Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

SASS ERVIN: BUBORÉK Csillogó gömböcske messze szállni készült, fenn a felhők alatt mégcsak meg sem szédült. Piros, kék, zöld ruhát húzott fel magára, és azt gondolta, ő a világ csodája. Így repült könnyedén, mindig magasabbra, szervusztok, gyerekek! szállt, szállt, szállt kacagva Még most is repülne, még most is kacagna de egy füstifecske hopp! elpukkantotta ... LELKES MIKLÓS: VITORLÁSON 1x10 az tíz Csobog a kéklő viz. 2x10 húsz Szellő-csikó húz. 3x10 harminc Amíg húz, hát baj nincs. 4x10 az negyven Csudajó a kedvem! 5x10 az ötven A túlsó part ködben. 6x10 az hatvan Bodri reánk vakkant. 7x10 az hetven Büszke sirály rebben. 8x10 az nyolcvan A mentőöv hol van? 9x10 kilencven Ha kell, vízből kimentsen! 10x10 az éppen száz Vízbe ne ess, kispajtás! BORSI DARÁZS JÓZSEF: ARATÁS Búza dől, kasza peng, A tarlón már nagy a rend; A lányok a markot szedik. Legények a kévét kötik És a búzaszál Már kepékben áll! Nemsokára csépelik. Zsákunk maggal megtelik, Elvisszük a malomba Búza lesz nagy balomba* Péket játszik a gyermek, A markából por pereg, Dagasztják a játékkiflit, Ami senkinek se ízlik. A mező már puszta tarló Égre szállt az ezüstsarló, A Hold világít S dalra csábít. •. Ml mindnyájan dalolunk. [Megyénk tájai — Nagyberek Fent, a magas hegyek közt, melyek égbenyúló csúcsain nyáron sem olvad el a hó, egy mohlepte szikla kicsiny ha- sadékán vékony vizsugár buggyant ki. A kis vízerecs- ke egy másik sziklakőre hul­lott alá, ott szétporladt, de valamivel lejjebb újból össze­állt, és a kis forrás a síkos kövek között, sebes futásban elindult lefelé, a lejtős hegy­oldalon. Útjában csakhamar egy még nála is keskenyebb csermellyel találkozott, s megerősödve, most már vala­mivel szélesebb mederben, ma­gabiztosabban folytatta futását, lefelé, a fenyvesek koszorúz- ta hegyoldalon. Nem sokkal ezután újabb patakocska ke­resztezte útját. Ezt követte egy harmadik, majd negye­dik csörgedező kis hegyi pa­tak, úgyhogy mire harsogva, zúgva leért a völgybe, az egy­kori kis forrás már tekinté­lyes patakká növekedett. Lent, a síkságon jobbról is, balról is újabb patakok öm­lőitek belé, így most már valóságos folyó vált belőle. A folyóhoz újabb mellékfolyók csatlakoztak, s lassan már mint méltóságteljes folyam, folytathatta útját távoli célja, a tenger felé. Hátán már nagy hajókat is elbírt, nem úgy, mint a forrásvidékéhez közel, ahol még csak csónakok és tutajok közlekedhettek raj­ta. Csakhogy minél nagyobb, minél bővebb vizű lett a ma­gasban még szerény patakocs­ka, annál jobban elbízta ma­gát. Elbizakodottságának han­got is adott, mert széles med­rében hömpölyögve, így gú­nyolta a kisebb vizeket, me­lyeket magába fogadott: — Ti mind csak engem tápláltok, mind engem szol­gáltok. Nézzétek, milyen erős, milyen hatalmas vagyok én?... Ugyan, mi is lenne veletek nélkülem?! Így ment ez nappal és éj­jel, heteken, hónapokon át. A mellékfolyók sokáig tűr­ték, hogy így ócsárolja, sérte­gesse őket a nagy folyó. Egyszer azután elhatározták, hogy nem hallgatják tovább tétlenül az örökös hencegést. Titokban összebeszéltek, s egy szép napon, nagy hirte­len, mintegy parancsszóra, va­lamennyien faképnél hagyták a folyót. Vizük új utat tört magának, s nem sokkal ké­sőbb már új medrében höm­pölygőit a messzi óceán felé. A kérkedő egyszeriben ugyanolyan keskeny vízerecs- kévé lett, mint fenn a szik­labércnél, ahol kibuggyant a szabadba. A jelentékteles kis csermely nem sokra ment a hatalmas mederben: egyket­tőre kiszáradt, vizét felszívta a Nap, elnyelte a homokos talaj. A nagy folyóágyból holt meder lett, amelyet a szélfut­ta homok azóta félig már be­temetett MOSZKVA MIEMLEK TEMPLOMAI Népes medvebarlang MOSZKVA, NY1KITA TEMPLOM Több mint kétszáz moszkvai templom van állami felügyelet alatt mint építészeti műemlék: évente több tízezer szovjet és külföldi turista fordul meg bennük. A moszkvai templomok, me­lyeket évszázadokon át a te­hetséges mesterek, majd a XVIII—XIX. században hivatá­sos orosz építészek emeltek, az orosz dicsőség >*-kőkrónikásai- vá« váltak. A templomok nagy részét az orosz nép nagy győ­zelmei emlékére állították, mint például a világszerte híres Va- szilij Blázsennij templomot a Vörös téren 1560-ban a Kazáni kánság legyőzése alkalmából építették. A Vili. századig a templomok voltak Oroszország­ban az gyedüli közösségi épít­mények. Közköltségen épültek, s az egész nép tehetségét tük­rözik. A szovjet állam óvja a templomokat, s évente jelentős összegeket költ restaurálásukra. Az ősi templomok egy része ma már múzeumként szolgál. A moszkvai templomok szer­vesen hozzátartoznak a város dern városképbe. 1 2 3 r ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ 5 b 7 8 9 no 10 • 11 >• üti 12 13 :::: ■■■■ ■■■■ m ■■■■ 14 :::: ■■■■ ■■■■ 15 16 17 :::: ■■■■ ■■■■ 18 ■■■■ ■■■■ nn 19 ■ ■■■ :::: ■■■■ 20 21 :::: ■■■■ 22 23 nn 24 25 aara fan 26 27 28 HSí 29 ifi! 30 31 32 33 34 cÜ 35 üli 36 VÍZSZINTES: 1. A Nagyberek ilyen minő­ségben a Balaton része volt. 5. Hatalmas értéke van. 9. Szép növények. 10. Téli sport. 11. Érzékel. 12. Teljesen befed. 14. P. U. 15. Ez, oroszul. 16. Építésügyi Minisztérium, rövidítése. 18. Folyadék. 19. Nem ezek. 20. Névelő. 22. Afrikai bennszülött. 24. A Nagy berek gyógyforrása. 26. Indulatszó. 28. Zamat. 29. Közeire mutató mutatószó visszafelé. 30. Megijed. 32. Az állattartás mellett fő- foglalkozás volt a Nagybe­rekben. 35. Félelmetes kárt okozhat, névelővel. 38. Ügyiratok. FÜGGŐLEGES: 1. Az ő tulajdonuk. 2. Tud valamit, hatalmában van valami. 3. Idős. 4. Magas hőemelkedés. 5. Ez a Nagyberek talaja. 6. Kicsinyítő képző. 7. Ebből rengeteg szeli át • • Nagybereket. 8. A temetőben vannak. 13. Egyik végtagja. 14. Sok pénzzel bíró egyén jelzője. 17. Piszok. 19. Kutyák. 21. A vízsz. 28. fordítottja. 23. Étkezésre való. 24. A vánkos része. 25. Kerek szám. 27. Nem vagyok fukar. 31. Ezen a helyen. 33. L. U. 34. A vízsz. 20. fordítottja. K. J. • • * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1., 24., 32. és a függőle­ges 5., 7. Beküldési határidő 1966. július 29-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »-Gyermek ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Aratás; Kereszt; Ku­sza ; Asztag; Takaró. Putnam—Keller Nyolc év Kon­gó törpéi között című könyvé­vel jutalmazzuk a következő paj­tásokat: Manker Judit, Gál Jó­zsef, Kaposvár; Volentér Klára, Bodrog; Nagy Ernő, Lulla. A könyveket postán küldjük eL KERÜLD EL! A csitsai terület nyugati részén vadászat közben egy kőomladék gránit- sziklái között medvebar­langra bukkantak. A ku­tyák ugatása fel zavarta nyugalmából a barlang lakóját. A vadászok úgy döntöttek, hogy lelövik a medvét, nehogy az felbő­szülve embereket támad­jon meg. Amikor a medve fel­bukkant a barlang nyí­lásában, az egyik vadász fejen találta. A medve hátratántorodott, de már­is újra kidugta a fejét Üjra belelőttek, mire a medve ismét eltűnt a A jó gazda véleménye: Érdemes libahizlalási szerződést kötni a földművesszövetkezettel. ÉRDEMES, mert 15 kg kukoricát hivatalos áron és 40 Ft előleget ad darabonként a szerződést kötőnek. Takarmány juttatással az átvételi ár 25 Ft kilogrammonként. Takarmányjuttatás nélkül 40 Ft előleget kap a szerződő. Átadáskor 27,50 Ft-ot fizet a hízott liba kg-jáért a földművesszövetkezet. Ha toll átadására is szerződést köt, további 25, illetve 12 Ft elő­leget kaphat a földművesszövetkezettől minden liba után. Még ma kössön libahizlalási szerződést! Bővebb felvilágosítást a helyi felvásárlótól kérjen! (3913) barlang nyílásában. De pár pillanat múlva újra előbukkant, s a vadászok ismét rálőttek. Már-már azt gondolták, hogy vala­mi »varázslattal« van dol­guk, s valamiféle mese­beli állat lehet a medve, amelyet nem fog a golyó. Miután negyedszer is rá­lőttek az előbújó medvé­re, a vadászok a kutyák magatartásából arra kö­vetkeztettek, hogy a küz­delem véget ért. Nagy volt a csodálkozásuk, amikor a barlangba be­hatolva négy agyonlőtt medvét találtak. A „titokzatos” piramisok Ha Egyiptomra gondolunk, először a piramisok lenyű­göző képe ötlik fel előttünk. Mi az oka annak, hogy nem a gigantikus szobrok és paloták, hanem a roppant gúlák láttán ámulnak el? Az ókori hét világcsodából hatot elso­dort az idők szele — a hetedik a piramisok misztikuma lángra gyújtotta az emberek fantáziáját. SZÁZEZER EMBER HÜSZ ÉVIG ALKOTTA Nem tudjuk pontosan, hogy pl. a gizehi pirami st ki alkotta. Csaknem kizárólag Hérodo­tosz görög történetíró értesü­léseire kell bízni magunkat, aki i. e. 460 táján beutazta Al­só- és Felső-Egyiptomot. Uta­zásairól szóló könyvében írta, hogy a legnagyobb gúlát, a Cheops-piraimist 20 éven ke­resztül 100 000 ember építette. Hérodotosz adatai a létszámot illetően vitathatók, egy dolog azonban bizonyos: az akkori földmű vés-kézmű vés lakossá­got irgalmatlan kényszermun­katörvény sújtotta. E mester­séges kőhegyek építőinek és leszármazottadnak szívében még mintegy két évezreddel később is elevenen élt a fáraók iránti félelem és gyűlölet. A PIRAMISMISZTIKA EREDETE A múlt század végién s a század elején láttak hozzá az egyiptológusok, mérnökök, ré­gészek, hogy ezeket a gigászi királysírokat a fejlett mérnö­ki tudomány alaposságával föl­mérjék, pontos geometriai mé­reteiket meghatározzák. A vizsgálatok középpontjában természetesen a leghatalma­sabb Cheops-piramis, Kufu fá­raó végső földi otthona volt. A mérések feldolgozásakor meglepő dolgokat észleltek, pl. hogy a piramis magassága (148 m) és a Nap körül keringő Föld pályájának hossza között egyértelmű összefüggés van, ugyanis a magasság éppen egymilliomod rész» a földoá­lya hosszának. A piramisépí­tők csodálatos geográfiai is­mereteinek tulajdonították azt a tényt, hogy földrajzi helyze­tét illetően pontosan a 30. szé­lességi körön fekszik. Észre­vették, hogy az a mód, ahogyan a Nap az év folyamán a pira­mis északi és déli oldalát meg­világítja, a napéjegyenlőségek és a napfordulók idejéről ad szabatos meghatározást. A pi­ramis egyenes, mért adataiból bizonyítottnak látták, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a kör kerületének és területének számításához nélkülözhetetlen (pi)-szam értékét (3,14), melyhez Európában a XIX. sz.- ban jutottak el. A gúla alap- méretedből bizonyos számítási kulcs segítségével a Föld át­mérőjére következtettek. A BfiVÖS 1992 Ezek a megállapítások az ókori egyiptomiak bizonyos műszaki-matematikai felké­szültségét bizonyítják, de az ezekből levont következtetések már a valódi misztika ár­nyait vetítik elénk: ezek sze­rint a Nagy Piramis csodála­tos »jóshely«, ahol az embe­riség sorsa a XX. sz. végéig »meg van írva«, s eszerint »az 1992-es év a világ végét jelen­ti. Ez a »megállapítás« az előb­biekhez hasonlóan a gúla mé­reteiből adódik, ugyanis a »fel­fedezők« szerint, ha a piramis folyosóján bizonyos időegység­nek megfelelő léptekben haladunk, akkor egyes pontok­ban az emberiség sorsfordu­lóinak évszámadra bukkanunk. Innen a bűvös 1992! A Cheops piramis univerzá­lis »kozmikus« jellege az újabb kutatások tükrében valótlan­ságnak bizonyult. A piramis- építők valóban fejlett matema­tikai és geográfiai tudással rendelkeztek, de korántsem voltak olyan széles körű is­meretanyag birtokában, mint azt a számokkal bűvészkedő tudósok állították. Ami pedig a piramisok földöntúli miszti­kumát illeti, nyugodtan sorol­hatjuk a mágia, a csillagjós­lás, valamint a többi áltu­domány körébe. Vakáció. Nincs tanítás, ren­geteg a szabad idő. Lazább a fegyelem, kisebb az ellenőrzés. Ilyenkor több a közlekedési gyermekibaleset is. Ennek meg­előzésére adunk egy jó taná­csot Ezt a jótanácsot rejtettük el mai rejtvényünkben, melyet úgy fejthettek meg, ha a három­szögben található szótagofcat az előzőt nem számítva min­den ötödiket az óramutató mozgását követve összeolvas­sátok. „öngyilkos" bálnák? A biológiai szakköröket érek óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy miért lesznek »-öngyilke- sok« a bálnák, mi ösztönzi őket arra, hogy a tengerparton pusz­tuljanak eL A múlt évben 32 bál­na vetette ki magát az ausztrál partokra, közülük 24 elpusztult, míg 8, a környékbeli lakosok se­gítségével nagy nehezen vfcwza- evickélt a tengerbe, és így meg« menekült a biztos pusztulástóL Akusztikai szakemberek sze­rint a bálna a tapogató ultra­hanghullámokat mindig vagy egyenes irányban vagy felfelé bo­csátja ki, lefelé tehát nem mű­ködik a berendezés. Mélyebb vízben nem okoz különös roplbémát: a pontos méiy­ségmérés hiánya, sekélyebb pár­ti vizeken azonban már hamar homokot érhet. Ott azután él­kezd vergődni, teljesen elveszti tájékozódóképességét, ‘-zátonyra fut«, és a partra vetődik. Nincs tehát szó szándékos öngyilkos­ságról, biológiai szempontból egy állatnál ezt nem is lehetne meg­magyarázni, pusztán az egyik tájékozódó szerv hiányosságáról beszélhetünk. Ezt a hihető felte­vést, szovjet vélemények szerint mindaddig fenntartással kell fo­gadni, amíg részletesebb ismretek nem állnak a kutatók rendelke­zésére a bálna ultrahangos szer­vének fölépítésével és mechaniz­musával kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents