Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-03 / 182. szám
Somoggi Néplap MSZMP Mrisvfl C',nTT;a''í IF^Ä *^CGVg’ T a MACS LAPJA A szaktudást gyarapítják Űj mezőgazdasági szakkönyvek A korszerű nagyüzemi termelés nem nélkülözheti a szaktudás szüntelen gyarapítását. Megismerni a legújabb módszereket, s a mindennapok gyakorlatában alkalmazni őket — alapvető feladata ez mezőgazdasági szakirányítóinknak. Egyik legfontosabb termesztett növényünkről, a lucernáról nyújt részletes ösz- szefoglaló ismertetést dr. Ke- nessy Ernő és dr. Manninger G. Adolf A lucerna termesztése és védelme című most megjelent könyve. A szerzők különös gondot fordítanak könyvükben az üzemi problémák alapos tisztázására, valamint a témákkal kapcsolatos gyakorlati kérdésekre. A dohánytermelő vidékeken — Somogynak főként a déli részén — sok hasznos tapasztalat gyűlt össze a 2500 KLUB A Művelődésügyi Mtóiszté- riumhaw fölmérték a művelődési otthonok munkáját, látogatottságát Megállapították, hogy jelenleg 3878 ilyen intézmény működik a helyi tanácsok és a szakszervezetek irányításával. Rendezvényeik, különböző műsoraik növekvő vonzerejét tanúsítja, hogy a múlt évben összesen 51 millióan keresték fel az otthonokat, és több millióra tehető a falaik között működő könyvtárak, mozik, tv- előadásotk közönsége. Több Trwnt 90 000 ismeretterjesztő előadáson 6400 szakkör foglalkozásain és csaknem 3000 szabad-akadémiai előadássorozaton több mint 4700 000 hallgató vett részt Az utóbbi időben gyors fejlődésnek indáit a klubélet Ez idő szerint mintegy 2500 — főként ifjúsági és nyugdíjas — klub működik országszerte. nemzedékek során, ez azonban nem elegendő a korszerű nagyüzemi termeléshez. Éppen ezért minden bizonynyal érdeklődéssel fogadják dohánytermelő szövetkezeteink dr. Móger János és dr. Szűcs Kálmán A dohány és termesztése című könyvét Nemcsak országos, hanem megyei példa és kép is található a könyvben, amelyben leírják többek között a dohány agrotechnikáját, betegségeit, állati kártevőit, a dohánytermesztés szervezését Egyszóval olyan ismereteket, élettani alapokat nyújtanak a növényről, amelyet a ma dohánytermesztője nem nélkülözhet gyakorlati munkájában. Ugyancsak említést érdemel, hogy megjelent másodszor, átdolgozott kiadásban Bakos Istvánnak A faápolás és a gyümölcsszüret gépesítése című könyve. Az író főként az elmúlt három óv gépesítési és szervezési tapasztalatai alapján dolgozta át munkáját, és különös figyelmet fordít ezek üzemgazda- sági vonatkozásaira. Főként a háztáji termelőknek nyújt segítséget Pro- hászka Ferenc Szőlő és bor című könyve. Jellemző a könyv hasznosságára, az érdeklődésre, hogy a mű — melyet színes mellékletek, szemléltető táblázatok tesznek érdekesebbé — most jelent meg hatodszor. Negyedik kiadásban látott napvilágot Schandl József Juhtenyésztés című könyve. Mint ismeretes, a harmadik ötéves terv során megyénkben is számottevő feladatok várnak erre az állattenyésztési ágazatra. A mű részletesen elemzi a juh háromirányú hasznosítását: gyapjú-, tejés hústermelését, de ezenkívül nagy gondot fordít a te- nyészkiválasztás fejlettebb módszereire, az utódvizsgálatra, a hizlalás technológiájára is. Irma 18 nyelven énekel Irma Szolhadze tíz éves grúz kislány öt éve »művésznőnek* számít. A kislány ötéves kora óta rendszeresen fellép esztrádszínpadokon. A zenekritikusok ma az esztrád- művészet legnagyobb csillagaival egy sorba helyezik. A kis énekesnő repertoárjában körülbelül 200 szovjet és külföldi dal szerepel. Irma 18 nyelven énekel. Bevallása szerint legjobban az olasz és az angol dalokat szereti. A kislány hallás után megtanulta Rita Pavone, Domenico Modugno, Claudio Villa, Robertino Loretti igen sok dalát. A kislány muzikális családban nőtt fel, mindenki énekel, azzal azonban senki sem foglalkozik komolyan. Irma édesapja a műszaki tudományok kandidátusa, anyja nyelvész. Irma az egyik tbiliszi általános iskola harmadik osztályában tanul és egyidejűleg a zeneiskola zongoraszakának növendéke. Mind a két helyen kitűnő tanuló. A kislány feltűnő énektehetségen kívül semmi másban nem tűnik ki, ugyanúgy játszik, babázik, rajzol, mint kortársai. Az énekléssel Irma önállóan foglalkozik. Rendszerint magnószalagról tanulja be a dalokat. Ebben segítségére van rendkívül jó emlékezőtehetsége. Ma még nehéz sorsa további alakulását megjósolni. Pjotr Aimranasvili, a Szovjetunió népművésze, aki személyesen foglalkozik a kislánnyal, azt mondja, hogy Irma hangja állandóan javul, hangterjedelme egyre bővül. Irma Szolhadze a grúziai Re- ro esztrád zenekar szólistája egy moszkvai fellépésén. Turisfák 11 országbál Nemzetközi kemping és karaván szövetség magyarországi utótáborozásának színhelye augusztus 14—18 között Debrecen lesz. A lakókocsikkal és sátrakkal érkező külföldi turisták elsősorban a tölgyesekkel övezett nagyerdei kempinget veszik igénybe. Miután a jelentkezők száma több mint 2700, a kemping kicsinynek bizonyul. Ezért a Hajdú-Bihar megyei Idegenforgalmi Hivatal erre az időre ••pót-kempinget- jelölt ki a nagyerdei stadion körüli területen. A debreceni utótáborozásra 11 országból érkeznek turistáik. Legtöbben, 1142-en Franciaországból jelentkeztek, de nagy számban érkeznek angolok is. A kempingezők Debrecenből kirándulnak a Hortobágyra és Tokajba. Ezenkívül Debrecenben ■•kemping szépségkirálynó«-vá- lasztást tartanak, a záró tábortűz kulturális műsorában pedig a debreceni kórusfesztivál két külföldi énekkara ad műsort. (MTI) Augusztus 6? A világ légiforgalma 1965-ben A Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) jelentése szerint 1965-ben a világ légi forgalma újabb rekordszintre emelkedett A rendszeres légijáratok összes szállítási teljesítménye 3,7 milliárd tannakilamétenrel, vagyis 18,7 százalékkal 23,4 mililárd ton- naíkilomóteiTe növekedett Az utasok száma 155 000 000 főről 177 000 000 főre, az utas-kilométerek száma pedig 171 mii liárdról 200 milliárdra ment fel, vagyis 16 százalékkal növekedett A légifuvarok 3,92 milliárd tonnakilométerről 4,97 milliárd tonnakilométerre, illetve 27 százalékkal emelkedtek, a légiposta teljesítménye pedig több mint egyötödével, 910 000 000 tonnakilométeirrőí 1 100 000 000 tonraakilométerTe nőtt. A felsorolt adatok tanúsága szerint a lógiközlekedés továbbra is nagy fejlődésben Van. A nemzetközi légforgalmi vonalak igénybevétele gyorsabban emelkedett a belföldi vonalakénál. A forgalom biztonsága szempontjából a világ légiközlekedése számára az 1965. év igen kedvező volt A halálos balesetet szenvedett utasok száma az utaskilométerek számának emelkedése ellenére is az előző évi szinten maradt, és minden 300 000 000 utaskilométerre csupán egy halálos balesetet szenvedett utas jutott. Ez a háború utáni évek legkedvezőbb baleseti ■Bányát jelenti. (Ml?) Vízi fesztivál Siófokon Magánénekesek, balettművészek, csónakfelvonulás, tűzijáték az est műsorában Napok óta folynak az előkészületek, megkezdték a viziszínpad építését a siófoki strandon, hogy a szombat esti rendezvényre minden a helyén álljon. Augusztus 6-án este 8 órai kezdettel balatoni vízifesztivált rendez itt a Somogy megyei Tanács V. B. és a Somogy megyei önkéntes tűzoltóság. A vízifesztivál műsorában a magyar ének- és táncművészet tekintélyes képviselői lépnek feL A többi között Szabó Miklós, Palóc László, Domahidi László, Agai Karola, Déri Gabriella, Svéd Nóra operaénekesek; Fülöp Viktor, Lakatos Gabriella, Havas Ferenc, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas, valamint több Liszt-díjas táncművésze; az Operaház szőlótáncosai és balettkara. A műsorban közreműködik és a számokat Várkonyi Sándor vezényletével kíséri a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara. Az összekötószöveget Tamási Eszter bv-bemondó adja elő. A vízifesztivál keretében csónak- és vitorlás felvonulást, színes vígjátékot és befejezésiül nagyszabású tű- ziparádét rendeznek. A vízifesztivált egy héttel késéaíb, augusztus 12-én éste hasonló időpontban megismétlik. Ezen a Nemzetközi Karaván Szövetség ülésszakának Balatonfüreden tartózkodó képviselői is részt vesznek. Fél év alatt több mint félmillió forint J6 gazdálkodási eredmény a karádi fmsz-nél (Tudósítónktól.) A megyében elsőként április 15-től állami hitel igénybevéCSÁRDAJELENET Egy nagyközségben az országút mentén megálltunk egy takaros kis csárda mellett, amelynek hófehérre meszelt falán nagy tábla függött ezzel a felirattal: »Nemzetközi étel- specialitások*. Ez a két szó, — ha kisebb-nagyobb hibával is, — még három nyelven volt kiírva. Társaságunk kiváncsi volt a nemzetközi ételekre és egyikünk megkérdezte a csárda vezetőjét: — Milyen nemzetközi ételeket főznek? Az egyik asztal felé mutatott és megjegyezte: — Ott olaszok ülnek. Olasz ételspecialitást kaptak. Elárulom, hogy gulyást tálaltam nekik, de sok paradicsomot és makarónit is tettem bele. Mindegyikük két adagot rendelt. Amott az ajtónál németek esznek. Nagyon ízlik nekik a németes étel. — Mit kaptak? — Ugyanazt, de makaróni és paradicsom helyett káposzta került a gulyásba. Nagyon ízük nekik. Sohasem vallók a németeknél szégyent a káposztával. Nem tudnak betelni vele. — Mit csinálna, ha véletlenül egyszer kínai vendég toppanna be? — Mandulát kevernék a gulyásba, ök úgy szeretik, sok mandulával. Csehszlovák vendégek érkeztek a csárdába. Csakhamar tálalta nekik a gulyást, ezúttal persze cseh módra, gombóccal. Megdicsértük a »nemzetközi« csárda vezetőjét, aki büszkén jelentette ki, hogy népi zenészeik sem mindennapiak. — Ezt hogy értsük? — Ügy. hogy ők minden női névre tudnak nótát Rozáliára például azt, hogy »Hallod-e Rozika te.. .*, Katalinra: »Kati, gyere ki.. .*, Bözsire: »Bözsi, ne sírjon, Eözsike drága.. .*, Ilonkára: »Ica, Vica, kukorica repce __* és í gy tovább. Társaságunkban volt egy fiatal nő, aki mosolyogva kérdezte. — Az én nevemre it tudnak nótát? — A prímás nevében kijelenthetem, hogy nincs olyan női név, amelyre ne tudna nótát. — Engem ugyanis Erikának hívnak. A csárdás meghökkent: — Tessék egy pillanatig várni... Odament a prímáshoz, aki éppen a hegedűjét hangolta, és tárgyalni kezdett vele. Pár perc múlva visszajött és diadalmas hangon mondta: — Kérem, én nem beszéltem a levegőbe! Azt állítottam, hogy minden női névre tud a zenekarunk nótát muzsikáim. — Erikára is? — Természetesen. Tessék csak odafigyelni! A zenekar rázendített és a prímás már énekelte is: — »Erika, Erika búzakalász, nálamnál hűbb szeretőt nem találsz...« Palásti László tele nélkül gazdálkodik a Klárád és Vidéke Földművesszövetkezet. Az év első felében kiskereskedelmi egységei 9 498 000, vendéglátó egységei 2 427 000 forint forgalmat értek el, a felvásárlók pedig 1 840 000 forint értékű zöldséget, gyümölcsöt és egyéb terméket vettek át a gazdáktól, így kiskereskedelmi áruforgalmi tervét 110,7, vendéglátóipari tervét 117,3, felvásárlási tervét pedig 121 százalékra teljesítette a földművesszövetkezet. A forgalom növelésével, a takarékos gazdálkodással az első félévben 615 000 forint gazdálkodási eredményt értek el, csaknem dupláját a tavalyi év hasonló időszakának. Az ürnsz dolgozói a boltok csinosítására, festésére több mint 28 000 forint értékű társadalmi munkát fordítottak, s ezzel a megyében elsők lettek. A lakosság jobb ellátása érdekében a közelmúltban Katódon zöldséges pavilont állítottak be, Andocson pedig rövidesen fagylaltot, üdítő italt, édességet és dohányárut árusító pavilont hoznak létre. Most folyik a karádi kisvendéglő felújítása és korszerűsítése, amire 200 000 forintot fordítanak. A Cicababákra váltok jegyet a magam és kisfiam részére, nem ismerve a film témáját. Egyszei- csak a jegyszedő karon ragad, és megkérdezi: — A kisfiú hol lesz az előadás alatt? — s hatéves fiamra mutat. — Természetesen mellettem — válaszoltam —, hiszen neki is vettem jegyet! — Kérem, a filmet tizennyolc éven aluliak nem látogathatják! Mit tehettünk egyebet, továbbálltunk egy házzal, s a Kati és a vadmacskat néztük meg. Mielőtt a nézőtérre léptünk volna, fiam aggodalmasan megszólalt: — Mondd, anyu, és te bejöhetsz a gyermekfilmhez? Pistike irigykedve nézte édesapját favágás közben, és addig könyörgött, amíg felügyelet mellett a kezébe vehette az eddig csak csodált fejszét. Később a felügyelet is elmaradt. Édesapja kevesellte a fát, s kérdőre vonta a fiatal favágót: — Mondd csak, 'kisfiam, azokkal a csomós fákkal, amit nem tudsz elvágni, mit csinálsz? A gyerek körülnézett, s amikor látta, hogy senki sincs a közelben, nevetve rábámult: — Átdobálom a szomszéd néninek, kínlódjon vele ő! * * » Jamika bukósisakkal a fején jelent meg az évzáró ünnepségen. —< Hogy nézel ki, fiam? — kérdi a tanító bácsi. — Azt mondta a tanító bácsi, hogy bukni fogok — felelte Janika. A dolgozó nők második műszakjának megkönnyítéséről beszélgetünk nagyobb társaságban. —i> Hát, te, Imre, mivel járulsz hozzá nejed szabad idejének növeléséhez? — kérdezzük a passzív hallgatót. — Ö, én ezt nagyon praktikusain szerveztem meg: mialatt az asszonykám mos, vasal stb., én felolvasok neki. Ezzel nemcsak szórakoztatom, hanem el is terelem figyelmét a munka nehezéről. • * » A Múzeumkertben szel- lemeskednek a diákok, miközben a nők lábait szemlélik, birálgatják. — Ez aztán komoly, tudományos láb, komám! — Már miért lenne tudományos? — Mert előfordul a matematikában. ? — Mint X. H. S. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megve! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztős WIRTH LAJOS. Szerkesztőségi Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-lti Felelős kiadós Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.
