Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

Csütörtök, 1966. július 14. s SOMOGYI NÉPLAP Kongresszusra készülünk Szerényen, becsületesen A íalu kommunistáira nagy és sokrétű fel­adatokat ró az idei nyár. Társaik élén iparkod­niuk kell helytállni a nagy szívet és erőt követelő munká­ban. Meg kell mutatniuk, hogy értik hivatásuk lényegét, tud­ják, mit követel tőlük az idők szelleme. A párt közelgő IX. kongresszusa különben is arra ösztönzi őket, hogy a nagy ösz- szegezésre való felkészülés ide­jén külön-külön is jól vizsgáz­zanak, A készülődésnek már igen sok jele tapasztalható, és igen változatosak a módok is, ahogyan egy-egy alapszarvezet a felkészülést értelmezi. A leg­több helyen — s ez a helyes, a kommunista felfogáshoz mél­tó út — úgy vélik, hogy a kongresszusra való felkészülés a napi pártmunka része, s a jó kommun isita ünnep előtt és után is kész a számadásra. Ez a felfogás mér csak azért is helyes, mert a mi pártunk kongresszusait nem a piros be­tűs ünnepek nyugalma, hanem mindinkább a lázas munka, a tervek, viták, töprengéseik, a jó értelemben vett türelmet­len útkeresés jellemzi. A lát­szateredmények, az egyszeri mutatós fellángolások ténye semmivé enyészik a mély, elemző munka hevében. Csak az állandó, szerény, megbízha­tó tettek, a megalapozott ered­mények nyomnak valamit a kongresszusi mérleg serpenyő­jében. E zért van igazuk azok­nak az alapszerveze- teknék, amelyek az előző kongresszus határozatai­nak s az azóta hozott pártha­tározatoknak lelkiismeretes végrehajtásával állandóan számadásra készen álltaik, s most főként az a teendőjük, hogy részletesen elemezzék, mit tettek jól, mit kell még rendbe hozniuk, hogy valóban tiszta lelkiismerettel állhassa­nak a tagság és a párt legfőbb fúruima, a kongresszus elé. Ez persze nem jeleníti azt, hogy a kongresszus előtt nem akadnának különleges tenni­valók, s az általában jól poli­tizáló falusi alapszervezetek­nek nincs mit javítaniuk mun­kájukon. A jól dolgozók szá­mára is van még rengeteg munka, ahol pedig nem min­dig képviselték helyesen a jó politikát, különösen hozzá kell látni, hogy a lehetőségekhez képest segítsenek a bajokon. Még mindig nem késő őszintén feltárni a hibákat, tetten érni az elszalasztott lehetőségeket, közös erővel kutatni és meglel­ni a kátyúból kivezető utat. S ezért az útkeresésért nem csu­Kötelesség, nem szívesség! Pontosan tájékoztasson a postaláda címmel lapunk jú­nius 3-i számában megírtuk, hogy sok postaládáról hiány­zik az ürítés időpontját jel­ző táblácska. Cikkünkre vá­laszolva Békeffi István, a postahivatal vezetője közöl­te: a hiány oka az, hogy a táblákat gyerekek vagy má­sok gyakran kiszedik és el­dobják. A ládák szerkezete egyébként olyan, hogy a táb­lát csak ürítés közben leihet cserélni, a használatban levő alumínium táblák azonban gyorsan kopnak, meglazul­nak, s így könnyű kivenni őket a helyűikről. A posta megkezdte az alumínium tábláknak zománcozottra va­ló kicserélését. A Bosszant című írás la­punk június 14-i számában pedig azt tette szóvá, hogy Kaposvár több utcájában hiányos a közvilágítás, nem cserélik kS idejében a tönk­rement égőket. A Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat válaszában közölte, hogy a körtéik nemcsak azért men­nek tönkre, mert kiégnek. »Ismeretlen egyének — ír­ják — kidobálják az izzó­kat*<. Megígérik, hogy ha a lakosság értesíti őket, a hi­bát azonnal kijavítják. Eddig az ügy technikai ol­dala. A posta levele azonban elgondolkoztató mondattal zárul: »Kérem a közönséget, hogy az órajelző táblákat ne vigyék el, mert ez a postá­nak és a közönségnek is kel­lemetlen.« De hát ezt külön kérni kell? Sajnos, gyakori eset, hogy gyerekek játék közben vagy felelőtlen felnőttek, ki tudja, miért, hasonló tréfákat csi­nálnak. Táblákat emelnek el, melyeknek a közönséget ké­ne tájékoztatniuk; tönkrete­szik az izzókat, a lámpates­teket; automatákat tesznek használhatatlanná; nyilvá­nos helyiségek berendezését rongálják. Ha gyerekek te­szik ezt, ők még menthetők azzal, hogy nem tudják, mi­lyen kárt okoznak, s az egé­szet tréfának tekintik. De mivel menthető a felnőtt, aki hasonlóan »szórakozik«? Semmivel. S mivel menthető, aki szót­lanul tűri ezt? Kényelemszeretet, nemtö­rődömség. Mi közöm hozzá? Jobb, ha nem szólok bele — ilyesféle érzések zárják ösz- sze a szánkat, ha szólni kel­lene, s elfordított fejjel to­vábbmegyünk. Pedig ezek a tárgyak mindannyiunk ké­nyeimért, biztonságát szolgál­ják, s védelmükkel nem a postának vagy egyéb intéz­ményeinknek teszünk szí­vességet. Magunkkal és ® közösséggel szembeni köte­lességünket teljesítjük. Ha szólunk, nem várhatunk ér­te köszönetét. De ha a ko- miszkodó gyerekeket nem utasítjuk rendre, ha a fele­lőtlen felnőtteket nem fi­gyelmeztetjük, magunk is vétkessé válunk. M. Li. )©d Fáradt, érzékeny lábat felfrissíti, megnyugtat­ja, csökkenti az izom­erőltetés okozta fáradt­ságot és az izületi fáj­dalmakat. A PED láb­balzsam fertőtlenítő, iz- zadáscsökkentő hatású. Rendszeres használata enyhíti a láb érzékeny­ségét. (580) pán a termelőszövetkezeti vagy a közösségi alapszerveze­tek a felelősek, hanem a járá­si pártbizottságok is. Az esetek többségiében ugyanis kiderül, hogy a gyenge alaipszervezatek botlásaiban a felsőbb szervek is ludasak. Sok helyen szíve­sebben látogatják, támogatják az erősebb alapszervezefteket, hiszen ott kézzelfoghatóbbak az eredmények. Van, ahol nem tesznek különbséget. Ugyanazt mondják, ugyanazt teszik az erős, nagy alapszervezetekben, mint a néhány tagú, kellő be­folyással nem bíró kis közössé­gekben. A z új stílust, a korszerű, a kommunista vezetői erényeket követni, le­mérni ezek jelenlegi értékét, hatékonyságált: ez az egyik legfontosabb feladat a kong­resszus előtt. Van-e kellő em­beri tartás ás erő a kommu­nistákban? Van-e tekintélyük, hatásuk, hitelük? Van-e bátor­ságuk mindig őszintén, becsü­letesen feleflnd a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre? Meg kell vizsgálni a munka­módszereket is. Bírálni és száműzni minden káros jelen­séget, mely a kommunisták és a tömegek jó kapcsolatait megrántja. Eljutni mindenki­hez, meglelni az agitáció kor­szerű formáit vagy föléleveni- teni a régi, bevált formákat. És följegyezni minden véle­ményt, kifogást, hogy a kong­resszus az egész ország közvé­leményével számolhasson, hogy a tömegek beleszólási joga ne csak formális jog, hanem tény­leges hatáskör legyen. S igen fontos teendő az új gazdasági mechanizmus meg­ismertetése, megértése is. Hogy minden kommunista és min­den kisember tisztában legyen azzal, mit jelent az ő és a közösség számára az új irányí­tási rend. Ennek megértése nélkül megértetlen maradna a kongresszus munkája, hiszen éppen az új mechanizmusból következő feladatok fölmérése lesz ott a legfontosabb tenni­való. T ehát nem egyszeri fel- lángolások, nem