Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
SOMOGYI NÉPLAP > 2 Vasárnap, 1966. július 31. Az Ember és az Éjszaka A z éjszaka mindenütt sötét, s mégis: hányféle lehet ez a sötét éjsaalka! A békésen pihenőt puha palásttal befedő, s komor, gyilkot rejtő. Csillagokkal sziporkázó, s égő falvak rőt fényévelijesztő. Csendes és elviselhetetlenül zajos. Virradatot ígérő és kibírhatatlanul hosszúra nyúló. A természet mindenütt egyformán méri sötét és világos váltakozását: a világmindenségben semmi sem mozdulatlan. A természet törvényeit az ember másítja meg, s teszi elviselhetetlenné vagy pirkadatot ígérővé a történelmi napszakokat. Mi mindent hordott és hord magában e történelmi sötét, s mennyi könny, kín, vér kellett ahhoz, hogy megláthassák, meglássák az emberek a napot. Az embert pithecanthropus korától kíséri a félelem az éjszakától: az embert előember korától kíséri a vágy, az el- szánás, hogy legyőzze az éjszakát. Voltak és vannak bátrak, voltak és vannak gyávák is. Bátrak, kiket az éj sötétje sem riaszt vissza, s gyávák, akik pisszeni sem mernek, ha sötét az ég felettük. Sokféle az éj: hányféle az ember?! Okoskodás — intem le magam —, a történelmet a társadalmi törvényszerűségek határozzák meg; megállj—mondom magamnak —, de hiszen kik szabják meg e törvényszerűségek útját? Az éjszaka csak addig terpeszkedhet a történelmi égbolton, míg kevesen vannak azok, akik nemcsak álmodoznak, hanem tesznek is azért, hogy meghozzák a virradatot. Tenni? Mit? Olyan sokféle akarat szövi át a glóbust, s oly sok helyen úr még a sötét! Terítsd magad elé a térképet, s rajzolj piros karikát, oda, ahol nyugtalan a világ, ahol a sötétség martar lócái küzdenek a világosság erőivel Mennyi piros karika! Milyen nyugtalan világ! És milyen elszánt világ: elszánt a harcra, a küzdésre, a halálra is, ha ezzel hozhatja meg a virradatot V ilág: az ember. Mert általa és érette van a világ. Vannak, akik a történelmi tegnapot, a rablást, a_ leigázást, a más népek fölötti uralkodást szolgálják: vannak — és mind többen vannak —, akik a holnapra tették föl az életüket, a szabadságra, a függetlenségre, a népek közötti egyenlőségre és barátságra. Az éjszaka nehezen húzódik vissza, talpalatnyi földet is csak harc árán ad fel. Kíméletlen, eszközeiben nem válogatós: judás- pénz az árulónak, vérdíj a zsoldosnak, napalm, gáz, mérgező vegyszer, terrorbombázások. A világ nyugtalan pontjai közül a legvastagabb páros karikánál megtalálod a sötétség e szörnyű, emberekből álló, s mégis, elembertele- nedésével tüntető frontvonulatét: igen, Vietnamot. És e piros karikánál ott látod magad előtt azokat is, akik szenvedik, de nem félik e történelmi sötétséget, akiket terror sújt, bitó vár, s mégis, pillanatra sem adják fel a harcot És tőlük északabbra azokat akik már ismerik a történelmi napvilág minden szépségét és melegét, s éppen ezért meg déli testvéreikért fogják a fegyvert, vállalnák ezernyi áldozatot, véreznek a sötétség dögkeselyűinek acélkarmaitól, de visszavágnak, és mind keménnyeb- ben teszik ezt, szívükben a hazájukért harcolók, a testvérek támogatására számíthatok erejével. A történelem nem ismétli önmagát, de varrnak, akik szeretnék megismételni "á történelmet: ám a történelem megismételhetetlen. Vannak, akik kísérleti terepnek tekintenek más országokat, s próbabábuknak emberek millióit. A történelmi sötétség képviselői mesterséget csináltak a gyilkolásból, a háborúból szakmát, s e típus jellegzetes figuráit megdöbbentően nagy számmal jegyezte, jegyzi föl a történelem. Am velük szemben százmilliók neve sorakozik! És e százmilliók nemcsak gyűlölni tudnak, harcolni, küzdeni a végsőkig, hanem megtanulták azt is, hogy elválasszák egymástól a félrevezetettet, a közömböst, s az elszánt gyilkost. Egy ország, melynek vetítői oly sokszor használják a béke szájukból hamisan hangzó szavát, megpróbálja uralkodóvá tenni a történelmi sötétséget. Es egy másik, kettészakított ország népe szenved, de nem adja meg magát. Üj és új fegyverek, haditechnikai eszközök ömlenek e földrészre: különleges kiképzésű csapatok váltják fel az öldöklésben, pusztításban elfásultakat, a próbaháború eszköz és ember vizsgája, s a Vietnamnak nevezett földdarabon újra és újra elbuknak azok, akik jogot, törvényt, nemzeti szuverenitást taposva, a háború lapjára tettek föl mindent. Próbaháború?! Micsoda megcsúfolása az ember szónak! Mégis: zsoldosok és gazdáik mennyien vannak, akik a történelmi éjszaka legmélyebb régióiból bújtak elő, s népük nevében irtanak más népeket. I rtóhadjárat, napalm, romok, szenvedések ellenére nemcsak harckészségét őrzi töretlenül e nép, hanem emberi nagyságát is. Naponta robbannak a bombák, a gyilkolás megszállottái — kudarcaik nyomasztó súlyát hordva, a kivezető utakat sorra eltorlaszolva — szárazföldi támadást követelnek Észak ellen, kórházak, falvak, iskolák pusztulnak el, gyermekek, asszonyok véresen hullnak a porba, s akkor az éter hullámain e nép elnökének szavai szállnak messze: az őket pusztító zsoldosokat, bérgyilkosokat, s azokat, akik mozgatják e martalócsereget, nem azonosítják az amerikai néppel. A rádiószózat szavai mindennél jobban hangsúlyozzák, mi az, ami elválasztja a sötétség és a világosság harcosait, s mi az, ami összeköti a népieket. Az éjszaka mindenütt sötét — mormolom újra és újra magamban —, s vannak, akik mindent megtesznek azért, hogy az éjszaka sötétjét megtöltsék rettegéssel. Vannak, akik a történelemmel szemben akarnak történelmet csinálni: e történelem csak pusztulásuk históriája lehet. Pusztulásuké, mert vannak, akik tudják, hogy .Ember és Éjszaka harcából az Ember kerül ki győztesen, hogy a huszadik század országok, földrészek sokasága egéről űzte el a történél mi éjszaka sötétjét. A történelmi világosság katonájának lenni Vietnamban harcosként, tüntetőként az Egyesült Államokban, bármiként a Föld bármely pontján, egyet jelent az Ember névvel. És ezt már százmilliók tanulták meg. Mészáros Ottó Mer! ki gúnyolta Francót Ceutában letartóztatták Vasqu- ez de Sola spanyol származású francia karikaturistát, aki turistaként tartózkodott spanyol Marokkóban. Vasquez de Sola 1959 óta Párizsban él, a francia újságíró szövetség tagja, politikai tárgyú rajzai az L’Humanitéban és más francia lapokban jelentek meg. A spanyol hatóságok megbilincselve szállították Vasquez de Solát a ceutal fogházba, ahol a politikai rendőrség Madridból érkezett tisztjei 72 órás kihallgatásnak vetették alá. Utána vád alá helyezték a Franco-rendszert bíráló politikai rajzai miatt. Vasquez de Sola letartóztatása élénk tiltakozást váltott ki a francia újságírók kóréhem Wilson ismét elkötelezte magát Washingtonnak RÖVIDEN Bazzaz iraki miniszterelnök szombaton Moszkvából Le- ningrádba utazott. Az iraki kormányfő hétfőig tartózkodik Leningrádban, ahonnan Bakun keresztül hazautazik. Kamaradzs, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnöke tiszteletére az Interparlamentáris Unió szovjet tagozata a Kremlben ebédet adott. Piero Bargellini olasz írót, a kereszténydemokrata párt tagját a középbal koalíció támogatásával megválasztották Firenze polgármesterévé. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke augusztusban Apollo Kironde ugandai küldött lesz. Megtalálták az C—2. roncsait. Az amerikai kémrepülőgépnek a roncsait szombaton találták meg Bolíviában. A gép teljesen szétzúzódott. Robert Davis Hickman százados, a 32 éves pilóta holtteste a fölismerhetetlenségig elégett, csak sisakjáról azonosították. Közös francia—spanyol hadgyakorlatok kezdődtek Észak-Spanyolországban szombaton. A jugoszláv kormány pénteki ülésén elfogadták a belügyminiszternek és a bélminisztériumi munkakollektívának azt a javaslatát, hogy folytassák a belügyminisztérium átszervezését, és jelentős mértékben csökkentsék az ottani munkahelyek számát. Benyújtotta lemondását a japán kormány valamennyi tagja Szato miniszterelnöknek, hogy ezáltal lehetővé tegyék számára a kormány átalakítását. Az új kormány összetételét kedden ismertetik. Valószínű, hogy a külügyi tárcát továbbra is Sii- na eddigi külügyminiszter tartja meg. Befejeződött az amerikai demokrata párt három napos konferenciája. Az ülés zárt ajtók mögött zajlott le, de úgy tudják, hogy a konferencián a novemberi kongresszusi választások előkészítéséről volt szó. Wilson miniszterelnök szombaton kora délután hazaérkezett Londonba egynapos washingtoni cs ottawai villámlátogatásáról; még időben ahhoz, hogy kiérjen a Wembley Stadionba a labdarúgó-világbajnokság angol—nyugatnémet döntőjének kezdetére. A pénteken lezajlott négyórás eszmecsere után Johnson elnök elhalmozta dicséreteivel Wilsont a brit pénzügyi válság kezelésében tanúsított »eltökéltségéért-“. Az angol kormányfő viszont megerősítette, hogy továbbra is támogatja az Egyesült Államokat Délkelet-Azsiában, és dicsérte Johnson elnök »őszinte békevágyát« a vietnami háborúval kapcsolatban. Sajtótudósítők kérdéseire válaszolva nem volt hajlandó Brown feledékeny George Brown, aki Wilson távollétében az angol kormány feje és akit gazdasági ügyekben szinte diktátori hatalommal ruháztak fel, pénteken este ismét megbotránkoztatta az angol szigetország lakosságát. Brown kétórás késéssel jelent meg a televízió stúdiójában, ahol a megegyezés szerint este tíz óra körül egy riporterrel beszélgetett volna egyenes adásban az ország súlyos gazdasági helyzetéről. Az adást elhalasztották, ám egy és háromnegyed órával később Brown és felesége felbukkant a stúdió bejáratánál. A riporternek arra a kérdésére, hogy mi volt a késés oka, Brown a fejéhez kapott, és így válaszolt: — Bocsánat, megfeledkeztem az egészről. megismételni [elhatárolódását Hanoi és Haiphong bombázásától, s a kérdést megkerülve ismét Johnson elnök »tárgyalási készségét« és Hanoi »elzárkózását« emlegette. Az amerikai elnök nyilvános bizalmi demonstrációjával széles ellentétben Angliában a legnagyobb bizalmatlansággal fogadják Wilson washingtoni látogatásának eredményét. A hírmagyarázók kiemelik, hogy a miniszterelnök ismét elkötelezte magát Nagy- Britannia globális külpolitikai, katonai