Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

SOMOGYI NíFLAP 2 Szerda, 1966. augusztus M. Gus Hall nyilatkozata A Komszomolszkaja Prav­da keddi számában megjelent Gus Halinak, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja fő­titkárának nyilatkozata az amerikai ifjúságnak szociális jogaiért és a vietnami hábo­rú ellen vívott harcáról. — Az amerikai egyetemi hallgatók aktívan részt vesz­nek az egyetemeken folyó mozgalmakban. amelyeknek célja az ifjúság jogainak ki­vívása. Bekapcsolódnak a ha­ladó szakszervezetek meg­mozdulásaiba is. Az ifjúsági mozgalom harcos élcsapata a »Dubais-klubok« nevű szer­vezet. Gus Hall a továbbiakban rámutait arra, hogy az ameri­kai ifjúságból hiányzik az osztályöntudat. s ez megnehe­zíti a harcot. A tények azon­ban megfelelő irányban hat­nak. így például a sorköteles amerikai fiatalok tudatára ébredtek, hogy Vietnammal kapcsolatban saját életükről vagy halálukról van szó. Azt is tudják, hogy a vietnami háború következtében lénye­gesen megnyirbálták a sze­génység elleni harc program­ját, az ösztöndíjakat, a tan­intézetek építésére előirány­zott összegeket. — Nagy bátorság kell a katonai behívó elégetéséhez, mégis így járnak el egyes amerikai fiatalok. Befejezésül sürgete, hogy induljon nem­zetközi szolidaritásá mozga­lom azoknak az amerikaiak­nak a támogatására, akik nem akarnak Vietnamban har­colni. (MTI) Ismét látták a lochnessi szörnyet, sőt mi több, meg is jelent a Pharma nevű hajó utasai előtt. Bár a skóciai vizedben éldegé­lő szörny eddig csak egyszerű szemtanúknak szokott megjelen­ni, ezúttal teljes tudományos ap­parátussal figyelték meg. A Pharma még radarját is ráirá­nyította, és a hullámok alatt tisz­tán ki lehetett venni a sárkány- szerű lény testét. Ml több, a Pharmán egy zoológus Is tar­tózkodott, aki saját szemével győződhetett meg a csodaállat produkciójáról. Argentin diáktüntetések i Rusk lemond? Az argentin rendőrség hét­főn könnygázbombákkal és gumibotokkal támadt Ilienos Airesben és Cordobában a kormány ellen tüntető egyete­mi diákokra. A diáktünteté­sek röviddel azután kezdőd­tek, hogy az argentin kor­mány utasítást adott tíz egyetemi fakultás közül öt­nek a megnyitására. Az egye­temeket három héttel ezelőtt záratta be az államcsínnyel hatalomra került új elnök, Díszszemle és felvonulás Bukarestben Bukarestben kedden dél­előtt nagyszabású katonai díszszemlével és felvonulás­sal ünnepelték meg Románia nemzeti ünnepét, a fasiszta iga alóli felszabadulás 22. év­fordulóját. Az ünnepi díszbe öltözött Repülősök terén emelt dísztribünön pontban reggel 8 órakor jelentek meg a párt és a kormány vezetői, élükön Nicolae Ceausescuval, az RKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával. Leontin Salajan hadsereg- tábornok, a fegyveres erők minisztere megszemlélte a felsorakozott egységeket, majd feliépet az emelvény­re. A zenekar eljátszotta Ro­mánia nemzeti himnuszát, és kezdetét vette a díszegységek felvonulása. Egymás után ha­ladtak el a főtribün előtt a díszalakulatok. Az egyórás katonai dísz­szemle után megkezdődött a román főváros dolgozóinak színpompás demonsitráclója. A felvonulók a. nemzetközi mun­kásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Engelsnek és Le­ninnek, valamint a román párt és állam vezetőinek ké­peivel vonultak fel. Több mint 10 000 sportoló lenyűgö­ző felvonulása után a párt veteránjai sorakoztak fel a dísztribün előtt, és az ünnepi seregszemle az Intemaciooálé hangjaival ért véget. Tito beszéde Joszip< Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök a herce- govinai Biletye városban lá­togatást tett a tartalékos tisz­ti iskolában és ott beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az ed­dig elért nagy sikerek mel­lett még nagy feladatok el­végzésére van szükség. »Önök gyakran hallhatták, hogy ne­hézségeink lényege miben van. E nehézségeket mi ed­dig is igyekeztünk leküzdeni, és a jövőben még könnyeb­ben megbirkózunk velük4 amennyiben népeink között nagyobb lesz az egyetértés. Meg kell mondanom, hogy az osztályellenség nem nyug­szik. A külső ellenségek arra tö­rekszenek, hogy megtalálják kiszolgálóikat az országon belül, eddig az ilyen kísér­leteket sikeresen letörtük. Ha arra kerülne sor, hogy fegy­verrel védjük meg országun­kat, önök, mint katonáink vezetői, arra hivatottak, hogy meghiúsítsák az ellenség szán­dékait. Az ellenség néha azt dicséri, ami negatív jelenség országunkban. Ezért ne higy- gyenek neki, < még akkor sem, ha dicsér bennünket.« Tito ezután így folytatta: »Nehézségek, mégpedig nem Ben Barka él? A Tribune de Génévé szen­zációs értesülést közöl, amely szerint barátainak segítségé­vel kiszabadult egy dél-ma­rokkói börtön-erődből a pá­rizsi elrablása óta állítólag ott őrzött Ben Barka, a ma­rokkói ellenzéki politikus. A lap szerint a Ben Barka ba­rátaiból alakult rohamcso­portnak bizonyos afrikai or­szágok támogatásával sikerült behatolnia a Sous-erődbe, és erős tűzharc után — amely­ben mindkét részről többen elestek — sikerült kiszaba­dítania Ben Barkát, aki a je­lentés szerint Guineába szán­dékozik utazni. A Tribune de Génévé maga is kételkedéssel fogadja a pá­rizsi »arab forrásokból« szár­mazó értesülését, és lehetsé­gesnek tartja, hogy egysze­rűen csak arról van szó: Ben Barka hívei a szeptember 5-én kezdődő párizsi ihn Barka­per előtt fel akarják hívni a közvélemény figyelmét az ügyre. (MTI) kis nehézségek állnak előt­tünk. Ha a gazdasági reform­ról beszélünk, szólnunk kell a társadalmi reformról is. Önök látták, hogy az utóbbi időben a gazdasági reform végrehajtása során egyes em­berek nem értették meg hogy mit akarunk és mit cse­lekszünk. Ez megmutatkozott odalenn a munkáskollektívák­ban, de ugyanúgy a vezetők körében, sőt a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségében is. Megnyilvánult ez az értelmi­ség körében, azok között, akik még nem fogadták el társadalmi fejlődésünket, és eléggé bizalmatlanok csele­kedeteinkkel szemben. Lehet, hogy néha meglepi az embe­reket az, ha olyan intézkedé­seket foganatosítottunk, ame­lyeket mi sem szívesen tet­tünk, de szocialista közössé­günk érdekei követelték meg tőlünk. Az ilyen esetekben nem lehetünk tekintettel az egyes személyekre, bárkik is legyenek azok. Szovjet jegyzék Nyugat-Németországhoz Carapkin bonni szovjet 23-án törvényt fogadott nagykövet augusztus 22-én át­adta Karstens nyugatnémet külügyminisztériumi állam­titkárnak a szovjet kormány jegyzékét. A jegyzék tiltako­zik az ellen, hogy a bonni szövetségi gyűlés idén június A MÄV DOMBÓVÁRI ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉGE t keres fölvételre pécsi tervező csoportjába tervező műnk. építészmérnököt, tervezői gyakorlattal rendelkező általános mérnököt, továbbá tíz éves gyakori építésztechnikust. továbbá tíz éves gyakorlattal rendelíkező L izotés a MÁV Szabályzatban előírtak alapján. Díjmentes utazási kedvezmény biztosítva család­tagok részére is mind belföldre, mind külföldre. Jelentkezni lehet Dombóváron az építési főnök­ség személyzeti és ügyviteli csoportjánál. (4090) amelynek lényege az, el, hogy A hagyományoknak meg­felelően, a felszabadulás év­fordulójának másnapján az Ifjúság napját ünnepük Ro­mániában. (MTI) Ongania tábornok, arra hi­vatkozva, hogy »véget kell vetni az egyetemeken folyó kommunista agitációnak«. A kormány ekkor a Buenos Aires-i egyetem élére új rek­tort nevezett ki ár. Luis Bo­tet személyében. Erre tilta­kozásképpen mind a tíz fa­kultás dékánjai lemondtak. Amikor hétfőn reggel több egyetemi fakultás kapui meg­nyíltak, a bejáratnál fegyve­res rendőrök igazoltatták a belépni szándékozó hallgató­kat. Ez az önkényes intézke­dés olajat öntött a tűzre, és a késő délutáni órákra már több száz tüntető diák menete induit az elnöki palota felé, ütemesen kiáltva: »Könyvek igen, katonacsizmák nem!« (MTI) A Daily Mirror washingto­ni tudósítója szerint Dean Rusk kijelentette, hogy nem­sokára lemond külügyminisz­teri tisztségéről, és ismét a magániparban vállat jól fize­tett állást, mert állami fize­téséből nem tud a kellő szín­vonalon élni. Azelőtt mai jö­vedelmének háromszorosát kereste meg. Rusk azt álütja, hogy ko­rábbi megtakarításait már csaknem teljesen fölélte, s két nagy fiát az ősszel egye­temre keU járatnia, ami ren­getegbe fog kerülni. 20 szá­zalékos adót fizet, így ha­vonta tisztán 2500 dollárnál valamivel kevesebbet kap kézhez. (MTI) nyugatnémet hatóságok né­met jogszolgáltatást akarnak érvényesíteni azokkal a né­metekkel szemben is, akik­nek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye kívül esik az NSZK határán. — A fenti törvény durva merénylet más államok szu­verén jogai, valamint állam­polgárainak jogai ellen — hangsúlyozza a szovjet jegy­zék, majd megállapítja, hogy ilyen és hasonló törvények meghozatalában kifejezésre jut a bonni kormánynak a né­pek részéről széltében-hosz- szában elítélt politikád vona­la, amelynek végső célja a háború után Európában ki­alakult helyzet aláásása és az európai államok jelenlegi ha­tárainak megsértése — Az említett törvény azoknak a kötelezettségeknek újabb megszegését jelenti, amelyek a potsdami és a Né­metországra vonatkozó más négyhatalmi egyezmények ré­vén hárulnak Nyugat-Német- országra. Ez a törvény és a hozzá hasonló törvénytelen intézkedések újabb bizonyí­tékot szolgáltatnak arra, hogy bizonyos nyugatnémet körök a hitleri harmadik birodalom idejéből örökölt fogalmak vi­lágában élnek. Az ilyen tör­vényeknek nem lehet semmi­féle jogerejük — hangsúlyoz­za a szovjet jegyzék. (MTI) Újabb földrengés Törökországban Miközben Kelet-Anatóüá­ban megfeszített erővel foly­nak a mentési munkálatok az utóbbi napok súlyos földren­gései során összedőlt házak alatt esetleg még életben le­vő emberek kimentésére, a romhalmazzá változott Varto városkát hétfőn este újabb, három másodpercig tartó föld­rengés rázta meg. A török belügyminisztérium jelentése szerint az újabb földmozgás »eléggé erős« volt, de halál­esetekről vagy sebesülésekről nem érkezett jelentés. A korábbi földrengések ha­lálos áldozatainak számáról hivatalos jelentést nem adtak ki, de tartani lehet attól, hogy az meghaladja a négy­ezret. Demirel miniszterelnök ígé­retet tett arra, hogy Varto városát újjáépítik majd, de mint külföldi tudósítók meg­jegyzik, a lakosság egyelőre minél messzebb kiván lenni a földrengés által romba dön­tött városkától. (MTI) BONN ÉS VE A CDU SAJTÓORGÁNU­MA, a Rheinischer Merkur nemrégen cikket közölt »A Dél-afrikai Köztársaság — a Nyugat támaszpontja« cím­mel. A cikknek már az ele­jén egy meglehetősen őszin­te beismerés olvasható: »Jól­lehet a jelenlegi viszonyok között, miközben világszerte növekszik az antifasiszta ma­gatartás, taktikailag helyte­len lenne Dél-Afrikát bevon­ni a nyugati védelmi rend­szerbe. Ez a körülmény azon­ban ne aggasszon bennün­ket«. A folyóirat szerint mi­helyt a mérleg serpenyőjébe a haditerveket helyezik, »azonnal világossá válik, hogy nem engedhetünk meg magunknak semmiféle fény­űzést, semmiféle ideológiailag hibás spekulációt a Ver- woerd rendszerének rovásá­ra«. Egyébként ki ne tudná, hogy »milyen távol« állnak az ehhez hasonló ideológiai, sőt hibás spekulációk Bonn uralkodó köreitől! Hiszen az NSZK fővárosában többször nyilvánosan kijelentették, hogy pontosan a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rend­szere biztosítja a legjobb fel­tételeket a Pretoriával való együttműködésre, amely — mint ismeretes — nem csu­pán gazdaságii jellegű, ha­nem katonai vonatkozású cé­lokat is követ. Az együttmű­ködés arra irányul, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot és az általa megszállva tartott Délnyugat-Afrikát az afrikai kontinensen és annak hatá­rain tű! a Nyugat agresszív erőinek támaszpontjaként hasznosítsák. A Rheinischer Merkur nyíltan reklámozta a Dél-af­rikai Köztársaságot, mint pó­tolhatatlan haditámaszpon­tot. »Ne feledkezzünk meg arról — tanúskodik a folyó­irat —, hogy a katonai tá­maszpontok fundamentális biztosítása szempontjából döntő jelentősége van a szö­vetséges hűségének, megbíz­hatóságának és politikai meggyőződésének« — az adott esetben megint csak arról a fajgyűlölő klikkről van szó, amelyet az NSZK vezetői minden vonatkozás­ban abszolút megbízhatónak kiáltanak ki. A nyugati katonai csopor­tosulások távlata stratégiáját mérlegelve a »Szueztől ke­letre« számbavételével, szá­mos afrikai ország stabilitá­sának hiányával stb., a nyu­gatnémet folyóirat azt állít­ja, hogy a jövő katonai szín­padává az Indiai-óceán vá­lik, mint egyetlen olyan világtenger, amely nincs egy­oldalú uralom alatt. Dél fe­lől, vagyis a Dél-afrikai Köz­társaság felől, a nyugati ha­talmak, legalább is a Rhei­nische Merkur szerint, eljut­hatnak ebbe a térségbe, és biztosíthatják utánpótlásukat. A bombázóknak és a hadi­hajóknak támaszpontok kel­lenek, ahonnan hadba indul­hatnak, tehát arról van szó, hogy védett és politikailag megbízható mögöttes terület­tel rendelkező startégiai tá­maszpontokra van szükség, pontosan olyanra, mint a Dél-afrikai Köztársaság, ahol Verwoerd fajgyűlölő klikkje uralkodik. ÉRTHETŐ, HOGY AZ ILYEN TERVEZÉSBEN dön­tő szerepet töltenek be a német imperialisták számára hagyományos követelmé­nyek: részt venni bármilyen agresszív akcióban, hogy ez­által bővíthessék nemzetközi befolyásuk szféráját. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, mekkora megelégedéssel nyi­latkoztak az NSZK agresszív körei arról, hogy a NATO- ban való részvétel lehetővé teszi számukra a földrajzi korlátokon túlmenő politikát. A bonni militaristák azon­ban minden kalandorságuk el­lenére megértik, hogy szö­vetségeseik — az Egyesült Államok és Anglia — aktív támogatása nélkül nem jut­hatnak előre j és az Indiai­óceán elérhetetlen marad számukra. A Rheinischer Merkur nyilvánvalóan sugal­mazott cikkének megjelenése után a brit diplomáciai kö­rökből kiszvárgott, hogy az NSZK hadügyminisztériuma titkos emlékeztetőt nyújtott át Washingtonnak és Lon­donnak, s ebben megfelelő részt követelt az Indiai-óceá­ni angol—amerikai támasz­pontok hasznosításában az­zal, hogy az NSZK hadihajói részt vehessenek a szövetsé­gesek tengeri hadgyakorla­tain és a bonni haditenge­részet személyi állománya trópusi viszonyok között sze­rezzen gyakorlatot. Az indiai Patriot megállapította, hogy az Egyesült Államok jóindu­lattal fogadta Bonn »óha­ját«. TEHÄT MEGINT A HÍR­HEDT VILÁGURALOMRÓL álmodoznak. Erre számíta­nak a bonni politikusok, amikor mindenképpen bőví­tik együttműködésüket Ver­woerd fasiszta klikkjével. D. V. A Pamutfonó-ipari Vállalat fölvesz Kaposvári Gyára női átképzős tanulókat 16—40 éves korig. Vidékiek részére szállás és napi háromszori étkezés térítés ellenében bizto­sítva. A fölvételhez munkakönyv és tanácsi iga­zolás szükséges. (126892)

Next

/
Thumbnails
Contents