Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-13 / 164. szám
Szerda, 1966. július 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP tr Uj szakma a termelőszövetkezeti állattenyésztésben ELŐSZÖR A ZSELICSÉG- BEN, később a déli határszélen., a Drávamenti Egyetértés Termelőszövetkezetben találkoztam olyan állattenyésztővel, aki úgy mutatkozott be, hogy ő a gazdaság inszeminá- tora. Eszembe jutott egy beszélgetésem egy idős gazdával. Az öreg tsz-tag elmondta, hogy bizony alig hitt a mesterséges termékenyítés eredményességében, ott ült a tehén mellett, és türelmetlenül várta az ellést. Kétfejű, ötlábú vagy akármilyen korcs borjúra számított, mert bikát nem is látott az a tehén. Km a borjú épkézláb lett, olyannyira az, hogy később tenyészállatként sok pénzért eladhatta. Ez persze már jó néhány esztendővel ezelőtt történt, amikor az inszeminátorok ritka látogatók voltak a falvakban, a gazdaságokban. Hogy azóta milyen utat tett meg megyénkben az állatállomány — főként a szarvasmarhák — mesterséges termékenyítése, az nagyjából ismert előttünk. Részletes tájékoztatást erről Czeglédi Lajostól, a Somogy megyei Termékenyítő Állomás vezetőjétől kértünk. Megtudtuk, hogy az állomás több mint másfél évtizeddel ezelőtt, 19.10- ben kezdte meg tevékenységiét. Három állatorvos látta el az inszeminátari tennivalókat, huszonkét községben végezték a szarvasmarhák mesterséges termékenyítését, öt évvel később már 217 községre, 227 térti oktatásban részesültek az állomáson, azután a mi emberünk mellé osztottuk be őKet gyakorlatra. Miután visszakerültek gazdaságukba, rendszeres továbbképzést tartunk számukra. Probléma mutatkozik azonban egynémely termelőszövetkezeti inszeminátor munkadíjazása körül. Somogy- sámsonban például kétszer Kellett beszélni a gazdaság vezetőivel, amíg orvosolták a panaszt. Bálványoson sem kielégítő az inszeminátor javadalmazása. HOGY A MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS mennyire előnyös például a szarvasmarha-tenyésztésben, annak érzékeltetésére álljon itt néhány adat. Ha nem terjedt volna el ez a módszer, 850—900 bikára lenne szükség a megyében. Egynek-egynek a tartása mintegy 15 000 forintba kerülne évente. Most húsz bika is elegendő — ezeket az állomás központi istállójában tartják —, s tavaly például 45 512 szarvasmarhát vermhesí tettek velük. A múlt évben a termelőszövetkezeték 100 tehén után 80 borjút neveltek föl, az állami gazdaságok pedig nyolcvanhatot. Nem rosszabb az arány a háztáji gazdaságokban sem. A tenyésztői munka javulását mutatja, hogy amíg tavaly május végéig 2635, az idén május végéig 3272 üszőt termékenyítettek meg mesterségesen a megyében. összesen harmincnégy bika — ebből húsz törzsbika — áll rendelkezésre, ezek egy részét a megyében vásárolta fel az állomás. Somogyszilből például hat tenyészállat van a központban. De hoztak apaállatot Mezőhegyesről, Bábolnáról, sőt tizenkettőt Svájcból is. Egy-egy bika értéke — az importból származó állatokat nem számolva, ezek beszerzési ára jóval magasabb — átlagosan mintegy 40 000 forint. Az állomás kilenc olyan községet tart számon a megyében, ahol még nem folyik mesterséges termékenyítés. Ezek általában kisebb, nehezen megközelíthető települések. De már innen is bejelentették igényüket a közös gazdaságok, hogy az állomás képezzen ki számukra inszeminátorokat. ÍGY TERJED és honosodik meg gazdaságaink állattenyésztésében az új »szakma«, amelynek létjogosultságában, hasznosságában annak idején oly sokan kételkedtek. Hernesz Ferenc FORMASÁG? A kérdésre csak így lehet válaszolni: Nem! Egyáltalán nem formaság az, amiről az alábbiakban szó lesz. »Valami megoldást kellene keresni!« — vetették föl a marcali Vörös Csillag Tsz vezetői, és problémájuknak azért adunk hangot, mert véleményünk szerint nem csupán náluk gond, amit elmondtak. Csak esetleg még nem mindenütt vették észre, fordítottak rá figyelmet. Hiszen a tsz-tagok betegsegélyezésével kapcsolatos rendelkezés új keletű. Marcaliban azonban már három év óta rendszeres segélyben részesítik a megbetegedett szövetkezeti tagokat. Van tehát tapasztalatuk, gyakorlatuk. Nem is kis összeget, havonta három—hatezer forintot fizetnek ki ilyen célokra — természetesen orvosi igazolványok alapján. S ezek az igazolások azok, amelyeket valami módon szabályozni kellene. Ha egy iparban vagy egyéb területen dolgozó ember megbetegszik, kiírják. A formanyomtatványra bejegyzik a betegség idején végzett felülvizsgálatok tapasztalatait is és végső soron a dátumot, amikor ismét munkaképes. A szövetkezeti tagoknál — ahogy láttam az említett gazdaságban — nem használják ezt a formanyomtatványt. Helyette ilyen igazolások tömkelegét láttam: »X. Y. munkaképtelen, felgyógyulása nem várható többé.« Nincs megjelölve sem a betegség, sem a betegség kezdete, sem a felülvizsgálat. (Ez a receptszerű papiros nem is ad erre lehetőséget.) Nem tartjuk helyesnek az ilyen szövegű igazolásokat. Nehéz dolga van a szövetkezetnek, amikor ezek alapján kell kifizetnie a segélyt. Az ilyen »egyszer és mindenkorra biztosítékot« jelentő igazolás visszaélésre is könnyen ad alkalmat. Arról nem is beszélve, hogy találkoztam olyan — július elsején kiállított — papírral, amelyen az állt, hogy az illető tsz-tag július 23-án lesz munkaképes. Hogyan lehet ezt előre ilyen pontosan tudni?! A közösség megtermelte javakkal felelősséggel kell sáfárkodniuk a vezetőknek. Vonatkozik ez a betegsegélyekre kifizetett nem kis összegre is. Joggal vetették föl, hogy valami megoldást kellene keresni, pontossá ten- rn a nyilvántartást. Szükség van erre különösen most, amikor rendelkezés szabályozza a beteg szövetkezeti tagok segélyezését. y_ NEM GYiRTANAK SELEJTET melőszövettoe zetre és 42 álla« mi gazdasági üzemegységre terjedt ki munkájuk. Húsz, erre a feladatra kiképzett állami inszeminátor dolgozott. Az áRami gazdaságokban és a termelőszövetkezetiekben még nem volt ilyen tennivalóval megbízott, megfelelően fölkészített ember. 1961-BEN KEZDŐDÖTT MEG az állami gazdasági inszeminátorok képzése. Két évvel ezelőtt álltak munkába az első termelőszövetkezeti inszeminátorok. Somogymegy- gyes és Bárd udvarnak után tavaly egyre több közös gazdaság képezhetett ki embereket az új »szakmára«; a barcsi, a siófoki, a nagyatádi járásból is jelentkeztek termelőszövetkezetek, ahol kijelölték a mesterséges termékenyítést végző tsz-tagot. Az idén a fonyódi, a marcali és a csurgói járás is feliratkozott az inszeminátor- ral rendelkező gazdaságiak listájára. Ez idő szerint 65 embert foglalkoztat a Mesterséges Termékenyítő Állomás. — Egyre nagyobb szerephez jutnak az üzemi inszeminátorok. A jövőben rájuk várnak a mesterséges termékenyítéssel járó tennivalók az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állattenyésztésében — mondta Czeglédi elvtárs. — A meglévők egy része függetlenített, mások eredeti beosztásuk — állattenyésztési brigádvezetők — mellett látják el ezt a teendőt Egyhónapos elméleA Kaposvári Ruhagyár Ku- lich Gyula ifjúsági szocialista brigádjának naplóját nézegetve minden hónap értékelése után egy egyszerű, de annál tartalmasabb mondat olvasható: ‘■’■Igazolom, hogy a brigád a tárgyhónapban nem gyártott selejtet.« Alírás: üzemvezető. Erről a mondatról és a körülményekről beszélgetünk Málik Aranka brigádvezetővel és Monostori Mária bri- gádvezető-helyettessel. — Amikor 1963 novemberében megalakult a brigád, mindannyian ' megfogadtuk, hogy vállalásainkat teljesíteni fogjuk. Az a tíz pont, amelybe a fogadalmakat foglaltuk, »szentírás« volt számunkra. Nézegetem a vállalásokat: »100 százalékra teljesítjük a tervet; nem gyártunk selejtet; munkánkon társadalmi ellenőrzést végzünk; politikailag fejlődni akarunk; társadalmi munkát végzünk« stb. Mindezt sikerült is teljesíteniük, amit legjobban az bizonyít, hogy már háromszor szerezték meg a szocialista brigád címet. A brigád tíz tagból áll, átlagéletkoruk 19 év. — Nem féltek ilyen fiatalon ennyi mindent vállalni ? — kérdem. Nevetnek. — Amikor az ember fiatal, mindennek nekivág, hátha sikerül. Nekünk sikerült. A lányok mindannyian varrónők, de nem egy szalagon Az ÉM Építőipari Ányagellátó és Készletező Vállalat az állami építőipar fölösleges készleteinek (hengereltáru, vastömegcikk, színesfém, villanyszerelési anyagok, víz-, gőz-, gázszerelési anyagok, épületgépészeti és épületberendezési anyagok, fa-, parkett-termékek, műszaki gumiáruk, műanyag, tégla, eternit és egyéb anyagok) értékesítésére az állami, tanácsi közületi vállalatok, állami és tanácsi szervek részére a 104/1966. sz. OT—PM együttes utasítás alapján f. hó 14-én, csütörtökön 9-től 13 óráig börzenapot tart az ÉM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi u. 54. sz. alatti kultúrtermében. Közelebbi felvilágosítást ad Bracsics László ov., telefon: Pécs 14—16 (84049) dolgoznak, hanem szétszórva. A második emeleten varrás közben találjuk Kelemen Máriát. Gépén bébi szivacskabát. Elmélyül ten forgatja kezében az anyagot, alig tudunk vele pár szót váltani, egyre berregted a varrógépet Annyit mégis elárul, hogy mint vállalásaikban is szerepel, társadalmi munkában egy idős asszonynak segítenek havonta otthon körül. A múlt hónapban a takarításon kívül kimeszelték az egész lakását Kulturális programjukról, terveikről szívesen beszélnek. Közös kiránduláson egyszer vettek részt, Hévízre látogattak. Nehéz összehangolni a közös programot mert sokan laknak vidéken. — A hét Végi közös megmozdulásoknak lenne a legnagyobb sikerük — mondja Málik Aranka —, ugyanis a vállalatnak van egy szép üdülője Fonyódon, és oda minden két hétben kijár« hatnánk. Ezt most szervezzük. Ha lehet, én minden alkalommal kimegyek a Balaton-partra pihenni. Ezt javaslom majd a többieknek is. Keresetük felől érdeklő... E^yre berregted a varrógépet men Mária szivacskabátot varr. Keledöm. — Normálban dolgozzunk, és — mintahogy vállalásunkban megfogadtuk — igyekszünk kifogástalan minőségű árut Málik Aranka és Monostori Mária a következő politikai foglalkozás témáját beszélik meg. Ehhez nyújt segítséget az MTI képes híradója. kiadni a kezünkből. Égy-egy darabot többször is megvizsgálunk, nehogy selejtet gyártsunk. Általában 1300—1500 forint körül keresünk. Számításunkat mindig megtaláljuk. Belelapozok a brigádnaplóba. Képek, újságkivágások, naplórészletek egyes eseményekről, közös megmozdulásokról. Itt látom Kulich Gyula édesanyjának fényképét. Egy ünnepségen mondott beszédet, ahol a brigád is megjeleni Egy jóképű fiatalember képe mosolyog az egyik oldalról. Aláírás: Szaka László honvéd. — Férfi tagja is van a brigádnak? — Természetesen, nálunk egyenjogúság van. Amikor Laci bevonult, egyúttal bevonult fényképével a brigádnaplóba is. Megértjük egymást, jól dolgozik, rendes fiú. Elbúcsúzunk a lányoktól, és sok szerencsét kívánunk munkájukhoz. Erre azonban fcsak az udvariassági forma szerint van szükség. A brigádnapló bejegyzései szerint ugyanis nem a szerencsének köszönhető háromszoros szocialista címűk... Saly Géza Megjelent a Társadalmi Szemle július-augusztusi száma Az MSZMP elméleti és politikai folyóirata kettős terjedelemben, gazdag tartalommal jelent meg Vezető anya« gát dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke írta A gazdaságpolitika fő vonásai a harmadik ötéves tervben címmel. »Harmadik ötéves tervünket pártunk Központi Bizottsága megvitatta, és az országgyűlés törvényerőre emelte. Tervünk most már öt évre szólóan kijelöli a gazdasági cselekvés kereteit és követendő irányvonalait. A fejlesztés részkérdéseiben a terv a további mérlegelés, megalapozás, a gazdasági élei menetéhez való jobb hozzáigazítás céljából nyitva hagyta a döntést. Vannak a tervben nehéz feladatok is, ezeknek megoldását a folyamatos gazdasági munkában kell megtalálnunk. A tervben a korábbiakhoz hasonló feladatok mellett újszerű feladatok is előtérbe kerülnek. Ilyen keretekben kell most megszervezni a gazdaságvezetés és a. dolgozók összessége munkáját ...« — írja többi között az OT elnöke. Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke igen érdekes beszélgetésről ír: Kádár János és Nyers Rezső elvtámak a gazdaságirányítás reformját előkészítő bizottság záróértekezletén elhangzott felszólalásáról számol be. Közli a folyóirat a párt kulturális elméleti munkaközös- ségének tanulmányát Az irodalom és a művészetek hivatása társadalmunkban címmel. (Erről lapunk július 10-1 számában már beszámoltunk.) A szocialista demokrácia és a bürokrácia kapcsolatáról dr. Száméi Lajos tanulmánya szól. » ... Szocailista társadalmi rendszerünk nincs immunizáló szérummal beoltva a bürokrácia és a bürokratizmus ellen. A pártszerveknek, a tömegszervezeteknek, az állami vezetésnek állandóan napirenden lévő feladata tehát Szembeszállni ezeknek minden megnyilvánulásával« — írja többi között a szerző. A Nemzetköri szemle-rovatban Afrika a mai világban — kapcsolataink Afrikával címmel arról olvashatunk, hogy hazánk egyik legfontosabb külpolitikai törekvése a fejlődő afrikai országok segítése az új társadalom fölépítésében. Ugyancsak ez a rovat számol be csehszlovák testvérpártunk XIII. kon^resz- szusáról. Foglalkozik a folyóirat tudományos életünk néhány érdekes problémájával; a Szemle-rovatban cikket közöl Termőföldünk védelme és hasznosítása címmel. A hagyományoknak megfelelően könyvszemlével fejeződik be a július—augusztusi kettős szám. Megszűnt a tolongás Molnár Károly olvasónk nemrégiben szóvá tette, hogy az 5516-os számú vonat, amely szombatonként közlekedik Pécsről Dombóváron és Fonyódon át Balatonién yvesig, a kaposvári állomásnak hol ezen, hol azon a vegén áll meg. Emiatt a zsúfolt vonaton éppen azok jutnak ülőhelyhez, akiknek legkevesebb szükségük van rá. S az öregek, a sokgyermekes családok és a csomaggal utazók, akik sem futni, sem ugrálni nem bírnak, végül is állva kénytelenek utazni a majdnem kétórás úton egészen Fenyvesig. Olvasónk külön felhívta a figyelmet a fejetlen rohanással, ugrálással együtt járó súlyos balesetveszélyre is. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője válaszában megírta: intézkedett, hogy az 5516-os számú vonat úgy álljon meg, hogy a szerelvény vége a peron nyugati végénél legyen. Az utasítás végrehajtásáról érdeklődtünk a MÁV kaposvári állomásfőnökségén. Elmondták, hogy a premier a múlt szombaton, Julius 9-én délben sikeres volt. A vonat a kijelölt helyen állt meg, s az utasok a rendelkezésükre álló tizenhárom perc alatt kényelmesen elhelyezkedhettek.