lát­ványos kampány neki­lendülések, hanem a minden­napi kötelességek elvégzése. Szerényen, lelkiismeretesen, szívósan, példamutató becsü­lettel. Ez a kommunista út K. Gy. Napsugár Ktsz. Már a neve is vonzó. Az ember ízlelgeti, forgatja a napsugár szót, és elámul, amikor belép a kapun, meghallja a gépek sivítását, a kopácsolást, a lázas munka za­ját A telep végén modem formájú, hosszúkás épület, az új vulkanizáló. Szerelése a vé­géhez közeledik, a jövő héten lesz a műszaki átvétel. Saslcó Sándor víz-, gáz- és központi­fűtés-szerelő most gőzvezeté­ket forrasztja. — Sietni kell, pár nap múl­va dolgozni akarnak a gépe­ken — magyarázza kezében a hegesztőpálcával. Aztán föite- sá a sötét szemüveget, és a láng vörös köröket rajzol a vascsőre. — Költségvetésünkből épí­tettük fel az új vulkanizálót, mert a nagy követelmények­nek már nem tudtunk megfe­lelni régi, korszerűtlen és szűk helyiségünkben — tájé­koztat Borsos Gábor párttít- kár. — Idáig egyetlen kis gép­pel dolgoztunk, ketten, megfe­szített tempóban, mégis csak napi 8—10 gumit tudtunk le­sütni. Most az új berendezé­sekkel 35 gumi a terv. A régi műhelyt lebontjuk, és tanmű­helyt építünk a helyén. Ada­tokkal is alátámasztanám a modem vulkanizáló előnyeit. Azelőtt évi 180 000 forintos értéket állítottunk élő a régi műhelyben, most 300 000 forint a tervünk Amíg egy 1200-as zetor gumi lesütése öt óránk­ba került, most másfél óra alatt elintézzük. Halászköpeny Hollandiába és Etiópiába A vulkanizáló megtekintése után a konfekciórészlegbe lá­togattunk. Termelésüknek 70— 80 százalékát exportálják, és ahogy mondják: »Kellene már valamit belföldre is készíte­nünk!-« Halászköpenyeket és nadrágokat szállítottak a vi­lág mnden tájára, többek kö­zött Angliába, Hollandiába és Etiópiába. Végeztek bérmun­kát amerikai cégeknek is. A ktsz termelte habszivacskabá­toknak és sky bőrkabátoknak nagy sikerük volt külföldön. Naponta, egy műszakban 70— 76 szivacskabát kerül le a sza­lagról, míg női bőrkabátból 90—92 darab készül. A raktárban fogasokon so­rakoznak a színjátszós kabá­tok, de férfi- és gyermek ze­kéket is találunk hatalmas kö- tegekben. — Nagyon keresett cikk lett a Davos és a Chicago elneve­zésű zekénk, főleg a Német Szövetségi Köztársaságba szál­lítottunk sokat. Megnéztük az egyik »bőr­dzsekit«. Tele van csillogó gombokkal, cipzárakkal, csa­tokkal, úgy csörög a sok fém a kabáton, mintha csengőkkel volna körülaggatva, hiába, nem magyar ízlés szerint ké­szült. Bemutatkozunk Duplájára emelkedik 1970-re a konzervipari növények termőterülete Ülést tartott a nagyatádi járási mezőgazdasági állandó bizottság (Tudósítónktól.) Kibővített ülést tartott a Nagyatádi Járási Tanács Me­zőgazdasági Állandó Bizottsá­ga. A bizottság tagjain kívül részt vettek a tanácskozáson a kertészettel rendelkező tsz- ek elnökei és mezőgazdászai, a konzervgyár vezetői, a barcsi és a csurgói járási tanács me­zőgazdasági osztályának kép­viselői. Boncz József, a Nagyatádi Já­rási Tanács vb-elnökhelyettese tartott bevezető előadást a Nagyatádi Konzervgyár re­konstrukciójáról és a nyers­árutermelés feladatairól. El­mondta, hogy 1970-re fejeződik be a konzervgyár rekonstruk­ciója. Akkorra a jelenlegi 2468-ról 5019 holdra kell emel­ni a konzervipari növények — elsősorban a paradicsom, a paprika, az uborka és a borsó — termőterületét. A hozzászólók hangoztatták, hogy a termőterület növelésé­hez megfelelő kertészeti be­ruházásokra van szükség. Nö­velni kell az üvegfelü'ettt. gondoskodni kell megfelelő szakemberekről. Ez fontos fel­adatot ró a művelődésügy ve­zetőire is. A tsz-ek vezetői elmondták, hogy olyan árszint kialakításá­ra kell törekedni, aimi ösztön­zően hat. Büki László háromlai tsz-elnök véleménye szerint növelhető a termőterület a ter­vezett mértékben, de ehhez ar­ra is szükség van, hogy a konzervipari nyersanyagok felvásárlási ára emelkedjék. Jelenleg ugyanis indokolatla­nul nagy az eltérés a felvásár­lási ár és a késztermék ára között. Valamennyi mezőgaz­dasági ágazat nagyobb mérvű gépesítésére lesz szükség ah­hoz, hogy a munkaigényesebb kertészetekbe megfelelő szá­mú munkaerőt tudjanak majd átcsoportosítani. A tanácskozás tanaszitalatait Molnár Imre megyei főn gr one- mus foglalta ös*ze. Közölt“ hogy 1970-ig minden évben na­gyobb mennyiségű műtrágya­készlet áll maid rendelkezés­re, s ennek eredményeként nö­velhető a terméshozam. a TRI-gépnek A telep egyik sarkában még láthatók az építkezések nyo­mai. Sóderhalmok, ládáik, üres cementeszsákok fekszenek a földön nagy összevisszaságban. Az épület már elkészült, csak kisebb szerelési munkák és si­mítások vannak hátra, no meg az új nyugatnémet vegytisztí­tó gép bekötése, üzembe he­lyezése. Hatalmas, szoba nagy­ságú monstrummal kerülürík szembe. — Teljesen automati­Nyolc gumiabroncsot tud­nak egyszerre vulkanizálni az új műhelyben. Már sze­relik a kazánt, és a héten start! kus, majdnem szárazon tisztít — mutatja be a párttitkár. A közeljövőre jelezték a bemuta­tó szakember érkezését. Addig­ra mindent elrendezünk, és üzemképes állapotba hozzuk a TRI-gépet. Megtekintjük a kapcsolófa- lat; rengeteg gomb, fogantyú, irányítókar, lámpák között próbálunk kiigazodni, nem sok sikerrel. — Pedig nagyon egyszerű a kezelése — mondja Borsos Gábor —, csak ellenőrizni kell a lámpákat és a műszereket. Gombkészítés és a varrólányok — Rengeteg problémánk volt a bevont gomb készítésével. Divatosabb, praktikusabb, mint a »csupasz«, de amíg rá­jöttünk a nyitjára ... Budapes­ten egy kisiparos készíti a be­vont gombokat. Megpróbáltunk tájékoztatást kérni tőle mun­kamódszeréről, gépeiről, de nem állt kötélnek, nekünk kel­lett kitalálni, hogy milyen for­mában lehet ezt a műveletet elvégezni. Sikerült is egypár gépet kikísérletezni, és ezekkel termelünk. Egy-egy gépen a nyolcórás műszakban 2000 gomb a norma, ezt minden kü­lönösebb megerőltetés nélkül tudják teljesíteni. A gombműhely mellett ti­zenhárom varrógép zörög egy­szerre, tizenhárom sárga kö­penyes kislány dolgozik Far­kas Józsefné iránvításéval. A varrólányok ipari tanulók, másod- és harmadévesek. He­tente kétszer mennek iskolá­ba. a többi időt az üzemi gé­pek mellett töltik el. Keresnek is a tanulóidő alatt. A szak­munkásvizsga után átkerülnek a szalagra, és bekapcsolódnak a folyamatos termelésbe. A kapun hatalmas ládákkal megrakott teherautó gördül ki. A ládákon felirat: Napsugár Ktsz, Csurgó, Hungary ... Saly Géza Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire; csak kő­műveseket pedig sió foki és környéki munkahe­lyekre vesz fel. Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család­fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ct, ha vidéki iakásbejclentéssel rendc ikeznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. és Siófok, Fő u. 200. (88294)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents