Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-23 / 198. szám
Kedd, 1966. augusztus 23. (folytatás a 2. oldalról.) Tekintsünk végig a gyárakban, az üzemekben és a város peremén. A családi házak százait építik. A munkások között is nem egy olyan van, mint Puha Imre építőmunkás, aki a családi ház fölépítése után már gépkocsira spórol. Tudjuk, hogy vannak még gondjaik. De ismert pártunknak és kormányunknak a munkások élete jobbá tételére irányuló törekvése. A jövőben pártunk és kormányunk fokozottabb támogatásban akarja NÉMETH FERENC ELVTÁRS ÜNNEPI BESZÉDE részesíteni a nagyobb családos, a kedvezőtlen anyagi helyzetben élő munkásokat és alkalmazottaikat Nekünk, kommunistáknak legfőbb célunk a munkások, a parasztok és az értelmiségiek életkörülményeinek jobbá tétele. És legnagyobb örömünk a munkások, parasztok javuló élete és boldogulása. A javuló életkörülmények azonban nem feledtethetik velünk a bajokat, az iparban és a mezőgazdaságban megoldandó feladatokat. Nagy gondot fordítunk ß mezőgazdaság fejlesztésére Tisztelt Nagygyűlés! A megye mezőgazdasági üzemei az átszervezést követő évek kezdeti nehézségei, a rossz időjárási viszonyok ellenére növelték termelési eredményeiket Megoldották a hosszú éveken át tartó kenyérgabona-problémát, növelték legfontosabb takarmány- növényünk, a kukorica átlagtermését. Megkezdték a nagyüzemi állattenyésztési telepek kialakítását, és ezzel egy időben valamennyi állatfajnál javultak a szaporulati mutatók. A IX. ötéves terv időszakában új ágazatok jelentkeztek megyénk mezőgazdaságában. Tsz-gazdaságaihkban 4490 kh gyümölcsöst és 1920 kh szőlőt telepítettünk. Anyagi eszközök hiányában azonban elmaradtak ezek szükséges járulékos beruházásai. Kezdeti lépéseket tettünk a rét- és legelőgazdálkodás megjavításában. Nagy összegeket fordítottunk a mezőgazdasági üzemek anyagi és műszaki bázisának fejlesztésére. Csaknem 26 000 szarvas- marha-, 80 000 sertés- és mintegy 100 000 négyzetméter baromfiférőhely, 3 és fél ezer vagon befogadó képességű góré épült. 2000-nél több traktort, majdnem 400 kombájnt és 1500 pótkocsit kapott a mezőgazdaság. Mindez ma még kevés. Tudjuk, hogy számolná kell a lehetőségeikkel. Nem rendelkezünk mindazzal az anyagi eszközzel, amelyet megyénk mezőgazdasága megkívánna. Emiatt a II. ötéves terv időszakában nem növekedett kellően a tsz-ek állatállománya. A termelőszövetkezetek nagyüzemi állattenyésztésének fejlesztését ma is nagymértékben gátolja a férőhelyhiány. A megye (mezőgazdaságának problémáit feltártuk a központi párt- és állami szervek előtt, ahol támogatásról biztosítottak bennünket. Milyen további intézkedéseket kívánunk tenni a megye mezőgazdaságának fejlesztésére? Somogy megye mezőgazdasága fejlesztésének kulcskérdése a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. Megyénkben nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek. Az egész országban hír® a Kaposvöl- gye, a Koppányvölgye, Csurgó és környékének állattenyésztése. Megyénk mező- gazdasága további fejlődésének alapvető föltétele a szarvasmarha-tenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése, a takarmányellátás biztosítása. Elsődlegesnek tartjuk a közös állomány, ezen belül a tehenek számának növelését. Tudjuk, hogy ez döntően férőhely függvénye. Ezért elsősorban ennek föltételeit kell termelőszövetkezeteinknek megteremteni. A tervidőszak alatt a tsz-ekben több mint 8500 szarvasmarha- és csaknem 3500 borjúférőhely épül. Igaz. hogy termelőszövetkezeteinknek eddig is döntő szerepük volt — s a jövőben még nagyobb lesz — a lakosság élelmiszer- és az ipar nyersanyagellátásában, végzetes hiba lenne azonban, ha emellett megfeledkeznénk a háztáji gazdaságok termelésének fontosságáról. Ugyanis a mezőgazdaság exportja szempontjából is nagy jelentőségű hízómarhafelvásárlásnak több mint 47 százalékát, a tejnek mintegy leiét, a tojásnak több mint 90 százalékát a háztáji gazdaságok adják megyénkben. Ennek, ellen éré azt tapasztaljuk, hogy a háztáji gazdaságokkal sok községben ma sem foglalkoznak kellően, ezen belül is elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés ügye nincs kellően megoldva. Ennek következménye, hogy 1963 óta mintegy 19 százalékkal csökkent a háztáji tehenek száma. Bár a közös tehénállomány gyarapodott, de növekedésének lehetőségei az említett okok miatt korlátozottak voltak, s így nem tudta megfelelően ellensúlyozni a háztáji tehénállomány csökkenését. Népgazdaságunk és a tsz-parasztok a továbbiakban sem nélkülözhetik a háztáji' gazdaságok termelését. A helyi párt-, állami és gazdasági vezetők tegyenek meg mindent azért, hogy a háztáji gazdaságokkal — jelentőségüknek megfelelően — többet törődjenek. A rét- és legelőgazdálkodásban sok évtizedes mulasztást kell pótolniuk a tsz-ek- nek és a vízügyi társulásoknak. Erőfeszítéseket kell tenniük a rét- és legelőgazdálkodás megjavítására. Anyagi lehetőségeinknek megfelelően évente mintegy 10—12 000 kh rét és legelő javítását végezzük el. Tsz-eink vezetői gondoskodjanak jobban a rétek, legelők tisztításáról, ápolásáról, műtrágyázásáról, valamint azok szakszerű hasznosításár ÓL Központi szerveink velünk egyetértésben az étkezési- és a vetőburgonya-termelés egyik bázisává kívánják tenni Somogy megyét. A burgonya- termelés fejlesztését a vetés- terület és a hozamok eg. ! idejű növelésével kívánjuk biztosítani. Szorgalmazzuk a burgonyatermelés gépesítésének megoldását, új, nemesebb, bőven termő fajták előállítását A gyümölcstermesztésben elsősorban a meglevő telepítéseink hatékonyságát növelő járulékos beruházások megvalósítása az elsődleges feladat. Zöldségtermesztésünket úgy kívánjuk fejleszteni, hogy jobban kielégíthessük a Balaton-part, Kaposvár város és a Nagyatádi Konzervgyár igényeit. Ezért 7 ezerről mintegy 10—11 000 kh-ra növeljük a zöldségtermő területet. A III. ötéves terv időszakában fő feladatunk a mezőgazdaságban a hozamok növelése. Ezt elsősorban a gépesítés, a kemizálás fokozásával, a korszerű agrotechnika mind szélesebb körű alkalmazásával kívánjuk biztosítani. Búzakoszorúval és friss kenyérrel köszöntik a parasztság képviselői Losonczi Pál elv- társak Megyénk fejlesztését társadalmi kérdéssé, közüggyé kell tenni Tisztelt Nagygyűlés! Megyénk szorgalmas lakosságának döntő szerepe van az elért eredményekben. Túlnyomó többségük becsületesen és fegyelmezetten dolgozik, de akadnak még olyanok, akikre ráfér egy kis biztatás. Vannak még kötelességmulasztók, tapasztalható még gyengeség egyes üzemek, vállalatok, tsz-ek vezetésében. Előfordul még pazarlás, a társadalmi tulajdon megkárosítása. Az ilyen jelenségekkel szemben senki ne legyen elnéző. Harcoljon mindenki következetesen a hibák ellen. Üzemeinkben, tsz-einkben egyre többen tömörülnek szocialista brigádokba. A pártunk IX. kongresszusának tiszteletére kibontakozott munkaverseny azt tanúsítja, hogy tömegével vannak már olyan fizikai és szellemi dolgozók, akik szocialista emberhez méltóan élnek és dolgoznak. Eredményeink az iparban és a mezőgazdaságban nem lebecsülendők, de még sok a megoldásra váró feladat. Nem vagyunk elégedettek a munka termelékenységével, egyes helyeken a tervek teljesítésével, a takarékossággal, az önköltség alakulásával. Nem mindenütt érvényesül a kellő következetesség a gazdasági vezetők munkájában. Tovább kell tehát fejleszteni egész gazdaságunk vezetését, javítanunk kell tervezési rendszerünket. E tevékenységünkben mesz- szemenően támaszkodni kell az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő erőforrásokra, lehetőségekre. Mint tudjuk, a gazdasági reform célja a szocializmus építéséinek gyorsítása, és egyik lényeges eleme, hogy a népgazdaság tervszerű fejlesztését a jövőben nem a részleteket is előíró központi utasításokkal, hanem közgazdasági eszközökkel, az üzemek, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása útján biztosítjuk. Az üzemek nagyobb önállóságoit kapnak, tágabb tere nyílik a kezdeményezésnek, a dolgozók demokratikus jogai érvényesülésének. A nagyobb önállóság természetesen magasabb fokú felelősséget és kezdeményező készséget is igényel, mert csak így erősödik a népgazdaság, gyorsul meg a technikai fejlődés, nő a termelékenység és a termelés, bővül a választék, javul az áruk minősége. Csakis így termelhetünk többet, jobban és gazdaságosabban. Hisszük, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés vezetői élnek a megnövekedett hatáskörökkel, és a dolgozók kezdeményezése is aktívabb lesz az eddiginél. Vezetőnek, munkásnak, mindannyiunknak egyaránt jobban kell dolgoznunk, hogy nagyszerű terveink valóra váljanak. Ez meggyorsítja gazdasági fejlődésünket, és nagymértékben emeli népünk életszínvonalát. Tisztelt Nagygyűlés! Megyei pártbizottságunk és tanácsunk közvetlen és távlati céljaink elérésére hívja és szervezi Somogy szorgalmas, dolgos népét. Támogatásukkal lesz erőnk megoldani a napi feladatokat és irányítani azt a nagy munkát, melyet a fejlődés megkövetel. Célunk világos: a fejlődés üteme mind az iparban, mind a mezőgazdaságban érje el az országos színvonalat. Ügy ítéljük meg, hogy a felszabadulás előtti, szinte évszázados mulasztások pótlása és a jelenlegi viszonylagos elmaradás megszüntetése, megyénknek az ország többi vidékéhez való felzárkóztatása megvalósítható célkitűzés. Evég- ből saját erőnket kell megfeszíteni, a megye fejlesztését társadalmi kérdéssé, közügy- gyé kell tenni. Növelni kell mindenütt a párt vezető szerepét, tekintélyét, és javítani kell a kapcsolatot a munkásokkal, a tsz-parasztokkal és az értelmiségiekkel. Népünk a párt vezetésével magabiztosan építi szocialista rendszerét Kedves Elvtársak! A felszabadulás óta megtett út és a kitűzött célok nagyszerű alkotó munkáról tanúskodnak. Eredményeink azt bizonyítják, hogy népünk méltó a szabadságra, és példamutatóan helyt tud állni a teremtő, az életet szebbé tevő termelőmunkában. Magabiztosan építi szocialista rendszenét, s váltja valóra ezeréves álmait Az évszázadokon át elnyomott és sokat szenvedett, de most öntudatra ébredt nép jogos nemzeti büszkeségével, józan önbecsülésével értékeljük sikereinket A Somogy megyei Pártbizottság nevében e helyről mondok köszönetét mindazoknak a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, akik becsületesen, odaadó, áldozatos munkájukkal hozzájárultak szűkebb hazánk, szép So- mogyország s egyben egész szocialista hazánk felvirágoztatásához. Tisztelt Nagygyűlés! Belső és külső ellenségeink lekicsinylik, fitymálják, ócsárolják eredményeinket. Az imperialista propaganda minden eszközzel arra törekszik, hogy nagyszerű vívmányainkat lejárassa, vagy ha ez nem sikerül, legalább csökkentse valódi értéküket. A kapitalista országok kérkedve azt hirdetik, hogy messze elmaradtunk tőlük, s ez a lemaradás a szocialista rendszer velejárója. Mi az igazság? Valóban, vannak gazdagabb országok a mi hazánknál. Mi ezt nem is tagadjuk. Nem nehéz kitalálni ennek okát: A nép érdekeit mindig sárba tipró vojt uralkodó osztályok áruló politikát folytatták, évszázados rabságra, gazdasági kizsákmányolásra kárhoztatták a dolgozó milliókat, s hagyták kirabolni az országot a töröktől, a Habsburgoktól és a német fasisztáktól. Ezek a nem éppen jóakaratú bírálók azonban »nagy bölcsen-« hallgatnak minderről. Kibírjuk az összehasonlítást a fejlett kapitalista országokkal is társadalmi, szociális, egészségügyi és kulturális téren, amiben mór több területen túl is szárnyaltuk őket. Pártunk — sikereink fő szervezője — emelt fővel állhat népünk elé. Előfordulhat, hogy időnként az ellenséges hírverés köny- nyen megtévesztheti a kevésbé tájékozott vagy a szocializmus ügyéért nem teljes meggyőződéssel kiálló kishitű, ingadozó embereket. Ennek hatására néhányan Somagyból is akadtak az utóbbi időben olyanok, akik hazaárulásra vetemedtek. Mert ezeket nem »éhe a kenyérnek«, »-éhe a Szépnek«, »éhe a Szónak« hajtotta idegen országba, hisz legtöbbjük átlagon felüli életszínvonalat élvezett. Hátat fordítottak néhányan szülőhazájuknak, s eladták becsületüket — ha volt — júdáspénzért, idegen érdekekért. Elárulták népüket, amely munkát, kenyeret, tanulási biztosított számukra Közülük többen hasra vágódtak a csillogó autók előtt. Ne felejtsék él a régi jó közmondást: »Nem mind arany, ami fénylik« — a nyugati országokban — a kisemberek számára Szocialista hazánkban minden becsületes, hazáját és népét hűen szerető ember megtalálhatja helyét, érdemei szerint boldogulhat. Szükség is van minden dolgos kézre, münden építő, jó szándékú, a közösség ügyét szolgáló emben-e, aki kész mindent megtenni a szocializmusért. Olyan emberekre, akik tettekkel bizonyítják, hogy nem feledik a költő szavait: »Hazádnak rendületlenül légy híve. óh. magyar!« A szocialista országokkal együtt a mi népünk is mindent megtesz a béke megőrzéséért Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Eredményeinket bonyolult és feszült nemzetközi helyzetben értük el. Erőfeszítéseink — a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok közös harcával egyetemben — kétirá- nyúak: egyfelől mind magasabbra emelni a nép életszínvonalát, másfelől biztosítani építő, alkotó munkánkhoz a nélkülözhetetlen tartós békét. A béke megőrzése nemcsak állhatatos politikai harcot követel tőlünk, hanem azt is megkívánja, hogy állandóan korszerű színvonalon tartsuk fegyveres erőinket. Erre kényszerít bennünket az imperialisták fegyverkezési hajszája és fenyegető agresszív politikája. Szerencséjére a világnak, az imperialisták ma már