikat, az egységes terv elké­szítéséhez. S ugyanakkor számoljanak a tervkészítők az anyagi és személyi felté­telekkel, lehetőségekkel, ame­lyek jelentős összetevői, meg­határozói a terveknek. Ha a tervkészítésben mindig szem előtt tartjuk legfőbb és végső célunkat: az emberfor­málást, akkor kulturális ter­veink a megvalósításban is ezt szolgálják majd. Dorcsi Sándor Ásák a tervezőiroda alapján Kaposváron. A háromemele­tes iroda épületnek nyolc méter mély alapot ásnak. Lengyel József hetvenéves 66 magyar, 84 külföldi faj táj elölt A mezőgazdasági üzemek összesen 54 hazai és 127 kül­földi nemesítésű, hivatalosan elismert zöldségfajtát termel­nek, s az idei nyáron csak­nem ugyanennyi — 66 magyar és 84 külföldi —< új fajtaje­lölt vesz részt az országos összehasonlító kísérletekben. Az új zöldségfajták kineme­sítésében ma már a magyar kutatók is a világszínvonalat képviselő, legkorszerűbb el­járásokat alkalmazzák. Több új paradicsom-, zöldpaprika-, uborka- és dinnye-hibridet he- terózis-keresztezéssel hoztak létre, a könnyebb elszaporítás, illetve a jobb termőképesség biztosítására kialakították ezek úgynevezett himsteril és nő­ivarú típusait, s hasznosítják a radioaktív és a kémiai ke­zelések nagy változatosságot előidéző hatását. A zöldségnemesítők néhány különlegességet is készítenek. Ilyennek ígérkezik a hosszú­kás, szilva-alakú, 5—6 dekás átlagsúlyú, salátának, szelete­lésre kiválóan alkalmas pa­radicsom. Másik újdonsága: a tompa végű, hasáb-alakú óriási fehér csemegepaprika, amelynek húsa csaknem egy centiméter vastag. (MTI) Regényíró, novellista, költő; a mai magyar irodalom egyik legérdekesebb alakja, akinek az élete maga is regény. An­nak az antimilitarista és for­radalmi szellemű fiatalság­nak az útján indult, amely szembefordulva a háborúval, egy új társadalmi rend, a szocializmus megteremtésével akarta a békét biztosítani. El­ső írásai Kassák Lajos lap­jában, a Tettben jelennek meg; első cikkei a Vörös Új­ságban. A forradalom iskolá­ját Kun Béla és Korvin Ottó közvetlen közelében járta ki, akiknek fiatal, de nagyon el­szánt és lelkes segítőtársa volt. Első jelentős müve az 1919- es idők emlékeiről, tanulsá­gairól szól. Visegrádi utca címmel jelent meg, a Tanács- köztársaság tízéves évfordu­lója alkalmából, Moszkvában, Kun Béla előszavával. Gondolkodó, a tanulságokat Kutató és megőrző író lett Lengyel. Talán az emigráció is kifejlesztette bölcselkedö és álmodozó hajlamát, hiszen ne­ki is — mint forradalmár tár­sainak — a Tanácsköztársaság bukása után menekülnie kel­lett. Bécsben, Berlinben, Moszkvában élt, várva az új forradalmat, a hazatérést, s nehéz körülmények közt ke­resve a mindennapi kenyerei:. Írásmódját a legszigorúbb, minden hamis álmodozást és illúzionizmust félrevető igaz­mondás jellemzi. Ezzel a tu­lajdonságával kapcsolatos az a jelentős újítói szerep, ame­lyet mai irodalmunkban, fia­talabb szocialista írógenerá)- cióknak is példát mutatva be­tölt. Lengyelt 1938-ban, a Kun Béla ellen indított per so­rán letartóztatják. Tizenöt évet tölt száműzetésben, szi­bériai lágerekben és istenhá- tamögötti erdei telepeken. Ma­gyarországra való hazatérése után sorra megírja élményeit és gondolatait. Az Igéző, a Kicsi, mérges öregúr, az Ele­jétől végig és a többi remek­mívű novella pontos beszámo­ló a számüzöttek életéről, azokról, akik nem bírták a szenvedéseket, s a törhetetlen lelkierejű hősökről, akik az érthetetlen tragédia közepet­te sem adják fel kommunista meggyőződésüket, s az igaz­ságba vetett reményüket. Szo­morú, tragikus dolgokat ír meg ezekben a novellákban Lengyel, mégis írásművészete ezekben emelkedik igazi köl­tői magaslatra. Hetvenedik születésnapja egybeesik ötvenéves írói ju­bileumának évfordulójával. Ez alkalommal írásai összegyűjt­ve is megjelentek. Mérni a mérhetetlent címmel. Ez a vaskos két kötet egész szo­cialista irodalmunk történeté­nek, s mai irodalmunknak leg­értékesebb gyűjteményei közé tartozik. Egy következetes, egyenes irányban haladó for­radalmár író életének és gon­dolkodásának izgalmas, elol­vasandó dokumentuma. D. A. Könyv a számok tükrében MIKOR KERÜLÜNK SORRA? Egy nagyon türelmetlen és egy nagyon hangos utas a szántód! révnél. Az ország több mint 7200 nyilvános lakóterületi és üze­mi könyvtárát több mint két­millió