Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

WILÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! ÁRA 80 ffllÉB Köszöntjük a vasutasokat ■ ■ ' *- i. MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 162. szám. 1966. július 10., vasárnap >1 A béke okmányai A vilagkwzvélemeny feszült figyelőmmel kísérte négy napon át a Varsái Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének bukaresti értekezletét. E megkü­lönböztetett figyelem elsősorban annak volt tulajdonítható hogy a jelenlegi bonyolult és feszült helyzetben a népek a szocialista országoktól várják a világ számára kedvező Kezdeményezéseket, a kormányok pedig latolgatják: mi­lyen diplomáciai, politikai, és ikatonai lépésekkel kell szá­molni. A Politikai Tanácskozó Testület mélyrehatóan elemez- a lóét, középpontban átló kérdést, az amerikaiak, vi-efcna- mi agresszióját és az európai biztonság megszilárdítását, es levonta a szükségles következtetéseket. A két nyilatko­zat egyaránt megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet meg­romlásának alapvető oka az Egyesült Államok vezető kö­reinek képtelen ragadozó szenvedélye, a népek szabadsá­gát, függetlenségét és önrendelkezési jogát durván semmi­be vevő agresszív politikája. Ez nyílt támadó háborúban Oelentkezik Dól-Vietnambam, és a nyugatnémet militaris­tákat előtérbe állító, burkoltabb, ravaszabb módon Euró­pában. A cél mindenütt ugyanaz: az amerikai uralom fel­tétlen elismertetése, az eszközök azonban változóak. Mégis, e lényegi párhuzam mellett mind világosabban elő­térbe nyomul egy nem kevésbé lényegi különbség is. Ne­vezetesen az, hogy az USA szándékai Európában szöges ellentétbe kerültek az összeurópai érdekeket mindinkább felismerő közgondolkodással és a kelet—nyugati párbe­széd, a békés koegzisztencia irányában ható tendenciákkal. Ez a külömgség meghatározza a két nyilatkozat tartalmát. A »vietnami nyilatkozat-« a leghatározottabb figyel­meztetés, amelyet a szocialista országok eddig az . Egyesült Államok eszeveszett vezető körei címé­re küldtek. Amikor a nyilatkozat megállapítja, hogy a ke­gyetlen és embertelen eszközöket alkalmazó amerikai ve­zetők a hitleri háborús bűnösök nyomdokában járnak, egy­ben fölveti a háborús felelősség, ezen túlmenően a felelős­ségre vonás kérdését és történelmi tanulságát is. A Hanoi­ra hulló bombák kísérteties fényénél semmivé foszlik az amerikai kormány »békeszerető szándékairól« hangozta­tott frázis, hogy ti. az amerikai hadosztályok a vietnami nép szabadságának, függetlenségének védelmében szórják le a napalbombákat, és permetezik szét a mérges gázokat. A nyilatkozat semmi kétséget ndm hagy az iránt, hogy az eszkaláció fokozása Amerika részéről a mindenoldalú segítség és támogatás fokozódását vonja maga után a Varsói Szerződés tagállamai részéről. E segítségnyújtásban benne van az engedély is, amelynek értelmében önkénte­sek mehetnek Vietnamba. Az agresszió lefékezésében és megszüntetésében egyre növekszik a szocialista országok együttes föllépésének és a világ békeszerető népei közö6 akcióinak jelentősége. Éppen esért a nyilatkozat föltétle­nül szükségesnek tartja a vietnami nép győzelmének ki­vívásáért a szocialista országok akcióegysógét. E' urópa biztonságának megszilárdításáról» szólva a nyilatkozat elemzésében ugyanarra a következte­tésre jut, mint a vietnami háború okainak ana­lízise során, vagyis rámutat az amerikai vezető körök sú­lyos felelősségére, az amerikai és a nyugatnémet milita­risták mind szorosabbá váló békeelienes szövetségére. Az elemzés ugyanakkor a történelmi tanulságok fényében és a gyökeresen megváltozott helyzet fényeinek alapján, nem utolsó sorban pedig a sajátos európai érdekek általános felismeréséből Mindulva reális lehetőséget lát az európai biztonsági rendszer létrehozására. A nyilatkozat világosan leszögezi: »Semmi kétség az­iránt, hogy az Egyesült Államok Európában követett poli­tikai céljainak semmi közük sincs az európai népek létér­dekeihez, az európai biztonság feladataihoz .« Számukra Európa nem a közös történelemmel és közös kulturális hagyományokkal rendelkező nagy múltú népek sokszínű összessége, hanem eszköz, az amerikai vezető körök glo­bális politikájának csupán egyik eszköze. Ez az amerikai szándék az utóbbi időben fenyegetőbbé vált azzal, hogy határozott támogatást nyújt a nyugatnémet militaristák­nak az atomfegyverek megszerzésére. A Varsái Szerződés államai azonban éppen az alaptényezők mérlegelésével ar­ra a következtetésre jutottak, hogy Európában, ahol az államoknak csaknem fele szocialista, lehetőség kínálkozik az események nemkívánatos fejlődésének megakadályozá­sára. ' A nyilatkozatot aláíró országok hét pontban szögezték le az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez szüksé­ges lépéseket. E hót pont magában foglalja a szilárd európai béke legfontosabb föltételeit. Külön érdekessége a katonai feszültség enyhítését tartalmazó szakasz. Ebben egyrészt kimondják, hogy a jelenlegi helyzet lehetővé te­szi a fennálló Ikatonai szövetségek egyidejű feloszlatását, másrészt — ha az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai még nem hajlandók elfogadni a radikális intézkedést — cél­szerű lenne, ha már most megegyezés jönne létre az Észak- Atlanti Szerződés és a Varsói Szerződés katonai szerveze­tének felszámolásáról. A másik gyakorlati javaslat az ál­talános európai tanácskozás összehívása, amely jelentős mérföldkő lehetne Európa jelenkori történelmében. A Varsói Szerődés országai készek részt venni egy ilyen ér­tekezleten bármilyen más érdekelt államok számára, így az Észak-Atlanti Szövetség tagállamai és a semleges álla­mok számára is alkalmas időpontban. A Bukarestben elfogadott két okmány jelentős szol­gálatot tesz az emberiségnek. Szétzúzza a hazug békefrázisokat, s megmutatja a maga pőreségé- ben az amerikai háborús csoport szándékát. Fokozott harc­ra mozgósít a vietnami nép védelmében, ugyanakkor fel­tárja az európai helyzet rendezésének föltételeit is, gya­korlati lépéseket javasol a vitás kérdések megoldására es elmozdítja a holtpontról az európai biztonsági rendszer lét­rehozásának ügyét. A két okmány fontos dokumentuma a szocialista országok törhetetlen bekeakaratanak, felelős­ségérzetének. a szabadság, a függetlenségi eszme es a ha- frrbjs következetes szolgálatának. Heves harcok Saigon körül 75 LÉGIROHAM A VDK ELLEN TILTAKOZÁSOK VILÁGSZERTE — ÍTÉLET A LÁZADÓ TÁBORNOKOK ÜGYÉBEN Saigonban hivatalosan kö­zölték, hogy az amerikai lé­gierő repülőgépei pénteken 75 bevetésben támadták a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területét. Az ame­rikai szóvivő elismerte, hogy a vietnami néphadsereg lég­védelmi ütegei megsemmisí­tettek egy F—105-ös típusú amerikai vadászbombázót, Hanoitól 64 kilométernyire északra. A repülőgép pilótája — mint a szóvivő mondotta — eltűnt. Azt is bejelentet­ték, hogy amerikai repülőgépek pén­teken 384 bevetésben bombáztak állítólagos par- tizánállásokat Dél-Viet- nam területén. A szóvivő szavaiból kiderült, hogy házakat, valamint a Vi­et Kong bunkeréinek és erő­dítményeinek vélt létesítmé­nyeket támadtak. Amerikai és dél-vietnami repülőgépek nagyméretű bom­batámadást hajtottak végre föltételezett partizánállások ellen Dél-Vietnam legfonto­sabb üzemanyagtároló beren­dezéseinek Közelében, nem messze a fővárostól. A bombák robbanása megrekeszttette Saigon épületeit is. Az amerikai és dél-vietnami hatóságok ugyanis attól tarta­nak, hogy a hazafiak, meg­torlásként Hanoi és Haiphong bombázásáért váratlanul le akarnak csapni e fontos léte­sítményekre. Föltételezik ugyanis, hogy a partizánok az üzemanyagraktárak közelében rejtőznek. A dél-vietnami hazafiak két ezrede szombaton délben Sai­gontól 80 kilométernyire északra a bambuszrengetegből kitörve, váratlanul rajtaütött egy páncélosokból és páncélo­zott gépjárművekből álló ame­rikai katonai konvojon. Az amerikaiak rendkívül szorongatott helyzetbe ke­rültek, s ezért repülőgé­pek támogatását kérték. Az Egyesült Államok légihad­erejének vadászbombázói se­gítségére siettek a páncélos oszlopnak, s bombáikat alig lOOf méternyire szórták le a dzsungelösvénytől, amelyen a gépjárművek haladtak. A TASZSZ a VNA hírügy­nökségre hivatkozva jelenti, hogy az amerikaiak és dél-vi­etnami kiszolgálóik meg­mérgezik az ivóvizet Dél- Vietnamban. A hazafiak Felszabadítás hír- ügynökségének tudósítása sze­rint a saigoni rezsim diver- zánsai és kémei áprilisban a már felszabadított területe­ken. sok helyen arzént kever­tek a kutak vizébe. Több gnint ötvenen súlyosan meg; betegedtek, huszonkettőn pe­dig belehaltak a mérgezésbe. A saigoni különleges ka­tonai bíróság szombaton ho­zott ítéletet azoknak a dél- vietnami tábornokoknak az ügyében, akik tevékenyen tá­mogatták a buddhisták moz­galmát Az öt tábornokot (Folytatás a 2. oldalon) A mai nap az ő ünnepük. Azoké, akik vonatokat továb­bítanak, megyéket, országokat kötnek össze, emberek mil­lióit szállítják. A vasutasnapon éppen úgy munkába áll­nak, mint bármikor. Fáradságos, sokszor megfeszített mun­kát végeznek azért, hogy pontosan induljanak és érkezze­nek a vonatok, minél előbb a címzetthez jussanak a szál­lítmányok. (Erről a munkáról ad villanásnyi képet ripor­tunk a 4. oldalon.) A bukaresti csúcstalálkozó visszhangja WALTER ULBRICHT: A tanácskozás évekre befolyásolni fogja az európai helyzet alakulását BERLIN — A Varsói Szerződés tag­államainak ülésezése eredmé­nyes volt mind Európa béké­je, mind biztonsága szempont­jából — jelentette ki Walter Ulbricht, az NDK Államta­nácsának elnöke, aki szomba­ton reggel tért vissza Buka­restből a párt- és kormány- küldöttség tagjaival együtt. Ulbricht a bukaresti ta­nácskozást olyan jelentős po­litikai eseménynek mondotta, amely évekre befolyásolni fogja az európai helyzet ala­kulását. A bukaresti tanács­kozás — mutatott rá — olyan időpontban folyt le, amikor a Vietnam ellen folytatott amerikai háború újabb sza­kaszba lépett, és amikor a nyugatnémet imperializmus­nak az európai uralomért foly­tatott harca intézkedéseket tett szükségessé a béke meg­őrzése céljából. Az európai béke és bizton­ság megszilárdításáról elfoga­dott nyilatkozat békeprogram minden európai nép számára — hangsúlyozta Walter Ulb­richt, majd kiemelte, különö­sen nagyra kell értékelni azt a tényt, hogy a bukaresti ta­nácskozás az alapvető kérdé­sekben egyhangúan döntött. SZÓFIA fogadott dokumentumok je­lentőségét. PÁRIZS A francia sajtó általában pozitívan értékeli a Varsói Szerződés országainak buka­resti értekezletét, az európai biztonsági kérdésről elfoga­dott határozatot. A bukares­ti dokumentum rendkívül világos — szögezi le a Combat —, arról a dicséretes tö­rekvésről tanúskodik, hogy a szocialista országok véget akarnak vetni Európa értel­metlen megosztottságának. A Figaro véleménye szerint a javasolt páneurópai értekez­let összehívásának esélyeit erősen csökkenti az a körül­mény, hogy a Nyugat nem hajlandó elismerni a Német Demokratikus Köztársaságot, a kelet-európai országok vi­szont ebben látják a német kérdés rendezésének egyik elő­feltételét. A nyugati országok számá­ra meglepetést jelent — ír­ja az Aurore —, hogy a bu­karesti javaslat elvben nem zárja ki az Egyesült Államok részvételét az európai bizton­ság kérdéséről javasolt érte­kezleten. A lap ebből arra következtet, hogy nem annyi­ra páneurópai mint inkább kelet-nyugati értekezletről lenne szó. HANOI A Nhan Dán című lap első oldalon közli a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének a Vietnam kér­déséről Madott nyilatkozatát. A lap vezércikke hangsúlyoz­za, hogy a nyilatkozat a szo­cialista testvérországok ha­talmas kollektív támogatása a vietnami nép számára. Ez a támogatás lelkesítőén hat a vietnami népre, és növeli had­seregének harci erejét. A Rabotnicseszko Delo ■Azonnal és föltétel nélkül be kell szüntetni az agressziót« című vezércikkében Mzárólag a Vietnammal kapcsolatos nyilatkozattal foglalkozik. A bolgár nép — hangsúlyozza a vezércikk — megelégedéssel fogadta a nyilatkozatot, amelynek az amerikai impe­rialistákat figyelmeztető hang­neme »kemény és kategori­kus«. BUKAREST Az európai biztonság meg­szilárdítása — írja a Scinteia — olyan probléma, amelyben érdekelt Európa minden köl­csönös megértésre és együtt­működésre törekvő nemzete. VARSÓ A Trybuna Ludu megálla­pítja: Az egész világnak ér­deke, hogy a szégyenletes és veszélyes vietnami háború kezdeményezői a lehető leg­gyorsabban felismerjék az el­Angol ipari kiállítás Moszkvában A Moszkvában pénteken megnyílt angol ipari Mállítás 1966 legnagyobb brit export­kezdeményezésének teMnthe- tő, amelynek célja a Szovjet­unióba irányuló angol export növelése. Angol részről hangsúlyoz­zák: ez nem »életforma«-ki- állítás, ők eladni akar­nak a világ potenciálisan legnagyobb piacán és a Mállítási terület min­den négyzetcentiméterét en­nek a célnak az érdekében akarják felhasználni. Harold Wilson a Mállítás látogatóihoz küldött személyes üzenetében azt írta: Nagy-Britanniában sokan nagy érdeklődést tanúsí­tanak a Szovjetunió ipa­rának és mezőgazdaságá­nak fejlődése iránt, én osztozom ebben az érdek­lődésben, és tudom, mennyi­re büszke népünk arra, hogy a maga részéről előmozdítot­ta ezt a fejlődést. Meggyőző­désem, hogy a Mállííott tár­gyak fontos szerepet játszhat­nak a most végbemenő roha­mos fejlődésben. Az 1961-es moszkvai brit kiállítást több mint egymil­lió ember tekintette meg. A mostani kiállításon, amely július 24-ig tart, naponta 25 000 látogatóra számítanak. (MTI) Hatalomátvétel Burundiban Burundiban Mwambutsa király távollétében a trón­örökös felfüggesztette az or­szág alkotmányát, és átvette a hatalmat. A gyógykezelésre Genfbe érkezett uralkodó számysegédje szombaton a király nevében Mjelentette, hogy a hatalomátvételt nyílt lázadásnak és a hatalom bitorlásának kell tekintem.

Next

/
Thumbnails
Contents