Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
SASS ERVIN: BUBORÉK Csillogó gömböcske messze szállni készült, fenn a felhők alatt mégcsak meg sem szédült. Piros, kék, zöld ruhát húzott fel magára, és azt gondolta, ő a világ csodája. Így repült könnyedén, mindig magasabbra, szervusztok, gyerekek! szállt, szállt, szállt kacagva Még most is repülne, még most is kacagna de egy füstifecske hopp! elpukkantotta ... LELKES MIKLÓS: VITORLÁSON 1x10 az tíz Csobog a kéklő viz. 2x10 húsz Szellő-csikó húz. 3x10 harminc Amíg húz, hát baj nincs. 4x10 az negyven Csudajó a kedvem! 5x10 az ötven A túlsó part ködben. 6x10 az hatvan Bodri reánk vakkant. 7x10 az hetven Büszke sirály rebben. 8x10 az nyolcvan A mentőöv hol van? 9x10 kilencven Ha kell, vízből kimentsen! 10x10 az éppen száz Vízbe ne ess, kispajtás! BORSI DARÁZS JÓZSEF: ARATÁS Búza dől, kasza peng, A tarlón már nagy a rend; A lányok a markot szedik. Legények a kévét kötik És a búzaszál Már kepékben áll! Nemsokára csépelik. Zsákunk maggal megtelik, Elvisszük a malomba Búza lesz nagy balomba* Péket játszik a gyermek, A markából por pereg, Dagasztják a játékkiflit, Ami senkinek se ízlik. A mező már puszta tarló Égre szállt az ezüstsarló, A Hold világít S dalra csábít. •. Ml mindnyájan dalolunk. [Megyénk tájai — Nagyberek Fent, a magas hegyek közt, melyek égbenyúló csúcsain nyáron sem olvad el a hó, egy mohlepte szikla kicsiny ha- sadékán vékony vizsugár buggyant ki. A kis vízerecs- ke egy másik sziklakőre hullott alá, ott szétporladt, de valamivel lejjebb újból összeállt, és a kis forrás a síkos kövek között, sebes futásban elindult lefelé, a lejtős hegyoldalon. Útjában csakhamar egy még nála is keskenyebb csermellyel találkozott, s megerősödve, most már valamivel szélesebb mederben, magabiztosabban folytatta futását, lefelé, a fenyvesek koszorúz- ta hegyoldalon. Nem sokkal ezután újabb patakocska keresztezte útját. Ezt követte egy harmadik, majd negyedik csörgedező kis hegyi patak, úgyhogy mire harsogva, zúgva leért a völgybe, az egykori kis forrás már tekintélyes patakká növekedett. Lent, a síkságon jobbról is, balról is újabb patakok ömlőitek belé, így most már valóságos folyó vált belőle. A folyóhoz újabb mellékfolyók csatlakoztak, s lassan már mint méltóságteljes folyam, folytathatta útját távoli célja, a tenger felé. Hátán már nagy hajókat is elbírt, nem úgy, mint a forrásvidékéhez közel, ahol még csak csónakok és tutajok közlekedhettek rajta. Csakhogy minél nagyobb, minél bővebb vizű lett a magasban még szerény patakocska, annál jobban elbízta magát. Elbizakodottságának hangot is adott, mert széles medrében hömpölyögve, így gúnyolta a kisebb vizeket, melyeket magába fogadott: — Ti mind csak engem tápláltok, mind engem szolgáltok. Nézzétek, milyen erős, milyen hatalmas vagyok én?... Ugyan, mi is lenne veletek nélkülem?! Így ment ez nappal és éjjel, heteken, hónapokon át. A mellékfolyók sokáig tűrték, hogy így ócsárolja, sértegesse őket a nagy folyó. Egyszer azután elhatározták, hogy nem hallgatják tovább tétlenül az örökös hencegést. Titokban összebeszéltek, s egy szép napon, nagy hirtelen, mintegy parancsszóra, valamennyien faképnél hagyták a folyót. Vizük új utat tört magának, s nem sokkal később már új medrében hömpölygőit a messzi óceán felé. A kérkedő egyszeriben ugyanolyan keskeny vízerecs- kévé lett, mint fenn a sziklabércnél, ahol kibuggyant a szabadba. A jelentékteles kis csermely nem sokra ment a hatalmas mederben: egykettőre kiszáradt, vizét felszívta a Nap, elnyelte a homokos talaj. A nagy folyóágyból holt meder lett, amelyet a szélfutta homok azóta félig már betemetett MOSZKVA MIEMLEK TEMPLOMAI Népes medvebarlang MOSZKVA, NY1KITA TEMPLOM Több mint kétszáz moszkvai templom van állami felügyelet alatt mint építészeti műemlék: évente több tízezer szovjet és külföldi turista fordul meg bennük. A moszkvai templomok, melyeket évszázadokon át a tehetséges mesterek, majd a XVIII—XIX. században hivatásos orosz építészek emeltek, az orosz dicsőség >*-kőkrónikásai- vá« váltak. A templomok nagy részét az orosz nép nagy győzelmei emlékére állították, mint például a világszerte híres Va- szilij Blázsennij templomot a Vörös téren 1560-ban a Kazáni kánság legyőzése alkalmából építették. A Vili. századig a templomok voltak Oroszországban az gyedüli közösségi építmények. Közköltségen épültek, s az egész nép tehetségét tükrözik. A szovjet állam óvja a templomokat, s évente jelentős összegeket költ restaurálásukra. Az ősi templomok egy része ma már múzeumként szolgál. A moszkvai templomok szervesen hozzátartoznak a város dern városképbe. 1 2 3 r ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ 5 b 7 8 9 no 10 • 11 >• üti 12 13 :::: ■■■■ ■■■■ m ■■■■ 14 :::: ■■■■ ■■■■ 15 16 17 :::: ■■■■ ■■■■ 18 ■■■■ ■■■■ nn 19 ■ ■■■ :::: ■■■■ 20 21 :::: ■■■■ 22 23 nn 24 25 aara fan 26 27 28 HSí 29 ifi! 30 31 32 33 34 cÜ 35 üli 36 VÍZSZINTES: 1. A Nagyberek ilyen minőségben a Balaton része volt. 5. Hatalmas értéke van. 9. Szép növények. 10. Téli sport. 11. Érzékel. 12. Teljesen befed. 14. P. U. 15. Ez, oroszul. 16. Építésügyi Minisztérium, rövidítése. 18. Folyadék. 19. Nem ezek. 20. Névelő. 22. Afrikai bennszülött. 24. A Nagy berek gyógyforrása. 26. Indulatszó. 28. Zamat. 29. Közeire mutató mutatószó visszafelé. 30. Megijed. 32. Az állattartás mellett fő- foglalkozás volt a Nagyberekben. 35. Félelmetes kárt okozhat, névelővel. 38. Ügyiratok. FÜGGŐLEGES: 1. Az ő tulajdonuk. 2. Tud valamit, hatalmában van valami. 3. Idős. 4. Magas hőemelkedés. 5. Ez a Nagyberek talaja. 6. Kicsinyítő képző. 7. Ebből rengeteg szeli át • • Nagybereket. 8. A temetőben vannak. 13. Egyik végtagja. 14. Sok pénzzel bíró egyén jelzője. 17. Piszok. 19. Kutyák. 21. A vízsz. 28. fordítottja. 23. Étkezésre való. 24. A vánkos része. 25. Kerek szám. 27. Nem vagyok fukar. 31. Ezen a helyen. 33. L. U. 34. A vízsz. 20. fordítottja. K. J. • • * Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 24., 32. és a függőleges 5., 7. Beküldési határidő 1966. július 29-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »-Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Aratás; Kereszt; Kusza ; Asztag; Takaró. Putnam—Keller Nyolc év Kongó törpéi között című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Manker Judit, Gál József, Kaposvár; Volentér Klára, Bodrog; Nagy Ernő, Lulla. A könyveket postán küldjük eL KERÜLD EL! A csitsai terület nyugati részén vadászat közben egy kőomladék gránit- sziklái között medvebarlangra bukkantak. A kutyák ugatása fel zavarta nyugalmából a barlang lakóját. A vadászok úgy döntöttek, hogy lelövik a medvét, nehogy az felbőszülve embereket támadjon meg. Amikor a medve felbukkant a barlang nyílásában, az egyik vadász fejen találta. A medve hátratántorodott, de máris újra kidugta a fejét Üjra belelőttek, mire a medve ismét eltűnt a A jó gazda véleménye: Érdemes libahizlalási szerződést kötni a földművesszövetkezettel. ÉRDEMES, mert 15 kg kukoricát hivatalos áron és 40 Ft előleget ad darabonként a szerződést kötőnek. Takarmány juttatással az átvételi ár 25 Ft kilogrammonként. Takarmányjuttatás nélkül 40 Ft előleget kap a szerződő. Átadáskor 27,50 Ft-ot fizet a hízott liba kg-jáért a földművesszövetkezet. Ha toll átadására is szerződést köt, további 25, illetve 12 Ft előleget kaphat a földművesszövetkezettől minden liba után. Még ma kössön libahizlalási szerződést! Bővebb felvilágosítást a helyi felvásárlótól kérjen! (3913) barlang nyílásában. De pár pillanat múlva újra előbukkant, s a vadászok ismét rálőttek. Már-már azt gondolták, hogy valami »varázslattal« van dolguk, s valamiféle mesebeli állat lehet a medve, amelyet nem fog a golyó. Miután negyedszer is rálőttek az előbújó medvére, a vadászok a kutyák magatartásából arra következtettek, hogy a küzdelem véget ért. Nagy volt a csodálkozásuk, amikor a barlangba behatolva négy agyonlőtt medvét találtak. A „titokzatos” piramisok Ha Egyiptomra gondolunk, először a piramisok lenyűgöző képe ötlik fel előttünk. Mi az oka annak, hogy nem a gigantikus szobrok és paloták, hanem a roppant gúlák láttán ámulnak el? Az ókori hét világcsodából hatot elsodort az idők szele — a hetedik a piramisok misztikuma lángra gyújtotta az emberek fantáziáját. SZÁZEZER EMBER HÜSZ ÉVIG ALKOTTA Nem tudjuk pontosan, hogy pl. a gizehi pirami st ki alkotta. Csaknem kizárólag Hérodotosz görög történetíró értesüléseire kell bízni magunkat, aki i. e. 460 táján beutazta Alsó- és Felső-Egyiptomot. Utazásairól szóló könyvében írta, hogy a legnagyobb gúlát, a Cheops-piraimist 20 éven keresztül 100 000 ember építette. Hérodotosz adatai a létszámot illetően vitathatók, egy dolog azonban bizonyos: az akkori földmű vés-kézmű vés lakosságot irgalmatlan kényszermunkatörvény sújtotta. E mesterséges kőhegyek építőinek és leszármazottadnak szívében még mintegy két évezreddel később is elevenen élt a fáraók iránti félelem és gyűlölet. A PIRAMISMISZTIKA EREDETE A múlt század végién s a század elején láttak hozzá az egyiptológusok, mérnökök, régészek, hogy ezeket a gigászi királysírokat a fejlett mérnöki tudomány alaposságával fölmérjék, pontos geometriai méreteiket meghatározzák. A vizsgálatok középpontjában természetesen a leghatalmasabb Cheops-piramis, Kufu fáraó végső földi otthona volt. A mérések feldolgozásakor meglepő dolgokat észleltek, pl. hogy a piramis magassága (148 m) és a Nap körül keringő Föld pályájának hossza között egyértelmű összefüggés van, ugyanis a magasság éppen egymilliomod rész» a földoálya hosszának. A piramisépítők csodálatos geográfiai ismereteinek tulajdonították azt a tényt, hogy földrajzi helyzetét illetően pontosan a 30. szélességi körön fekszik. Észrevették, hogy az a mód, ahogyan a Nap az év folyamán a piramis északi és déli oldalát megvilágítja, a napéjegyenlőségek és a napfordulók idejéről ad szabatos meghatározást. A piramis egyenes, mért adataiból bizonyítottnak látták, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a kör kerületének és területének számításához nélkülözhetetlen (pi)-szam értékét (3,14), melyhez Európában a XIX. sz.- ban jutottak el. A gúla alap- méretedből bizonyos számítási kulcs segítségével a Föld átmérőjére következtettek. A BfiVÖS 1992 Ezek a megállapítások az ókori egyiptomiak bizonyos műszaki-matematikai felkészültségét bizonyítják, de az ezekből levont következtetések már a valódi misztika árnyait vetítik elénk: ezek szerint a Nagy Piramis csodálatos »jóshely«, ahol az emberiség sorsa a XX. sz. végéig »meg van írva«, s eszerint »az 1992-es év a világ végét jelenti. Ez a »megállapítás« az előbbiekhez hasonlóan a gúla méreteiből adódik, ugyanis a »felfedezők« szerint, ha a piramis folyosóján bizonyos időegységnek megfelelő léptekben haladunk, akkor egyes pontokban az emberiség sorsfordulóinak évszámadra bukkanunk. Innen a bűvös 1992! A Cheops piramis univerzális »kozmikus« jellege az újabb kutatások tükrében valótlanságnak bizonyult. A piramis- építők valóban fejlett matematikai és geográfiai tudással rendelkeztek, de korántsem voltak olyan széles körű ismeretanyag birtokában, mint azt a számokkal bűvészkedő tudósok állították. Ami pedig a piramisok földöntúli misztikumát illeti, nyugodtan sorolhatjuk a mágia, a csillagjóslás, valamint a többi áltudomány körébe. Vakáció. Nincs tanítás, rengeteg a szabad idő. Lazább a fegyelem, kisebb az ellenőrzés. Ilyenkor több a közlekedési gyermekibaleset is. Ennek megelőzésére adunk egy jó tanácsot Ezt a jótanácsot rejtettük el mai rejtvényünkben, melyet úgy fejthettek meg, ha a háromszögben található szótagofcat az előzőt nem számítva minden ötödiket az óramutató mozgását követve összeolvassátok. „öngyilkos" bálnák? A biológiai szakköröket érek óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy miért lesznek »-öngyilke- sok« a bálnák, mi ösztönzi őket arra, hogy a tengerparton pusztuljanak eL A múlt évben 32 bálna vetette ki magát az ausztrál partokra, közülük 24 elpusztult, míg 8, a környékbeli lakosok segítségével nagy nehezen vfcwza- evickélt a tengerbe, és így meg« menekült a biztos pusztulástóL Akusztikai szakemberek szerint a bálna a tapogató ultrahanghullámokat mindig vagy egyenes irányban vagy felfelé bocsátja ki, lefelé tehát nem működik a berendezés. Mélyebb vízben nem okoz különös roplbémát: a pontos méiységmérés hiánya, sekélyebb párti vizeken azonban már hamar homokot érhet. Ott azután élkezd vergődni, teljesen elveszti tájékozódóképességét, ‘-zátonyra fut«, és a partra vetődik. Nincs tehát szó szándékos öngyilkosságról, biológiai szempontból egy állatnál ezt nem is lehetne megmagyarázni, pusztán az egyik tájékozódó szerv hiányosságáról beszélhetünk. Ezt a hihető feltevést, szovjet vélemények szerint mindaddig fenntartással kell fogadni, amíg részletesebb ismretek nem állnak a kutatók rendelkezésére a bálna ultrahangos szervének fölépítésével és mechanizmusával kapcsolatban.
