Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-19 / 196. szám

Elfogadták a fonyódi járás harmadik ötéves tervének főbb irányelveit Hétköznapi történet (Tudósítónktól.) Az MSZMP Fonyódi Járási Bizottsága és a járási tanács együttes ülésen vitatta meg és fogadta el —• Nemes János­nak, a járási pártbizottság el­ső titkárának és dr. Bagó Gyu­la járási vb-elnöknek az elő­terjesztése alapján — a járás harmadik ötéves tervének főbb irányelveit. Az előterjesztés és a ta­nácskozás megállapította, hogy a VIII. pártkongresszus hatá­rozatainak végrehajtásával je­lentős eredményeket ért el a járás a második ötéves terv időszakában a termelőszövet­kezetek megerősítésében, az ipari szolgáltatások növelésé­ben, az egészségügyi, a korrv- munálíjs és egyéb feladatok megöl dósában. Községfejlesz­tésre több mint 4,5 millió fő­tartót — a tervezettnél tíz­millióval többest — használtak feL A lakosság társadalmi munkájának értéke meghalad­ta az ötmillió forintost — A mintegy 500 milliós új terv csak a főbb irányel­vieket ‘határozza meg, kereteit a községeknek, a termelőszö­vetkezeteknek, a vállalatok­nak kell megtölteniük tarta­lommal. Fontos, hogy az ér­dekeltek ne csak igényeket támasszanak, hanem áldoza­tos munkával vegyék is ki ró- I szűkét a terv teljesítéséből — hangsúlyozta Nemes elvtárs, a pártbizottság első titkára —, az előző két tervidőszakban ugyanis egyes helyeken a ké­nyelmesség, a hozzá nem ér- ®és következtében igen jelen­A FÉRFI TÁNTOROG KI ELŐSZÖR. Bizonytalanul mo­zog A tízméteres úton leg­alább tízszer jut el a hasra esés határáig. De nem esik eL Az út szélén, úgy látszik, eszébe jut valami, mertvisz- szafelé induL — Az asszony — motyog­ja maga elé Hova a csu­dába lett az asszony? A kocsmaajtó elé érve ki­áltozni kezd: — Asszonykám, merre vagy? Mivel nem lát senkit, ká­romkodni kezd. — Itt maradsz, ha nem jössz. Hallod-e, asszony! A férfi arcán végigcsurog b nyál. Egy kócos kislány kapaszkodik a kezébe. — Jöjjön már! Hazasegí­tem magát, aztán visszajö­vünk anyámért Középtermetű, barna kala­pos ember. Ruháján folt há­tán folt. Áttántorog az úton, és lefekszik a kadarkúti italbolttal szemben levő élel­miszerüzlet előtti árok part­jára. Az asszony pár perccel utóbb jön. ö is az italbolt­ból. Még részegebb. Odaül az ura mellé, átöleli a nya­kát, és énekelni kezd. Gye­rekek állnak körülöttük. Né­zik a két felnőttet, és ne­vetnek. — Na, a tieid jól beszív­tak — mondják a kócos kis­lánynak. — És milyen mázlijuk van, nincs itt a rendőr — folytatja az egyik fiú. — Ezeknek mindig ilyen sze­rencséjük van. Az üzlet előtt felnőttek mérgelődnek. Ilyeneket mon­danak: — Micsoda népség! — Börtönben lenne az ilyenek helye! Egy termetes asszonyság is véleményt nyilvánít: — Szégyentelenek! tős hitelkeretek maradtak fel- használatiamiuL Koncz István, a Balaton- nagybereki Állami Gazdasag igazgatója hozzászólásában az olcsóbb áruellátásról, a lehe­tőségek jobb kihasználásáról beszélt Németh József gyu- gyi, Weinhoffer István bala­tonszentgyörgyi tsz-etoökök a Nagy a por és a zaj a Dél­magyarországi Fűrészek barcsi parkettüzemében. Amikor a nagy fordulata gépekből a munkásnők izzadt karjára, arcára, lábára szóródik a fürészpor, úgy csípi a bőrüket, mintha tűvel szúrták volna meg őket. Beleeszi magát a ruhába, a munkások bőrébe. S ugyanilyen kellemetlen a zaj. Csak akkor értik meg egymást, ha először egy huhuzó jeljel a ügyeimet magukra terelik. Az Itt leírtak után természetes, hogy ezt hallottuk a munkásnők­től: — Ha az ember hazamegy. Botrány — Szólni kell a rendőr­ségnek — mondja valaki. — Vigyék el őket gyomormo- sásra! Ha nekik kell kifizet­ni a költségeket, máskor meggondolják az ivást — De hát hol ittak? És miért adnak italt az ilye­neknek?! — kérdezi egy nyugdíjas bácsika. A kérdésre senki sem vá­laszol. A kocsmából is meg a presszóból is kijönnek az emberek, és az árokparton fetrengő házaspárt nézik. Valaki erélyes akar lenni, és rászól a gyerekekre: — Mars haza! nektek való látvány. BEMEGYEK A KOCS­MÁBA. Egyetlen ember ácsorog a pult előtt. Kever- tet kér. A csapos kinéz a pult mögül, az árokpartra figyel. — Még ott vannak. — Itt ittak? — kérdezem tőle, és az arcát figyelem. — Csak egy féldecit — mondja, de nem néz rám. Az árokparton hirtelen vi­ta kerekedik. — Nem! — kiáltja a férfi — és öklendezni kezd. Egy rendőr próbál szép szóval segíteni. Eredményte­lenül Látni az arcán, hogy szelíd ember, de a vitát nem tűri. Az asszonyt bevi­szi az élelmiszerbolt udva­rára. A férfit melléje. Ami­kor végez, idejön az ital­boltba. A csapos kivételével mindegyikünkkel kezet fog. — Azt mondják, itt ivott, Igaz ez? — Ide már úgy jöhettek — válaszol a csapos, és szem­mel láthatóan zavarban van. _ Mit ittak itt? raktárépítés, a gépesítés fej­lesztésével kapcsolatos gondok megoldásához kértek segítsé­geit. A tanács&ozás azt bizonyí­totta, hogy a párt- és a 1a- nácsi vezetők mellett a gazda­sági vezetők is felelősséggel készülnek a feladatok megva­lósítására. megkívánja a nagyon nagy csön­det! A vállalat vezetői és a szak- szervezeti bizottság jól ismeri a parkettüzemben dolgozók gondját. Hamarosan tökéletesítik a por­elszívást. A tervek megérkeztek, az új berendezést a barcsi Özem tmk-műhelye készíti eL Pandúr Ferenc szb-titkár el­mondta, bogy az új berendezés­nek két előnye van. Sokkal job­ban megtisztítja a levegőt, s csök­kenti a nagy zajt is. A tervek szerint még az ősz­szel fölszerelik az új porelszívót a parkettüzemben. *-» Pontosan emlékszem, hogy két fél pálinkát ittak fejenként Arra már nem emlékszik, hogy két perccel előbb ne­kem csak egyet mondott. —- Erre még majd vissza­térünk — köszön el a rend­őr. — Ha kijózanodnak, jegyzőkönyvet veszünk föL A CSAPOS szótlanul néz a rendőr után. Szeretném tudni, hogy mire gondol. Egyszer volt, hol nem volt, volt egy gyönyörű, ifjú hölgy, Anitának hívták. Anita Rossl kis­asszony a Suter cég megbecsült fűtésszakértője. Egyszer messze kell utaznia, s a téli síkos úton kocsija megcsúszik, az árokban köt ki. Sehol senki, csak egy Háromrészes filmdráma indult a televízióban Hétköznapi törté­net címmel. Cselekménye egy fia­tal munkáslánynak, Mester Mar­gitnak az életútját követi nyo­mon 1942-től 1957-ig. Alkotói — Zsurzs Éva rendező és Czabarka György operatőr — művészi tö­mörséggel és magas hőfokú rea­litással ábrázolják ennek a kor­szaknak nagy történelmi-társadal­Oj sorozattal jelentkezik a televízió szeptember 1-től: csütörtöki és vasárnapi na­pokon hat szocialista ország fejlődő filmművészetének egy-egy reprezentáns alkotá­sát mutatja be a nézőknek. A műsorban mindössze két olyan film szerepel, amelyet a mozikban is vetítettek. A sorozat első darabja — a világháború kitörésének napjára emlékezve — A hét­köznapi fasizmus című szov­jet dokumentumfilm. A ro­mán filmművészetet a Négy évszak című alkotás képvi­Ezefcben a termekben min­dig ínycsiklandozó az illat. A hatalmas villanytűzhelyek még egyszer sem hűltek ki ezen a nyáron. Mire zomán­cozott oldaluk kiadná a mele­get, ismét begyújtanak. Sok zsemlére, kiflire, zsúrkenyérre, fonott kalácsra meg tiroli ré­tesre van szüksége a Balatcn- parti kereskedelemnek. A cikklista korántsem teljes. Hi­szen sütnek kenyeret is a fo­nyódi kenyérgyárban, csak jó­val kevesebbet, mint péksüte­ményt. Kenyeret mindössze három üdülőnek szállítanak. Mégpedig nagyon korán. Az első autó hajnali három és fél négy között gördül ki az üzem udvaráról. Rajta az illa­tos sütemény meg kenyér. Az éjszakai műszakban dolgozó pékek ilyenkor már hazafelé készülődnék S mire elnyom­ja őket az álom, a sütemény jó reggelt köszön a boltokban. Napközben csöndes az üzem. cirkuszkocsira talál. Egyetlen lel­ket se lát, de egy asztal hét em­bernek van megtérítve. Hófehér­ke találkozik a hét törpével, azaz a hét vagánnyal... Anita Rossit, a Hófehérkét az ismert slágerénekesnő, Caterina Valente játssza. mi átalakulását. A főszereplő Be­rek Katalin; a jelentősebb figu­rákat Bitskei Tibor, Hacser Jő- zsa, Bessenyei Ferenc, Avar Ist­ván, Benkő Gyula, Pápai Erzsi, Pethes Ferenc és mások alakít­ják. A tv-fihndráma második ré­szét vasárnap este, a harmadikat kedden közvetítik. Képünkön: A film egyik jele­nete. seli. őszi válás a címe a so­rozat csehszlovák filmjének. Története a századforduló idején játszódik. A jugoszláv filmművészek a második vi­lágháború sötét napjainak emlékét idézik föl Jó vadár- szatot című filmjükkel, ame­lyet Milutin Kosovac rende­zett. Szeptember közepén kerüli sor az NDK televíziója Dup­la vagy semmi című kétré­szes bűnügyi filmjének be­mutatására. A sorozatot a Tilos a szerelem című ma­gyar film zárja. Csak a kemencék ontják a maradék hőt, s az árukiadó, Fehér Györgyné ül fehér kö­penyesen a raktárban. Hajnal­ban, mielőtt az első autó ki­indul, már bent van. Nála csak azok érkeznek koráb­ban, akik az árut számolják. Az első fuvar mindig Bala- tanledlére megy. Tíz-tizenegy- ezer süteményt visz a gépko­csi. Azután Fonyód, Balaton- mária, Balatonfenyves és Ba- latanberény következik. Na­ponta ötven-hatvanezer süte­mény fogy el, szombatonként hatvanezemél is több. S a va­sárnapi sütésből is elvisznek legalább negyvenezret Ezt a rengeteg süteményt tizennégy pék késziti. Két műszakban dolgoznak felvált­va. Az első csoport délután egykor kezd. ök sütik a zsemlét meg a kiflit, s ami- kar kiveszik a kemencéből, frissen, ropogósán mosolyog. Mire elszállítják, már sül a többi sütemény is. Aztán szé­pen a polcokra sorakoztatják fel a meleg cipókat Amióta megindult a balato­ni forgalom, itt még nem volt megállás. S amíg a vendégek haza nem utaznak, nem is lesz. Az üzemben egy mondattal jellemzik a nyarat: »Sok a sü­tésünk.« S ebben benne sűrű­södik a munka minden gond­ja, öröme. K. L Fesztiváldalok füzetben és hanglemezen Alig múlt el néhány nap az I. Táncdalfesztivál után, máris kezünkbe vehetjük a döntőbe jutott tizenkét szám szövegét, kottáját. A Zene­műkiadó Vállalat gyorsan igyekezett kielégíteni a nagy keresletet A Hanglemezkiadó Vállalat is megküldte már »-tiszteletpéldányait-" a ka­posvári hangszerboltba: négy , lemezt százhúsz példányban. Az üzlet vezetője elmondta, hogy mindennap várja az »igazi szállítmányt". Remél­jük, a kották után megér­keznek hamarosan a hangle­mezek is. Űj porelszívó berendezést szerelnek föl Barcson Modern idők — Na, megint nem nyertem! — Németh Sándor FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Ez nem VÖRÖS CSILLAG HÓFeHéRHe és n hét unenns Színes nyugatnémet filmvígjáték A szocialista országok filmművészetéből Űj sorozat a tv-ben SOK A SÜTÉS Vadnyugati sztori Egy texasi farmer életét megkeserítette, hogy felesége elhagyta, és megszökött egy cowooyjal. El is határozta, hogy egyetlen fiát megóvja a hasonló sorstól : úgy neveli, hogy ne tudjon semmit a nőkről. Fia tehát ott nevelkedett az óriási farmon teljes elszige­teltségben, csak lovakkal, szarvasmarhákkal és cowbo- yokkal volt dolga. Húszéves korában azonban bizonyos hivatalos formaságok elintézé­se végett be kellett menni a városba. Apja éjszaka vitte, magával, nehogy asszonnyal találkozzanak, de a sors más­képp akarta. Az alsó kisváros, közepén szembetalálkoztak egy gyönyörű fiatal lánnyal. Az ifjúnak főidbe gyökerezett a lába, és felkiáltott: — Mi ez, apám? — Ez egy nő, fiam, de jobb, ha ezzel a veszedelmes fajtá­val semmi dolgod sem lesz az életben. Nem, apám, meg ken kapnom mindenáron. Szegény apa látta, b>gy már úgysem tehet mást, felsóhaj­tott, és megkérte a lány ke­zét a fia számára. A fiatalok másnap meges­küdtek, és együtt tértek visz- sza az apa farmjára. Hónapo­kon keresztül boldogan éltek. Egyszer az apának néhány napra a városba kellett lova­golnia. Mikor hazatért, egye­dül találta a fiát. — Hol a feleséged? —■ Jaj, ne is beszéljünk ró­la! Miután elmentél, másnap a kútra ment vízért. Megcsú­szott a nedves köveken, el­esett, és kitörte a lábát. Ret­tentően sajnáltam. — Ó, szegény asszonyka. És most hol van? — Hogyhogy hol van? Agyon kellett lőnöm! Az első világpolgár? Garry Davis az első vi­lágpolgárnak tekinti ma­gát. Davis 1948-ban le­mondott amerikai állam- polgárságáról, ezzel is nyomatékot adva ama né­zetének, hogy a nemzetkö­zi konfliktusokat csak úgy lehet elkerülni, ha eltör­lik a határokat, és az em­bereket nem hónuk, ha­nem a világ polgárának tekintjük. Garry 1949 óta Francia- országban él, Strasbourg- ban telepedett le, és elég furcsa foglalkozást űz: pó­lyákat kölcsönöz ki leen­dő anyáknak. Félő, hogy koraszülött politikai ötle­te is hosszas pályázásra szorul. ... A Ganges folyó deltájában csak az utóbbi időben 46 em­bert hurcoltak el és marcan­goltak szét a bengáliai király­tigrisek. Valahány tigrisfaj közűi ex a legvérengzőbb. Emberáldo­zatait azok közül szedi, akik a Ganges folyó deltájában a vadméhek mézét gyűjtik össze a méhekben gazdag erdőkben. A tigrisek is szeretik a mé­zet, de ritkán keresik föl az odúkat, ahol a vadméhek mé­züket gyűjtik. Inkább meg­várják, amíg az emberek on­nan kilopják a mézet, majd a mézeskosarakkal távozó embereket mézestül együtt felfalják. * • * A közvélemény a skóto­kat tartja a világ legfu- karabb embereinek. Egye­dül az olaszok helyezked­tek más álláspontra. Egy napilap ugyanis ankét útján megállapította, hogy Európában nincs fuka- rabb turista a holland­nál. Az olaszok szerint a holland kocsik jelzése, az NL is azt jelenti, hogy y-niente lire« (nincs Ura). Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye» Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. tÖ-tL Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelő9 kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. E16 fizethető a helyi nostahi^atalokná és posiiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Fi index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents