Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-13 / 164. szám

Szerda, 1966. július 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP tr Uj szakma a termelőszövetkezeti állattenyésztésben ELŐSZÖR A ZSELICSÉG- BEN, később a déli határ­szélen., a Drávamenti Egyetér­tés Termelőszövetkezetben ta­lálkoztam olyan állattenyész­tővel, aki úgy mutatkozott be, hogy ő a gazdaság inszeminá- tora. Eszembe jutott egy be­szélgetésem egy idős gazdával. Az öreg tsz-tag elmondta, hogy bizony alig hitt a mes­terséges termékenyítés ered­ményességében, ott ült a tehén mellett, és türelmetlenül vár­ta az ellést. Kétfejű, ötlábú vagy akármilyen korcs borjú­ra számított, mert bikát nem is látott az a tehén. Km a bor­jú épkézláb lett, olyannyira az, hogy később tenyészállat­ként sok pénzért eladhatta. Ez persze már jó néhány esztendővel ezelőtt történt, amikor az inszeminátorok rit­ka látogatók voltak a falvak­ban, a gazdaságokban. Hogy azóta milyen utat tett meg me­gyénkben az állatállomány — főként a szarvasmarhák — mesterséges termékenyítése, az nagyjából ismert előttünk. Részletes tájékoztatást erről Czeglédi Lajostól, a Somogy megyei Termékenyítő Állomás vezetőjétől kértünk. Megtud­tuk, hogy az állomás több mint másfél évtizeddel ezelőtt, 19.10- ben kezdte meg tevékenysé­giét. Három állatorvos látta el az inszeminátari tennivalókat, huszonkét községben végezték a szarvasmarhák mesterséges termékenyítését, öt évvel ké­sőbb már 217 községre, 227 tér­ti oktatásban részesültek az ál­lomáson, azután a mi embe­rünk mellé osztottuk be őKet gyakorlatra. Miután visszake­rültek gazdaságukba, rendsze­res továbbképzést tartunk szá­mukra. Probléma mutatkozik azonban egynémely termelő­szövetkezeti inszeminátor munkadíjazása körül. Somogy- sámsonban például kétszer Kel­lett beszélni a gazdaság veze­tőivel, amíg orvosolták a pa­naszt. Bálványoson sem kielé­gítő az inszeminátor javadal­mazása. HOGY A MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS mennyire előnyös például a szarvasmar­ha-tenyésztésben, annak érzé­keltetésére álljon itt néhány adat. Ha nem terjedt volna el ez a módszer, 850—900 bikára lenne szükség a megyében. Egynek-egynek a tartása mint­egy 15 000 forintba kerülne évente. Most húsz bika is ele­gendő — ezeket az állomás központi istállójában tartják —, s tavaly például 45 512 szarvasmarhát vermhesí tettek velük. A múlt évben a terme­lőszövetkezeték 100 tehén után 80 borjút neveltek föl, az álla­mi gazdaságok pedig nyolc­vanhatot. Nem rosszabb az arány a háztáji gazdaságokban sem. A tenyésztői munka javu­lását mutatja, hogy amíg ta­valy május végéig 2635, az idén május végéig 3272 üszőt termékenyítettek meg mester­ségesen a megyében. összesen harmincnégy bika — ebből húsz törzsbika — áll rendelkezésre, ezek egy részét a megyében vásárolta fel az állomás. Somogyszilből például hat tenyészállat van a központ­ban. De hoztak apaállatot Me­zőhegyesről, Bábolnáról, sőt ti­zenkettőt Svájcból is. Egy-egy bika értéke — az importból származó állatokat nem szá­molva, ezek beszerzési ára jó­val magasabb — átlagosan mintegy 40 000 forint. Az állomás kilenc olyan köz­séget tart számon a megyében, ahol még nem folyik mester­séges termékenyítés. Ezek ál­talában kisebb, nehezen meg­közelíthető települések. De már innen is bejelentették igé­nyüket a közös gazdaságok, hogy az állomás képezzen ki számukra inszeminátorokat. ÍGY TERJED és honoso­dik meg gazdaságaink állatte­nyésztésében az új »szakma«, amelynek létjogosultságában, hasznosságában annak idején oly sokan kételkedtek. Hernesz Ferenc FORMASÁG? A kérdésre csak így lehet válaszolni: Nem! Egyál­talán nem formaság az, amiről az alábbiakban szó lesz. »Valami megoldást kellene keresni!« — vetették föl a marcali Vörös Csillag Tsz vezetői, és problémájuknak azért adunk hangot, mert véleményünk szerint nem csupán náluk gond, amit elmondtak. Csak esetleg még nem mindenütt vették észre, fordítottak rá figyelmet. Hi­szen a tsz-tagok betegsegélyezésével kapcsolatos rendel­kezés új keletű. Marcaliban azonban már három év óta rendszeres segélyben részesítik a megbetegedett szövetke­zeti tagokat. Van tehát tapasztalatuk, gyakorlatuk. Nem is kis összeget, havonta három—hatezer forintot fizet­nek ki ilyen célokra — természetesen orvosi igazolvá­nyok alapján. S ezek az igazolások azok, amelyeket valami módon szabályozni kellene. Ha egy iparban vagy egyéb terüle­ten dolgozó ember megbetegszik, kiírják. A formanyom­tatványra bejegyzik a betegség idején végzett felülvizs­gálatok tapasztalatait is és végső soron a dátumot, ami­kor ismét munkaképes. A szövetkezeti tagoknál — ahogy láttam az említett gazdaságban — nem használ­ják ezt a formanyomtatványt. Helyette ilyen igazolások tömkelegét láttam: »X. Y. munkaképtelen, felgyógyulása nem várható többé.« Nincs megjelölve sem a betegség, sem a betegség kezdete, sem a felülvizsgálat. (Ez a re­ceptszerű papiros nem is ad erre lehetőséget.) Nem tartjuk helyesnek az ilyen szövegű igazoláso­kat. Nehéz dolga van a szövetkezetnek, amikor ezek alapján kell kifizetnie a segélyt. Az ilyen »egyszer és mindenkorra biztosítékot« jelentő igazolás visszaélésre is könnyen ad alkalmat. Arról nem is beszélve, hogy talál­koztam olyan — július elsején kiállított — papírral, amelyen az állt, hogy az illető tsz-tag július 23-án lesz munkaképes. Hogyan lehet ezt előre ilyen pontosan tudni?! A közösség megtermelte javakkal felelősséggel kell sáfárkodniuk a vezetőknek. Vonatkozik ez a betegsegé­lyekre kifizetett nem kis összegre is. Joggal vetették föl, hogy valami megoldást kellene keresni, pontossá ten- rn a nyilvántartást. Szükség van erre különösen most, amikor rendelkezés szabályozza a beteg szövetkezeti ta­gok segélyezését. y_ NEM GYiRTANAK SELEJTET melőszövettoe zetre és 42 álla« mi gazdasági üzemegységre terjedt ki munkájuk. Húsz, er­re a feladatra kiképzett álla­mi inszeminátor dolgozott. Az áRami gazdaságokban és a termelőszövetkezetiekben még nem volt ilyen tennivalóval megbízott, megfelelően fölké­szített ember. 1961-BEN KEZDŐDÖTT MEG az állami gazdasági inszeminátorok képzése. Két évvel ezelőtt álltak munkába az első termelőszövetkezeti inszeminátorok. Somogymegy- gyes és Bárd udvarnak után tavaly egyre több közös gazda­ság képezhetett ki embereket az új »szakmára«; a barcsi, a siófoki, a nagyatádi járásból is jelentkeztek termelőszövet­kezetek, ahol kijelölték a mes­terséges termékenyítést végző tsz-tagot. Az idén a fonyódi, a marcali és a csurgói járás is feliratkozott az inszeminátor- ral rendelkező gazdaságiak lis­tájára. Ez idő szerint 65 embert fog­lalkoztat a Mesterséges Ter­mékenyítő Állomás. — Egyre nagyobb szerephez jutnak az üzemi inszemináto­rok. A jövőben rájuk várnak a mesterséges termékenyítéssel járó tennivalók az állami gaz­daságok és a termelőszövetke­zetek állattenyésztésében — mondta Czeglédi elvtárs. — A meglévők egy része függetle­nített, mások eredeti beosztá­suk — állattenyésztési brigád­vezetők — mellett látják el ezt a teendőt Egyhónapos elméle­A Kaposvári Ruhagyár Ku- lich Gyula ifjúsági szocialista brigádjának naplóját nézeget­ve minden hónap értékelése után egy egyszerű, de annál tartalmasabb mondat olvas­ható: ‘■’■Igazolom, hogy a bri­gád a tárgyhónapban nem gyártott selejtet.« Alírás: üzemvezető. Erről a mondatról és a kö­rülményekről beszélgetünk Málik Aranka brigádvezető­vel és Monostori Mária bri- gádvezető-helyettessel. — Amikor 1963 novembe­rében megalakult a brigád, mindannyian ' megfogadtuk, hogy vállalásainkat teljesíteni fogjuk. Az a tíz pont, amelybe a fogadalmakat foglaltuk, »szentírás« volt számunkra. Nézegetem a vállalásokat: »100 százalékra teljesítjük a tervet; nem gyártunk selejtet; munkánkon társadalmi ellen­őrzést végzünk; politikailag fejlődni akarunk; társadalmi munkát végzünk« stb. Mind­ezt sikerült is teljesíteniük, amit legjobban az bizonyít, hogy már háromszor szerez­ték meg a szocialista brigád címet. A brigád tíz tagból áll, át­lagéletkoruk 19 év. — Nem féltek ilyen fiata­lon ennyi mindent vállalni ? — kérdem. Nevetnek. — Amikor az ember fiatal, mindennek nekivág, hátha si­kerül. Nekünk sikerült. A lányok mindannyian var­rónők, de nem egy szalagon Az ÉM Építőipari Ányagellátó és Készletező Vállalat az állami építőipar fölösleges készleteinek (hengerelt­áru, vastömegcikk, színesfém, villanyszerelési anya­gok, víz-, gőz-, gázszerelési anyagok, épületgépészeti és épületberendezési anyagok, fa-, parkett-termékek, mű­szaki gumiáruk, műanyag, tégla, eternit és egyéb anyagok) értékesítésére az állami, tanácsi közületi vál­lalatok, állami és tanácsi szervek részére a 104/1966. sz. OT—PM együttes utasítás alapján f. hó 14-én, csütörtökön 9-től 13 óráig börzenapot tart az ÉM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi u. 54. sz. alatti kultúrtermében. Köze­lebbi felvilágosítást ad Bracsics László ov., telefon: Pécs 14—16 (84049) dolgoznak, hanem szétszórva. A második emeleten varrás közben találjuk Kelemen Má­riát. Gépén bébi szivacskabát. Elmélyül ten forgatja kezében az anyagot, alig tudunk vele pár szót váltani, egyre ber­regted a varrógépet Annyit mégis elárul, hogy mint vál­lalásaikban is szerepel, társa­dalmi munkában egy idős asszonynak segítenek havonta otthon körül. A múlt hónap­ban a takarításon kívül kime­szelték az egész lakását Kulturális programjukról, terveikről szívesen beszélnek. Közös kiránduláson egyszer vettek részt, Hévízre látogat­tak. Nehéz összehangolni a közös programot mert sokan laknak vidéken. — A hét Végi közös meg­mozdulásoknak lenne a leg­nagyobb sikerük — mondja Málik Aranka —, ugyanis a vállalatnak van egy szép üdülője Fonyó­don, és oda minden két hétben kijár« hatnánk. Ezt most szervez­zük. Ha lehet, én minden al­kalommal ki­megyek a Ba­laton-partra pihenni. Ezt javaslom majd a többieknek is. Keresetük felől érdeklő­... E^yre berregted a varrógépet men Mária szivacskabátot varr. Kele­döm. — Normá­lban dolgoz­zunk, és — mintahogy vál­lalásunkban megfogadtuk — igyekszünk kifogástalan minőségű árut Málik Aranka és Mo­nostori Mária a követ­kező politikai foglalkozás témáját beszélik meg. Ehhez nyújt segítséget az MTI képes híradója. kiadni a kezünkből. Égy-egy darabot többször is megvizs­gálunk, nehogy selejtet gyárt­sunk. Általában 1300—1500 forint körül keresünk. Szá­mításunkat mindig megtalál­juk. Belelapozok a brigádnapló­ba. Képek, újságkivágások, naplórészletek egyes esemé­nyekről, közös megmozdulá­sokról. Itt látom Kulich Gyu­la édesanyjának fényképét. Egy ünnepségen mondott be­szédet, ahol a brigád is meg­jeleni Egy jóképű fiatalember képe mosolyog az egyik ol­dalról. Aláírás: Szaka László honvéd. — Férfi tagja is van a bri­gádnak? — Természetesen, nálunk egyenjogúság van. Amikor Laci bevonult, egyúttal bevo­nult fényképével a brigádnap­lóba is. Megértjük egymást, jól dolgozik, rendes fiú. Elbúcsúzunk a lányoktól, és sok szerencsét kívánunk mun­kájukhoz. Erre azonban fcsak az udvariassági forma szerint van szükség. A brigádnapló bejegyzései szerint ugyanis nem a szerencsének köszön­hető háromszoros szocialista címűk... Saly Géza Megjelent a Társadalmi Szemle július-augusztusi száma Az MSZMP elméleti és po­litikai folyóirata kettős terje­delemben, gazdag tartalom­mal jelent meg Vezető anya« gát dr. Ajtai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnöke ír­ta A gazdaságpolitika fő vo­násai a harmadik ötéves terv­ben címmel. »Harmadik öt­éves tervünket pártunk Köz­ponti Bizottsága megvitatta, és az országgyűlés törvényerő­re emelte. Tervünk most már öt évre szólóan kijelöli a gaz­dasági cselekvés kereteit és követendő irányvonalait. A fejlesztés részkérdéseiben a terv a további mérlegelés, megalapozás, a gazdasági élei menetéhez való jobb hozzá­igazítás céljából nyitva hagy­ta a döntést. Vannak a terv­ben nehéz feladatok is, ezeknek megoldását a folyamatos gaz­dasági munkában kell meg­találnunk. A tervben a koráb­biakhoz hasonló feladatok mel­lett újszerű feladatok is elő­térbe kerülnek. Ilyen kere­tekben kell most megszervez­ni a gazdaságvezetés és a. dolgozók összessége munká­ját ...« — írja többi között az OT elnöke. Benke Valéria, a Társadal­mi Szemle szerkesztő bizott­ságának elnöke igen érdekes beszélgetésről ír: Kádár Já­nos és Nyers Rezső elvtámak a gazdaságirányítás reformját előkészítő bizottság záróérte­kezletén elhangzott felszóla­lásáról számol be. Közli a folyóirat a párt kul­turális elméleti munkaközös- ségének tanulmányát Az iro­dalom és a művészetek hi­vatása társadalmunkban cím­mel. (Erről lapunk július 10-1 számában már beszámoltunk.) A szocialista demokrácia és a bürokrácia kapcsolatáról dr. Száméi Lajos tanulmánya szól. » ... Szocailista társadal­mi rendszerünk nincs immu­nizáló szérummal beoltva a bürokrácia és a bürokratizmus ellen. A pártszerveknek, a tömegszervezeteknek, az álla­mi vezetésnek állandóan na­pirenden lévő feladata tehát Szembeszállni ezeknek min­den megnyilvánulásával« — írja többi között a szerző. A Nemzetköri szemle-rovat­ban Afrika a mai világban — kapcsolataink Afrikával címmel arról olvashatunk, hogy hazánk egyik legfonto­sabb külpolitikai törekvése a fejlődő afrikai országok se­gítése az új társadalom föl­építésében. Ugyancsak ez a rovat számol be csehszlovák testvérpártunk XIII. kon^resz- szusáról. Foglalkozik a folyóirat tu­dományos életünk néhány ér­dekes problémájával; a Szem­le-rovatban cikket közöl Ter­mőföldünk védelme és hasz­nosítása címmel. A hagyomá­nyoknak megfelelően könyv­szemlével fejeződik be a jú­lius—augusztusi kettős szám. Megszűnt a tolongás Molnár Károly olvasónk nemrégiben szóvá tette, hogy az 5516-os számú vonat, amely szombatonként közlekedik Pécsről Dombóváron és Fo­nyódon át Balatonién yvesig, a kaposvári állomásnak hol ezen, hol azon a vegén áll meg. Emiatt a zsúfolt vona­ton éppen azok jutnak ülő­helyhez, akiknek legkevesebb szükségük van rá. S az öre­gek, a sokgyermekes családok és a csomaggal utazók, akik sem futni, sem ugrálni nem bírnak, végül is állva kényte­lenek utazni a majdnem két­órás úton egészen Fenyvesig. Olvasónk külön felhívta a fi­gyelmet a fejetlen rohanással, ugrálással együtt járó súlyos balesetveszélyre is. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője válaszá­ban megírta: intézkedett, hogy az 5516-os számú vonat úgy áll­jon meg, hogy a szerelvény vége a peron nyugati végénél legyen. Az utasítás végrehajtásáról ér­deklődtünk a MÁV kaposvári ál­lomásfőnökségén. Elmondták, hogy a premier a múlt szombaton, Ju­lius 9-én délben sikeres volt. A vonat a kijelölt helyen állt meg, s az utasok a rendelkezésükre ál­ló tizenhárom perc alatt kényel­mesen elhelyezkedhettek.

Next

/
Thumbnails
Contents