Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-23 / 198. szám
7%0 AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 198. szám. 1966. augusztus 23., kedd Meghitt hangulatban köszöntötték megyeszerte alkotmányunk születésének évfordulóját — Tudósítóink jelentik a járási ünnepségekről Németh Ferenc elvtárs ünnepi beszédét mondja. Május 1-i hangulat — augusztus 20-án! Így lehet a legtalálóbban jellemezni alkotmányunk ünnepének eseményeit, hiszen már a kora reggeli órák zsibongó városképe is a májusi felvonulásokra emlékeztetett: a zászlókkal, transzparensekkel gyülekező emberek, a kíváncsian új látványosságot sejtő gyermekek és nem utolsósorban a verőfényes időjárás mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy kellemes, jó hangulatban köszönthessük alkotmányunk születésének évfordulóját. Munkás-paraszt találkozót hirdettek a plakátok augusztus 20-ra, s valóban, a város üzemeinek, hivatalainak, intézményeinek csoportjai mellett egyre-másra feltűntek a környező községekből Kaposvárra érkezett termelőszövetkezeti tagok is: autóbusszal jöttek meg vonattal, ki hogyan tudott. Ünnepélyesen sötétbe öltözötten, ahogy ilyenkor ünnepen szokás, virággal, bokrétával a gomblyukakban, s itt-ott parányi búzakoszorút is rejtegetett a városba hozott csomag: ajándékot kaposvári embereknek, a munkástestvéreknek. Hiszen az alkotmány ünnepe egyben az új kenyér ünnepe is, és úgy szokás, hogy ilyenkor friss kenyérrel, búzakoszorúval köszöntik a kedves barátot, ismerőst, elvtársat. Zászlódíszbe öltöztek a házak is szerte a városban, hogy méltó keretbe foglalják az ünnepi nagygyűlésre felvonuló tömeget. S a cseri parkban — Kaposvár új, kedves zöldövezetében — már legalább tízezer ember készülődött az ünnepség megkezdésére: munkások, parasztok, értelmiségiek. Sorra megérkeztek megyénk vezetői is: a Cseri úton jött — együtt a nagygyűlésre érkező tömeggel — Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és városunk kedves vendégei: Losonczi Pál elvtárs, a Központi Bizottság tagja, földművelésügyi miniszter, dr. Orsai János elvtárs, a Központi Bizottság megyei instruktora. Tíz óra után elfoglalta helyét a nagygyűlés elnöksége, ahol Németh, Losonczi és Orsai elvtársakon kívül ott volt Szigeti István elviárs, a megyei pártbizottság titkára, Böhm József elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke, Somogyi József elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, dr. Szerényt János elvtárs, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára, dr. Szilágyi Lajos elvtárs, a városi tanács vb-elnöke és Csek József elvtárs, a Kaposvári Járási Tanács vb-elnöke is. Az elnökségben foglalt helyet politikai, gazdasági és kulturális életünk több vezetője, s a találkozóra érkezett több falusi vendégünk is. A nagygyűlést Somogyi József elvtars nyitotta meg, majd Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartotta meg ünnepi beszédét. Németh Ferenc elvtárs beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársinők! ElvtárMegtiszteltetés számomra, togy a Somogy megyei Pártbizottság nevében meleg szere- ettel köszönthetem magygyű- ésünk valamennyi részvevőét, Kaposvár város és a kaposvári járás itt megjelent lolgozóit. Kedves Elvtársak! Ma — augusztus 20-án — iolgozó népünk mindenütt: faun, városban a Magyar Nép- :öz társaság Alkotmányának izületésnapját ünnepli. Évről bensőséges körülmények között emlékezik meg az ország lakossága e napon az alkotmányról. Népköztársaságunk alkotmánya kihirdetésének napja országos ünneppé vált. Ez az ünnep sorsának jobbra fordulására emlékezteti az egész magyar népet. A ugusxtivs 20-a jelenünk és jövőnk ünnepe Mit jelképez, mit fejez ki ez az ünnep? Jelképezi a munlcás-paraszt hatalom létrejöttét. Kifejezi azokat a társadalmi változásokat, amelyek között kibontakozott a magyar nép fölemelkedésének új korszaka. Kifejezi, hogy végleg eltemettük a dolgozó embert megalázó múltat, azt a társadalmi rendszert, amelyet egyik oldalon az uralkodó osztályok fényűző jóléte, a kizsákmányolok kiváltsága, a másik oldalon pedig milliók nélkülözése, nyomora és jog- fosztottsága jellemzett. Évszázados remények váltak valóra azzal, hogy pártunk vezetésével a nép kezébe került a hatalom, s hogy alaptörvényünkbe, az alkotmányba iktattuk: »Minden hatalom a dolgozó népé...*, Augusztus 20-a tehát jelenünk és jövőnk ünnepe, szocialista ünnepnap, amely tovább fejlesztője népünk, nemzetünk, államunk e hagyományos ünnepének. Augusztus 20-án soha el nem múló tisztelettel emlékezünk í. István királyra, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a magyar állam megalapításában, népünk fennmaradásának biztosításában. Az államalapító király emlékét a felszabadulás előtt irredenta magyarkodással hamisították meg a letűnt uralkodó osztályok. A munkás-paraszt hatalom e hagyományos ünnepet új tartalommal, új elemekkel gazdagította. Augusztus 20-án ma már nemcsak az alkotmányt, hanem az új kenyeret s mind egyértelműbben a munkás-paraszt szövetséget, valamint a hosszú évszázadokon át áhított és a felszabadulás után nehéz harcokban kikovácsolt, nemzeti egységet is ünnepelhetjük. Törvényhozásunk 17 évvel ezelőtt — amikor megalkotta a magyar állam alaptörvényét — az új, megváltozott társadalmi viszonyokat rögzítette; nem csupán betűket és paragrafusokat, hanem olyan elveket fogadott él, amelyeknek jegyében a dolgozó nép biztosítja a magyar társadalom szocialista fejlődését. Államunk alaptörvénye — az alkotmány — visszavonhatatlanul lezárta a tőkés és földesúri osztály által misztifikált, agyondicsőített úgynevezett »ezeréves alkotmány« korszakát, mely valójában jogfosztottsággal, kiszolgáltatottsággal, elnyomással, kizsákmányolással sújtotta a jobbágyokat, a kisembereket, majd a parasztokat és a munkásokat. Ma nem győzünk csodálkozni azon, hogy ezeréves alkotmányról beszéltek akkor, amikor hazánknak 1949-ig tulajdonképpen sohasem volt alkotmánya. Szemrebbenés nélkül dicsekedtek Korthyék a magyar alkotmány továbbfejlesztésével. Mivel dicsekedtek? »Törvénybe iktattuk a királysági államforma fenntartását. Visszaállítottuk a kétkamarás országgyűlésit Jelentékenyen korlátoztuk a választójogot, megszerveztük rendi alapon a felsőházat. Felélesztettük a kormány rendkívüli hatáskörét. Csupa olyan reformok, amelyek konzervatív, nemzeti irányba terelték a fejlődést« — írta 1943-ban A mi alkotmányunk című könyvében Egyed István. Mit jelentettek mindezek a dolgozó nép számára? A szabadságjogok korlátozását, a csendőrtollak deázását. a faji alapon álló megkülönböztetések bevezetését. Mindezt az »ősi, az ezeréves alkotmány« szellemében léptettek életbe. Ez az »alkotmány« a munkásnak és a dolgozó parasztnál? nem adott jogokat, nem adott védelmet. Az elnyomást, a kizsákmányolást, a kiváltságokat biztosította az úri rend számára. Nem a nép, hanem az urak országa volt Magyarország, ahol elnyomás, szolgasors volt osztályrésze a nemzet nagy többségét kitevő jobb sorsra érdemes magyar dolgozók millióinak. A munkát, a becsületes, dolgos életet nem sokra becsülték. Mi jellemeste Somogy megye helysetét a felszabadulás előtt? A Dunántúlon Fejér megye után Somogybán, volt a legtöbb nagybirtok. Hercegek grófok, bárók, földbérlőik, bankárok, főispánok, alispánok, fő- szolgabirák, egyházi nagyságok — a Horthy-rendszer hűséges kiszolgálói — uralkodtak ezen a tájon. Mindenütt a nagybirtok terpeszkedett szét félelmetes nagy lepelként elnyomva, elfedve és gúzsba kötve a nincstelen, cselódsors- ban tengődő agrárproletárokat. Megyénkre ráillett, hogy az úri nagybirtok hazája. Megyénknek alig volt számottevő ipara. A rendszer urai tudatosan akadályozták Kaposváron és Somogybán az ipar fejlődését. A földesurak a kapitalizmus kibontakozását is fékezték. Megyénk munkásai, a zsellérek, az agrárproletárok emberibb sors után sóvárogtak, a történelem során sokszor ki akartak törni ebből az igából, s az országban elsőnek vették át a forradalom rezdülését. Büszkék lehetünk arra, hogy’ forradalmi elődeink már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt megalakították a megyei direktóriumot, s a nagy uradalmak helyén termelőszövetkezeteket hoztak létre a szegényparasztok és a gazdasági cselédek. Harcos, osztályharcos múltja van tehát megyénknek. A Tanácsköztársaság bukása ' után kíméletlen terror és bosz- szú következett. Vérfürdőt rendezték Horthy pribékjei. 400—450 embert gyilkoltak meg a fehérterroristák Somogybán. A megye földbirtokos urai jeleskedtek az ellenforradalmi rendszer hatalomra juttatásban. »A legerélyesebb vasmarokra van szükség« — hirdette a Megyei Gazdasági Egyesület 1919. augusztus 13-5 választmányi ülésón. Nem véletlen, hogy Horthy dunántúli első látogatásával — 1919. szeptember 8-án — éppen Kaposvárt »tüntette ki«. Ezt a (Folytatás a 2. oldalon.) % hallgatóság egy része. A munkás—paraszt találkozó részvevői nagy érdeklődéssel hMTgatjak a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁVA 60 FTILÉB TÍZEZER RÉSZVEVŐ A KAPOSVÁRI MUNKÁS-PARASZT TALÁLKOZÓN