és világbankári szerepének fenntartására. Wilson a sajtóértekezleten kijelentette, hogy semmit sem kért a washingtoni kormánytól, mert a brit kormány eltökélt szándéka, hogy saját erejéből oldja meg az angol gazdasági problémákat. Ezzel kapcsolatban annak a véleméMint nyugati hírügynökségek jelentik, az amerikai légierő B—52-es gépei szombaton bombatámadást intéztek az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó demilitarizált övezet déli része ellen. A légierődók a határvonalat képező Ben Hai folyótól másfél kilométerre délre szórták le pusztító ter- hükeit. A Reuter rámutat, hogy egy hónappal Hanoi és Haiphong bombázása után a demilitari- zált övezet elleni támadás az amerikai légiháború további fokozását jelenti. ségi közlések szerint — szombaton hajnalban sugározta Ogundipe dandártábornoknak, a nigériai vezérkar főnökének nyilatkozatát, amely hangsúlyozza, hogy a nigériai katonai kormány ura a helyzetnek, nyének adott hangot, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi gazdasági helyzetben külföldön nem vállalhat magára továbbra is súlyos katonai terheket, s közölte, hogy kivonják a brit katonai alakulatok egy nászét Nyugat-Németország- ból, ha a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó az Anglia által kívánt összeggel hozzájárulni a rajnai hadsereg fenntartási költségeihez. Ugyanakkor az ország szak- szervezetei sorra elítélik Wilson gazdasági intézkedéseit. (MTI) Az amerikai csapatok a demilitarizált övezettől közvetlenül délre jelenleg a Hastings fedőnevű hadműveletek keretében folytatnak nagyarányú átfésülő akciót. A Felszabadítás Hírügynökség jelentése szerint egyedül a július 15-e és 23-a közötti héten az amerikaiak ezer embert vesztettek halottakban és sebesültekben e harcok során. A sizabadságharcosok lelőttek, illetve megrongáltak húsz repülőgépet. időn belül helyreállíthatja a rendet és a nyugalmat. A nyilatkozat közli, hogy Ibadan, Abeokuta és Ikeja városokat katonai övezetnek nyilvánították, és rendkívüli állapotot rendeltek el A demilitarizált övezetet bombázták az USA gépei Ellentmondó jelentések Nigériából A lagosi rádió — hírügynök-ós reméli, hogy a legrövidebb Szabó László: ORV1ÁMADÁS ÉS VISSZAVÁGÁS 18. Abban a zűrzavarban, amely Pearl Harbourban uralkodott aznap reggel, ez a két ember úgy látszik nem veszítette el a fejét. Miközben a parancsnokságukra siettek, hogy megtudják, mit tehetnek, látták a fényvillanásokat a padlászsoba ablakából. Mint régi, öreg rókák a kémelhárításban, gyorsan rájöttek, hogy ez valamiféle jeladás, és biztosan összefüggésben van a támadással. Gyors elhatározás: utánanéznek a dolognak. Útközben még egy társukkal találkoztak, s őt is magukkal vitték. Amikor megérkeztek a kis házba, amelyet Kühnék hétvégi pihenőnek használtak, Frau Kühnt a nappali szobában lepték meg, amint éppen 13 éves fiát, Hansot próbálta megnyugtatni, hogy ne féljen a bombarobbanásoktól. Egyikük az anyát és fiát vette őrizetbe, a másik kettő pedig gyorsan fölment a padlásszobába. Az apát és lányát még »munka« közben érték tetten. Foglyaikkal együtt magukkal vitték a becsomagolt táskákat is, amelyek készen altiak az előszobában. De amikor a parancs- sokságon kinyitották őket, csak pénzt találtak bennük, abból viszont nagyon sokat, köztük japán bankjegyköte- geket is. A véletlen hozta, hogy Kühnék nem tudtak elmenekülni. Ugyanis három japán tengeralattjárónak sikerült áthatolnia a kikötő védelmi berendezésein, s közülük az egyik éppen azért jött, hogy fölvegye Okoiro Okúdét, valamint Yamamo- tót és Kühnéket. Hogyan kerültek ide Kühnék, hogy a japánoknak kémkedjenek? Korábban már szó volt a honolului Kühn- féle szalonról, amelyet Ruth Kühn vezetett. Bemard Julius Otto Kühn tizemnyolcéves korában belépett a német császári tengerészeihez, és egy cirkálón teljesített szolgálatot. 1915- ben az angolok el Ssüllyesztették hajóját, őt fölvették és hadifogolyként Angliába szállították. Hogy elüsse az unalmas órákat, amelyeket a hadifogság biztosított számára, elkezdett angolul tanulni, és ebben kiváló eredményeket ért el. A fegyverszünet után visszatért Németországba, s mivel nem volt foglalkozása, elhatározta, hogy orvostanhallgató lesz. Mint annyi más német fiatal a húszas években, ő sem tudta folytatni foglalkozását, egyre nehezebb lett számára a megélhetés, s ez elkeserítette. Ezért aztán amikor a nácik elözönlötték a német városok utcáit, s olyan ígéreteket tettek, hogy a weimari Németország szörnyű megélhetési küzdelmeit a nemzeti szocializmus megváltoztatja, dr. Kühn szíve sen hallgatta szavaikat, s később lelkesen követte őket. Megismerkedett és szemé ■ lyes barátságot kötött Heinrich Himlerrel, a későbbi hóhérral, aki állást szerzett neki a Gestapónál. Nem volt ez valami fényes, még csak nem is jövedelmező állás, de értésére adták, hogy ez csupán ugródeszka számára a kiszemelt pozíció felé: az egyik német város rendőrfőnöke lesz. Himlerről közismert volt, hogy barátainak tett korábbi ígéreteit megtartotta. Kühnnel mégsem ez történt. 1935. augusztus 15-én dr. Kühn feleségével és két gyermekével, a 18 éves Ruthtal és a hatéves Hans- sal, partra lépett a Hawaii szigeteken. Ennek a különös, távoli költözködésnek az oka tulajdonképpen Ruth volt. Kühnénknek volt még egv fiuk, Leopold, aki dr. Joseph Goebbels, náci propaganda- és tájékoztatásügyi miniszter magántitkáraként tevékenykedett. 1935 elején történt, hogy Leopold főnöke, a kis tuskólábú doktor estélyt rendezett a minisztérium személyzete számára. Mivel Leopold Kühn-nek nem volt menyasszonya, de még barátnője sem, partneréül húgát, Ruthot vitte magával. Ruth rendkívül szép lány volt, látszott rajta a bimbózó érettség fris<='sége. «omlatlansága. Dr. Kühr elfogadható erkölcsi törve nyék szerint nevelte fiát ér lányát. Egészen a minisztériumi estélyig Rvthnak határozott szándéka volt, h"" érintetlenül megy férjhez. (Folytatása következik) | a hadsereg egyes lázadó elemei [által előidézett zavargások mi- [ att. Katonai törvényszékeket > állítottak fel a lázadás okainak I{kivizsgálására, és az érintett | övezetekben este 6.30 órától | reggel 6.30 óráig kijárási tilalÍ mat rendeltek el. A szombat reggeli nyi- { latkozat nem tett semmiféle említést Ironsi tábornok sorsáról, lakit a lázadók állítólag lba- idanbam fogva tartanak. Hírek [szerint foglyul ejtették Faguiyi I alezredest, a nyugati tartomá- |nyok kormányzóját is. (MTI) Gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket azonnali belépéssel felveszünk. 13. sz. AKÖV, Kaposvár, Berzsenyi u. 1-3. (4019) Megérkezett az iskola: tiszta?«« csornai'. 24,— F je a Som megyei-ercikk-M " ő-edelVállals* -psvári, i esi. nagyfád* és űaton-parti p-'-'Wizle- eiben. (126851)