nem rendelkezhetnek kényük-ked- vükre a háború és a béke kérdésében, mert létezik olyan erő, amely képes megfékezni tajtékzó dühüket. Ez az erő a szocialista országok egyesített ereje, élén a világ első szocialista hatalmával: a Szovjetunióval. A Szovjetunió legyőzhetetlen bástyaként őrködik a világ békéjének fenntartásán, s elsősorban neki köszönhető, hogy a földkerekséget még nem borította lángba az imperialisták által hőn óhajtott világot pusztító harmadik világháború. Növelni kell a népek éberségét, fokozni kell békeharcát, hogy megakadályozzuk az imperializmus ördögi terveit. A Szovjetunió nemcsak hatalmas katonai erejével tartja féken az Imperialista a gress zérókat. hanem a békés egymás mellett élés politikájának elfogadására is rákényszeríti őket. Őszinte és termékeny bé- kepolitíkájával óriási szolgálatot tesz az egész emberiségnek. Gigászi eredményeivel reménységet kelt a világ dolgozó millióiban, s egyre több hívet szerez a világ jövőjét, fejlődését meghatározó szocializmus ügyének. Ki ne örülne azoknak a hatalmas eredményeknek, amelyek a szocializmus első országában napjainkban yégbe- mennek? Az utóbbi tíz évben 108 millió ember számára épült új otthon a Szovjetunióban Az 1959—1965-ös hétéves tervidőszakban majdnem annyi lakóházat építettek, mint amsny- nyit a szovjethatalom éveiben összesen 1958-ig. A hétéves terv alatt 178 új város jelent meg a Szovjetunió térképén. Sok ezer iskola, óvoda, bölcsőde, üzlet, kórház, mozi, klub, több mint 5 és fél ezer nagyipari üzem létesült ebben az időszakban. A Szovjetunió azt akarja, hogy az emberiséget soha tó Írbe ne fenyegesse a tömegpusztító háború rettenetes réme. Az Amerikai Egyesült Államok imperialista körei semmibe veszik a népek elidegeníthetetlen békeóhaját, és arcátlan módon, fegyveres erőszakkal avatkoznak be Vietnam hős népének belügyeibe. Miközben békeszólamokról szónokolnak, gyilkos bombákkal árasztják el Vietnam véráztatta földjét. Johnson elnök legutóbb iskolapéldáját szolgáltatta a határtalan jenki képmutatásnak. Texasi magánkápolnájában a Dél-Vietoamban tartózkodó amerikai csapatok parancsnokával közös istentiszteleten vett részt, majd onnan kijőve többek között kijelentette: »A legfontosabb tényező most az a kívánságunk, hogy folytassuk a háborút.« Tisztelt Nagygyűlés! Ezen a mad munkás-paraszt találkozón joggal feltehetjük a kérdést az Amerikai Egyesült Á'lamofc elnökének: Elnök úr! Hogyan lehet, hogyan tudja ön összeegyeztetni a templomi ájtatosságot ezzel az istentisztelet utáni kijelentésével? Ez nem más, mint farizeuskodás, porhintés a világ jóakaratú embereinek szemébe! Nehéz volt megérteniük apáinknak, hogy a tábori papok megáldották a gyilkos fegyvereket mind az első, mind a második világháborúban. Még nagyobb megvetés kíséri az olyan álszenteskedést, mint amilyennel Johnson elnök próbálja. palástolni emberpusztító szándékait. Ma már nem lehet bekötni az emberek szemét, mert tudják: a háború egy népnek se használ, csak pusztulást, iszonyatos szenvedő'-, hozhat az emberiségre. Túrják: a háború csak a ha Iá' gyárosok erszényeit duzzasztja, csak a mindenfajta k; nyörtelenségre képes mór' - póliumok profitját növeli. Ezért ítéljük el mi is j gos felháborodással az amerikaiak vietnami agresszió - iát, és támogetiuk tölün' telhető erővel a s-abadsr- gát, független védő, .0 (folytatás a t oldalon.)
