Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-19 / 196. szám

Péntek, 1966. augusztus 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP FÉLIDŐ UTÁN A számok gyakran sze­mérmesen takarják a mögöttük levő mun­kát A megye első félévi gazdasági eredményeiről ké­szített statisztika azonban nagyon is beszédes számok­kal van tele. Néhány ered­mény a sok közül: az ipar 103,3 százalékra telesítette jélévi tervét. Ezen belül az építőipar — több év óta először — túlteljesítette fél­éves előirányzatát Az ered­mény értékét csak növeli, hogy a kivitelezési időt a munka termelékenységének növelésével csökkentették. Hasonló eredményeket lehet­ne felsorakoztatni más nép- gazdasági ágak első félévi eredményének vizsgálatánál is. Ezek mellé azonban ide kívánkozik még egy statisz­tikai adat. Somogy ipari és mezőgazdasági üzemeiben a múlt évben 926 brigád 9493 tagja küzdött a szocialista címért Ebben az évben 1293 brigád 13 567 tagja vesz részt a szocialista munkaver­senyben. S minden brigád csatlakozott a IX. pártkong­resszus tiszteletére indított versenyhez. Nem nagyhangú felajánlások voltak ezek, ha­nem a munkához, a minden­napi élethez kapcsolódó vál­lalások. S ha valaki a félévi eredményeket vizsgálja, egy percre sem feledkezhet meg a kongresszusi versenyben megvalósuló felajánlásokról. Senki sem állíthatja, hogy ez az év könnyebb a tava­lyinál. Azt már inkább, hogy nehezebb, hiszen megkezdő­dött a felkészülés az új gaz­dasági mechanizmus beveze­tésére. Ez pedig önáúlóbb, termelékenyebb munkát, jobb minőséget követel meg min­den üzemtől, vállalattól. A minőségen pedig a legköny- nyebben —- és a legeredmé­nyesebben is — a műhelyek­ben. a munkahelyeken lehet jaivítani. A kongresszusra va#6 felkészülés jó lendí­tőerőnek bizonyult. A Pamutfonó-dpari Vállalat Ka­posvári Gyára ebben az év­ben szállít először exportra fonalat. De a belföldi fo­gyasztók is a korábbinál jobban ügyelnek a minőség­re. A vállalatnál ezt így fo­galmazták meg: »A pamut­iparban a vevő lett az úr.-« Ismeretes az is, hogy ennél a vállalatnál elég sok az új munkaerő, ennek ellenére még egyszer sem kapott rek­lamációt a minőségre az üzem. Pedig ez előfordul azoknál a vállalatoknál is, amelyek már régóta szállíta­nak külföldre. Az AKÖV fiataljai két olyan buszt ja­vítottak meg, amelyet már a roncstelepre szántak. A Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál 153 000 fo­rinttal csökkent a minőség elleni kifogásokból származó kártérítés. A Kaposvári Ru­hagyárban szocialista brigá­dok vállalták, hogy selejtes, vagy elrontott árut nem ad­nak át egyik munkahelyről a másikra. Hosszan sorolhatnánk még a vállalásokat. Sokáig lehet­ne beszélni az eredmények­ről is. Minden adat azt bizo­nyítja— s ezt állapította meg legutóbbi ülésén a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnöksége is —, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaverseny- elősegítette a vállalatok terv­teljesítését, a versenyképe­sebb áruk termelését, és ja­vított a munka minőségén. S hatással volt az újítómozga­lomra is. Hiszen a munka minőségének javítása maga után vonja az újítások beve­zetését is. Ezzel együtt csök­kent a selejt. A Világítás- technikai Vállalat Kaposvári Gyárában például az első félévben 345 000 forinttal volt kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. H a csak a termelést elősegítő eredményét vennénk számba a kongresszusi munkaverseny- nek, nem volna teljes a kép. Hiszen a feladatok megoldá­sa összekovácsoltabb kollek­tívákat hozott létre. Üze­mekben, brigádokban az em­berek jobban ismerik, meg­értik és segítik megoldani egymás gondjait Szép példá­ját adta ennek a Dél-ma­gyarországi Fűrészek csurgói telepének egyik rakodóbri­gádja. A brigád egyik tagjá­nak lejárt a szabadsága, de továbbra is otthon kellett maradnia, mert beteg volt a családja. Munkatársai azt mondták neki: maradjon ott­hon, ők majd helyette is dolgoznak. A fizetésében ezt a kiesést nem veszi észre. Miért tették? Így fogalmaz­\fe*vssűnt a vasárnapi műszak a Patyolatnál [óbb szervezéssel fejezik be a nyári esúcsot Minden nyáron vasáma- xrtak eddig a Kaposvári atyolat Vállalat dolgozói. A egsokszorozódó megrende- snek csak úgy tudtak ele­it tenni, ha négy, sőt öt va- .map dolgoztak három mű- akban. Ebben az évben zár- ik először úgy a nyarat, hogy an volt szükség a vasáma- i műszakra, pedig a munka írom-négy százalékkal több lit, mint tavaly. A családos íyáknak nagyon kényelmet- n volt hogy vasárnap is álett dolgozniuk. Nagyon rültek, hogy az idén erre em volt szükség. Kanalas László, a vállalat iazgatója elmondta, hogy jobb tervezéssel küszöbölték ki a asárnapi műszakokat Tavaly éldául mindig összetorlódott munka az abroszokat le~ edőket, párnákat dunyhákat asaló kalandereken. Az ed- igi tizenkét ember helyet» zenöt-tizenhat dolgozhatott gy műszakban a ; három ka- inderen, s ez megnövelte az teresztóképességet. A közel­múltban Kaposváron jártak a Patyolatok tevékenységével foglalkozó kutatóintézet mun­katársai, s megállapították, hogy százszázalékos volt a ka­pacitás kihasználása a kalan­dereken. Ez nagyon jó ered­ménynek számít mert a száz százalék elméleti szám. — Nagyon sokat köszönhe­tünk a dolgozóknak ... Megér­tették az átszervezés jelentő­ségét mindent beleadtak, hogy zökkenő nélkül fejez­hessük be a nyári csúcsot — mondta az igazgató. ták meg ezt: -Barátságból.« De ennek a barátságnak kö­zös mozgatórugója az egy­másról való gondoskodás, az egymáson való segíteni aka­rás. A féléves mérleg tehát kedvező. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az üzemek, a vállalatok dolgozói komo­lyan vették adott szavukat. Érzik a felelősséget, és vá- lalják is azt a részt, amely rájuk hárul. Most arra kell törekedni, hogy ezek az eredmények a második fél­évben is meglegyenek, sőt növekedjenek. Erre szükség van a vállalati tervek telje­sítése , érdekében is, de még szükségesebb a vállalások teljesítése. K özeleg a kongresszus, a versenymozgalom azonban ezzel nem ér véget, hiszen éves válla­lásról van szó. S az élet nap nap után új feladatok meg­oldása elé állítja az embere­ket. Ezeket a feladatokat pedig közösen, egymást se­gítve, egymás gondjait meg­értve könnyebben lehet tel­jesíteni. S ahol ezek a föl­tételek megvannak, bizto­sabban térnek át az önálló vállalati gazdálkodásra is. Mert a jobb minőségű munka nagyobb keresletet biztosít. A kongresszusi munkaverseny finise még hátravan. Erre is készülnek már. A KISZ ok­tóber 15-ével kongresszusi hónapot indít azzal a céllal, hogy még jobbban előtérbe helyezzék a kongresszusi munkaversenyt. Legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége megállapította, hogy a szakszervezeti bizott­ságoknak, a KlSZ-alapszer- vezeteknek és a gazdasági vezetőknek ezután is rend­szeresen értékelniük kell a munkaversenyt, számon kell tartaniuk az eredményeket, hogy ne forduljon elő, ami a korábbi években már meg­történt: a jó indulás után el­felejtették a versenymozgal­mat, nem beszéltek róla, s nem csoda, ha nem hozta meg a kívánt eredményeket. A szocialista brigádmozga­lom lassan tömegmozgalom­má válik. A tömegmozgalom­ban pedig hatalmas erők rejlenek. Ha megfelelően ki­aknázzák ezeket az erőket, az üzemek, a vállalatok és a dolgozók profitálnak be­lőle. Kercza Imre Átadták az OKISZ-serleget az V. küldöttközgyűlés tiszteletére indított raunkaverseny első helyezettjének A megye huszonhat kis­ipari szövetkezete kap­csolódott be az OKISZ V. küldöttközgyűlésének tiszteletére indított mun­kaversenybe. Az OKISZ a megyei értékelés alap­ján a Marcali Építőipari Ktsz-nek ítélte oda az első helyezettnek járó serleget és oklevelet. Szerdán este a marcali párt­klubban gyűltek össze a szö­vetkezet vezetői és tagjai. Laz- nicsek Imre, a KISZÖV elnöke adta át az OKISZ-serleget a miunkaversenyben legjobb eredményt elért ktsz-nek. Ün­nepi beszédében leszögezte, hogy a szövetkezet nagyon szép eredményt ért el az első fél­évben. A tagság vállalta, hogy négy és fél milliós félévi ter­vét százötvenezer forinttal megemeli. A tervet 5 662 000 forintra teljesítette. Felaján­lotta, hogy az 1 950 000 forin­tos helyiipar-poiiitikai tervet túlteljesíti hatvanötezer forin- tal. Ezt 2 240 000 forintra tel­jesítette. A szövetkezet túl­teljesítette közületi és belke­reskedelmi tervét is. A mun­kaversenyben vállalt kötele­zettség révén nőtt negyven- nyolcezer forintra a tervezett harmdnckilencezerrel szemben az egy főre jutó termelési ér­ték, 659 000 forintra a nyere­ség a tavalyi első félévi 179 000 forinttal szemben. Lazndcsek Imre a serleg át­adásakor ezt mondta Váss Bé­lának, a ktsz elnökének: — Kívánom, hogy ez az el­ismerés is serkentse a szö­vetkezed minden dolgozóját és vezetőjét a jobb gazdasági eredmények elérésére. Hosszan zúgott a taps, ami­kor az elnök magasra emelte a Szabadság-szobor kicsinyí­tett másával díszített serleget. Egymásnak, munkájuknak szólt ez a tapsvihar. S az is kicsengett belőle, hogy meg­dolgoztak az élső helyért. Er­ről beszélt Vass Béla elnök is. A szövetkezet tavaly nyolc kislakással többet épített a tervezettnél, s az idén is szeretné túlszárnyalni nyolc- tíz lakással a tervben sze­replő tizenhatot. — Az OKISZ V. küldött­közgyűlésének tiszteletére in - dított m-urikaverseny eredmé­nye kötelez bennünket. A munkaverseny volt a mozga­tórugó, ez serkentette és moz­gósította a szövetkezet tag­ságát. A szocialista címért küzdő két brigád és a többi A KISZÖV elnöke átadja az OKISZ-serleget. felajánlásai tették lehetővé, hogy 125,9 százalékra teljesítse a szövetkezet a féléves tervet ■— hangsúlyozta a szövetkezet elnöke. Vass Béla számba vette a brigádokat, elért eredményü­ket. Elmondta, hogy a szocia­lista címért küzdő Meretei Já­nos kőművesbrigád munkájá­ra különösebb panasz nem volt, jó minőségű munkát vég­brigádok nem nézték az időt* ha a munka ügy kívánta, kora hajnaltól késő estig dolgoztak. Az elért eredmény a szövet­kezet áldozatkész tagságának köszönhető. Előfordult, hogy nem egy kislakás betonalapja vasárnap készült el. Az sem volt ritka, hogy este hétkor még az állványon álltak az Meretei kapott János szocialista brigádja 1200 forint jutalmat zett Balatonmárián például négy nap alatt húzták fel egy kislakás falát. Németh Tibor festőbrigádja szintén küzd a szocialista címért. Tagjai mind fiatalok. Kifogástalan munká­jukért több dicséretet kaptak. Százalékok, nevek röpköd­nek a levegőben. A pártklu­bot megtöltő hallgatóság mo­raja jellemezte, hogy egyetért a dicsérettel, az elmaraszta­lással. — Se a kőműves-, se az ács­VÄLLALATOK, FIGYELEM! Expressz Hiting kályhák és Kaloriff er kályhák speciális javítása es alkatrészek pótlása. Vi­déken is vállalok. KOLL FERENC lakatos, Siófok. (58132) Megkezdték a kohó habsalak kéményblokk sorozatgyártását Már beszámoltunk arról, hogy Bank József kaposvári nyugdíjas főpályamester egy nagyon hasz­nos újítással oldotta meg a föld­szintes lakóházak kéményépíté­sét. Találmányát megvitatták a szakemberek, és javasolták, hogy minél előbb kezdjék meg a ko­hó habsalak kéményblokkok so­rozatgyártását. A sorozatgyártásra a kaposfői földművesszövetkezet kiskorpádi betonüzeme vállalko­zott. Az előregyártott elemekből ké­szülő kémény lényegesen olcsóbb a hagyományosnál. A szakembe­rek örömmel fogadták az újítást, mert a Bank-féle kémény tűz­biztos, olcsó, és nem tesz benne kárt az időjárás. A közeljövőben a televízió is ismerteti Bank József újítását. Az előregyártott kéményblokkok a TÜZÉP-telepeken vásárolhatók. ÚJ ARCOK A NÉPMŰVELÉSBEN Az ismeretterjesztési főelőadó Molnár Veronika, a Latin­ka Sándor Megyei Művelődé­si Ház új munkatársa a zala­egerszegi Ságvári Gimnázium­ban magyar irodalmat és né­metet tanított. Hogyan került a népműveléshez? A válasz nem könnyű, öt évig dolgo­zott mint pedagógus, és ahogy szavaiból érezni lehet, sze­rette is az iskolát A közép­iskolai tanári diplomát az idén júliusban szerezte, meg. — Kezdjük mindjárt az ele­jén —• mondja a fiatal fő­előadó. — 1961 óta tanítot­tam, egy osztályt vittem vé­gig mint osztályfőnök. Az is- meretterjesztessel 1962-ben barátkoztam meg. Sok elő­adást tartottam zalai közsé­gekben. Magamban már ko­rábban is nehezen tudtam el­választani a nevelést a nép­műveléstől. Nagyon szép hi­vatás mind a kettő, a nép­művelés azonban nehezebb. Talán éppen ezért érdeke­sebb is számomra. 1962-től fokozatosan annyi ismeretter­jesztő munkát vállaltam, hogy majd minden szabadidőmet lekötötte. Segített a döntés­ben az is, hogy szüleim Csur­gón laknak, itt végeztem a középiskolát is. Most köze­lebb kerültem hozzájuk, gyakrabban meglátogathatom őket. Öreg emberek, szüksé­gük van rám. Diplomámat a budapesti Eötvös Laránd Tu­dományegyetemen szereztem, miközben Zalaegerszegen fő­iskolai végzettséggel tanítot­tam. — Mivel telt el a néhány hét, mióta új munkahelyét el­foglalta? — Számba vettem, hány nagyobb klub működik a me­gyében. Először is ezek mun­káját szeretném megfigyelni, ellesni sikerük titkait. Eddig főleg ifjúsági klubokban jár­tam, ahol az irodalmi estek­től a Ki miben tudós?-vetél­kedőkig, a színjátszó és báb­szakkörig minden izgalmas »játékot« megtalálni. Ez is a célunk: játszva, könnyed stí­lusban nevelni, tanítani. — Milyen elképzelésekkel kezdett munkához? — Fontosnak tartom, hogy a klubfoglalkozások program­ja összeállításának joga a tagságot illesse meg. Ha vi­szont nincs elég életrevaló, önálló elképzelés, szívesen adunk tanácsot Azt szeret­ném, ha a klubok a szóra­koztató műsorokon kívül a hasznos beszélgetések és tar­talmas viták színhelyei lenné­nek. Molnár Veronika elmondta, hogy új munkaköre nem fe­jesugrás a népművelésbe, hi­szen régóta készült rá. Ma is szívesen gondol vissza azok­ra a kedves hangulatú ren­dezvényekre, amelyeket még Zala megyében szervezett, többek között egy nevezetes irodalmi évfordulón. Meggyő­zően beszélt a parasztembe­rek érdeklődéséről mint nép­művelő munkájának egyik ju­talmáról. ■ — A Latinkában négy klub­nak kell színes, változatos, ér­dekes programot teremteni. Ezért böngészem a külföldi lapokat is. Legutóbb a Neue Zeitungban találtam igen ér­dekes adalékokat. Külön gon­dom lesz a vidék téli kultu­rális élete. A tennivaló ezer­nyi, és a legkisebb feladat megoldása sem látszik köny- nyűnek. Az eredmény? Egy év múlva talán többet tudok mondani .. . Nagy József építőiparosok — mondta az elnök. . Az első helyet jő munkájuk­kal harcolták ki a brigádok. Százalékok és teljesítések nél­kül álljon itt a nevük, ha csak a felsorolás erejéig is: Ihász-, Pulaj-, Mihályi-, Var­ga-, Suszter-, Balázs-, Pizvor-, Egyed- Hajdú-brigád. S hogy mát tettek a kommu­nistáik? Erről így beszélt az elnök: — Szövetkezetünk vezetősé­ge bátrai^ támaszkodott a dolgozókra, a párttagokra. Pártszervezetünkben fölvétel­re javasoltuk a legjobb dol­gozókat, mint például Ihász Jánost, Pulai Istvánt, Meretei Jánost, Pizvor Bélát. Elmond­hatjuk, hogy a község legerő­sebb ipari pártszervezete szö­vetkezetünkben van. A hu­szonkilenc kommunista a ter­melésben mindenhol az élen található. Az elnök a fiatalok szövet­kezetének nevezte az Építő­ipari K-tsz-t. A műszaki gár­da harminc év körüli fi-tolók­ból áll. Évenként 13- 20 p-,ri tanulót nevel a sző .etkezet. Például Németh Tibor festő- brigádja csupa saját nevelésű fiatalokból áll. Ez a fiatalos lendület a biz­tosítéka, hogy az évet is jól zárhatja az Építőipari Ktsz. Vass Béla elnök tizenhéS ezer forint jutalmat osztott ki a brigádoknak, a tagoknak és az adminisztrátokroknak. ' Elsőnek a szocialista cím. n küzdő brigádok vezetői lépte’ az elnökségi, asztalhoz, s vat­ták át a megérdemelt jutal­mat. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents