Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

\ A 7’MSZMP MCPVE! «iíTÓTTf A^A t 5>A MEGYE1 TAMACS LAPJA ' Népművelők és pedagógusok PEDAGÓGUSAINK NÉP­MŰVELŐ MUNKÁJÁRÓL beszélgettem néhány éve a nagybajomi iskolaigazgatóval. Akkor — fülembe cseng ma is — ezt mondta: — A kez­deményezést, a feladatokat a művelődési háztól várjuk. Mi menjünk oda, hogy mit csi­nálhatunk, szükség van-e ránk? De hát így?! A lekicsinylő kézlegyintés a nagybaj omi körzeti művelő­dési ház akkor új, kezdő igazgatójának, egykori tanít­ványának szólt. A közművelődés lehetősé­gei, a népművelés módszerei sokat változtak, társadalmi felelőssége, követelményei növekedtek azóta. így azzal a titkolt reménnyel tértem vissza erre a témára, hogy megváltozott a nagybajomi tantestület és az igazgató népművelési szemlélete; hogy aktívabbak, és elképzeléseik­kel, segítő szándékukkal ma­guk is fölkeresik a művelő­dési házat Persze, ha van­nak ilyenek... Csalódnom kellett. Az intézménynek — ön- fenntartása mellett — irányí­tania kell a csaknem ötez­res lélekszámú község, vala­mint a nyolc körzeti telepü­lés lakosságának szakmai és általános művelődését, ideo­lógiai és kulturális nevelő­munkáját VASKOS IRATKÖTEGET — a község kulturális tervét •— lapozgattam; helyi veze­tőkkel, köztük Büki Imrével, a művelődési ház igazgatójá­val beszélgettem ezekről a múlt évi tapasztalatokról, így próbáltam képet alkotni arról, hogy betöltötte-e kör­zeti és helyi hivatását ez az intézmény. A művelődési háznak két­ségtelenül vannak eredmé­nyei. Differenciáltabb lett, mélyebbre hatolt a kulturá­lis nevelőmunka bizonyos ré­tegeknél; sikeresek voltak például az irodalmi klub, a színjátszó csoport rendszeres foglalkozásai, műsoros össze­jöveteled, előadásai. Hason­lóan eredményesebben mű­ködik a művelődési ház tá­mogatásával a gyümölcster­melő és a nyúltenyésztő szakcsoport Az ismerettter- jesztésben felhasználták a tv-t, s kihelyezett mezőgaz­dasági technikum 1 működött Nagybajomban és dolgozók iskolája egy-két külső tele­pülésen is. Vannak tehát eredményei a művelődési háznak. Azon­ban amire helyben és a kör­zetében hivatott, azt nem tölti be. Legalábbis nem úgy, ahogyan 1966-ban a fej­lődésnek a népműveléssel szemben támasztott követel­ményei megszabják. Büki Imre őszintén vála­szolt érdeklődésemre. El­mondta: a körzet nyolc tele­pülésén talán a fiatalság ne­velésében sikerült valamit előbbre jutni. A népművelés kiterjesztésében már kevésbé. Vagyis a felnőtteknek csak egészen vékony rétegéhez jut el a népművelés, eltekintve az_ alkalomszerű műkedvelő előadásoktól. A termelő üze­mek évente 5000 forinttal segítik a művelődési ház fenntartását Gazdasági veze­tői azonban még mindig ter­melési feladatokra hivatkozva kitérnek a kulturális nevelő­munka közösen vállalt fele­lőssége alól. Tizenhárom ta­gú a művelődési ház társa­dalmi vezetősége —. ötükre lehet számítani is... (Egyi­kük pedagógus.) Az iskola húsztagú — többségben fia­tal — tantestületéből mind­össze két aktív népművelő akadt a múlt évben (Miután néhányan vállaltak ugyan egy-egy alkalomszerű felada­tot, ha kérték őket; ez azon­ban niég senkit sem avat népművelővé.) A tervezésnél ott van és vállalja részét minden szerv. A végrehajtás­ban viszont annál kevésbé. Egyszóval: nem sikerült kiterjeszteni, társadalmasita- ni , a népművelést. Ezért a körzeti ignzg&tó csak igen kevés igazi népművelőre támaszkodhat: a művelődési ház pedig korlátozottan, pezsgő, eleven élet és len­dület nélkül működik. Emiatt elsősorban a füg­getlenített igazgatót lehet el­marasztalni. VISZONT AZ IS HIBA LENNE, ha csak az ő fele­lősségét keresnénk. S ezen a ponton jutottam el korábbi vitánkhoz az iskola igazgatói szobájában, ahol szűkre sza­bott érveit ma is ugyan­olyan szenvedéllyel és ma­kacsul bizonygatta Mikóczi Alajos igazgató, mint pár éve: — Ide nem jöhet a műve­lődési ház igazgatója olyan kéréssel, hogy ne teljesíte­nénk. De legyenek elképze­lései. Kérjen, és mondja el, 190 kiilönbusz (Tudósítónktól.) Az utóbbi három hétben 'oziiúe megállás nélkül mentek a 13. sz. AKÖV kirándulókat szállító különbuszaá. A kapos­vári kocsik külföldön 9979 ki­lométert futottak. A leghosz- szabb túrát a Zselic Sportkör kirándulói tették meg, akik az 1567 km-es Kaposvár—Zágráb —Rijeka—Kaposvár utat vá­lasztották. A MÉSZÖV dolgo­zói Ausztriában (1085 krn-t utaztak), a siófoki általános is­kolások pedig Csehszlovákiá­ban és Lengyelországban jár­tak. Sok külföldi utasa is van az ÄKÖV kocsijának. Az Autó- busz-Tours siófoki kirendeltsé­géről szinte naponta indítják a különbuszokat Keszthelyre, Veszprémbe, Nagyvázsonyba és Badacsonyba. Szaporodik a ísiz-ek szerve­zésében lebonyolított ország­járások száma is. A hetesiek Keszthelyre és Badacsonyba, a bárdudvamókiak Harkánvba. illetve Hévízre, a kiskorpádnak szintén Hévízre vitték tagjai­kat. Az AKÖV különkocsijai csúcsformáimat bonyolítottak le ebben a hón a pb-m. Augusz­tus 24-ig 190 különautóbuszt indított megvénkhól a vállalat. A legnépesebb kirándulócso­portot a várdai Új Élet Tsz indította: négy különkocsival vitték a tsz tagjait Siófokra, il­letve Harkányba, Amatőr táncdalénekesek vetélkedője Barcson 1 Érdekes ötletet valósítottak meg a Barcsi Járási Műve­lődési Ház vezetői, amikor a múlt vasárnap megrendezték az amatőr táncdalénekesek járási vetélkedőjét A KISZ járási bizottsága segítségével olyan műsorral léptek közön­ség elé, amely a fiatalok és az idősebbek tetszését egy­aránt elnyerte. Kilencen je­lentkeztek a vetélkedőre a járásból, köztük néhány ze­neileg is jól képzett fiatal. A próbákat előző héten tartot­ták közösen a művelődési ház zenekarával. A könnyű­zenei vetélkedőn, ahol min­den jelentkező két számot énekelt, magnetofonfelvétele­ket is készítettek. A délutáni műsorban szereplő fiatalok az esti tánc alatt is több szá­mot énekeltek. Á művelődési ház vezetői úgy tervezik, hogy a vetélke­dő legjobbjait később is meg­hívják egy-egy zenés műso­rukhoz. miben segítsünk. Ott volt az énekkar ügye. Valamikor mi, pedagógusok házról házra járva szerveztük meg. Miért nem tette meg ezt a művelő­dési ház igazgatója? — Abban igaza van, hogy a kezdeményezés elsősorban a művelődési házé kellene legyen. De nem értem, miéft k5 Miért nem kere­sik föl gyakrabban a peda­is a művelődési há­zat? És miért nem figyel­meztették, javasolták segít­ségüket az énekkar ügyé­ben? — Nem áll módomban fi­gyelmeztetni öt- Még vissza­utasítaná ... — Attól függ, milyen a hangnem. A passzivitás vi­szont csúggcdést, bizalmat­lanságot kelt. — Én elképzeléseket, ter­veket várok. Csak így tu­dom aktivizálni a tantestüle­tet. ... Pedig ez fordítva is áll. És nemcsak itt, hanem másutt is, ahol vannak népművelők, és vannak pedagógusok egy községben. 1966—67-ben helyes lenne végre megértem ezt Nagyba­jomban is. Waüinger Endre Udvariasság és figyelem — Pincér, fi­zetek! Azonnal menni akarok! idegeskedik az idősebbik férfi, akinek egyszer­re sürgés lett a távozás. Az POSTÁNKBÓL Mire várnak ? Az északnyugati városrész napról napra emelkedő, szép és hatalmas új házait jólesik látni. Annél elszomoritőbbak az épületekben és a körülöt­tük tapasztalható rendellenes­ségek. A 48-as ifjúság útja 36. szá­mú házában az egyik első emeleti lakás fürdőszobájának fala jókora helyen napról nap­ra jobban átnedvesedik, már- már beázik. A lakó már több­ször jelentette ezt a házfel­ügyelőnek, ő pedig az Ingat­lankezelő Vállalatnak. _Ki is küldtek két szerelőt, azok megvizsgálták a szobát, és megállapították a bajt. Meg­ígérték, hogy mielőbb meg­javítják. Három hét telt el azóta, de nem csináltak sem­mit. A folyosókon és a lépcső­házban nagy a lárma, a gye­rekek kiabálnak, fütyülnek, föl-le rohannak a lépcsőkön, gyakori a felnőttek túl han­gos tereferéje is. Mindez erő­sen behallatszik a lakásokba. A házban sok az idősebb, beteges ember és a csecsemő, akiket különösen idegesít, bánt a lárma, a tűrhetetlen örökös zaj. Ide tartozik az is, hogy egyes lakók való­sággal bömböltetik rádiójukat, televíziójukat, kellemetlenked­ve vele a többieknek. Van­nak, akik az ablakokból, az erkélyekről fázzák a szőnye­geket, s poruk beszáll a la­kásokba. Az udvarban, az építőmül*» kások étkezője előtt a ren­detlen, gazos téren, de má­sutt is sok a patkány. Nap­pal is futkosnak ezek a ra­gályt terjesztő kártékony ál­latok. Ezt is már többször je­lentették a lakók, de mind­máig hiába. Az épülő új városrészben különösen nagy szükség van a rendre, a kulturált magatar­tásra elsősorban a lakók, de a város érdekében is. Jó len­ne, ha megértenék ezt a la­kók és a lakótelep vezetői. SOMOGYI PÁL előbb, a rende­lés előtt vagy fél óráig tanul- mányoata az étlapot. — Igen, uram, azonnal hangzik az ud­varias válasz. A szomszéd asztalnál egy emelkedett hangulatú tár­saság megkí­nálta borral jócskán az ab­roszt. A fiatal pincér pillana­tok alaitt kicse­réli, aztán már a terem másik végében látjuk. Rendelést vesz föl, felszolgál, számol. Egy­szerre öt helyre szólítják, ki udvariasan, ki türelmetlenül. Ha az idény kezdetén udva­riassági és figyelmességi ver­senyt hirdettek volna a Bala- ton-parü éttermek, szórakozó­helyek pincérei részére, bizo­nyára sokan Simonyi Lászlóra, a batatonleilei Vörös Csillag éttermének pincérére szavaz­nának. Bár a jó modor, a gyorsaság, a tapintat szinte kö­telező ebben a szakmában, ilyen kitűnő kiszolgálással na­gyon kevés -helyen találkoz­hattunk. Longauer Dénes üz­letvezető elismeréssel nyilat­kozik Simonyi Lászlóról: — Ügyes fiú, elégedettek vagyunk vele. Nagy a felelős­sége, naponta 17—18 000 forin­tot kezel, szombat-vasárnap gyakran húszezren felül. — Tizenkilenc éves vagyok, vendéglátóipari technikumot végeztem — mondja Simonyi László. — Tavaly már dolgoz- tam a Vörös Csillagban. Az idény után visszamegyek Pest­re, szakács leszek. — Láttuk, hogy több »ne­héz«, néha izgága vendégük is van. Sok és fárasztó munkája ellenére nem veszti el nyugal­mát. Honnan ez a türelem? — öt éve pincérkedem, na­gyon szeretem a foglalkozáso­mat. Ez mándent megmagya­ráz ... A magánéletben, a munkahelyemen kívül kevésbé vagyok türelmes. Mindössze egyszer veszítettem el hidegvé­remet, amikor az egyik vendé­get nagyon szerettem volna kidobni. Angol állampolgár volt az illető, magyar disszi- dens. Mindent kifogásolt, a le­hető legszemtelanebbül nyilat­kozott a magyar vendéglátó­iparról. — Kük a legudvariasabb vendégei? — A franciák, öröm őket kiszolgálni. Egy vacsoránál leg­alább nyolcvanszor elhangzik: merd ... mend... Nagyon jól­esik. — Maga szerint milyen az ideális pincér? Elgondolkozik. — Azt hiszem, jól felkészült­nek és állandóan elegánsnak kell lennie. Legyen figyelmes, udvarias, határozott fellépésű. Sohasem szabad elfeledkeznie a »jó nevelésről«. Mindenek­előtt nagyon fontos a szakmai tudás, hisz ebből mindennap vizsgáznia kell. Elmondja, hogy állandóan tanúi. Szakmai ismereteket is, nyelveket is. Szeretné letenni a szafcácsvizsgát, s utána be­iratkozik a Vendéglátóipari Főiskolára. — Példaképem a szakmában egy volt tanárom ás Gundcl F erenc, akinél a technikusi gyakorlatomat töltöttem. Hogy megközelíthessem őket, sokat kell tanulnom. — Jövőre visszatér Balaton- lellére? — Igen. Ügy érzem, vala­hogy hozzátartozom a Vörös Csillaghoz. Szeretek itt dolgoz­ni StrubI Márta Földművesszövetkezeti országos néptáncfesztivál Esztergomban (Tudósítónktól.) A SZÖVOSZ, a Komárom megyei MÉSZÖV és Eszter­gom városa augusztus 27-én és 28-án rendezi meg a föld­művesszövetkezeti néptánc­együttesek országos fesztivál­ját. A rendezvény gazdag AMIKOR A VÍVÓT OPERÁLJÁK ÍA. Quick karikatúrája) programúnak ígérkezik. Szom­baton este Esztergomban és Bábolnán adnak műsort a meghívott csoportok. Vasár­nap az együttesek színpom­pás felvonulást rendeznek Esztergomban. Ezt díszün­nepség követi. Ezen a napon Tatán, Kisbéren és Eszter­gomban lépnek színpadra az országos hírű meghívott együttesek. Megyénket a lengyeltóti földművesszövetkezet több­szörösen kitüntetett buzsáki népi együttese és a siófoki fmsz Balaton Táncegyüttese képviseli. Az országos nevű együttesek közül, részt vesz­nek a kapuvári, a mátészal­kai cigány-, az ökörtófülö- pösi, a szanyi, a szabényi, a dombóvári, az esztergomi, a sárospataki, a tatabányai bányász-, a tápéi, valamint a körmendi táncosok. A bu- zsákiak szombaton, a sió­fokiak vasárnap lépnek színpadra Esztergomban; ezenkívül a buzsákiak Kisbé­ren, a siófokiak pedig Bá­bolnán is adnak műsort. A fesztivál után, hétfőn a vezetők részére kiértékelő ér­tekezletet tart Vásárhelyi László, a Népművelési Inté­zet táncosztályának vezetője. Tótágas művészet A mai művészek gyak­ran olyan képeket feste­nek, amelyeket látva ne­héz eldönteni, hol van az aljuk, és hol a tetejük. Az egyik francia impresz- szionista művész festmé­nye például 47 napig fej­jel lefelé függött a New York-i Modern Művészeti Múzeum tárlatán, noha e másfél hónap alatt a ki­állítást mintegy 116 000-en tekintették meg. 22 480 eb szebbnél szebb sírkő alatt nyugszik a világ egyik legnagyobb kutyatemető­jében, Rio de Janeiro egyik külvárosában, Sao Cristovaóban. A hatósá­gok intézkedtek, hogy a kutya temető külsőleg is stílszerű legyen: négy kutyát kinevezett »teme- tőőmek és gyászklsérő- nek«. A temetőben egyet­len ember működik, aki már 22 éve tölti be a por­tás, a rendező és a sírásó szerepét. Csengettyűt a macskának Florida Keysben előír­ták, hogy minden macská­ra csengettyűt kell erősí­teni, amely figyelmezteti a madarakat a macska közeledésére. Florida Keysben annyira elszapo­rodtak a macskák, hogy a városi tanács előírta: mindenki legföljebb két macskát tarthat. A vérszomjas klub Palm Springsben (Ka­lifornia) az egyik párbaj­tőrklub plakáton a követ­kező szöveggel toboroz új tagokat: »Lépjen be ví­vóink közé. Friss vérre van szükségünk!« A marséi Ue-i törvény­szék nemrégen egyévi föl tételes fogházbüntetés­re ítélte Marcel Dejeant, mert alaposan elpáholta a feleségét. Másnap* Mar­cel megint a bíró elé ke­rült Ismét megverte az asszonyt — Miért csinál ilyesmit? — korholta a bíró. — Tisztelt bíróság! — kezdte el mondókáját a vádlott —, tegnap este véletlenül felöntöttem a garatra Amikor hazaér­tem, a feleségem rám tá­madott, és mindennek le­hordott. Türelmesen hall­gattam sértegetéseit, mert én voltaképpen jámJbor eraber vagyok. Akkor emeltem rá a kezem, amikor ezt kezdte kiabál­ni: »Ha annak a hülye bírónak egy csöpp esze lett volna, és nem volna gerinctelen puhány, te már a börtönben ülnél.« Marcel Dejeant a bíró fölmentette. Somogyi Nétolat) A* MSZMP Somosra meeveí Bizottsága és a Somogy megyei Tanára lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor n. 2. Telefon 15-19. 15-tL Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Ka nos vár, Latlnka S. n. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. rerjeszfi: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvj nostahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposváré Latinka Sándor ut<f 6. /

Next

/
Thumbnails
Contents