Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-30 / 204. szám
1 Kedd, 196«. augusztus 30. SOMOGY? NÉPLAP Lépés a legelőgazdálkodás javításának útján (Tudósítónktól.) Jól sikerült legelőgazdálso- dási bemutatót rendezett a Csurgói Járási Tanács Mező- gazdasági Osztálya a csurgói Zrínyi és a gyókényesd Március 15. Tsz-ben. A korábbi években alkalmazott talajerő-gazdálkodási es legeltetési módok mellett a járás közös gazdaságai a fűhozamot nem tudták megfelelően és jó minőségben hasznosítani. Az állami támogatás, a termelőszövetkezeti szakemberek jó munkája és a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola szakmai tanácsadása lehetővé tette, hogy ha csak két tsz-ben is, de olyan legelőt teremtsenek, melyen biztosíthatják a legkorszerűbb legelőgazdálkodás föltételeit. Augusztus 25-én a járás közös gazdaságai, a megyei tanács. az Állattenyésztési Felügyelőség, a Keszthelyi Agrár- tudományi Főiskola, a barcsi és a csurgói járási tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei először a csurgói Zrínyi Tsz avasd legelőjét szemlélték meg. Kasza Márton, a tsz főagronómusa elmondta, hogy a legelő kétéves telepítésű. Az idén öt mázsa vegyes műtrágyát használtak fel holdanként, kétszer kaszálták a területet, mintegy ötven mázsa szénát takarítottak le holdjáról. Ezután vezették be a viUanyp ásztaros legeltetésit. Jelenleg 70 növendék-szarvasmarha fogyasztja a fiatal takarmányt. A sávos legeltetés- nék tulajdonítható, hogy innen még egy negyedik zöldhozamot fe várnak. Szakaszos legeltetés Zrínyi Tsz-ben. — villanypásztor alkalmazásával — a csurgói Később a gyékényesi Március 15. Tsz természetes gyep- állományú legelőjét tekintették meg a látogatók. Darab Csaba, a tsz főagronómusa ismertette a talajerő-gazdálkodási módszert. Elmondta, hogy a 68 holdas kísérleti legelőn a szakaszokra adagolt' műtrágya mennyisége hét mázsáig változik. Ezen a legelőn 100 tehén legel. A legelő nagy részét villanypásztoros módszerrel négyszer hasznosíthatják az idén. Az első fűhozam 2,72 kiló volt négyzetméterenként. A tapasztalatcsere részvevői elismeréssel szóltak a gyep ápoltságáról és a hozamokról. A tsz-szakemberek véleményéből arra lehet következtetni, hogy a jövőben a járás több közös gazdasága tér át a villanypásztoros legeltetésre, és a műtrágyát sem sajnálják majd a gyepterületektől. A SZÁZEZREDIK FOGYASZTÓT VARJAK A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Kaposvári Üzletigazgatóságán dolgozó mérnökök, technikusok, közgazdászok tevékenységéről, gondjairól ritkán lehet hallani. Pedig munkájuk rendkívül fontos. A napokban azt vizsgáltuk, mit ír elő számukra a terv. mennyit hajtottak végre a feladatokból Évenként négyezer új fogyasztó Évről évre ismétlődő feladata az üzletigazgatóságnak az új fogyasztók bekapcsolása az áramszolgáltatásba. A fogyasztók száma majdnem minden évben négyezerrel nő. Az idén is. Ebben az évben kapcsolják be a villanyt a százezredik fogyasztóhoz. Az illetőt megjutalmazzák. Üjságíró nyelven szólva a százezredik fogyasztó megju- talmazása szenzációnak számít. A legnagyobb szenzáció azonban nem az, hogy ki vagy melyik ez a szerencsés ember vagy intézmény, és hogy milyen jutalmat kap, hanem az, hogy a megyének a kaposvári üzletigazgatósághoz tartozó területén már százezer család, intézmény, tsz-major vesz igénybe elektromos energiát. Különösen figyelemre méltó az a törekvés, hogy a tsz-majorok is energiát kapjanak. Az idén például huszonnégy tsz-majort kapcsolnak be a hálózatba. Ezzel a tsz-ek 75 százalékának majorjában lesz villany, illetve trafó. Légvezeték helyett kábel A fogyasztókat nem elég csapán bekapcsolni a hálózatba, el kell látni őket olyan energiával is, amely megfelel a követelményeknek, alkalmas a háztartási gépek, rádiók, televíziók üzemeltetésére. A vállalat vezetőit évek óta az a cél Vezérli, hogy csökkentsék a feszültségesést (5 százaléknál nelegyen nagyobb a feszültségesés). Sajnos, a régi, szűk keresztmetszetű légvezetékeken szállított áram feszültsége 220 voltról 200 voltra is leesett. E nagyfokú feszültségcsökkenést csak a földkábelek alkalmazásával lehet megszüntetni. Kaposváron már évek óta folyik a 2x120 kvadrát átmérőjű földkábelek lefektetése a 95 kvadrátos légvezetékek helyett. A fő cél, hogy a vasút, a Hársfa, a Virág utca, a 48-as ifjúság útja, valamint a Berzsenyi utca által határolt városrészben teljesen kicseréljék a légvezetékeket kábelekre. Az idén a Beloiannisz utcában és a Be nln utcának a Beloiannisz utcától a Bajcsy-Zsilinszky utcáig terjedő részéin kábelesíte- nek. A korszerűsítés vidéken is megkezdődött. Egyelőre a Ba- laton-parton cserélik ki a légvezetékeket. Ebben az évben Siófok és Zamárdi között 3,4 kilométer hossizú kábelt fektetnek le. A hálózatépítésre szánt 41 millió forintból még Nagyatád és Marcali térségében fordítanak építésre bizonyos összeget. Többek között a két járási székhelyet összekötő gerincvezetékre is költenek e pénzből. URH a hibaelhárítók szolgálatában Fontos feladata az üzletigazgatóság dolgozóinak az üzemzavarok elhárítása is. Igyekeznek mindent megtenni az áramszolgáltatás folyamatosságának biztosításáért. Egyrészt a hibák megelőzésére, másrészt az üzemzavarok gyors megszüntetésére törekszenek. A hibák megelőzését mozdítják elő az automatizálással. Egyre több helyre szerelik be a kis automatákat Ezek megakadályozzák a légbiztosíték kiolvadását. Kaposváron a fogyasztók 90 százalékánál van már Ms automata. A fontosabb energiaközpontokban »•gondolkodó« automatákat alkalmaznak. Ezeken a helyeken nem emberek, hanem gépük végzik a kapcsolást. Ha megszakad az áramkör, önmaguk- tól megkísérlik néhányszor a kapcsolást. Ha ez nem sikerül, áramtalanítják a vonalat. A kapcsolás szinte a másodperc tört része alatt történik. A fogyasztó észre sem veszi, hogv a kapcsolás előtt egy pillanatra megszakadt az energiaszolgáltatás. A hiba gyors elhárítása természetesen nem igényel any- nyi anvaai áldozatot, mint az automatizálás. Ám ez se lebecsülendő feladat. Ügyes szervezés, rugalmasság szükséges ho+zá. Az üzletigazgatóság vezetői, dolgozói nagy lelemé- nvességrol tettók tanúságot a7 • j A-y \ T>ry TUR.TT adó-vevővel ellátott gépkocsit Épül a megye legnagyobb gyárcsarnoka Naponta negyven panel kerül a helyére — Pincét harap a markoló bocsátottak a hibaelhárítók rendelkezésére. Az URH adóvevővel fölszerelt kocsit azonnal oda irányították, ahol üzemzavar keletkezett. Az első helyen A kaposvári üzletigazgatóság dolgozói első félévi feladatukat 104,4 százalékra teljesítették. Költsógszintjüket 1.3 százalékkal csökkentették, a termelékenységet 5,5 százalékkal, a termelést 4,3 százalékkal növelték. Az üzletigazgatóságok közötti versenyben az első helyre kerültek. 122 pontot szereztek. Ez kiugró eredmény. (Az utánuk következő keszthelyi üzletigazgatóságnak csak 109 pontja van.) A kaposvári üzletigazgatóság azért került az első helyre, mert dolgozói a IX. kongresszus tiszteletére indított versenyben tudásuk legjavát adták, igyekeztek csökkenteni a költségeket, korszerűsíteni a hálózatot. A hálózatszerelők eddig másfél millió forint értékű munkával végeztek többet a tervezettnél. Azzal az erővel, amelyet a másfél millió forint értékű többletmunkára fordítottak, 15 Mlométer légvezetéket tudtak volna építeni. A mérleg tehát nem rossz, liehet, hogy a második félévben jobb eredményeket ér el az üzletigazgatóság, mint az elsőben? Ismerve dolgozóink szorgalmát, erre minden remény megvan. Szegedi Nándor SOK ÉPÍTKEZÉSEN JÁRTAM MAR, azonban még egy sem nyűgözött le úgy, mint ez a nagyatádi. Megragadott az elem táruló színes és mozgalmas kép. A szürke panelok, a piros tartószerkezetek, a sárga és a zöld daru, a tizenegy méter magasból aláhulló szikrák, a földet szállító dömperek, gépkocsik, mindez együttvéve hatott rám. S az, hogy a megye legnagyobb gyárcsarnokának születését leshetem el. Ötezer vagonos új konzervgyár nő ki a földből. Zeleznik Sándor, az ÉM Építőipari Vállalat igazgatója, Hencz Pál, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa elégedetten szemlélte a lábra álló csarnokot. — Ez a legnagyobb a megyében, százharminckétszer- hetvenkét méteres. Az országban a második ilyen nagyságú csarnok. Egy falu elférne benne — mondja az igazgató. Ahol mosit a csarnok épül, két és fél, néhol három méterrel volt magasabb a föld. Hatvanezer köbméterrel termeltek M. Itt állt a hidro- glóbus is, innen telepítették át a gyár másik ' végébe. Hogy a csarnoknak csak augusztus második felében álltak neki az építők, annak az volt az oka, hogy a Ganz— MÁVAG most készítette el a rácsos tartószerkezeteket. S most még újabbakra van szükség, mert módosították a tervet. A gyárat és a raktárt egybeépítik, három szekcióval bővül a csarnok. NAPONTA" NEGYVEN PANELT emel helyére a daru. A hegesztők a tetővilágító vasszekezetét rögzítették ott- jartunkkor. Párosával dolgoztak. Felváltva hegesztettek. Bátorságot, ügyességet kíván tőlük ez a munka. Többnyire kényelmetlen testhelyzetben végzik munkájukat tizenegy méter magasban. — Ezeket a szerkezeteket mi gyártottuk, hogy meggyorsítsuk az építkezést — mondta Zeleznik Sándor. Varga István lakatos művezető nyolc embert irányít. Elismerően beszél a hegesztőkről: — Légtornászoknak kell lenniük itt... Megjön Csepregi József főművezető. Mint később az igazgatótól megtudtam, nem akarta elvállalni ezt a munkát. S most mindenki őt dicséri. Munkatársai, a konzervgyáriak. Sasvári Ferenc, a konzervgyár igazgatója például így nyilatkozott róla: »-Talán nem is alszik ez az ember. Már hajnalban itt Van. Ilyen szorgalmas munkást még nem láttam.« — Vállaltuk, hogy szeptember elsejére fölállítjuk az oszlopokat, elhelyezzük a tartószerkezeteket, s a helyére emelünk kétszáznyolcvan- nyolc panelt... Áz a gondom most, minél előbb menjenek el a lakatosok, hogy végre dolgozhasson a daru — magyarázza Csepregi József főművezető. — Hogy tetszik a csarnok? — Az ember öröme abban van, ha szép a munka. Nem elfogultságból mondom, a társvállalkozók eddig még mindig gratuláltak... Szeretek itt dolgozni, szép ez a munka. S tudja, kilenc nap alatt hárommillió forint értékű munkát végeztünk ... Alacsony, barna svájcis férfi közeledik. A »maceráié«, ahogy tréfásan nevezik az építők. Pál Márton, a konzervgyár műszaki ellenőre. Megkérdem tőle, mi a véleménye az eddig végzett munkáról. — Csak a legjobbat mondhatom ... EGY KIS PIHENŐRE mászott le a vasszerkezetekről Farkas János és Nemes József brigádvezető. A bátor és ügyes hegesztők szívesebben lovagolják meg a tartószerkezetet, mint beszélnek a munkájukról. — Hát bizony nehéz ... Egy kicsit magasain vagyunk. Bár a cukorgyárban rászoktunk az ilyesmire — mondja Farkas János. Birkózó kinézésű, sportzakós férfi kapcsolódik a társasághoz. Simon Ferenc, a segédmunkások brigádvezetője. — Ök végzik a munka oroszlánrészét... Simon Ferenc nagyon jól szervezi az embereit — dicséri a főművezető. Varga István lakatos művezető se fukarkodik az elismeréssel : — Sok építkezést végigjártam, ilyen pontosan még sehol sem helyezték el a pilléreket. Ez pedig a segédmunkásbrigád érdeme. Simon Ferenc tizennyolc éve dolgozik a vállalatnál. S még hatan szintén ilyen régi munkások a brigádjában. — Mi is szeretjük, ha. szép munkánk van. Az a fontos, hogy tető alatt legyen a csarnok. Ha jönnek az őszi esők, nyugodtan dolgozhatunk. — Hány segédmunkást irányít? — Huszonegyet... Tudom, kire mit bízhatok, hova hány ember kell, így nincs fennakadás. Eddig mi vagyunk az elsők a munkaversenybén, szeretnénk megtartani ezt a helyünket — büszkélkedik Simon Ferenc. Bontják az utolsó útban levő épületet, az ötvenméte- res pincét. A markoló húsz métert már megevett belőle. A törmeléket teherautók szállítják el. MEGINDULT A MUNKA, a kétszázhúszmillió forintos rekonstrukció első lépcsője ez. Sasvári Ferenc, a konzervgyár igazgatója elégedett: — Le a kalappal, olyan munkát végeznek az építők. Lajos Géza A csapadékos időjárásban is beváltak a gyomirtó vegyszerek Ilyen szép a vegyszerrel gyo mtalanított kukorica. Hol szállítsák a cukorrépát? Lapunk 1965. augusztus 8-i számában Lezárnák az utat, címmel cikk jelent meg arról, hogy veszélyben forog a Tabon és a környék kilenc községében meg egy állami gazdaság két üzemegységében megtermelt 250— 300 vagonmyi cukorrépa átvétele. Az ok: az ÉM Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatának igazgatója a tabi vasútállomás rakodójához vezető egyetlen, a téglagyár tulajdonában levő út használatát nem engedélyezi. A cikk nyomán a vállalat igazgatója hozzájárult ahhoz, hogy az említett utat a tavalyi cukorrépa elszállításának befejezéséig az érdekeltek továbbra is használják. Ez az engedély azonban erre az évre már nem vonatkozik — mondják a vállalat vezetői, s az utat most már valóban senkinek sem engedik használni. S mivel az illetékesek és a cukorgyár azóta sem egyeztek meg egy másik út megépítésében, egy év múltán ismét felmerül a kérdés: Mi lesz az idén a mintegy 200 holdon termelt cukorrépával? Ismét közeleg a betakarítás ideje, és más út hiányában továbbra is bizonytalan a répa átvétele és elszállítása. Sürgősen intézkedni kellene az akadály elhárítása végett! P. F. Kísérleti kertet létesített a ’ tavasszal a Növényvédő Állomás. Az 1800 négyszögöl teírü- ' létén a burgonya, a kukorica, a napraforgó és a borsó vegyszeres gyomirtásával kísérleteznek. A szakemberek e kísérleti parcellákon hasonlítják össze a növényvédő szerek hatékonyságát, s itt próbálják ki az új gyomirtó vegyszereket. A kísérletek eredményeiről és a vegyszeres gyomirtás tapasztalatairól kértünk felvilágosítást Fülöp Mihálytól, a Növényvédő Állomás Igazgatójától. Az alábbi tájékoztatást adta: — A kísérleti kertben összehasonlítottuk a Burgonya G nevű magyar gyártmányú gyomirtó vegyszert a svájci Arezinnel. Egy kiló Arezin 170 forintba kerül, egy kiló Burgonya G ára 54 forint 80 fillér. A magyar gyomirtó vegyszer M tűnőre vizrgózett. Nyűgöd lan merjük javasolni használatát. A kukoricán a K—64, a Hun- gazin PK, az .Aktákon és a TriadikoL nevű vegyszereket, a napraforgón és a borsón az A—1114 nevű vegyszereket próbáltuk M. örömmel mondhatom, hogy minden vegyszer bevált. — Mekkora területet gyom- talanítottak vegyszerrel az idén? — Az összehasonlítás végett egy régebbi adattal kezdem. 1959-ben mindössze 3721 holdon használtak megyénk termelőszövetkezetei vegyi gyomirtó szereket. Az idén viszont 155 557 holdat gyomtalamítot- tak vegyszerrel. Akkor könyörögnünk kellett, hogy használják a gyomirtó szereket, ma pedig már-már alig tudjuk kielégíteni az igényeket Ebben az évben a csapadékos időjárás ellenére is beváltak a gyomirtó vegyszerek — fejezte he nyilatkozatát a Növényvédő Állomás igazgatója.