beiratkozott állandó tag látogatja: az összlakosság egy­ötöde rendszeres könyvköl­csönző. Ezt a nemzetközileg is jó eredményt a könyvtár- hálózat erőteljes fejlődése tet­te lehetővé, öt év alatt több minit duplájára növekedett a kölcsönzésre szánt könyvállo­mány, s jelenleg — csupán a tanácsok irányítása alatt mű­ködő könyvtárakban — 13 000 000 kötetből válogathat­nak. A fejlesztésben az erede­ti terveket még túl is szár­nyalták: ma már ezer lakos­ra 1212 kötet jut a tanácsi, és 1739 az üzemi könyvtár­hálózatban. Egyetlen év alatt több mint ötvenmillió köny­vet olvastak el ilymódon, ami az ország minden lakosára számítva majdnem öt kölcsön­zést jelent. A könyvállomány mennyiségi növekedése mel­lett számottevően javult an­nak minőségi összetétele is: megnövekedett az ismeretter­jesztő és szakirodalom, ezen belül erőteljesen bővült a po­litikai érdeklődést, a szocia­lista tudat fejlesztését szolgá­ló ideológiai—politikai művek aránya Az ilyen jellegű Kifogás könyvanyag az állomány 31 százalékát alkotja Különösen figyelemre méltó az ifjúsági olvasótábor meg­növekedése: az általános is­kolás korú gyermeknépesség 43 százaléka veszi igénybe rendszeresen a könyvtárak szolgáltatásait. A falusi könyvtárak bőví­tésével, otthonos, klubszerű helyiségek kialakításával je­lentékenyen — noha még ko­rántsem kielégítő mértékben- — növekedett a paraszti ol­vasók száma A vidéki városok külső ke­rületeiben az utóbbi években igen sok könyvtár létesült el­sősorban Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Debrecenben. Űj járási-városi könyvtárat ka­pott Kalocsa, Tapolca, Gyu­la, Sátoraljaújhely, Vác. (MTI) A chilei múmiák A tudósok a chilei Arauoo tartományban év­ezredes civilizáció marad­ványait fedezték fel, ame­lyek feltűnően hasonlíta­nak az egyiptomi antik civilizáció nyomaihoz. Így találtak gyermekmúmiákat és amuletteket, amelyek csaknem azonosak az egyiptomi piramisokban ta­lált amulettekkeL Az öreg tudós hatvan éves sincs, mégis a múlt századból való »-ősbohém«. Kéthetenként, ha borot­válkozik, ősz szakálla csúf tüsketarlója rémes látvány. Barátja meg is kérdezi tőle. — Miért nem nősül meg? — Éppen azért nem gondozom magam, mert úgy védekezem a nők rohama ellen. Nem nősü­lök, mert nagyon igényes vagyok. — Nahát! Aztán kit venne el? — Egy szép, bájos, kedves, művelt, gazdag, fiatal nőt — Persze, ilyenre még sohasem akadt — Dehogynem. Egyet találtam a minap, csak az volt a baj, hogy hozzám akart jönni feleségül. — No és? — Csak nem veszek el egy bolond nőt? H. S. Találat — Főúr, kérem — in­tette magához egy étterem főpincérét Giovanni Gua- resci olasz humorista. — Ez a marhaszelet olyan kemény, hogy nem lehet megenni. — Sajnálom, uram, én erről nem tehetek — vont vállat a pincér. — Panasz­kodjon inkább a marhá­nak, — Hiszen éppen ezért hivattam magát!... — vá­gott vissza a humorista. „Szellemek“ az utcán — Szent isten! Szelle­mek! ... — rémüldöztek egy ideig Luleá svéd vá­ros későn fekvő polgárai a moziból, színházból vagy kávóházból hazatérőben. Az utcákon valóban ijesztő látomások tűntek feL Kísértetiesen világító fehér lepelben szinte nesz­telenül suhannak ide-oda és — nincs fejük. Sok halálra rémült pol­gár a rendőrségihez for­dult Ott azonban egy csöppet sem lepődtek meg a bejelentésen. A fej nél­küli szellemek ugyanis foszforeszkáló köpenyben posztoló rendőrök. Meglepő fölfedezés Az Aftenbladet című koppenhágai esti hírlap­ban az alábbi hirdetés je­lent meg a napokban: Ezennel felbontom Swen Ecksholm odensei kőmű­vesmesterrel kötött eljegy­zésemet, mert — mint la­puk anyakönyvi híreiből értesültem — már megnő­sült. Ráadás: egy autó Sehol a világon nem olyan drága a kávé, mint egy detroiti üzletben: egy kiló finom babkávé 595 dollár. De aki ott egy ki­ló kávét vesz, az ráadásul kap egy használt géoko- csit is. Válogathat is, álta­lában az 1962 előtt gyár­tott gépkocsik közül. 5omogy' Ai MSZMT Somot*« tneevei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem ftrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetés) díj egy hónapra 12 F* Index: 85067. Készült a Somogy megyei Nyomdé ipari Vállalat kaposvári üzemébd Kaposvár, Latinka Sándor utca U VÉGRE Somoggl Néplap M'r.'ZMD Mfdvfi c i’riT";/'- MCGVpi TAN ÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents