Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-19 / 169. szám
% SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1966- SÚIius 19Megyénk harmadik ötéves tervének főbb irányelvei (Folytatás az 1. oldalról) és életkörülményeinek javításában. Mint országosan, úgy megyénk mezőgazdaságára is el lehet mondani, hogy teljesítette az átszervezés idején célul tűzött kettős feladatot. A növénytermelésben az alábbi, főbb célkitűzéseket valósítottuk meg: az átszervezést követő évek kezdeti visszaesése után mező gazdasági üzemeink rendszeresen teljesítették kenyérgabonavetési tervüket. Jelentősen előrehaladtunk az intenzív búzafajták elterjesztésében. 1965-ben áz 'összes búzaterület 90 százalékát már intenzív fajtákkal vétették el. Ezzel és egyéb más, termelést növelő eszközök alkalmazásával öt év átlagában búza- termelésünk 10,5 mázsa fölé emelkedett. A mezőgazdasági üzemek nagy erőfeszítéseket tettek a kukorica — mint a legfontosabb takarmánynövényünk — átlagtermel ősének " növelésére. A hibrid vetőmag, a vegyszeres gyomirtás bevezetése, a fejlett agrotechnika alkalmazása mellett a termelőszövetkezetek bátran éltek a megfelelő anyagi ösztönzők adta lehetőségekkel, s mindezek következtében az 1964— 65-ös gazdasági évben már 18 mázsás átlagtermést takarítottak be. Burgonyatermelési célkitűzéseinket azonban nem tudtuk teljesíteni. Az utóbbi öt év átlagában mind megyei szinten, mind pedig a tanácsi szektorban 19 mázsával kevesebb burgonya termett holdanként, mint az 1956-^60. évek átlagában. Ennek oka többek között a kedvezőtlen időjárás, a fajtaleromlás, a gépesítettség hiánya. A tervidőszakban új termelési ágazatok jelentkeztek a megye mezőgazdaságában. A termelőszövetkezetekben 4490 kh. gyümölcsöst, 1920 kh szőlőt és 5092 kh szántóföldi zöldségtermelést alakítottak ki. Még erőteljesebb volt a gyümölcstelepítés az állami gazdaságokban. Megyénkben nagy jelentősége van a rét- és legelő- gazdálkodásnak, hisz a rétek és legelők együttes területe meghaladja a 150 000 kát. holdat. Rét- és legelőgazdálkodásunk azonban hosszú évek óta nem kielégítő. Csak a második ötéves terv utolsó esztendeiben tettünk kezdeti lépéseket a korábbi évek mulasztásainak felszámolására, intézkedések történtek a talajerő védelmére és a talajerő visz- szapótlására. Kémiai talajjavítást mintegy 40 000 holdon végeztek. A talajerő-visszapótlás mértéke nem kielégítő. A termelőszövetkezetek nagy része még ma sem hasznosítja kellően az istál- lótrágyót. A második ötéves terv időszakában valamelyest nőtt. a megye állatállománya. 1965 tavaszára a szarvasmarhák száma elérte a 128 500, a sertéseké a 404 500 darabot. 1960-hoz viszonyítva a szarvasmarha-állomány 5, a sertésállomány 37 százalékkal gyarapodott. A nagyüzemi állattenyésztés kialakítását, mennyiségi és minőségi fejlesztését gátolta és ma is gátolja a férőhelyhiány és az évről évre visszatérő abrakhiány. Nagy összegeket fordítottunk a mezőgazdasági üzemek anyagi és műszaki bázisának fejlesztésére. A tervidőszakban többek között 25 817 szarvasmarha- és 80 578 sertés- férőhely, csaknem 100 000 négyzetméter baromfiférőhely, 876 vagon magtártér, 3684 vagon góré épült. Ezenkívül 2180 traktort, 369 kombájnt, 1488 pótkocsit kapott a mezőgazdaság. A mezőgazdasági termelés emelkedésével együtt nőtt ~ az árutermelés. A tervidőszak utolsó évében 8356 vagon ke- nvórgabonát. 33 776 darab vágómarhát, 206 036 darab vágósertést. 200 vagon baromfit, 74 millió toiást, 544 670 hl tejet es csaknem 5300 vagon vető- és étkezési burgonyát vásároltak fel megyénkben. Kenyérgabonából 2500 vagonnal vásároltak fel többet 1965-ben mint 1960-ban. 1965-ben vágósertésből kétszer annyit, vágóbaromfiból négy és félszer annyit vásároltak fel, mint 1960-ban. Tojásból 76 százalékkal, tejből 21 százalékkal nőtt az árutermelés. A vágómarha- felvásárlás csak 3 százalékkal emelkedett. Második ötéves tervünk során a legfigyelemreméltóbb fejlődést a művelődésügy területén értük el. Az. ^múlt öt évben 1500 új óvodai férőhely létesült. Az általános iskolai osztálytermek száma a tervidőszakban 157-tel nőtt, s több minit 50 százalékkal túlteljesítettük a terv előirányzatát. Általános iskolai tanteremellátottságunk a statisztikai adatok szerint jobb az országos átlagnál, ez azonban nem tükrözi a tényleges helyzetet, mivel még mindig sok a szükségtanterem megyénkben. (18— 20 százalék.) Ebből a szempontból változatlanul rossz a helyzet Kaposváron. Ezért a városi pártbizottság és a városi tanács külön tervet készített Kaposvár általánosiskola- hálózaitának fejlesztésére. A tervet a megyei tanács vb jóváhagyta. Eszerint központi, helyi és megyei forrásból a harmadik ötéves terv időszakában több általános iskolai tanteremmel gyarapszik a város, mint az utóbbi 10—15 év alatt együttvéve. Jelentősen emelkedett a középiskolai tantermek száma is, Beruházási keretből 72 százalékkal több osztályterem épült, mint amennyivel a terv számolt. A középiskolák száma a tervidőszakban 10-ről 19- re, az osztálytermek száma 90- ről 167-re emelkedett. Korszerűsödtek a megye általános és középiskolái. Az új létesítmények révén 41 százalékkal növelni lehetett a körzeti általános iskolák számát. A szak- rendszerű oktatásiban részesülő felső tagozatos tanulók száma 64 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben. A középiskolai tanulók száma az előző időszakhoz képest kétszeresére, a tanerők száma 87 százalékkal nőtt. örvendetes, hogy a szakmai képesítést is nyújtó iskolák tanulóinak száma nagyobb mértékben növekedett, mint a gimnáziumoké, a gimnáziumi tanulók aránya azonban még mindig magasabb megyénkben az országos átlagnál. Az 1965—66-os tanévben az általános iskolai felső tagozatos tanulók 76 százaléka részesült gyakorlati oktatásban az 1960 —61. tanév 27 százalékával szemben. A középiskolák gyakorlati oktatásának számszerű fejlesztése az 1963—64. tanévig gyorsult (az 1960—61. tanévi 36 százalékról 71 százalékra emelkedett). A napközi otthoni ellátásban részesülő tanulók száma 117 százalékkal nőtt. A középiskolai diákotthonok férőhelyeinek száma 150-nel emelkedett. A tervidőszakban létesült a megye első általános iskolai diákotthona Lengyeltótiban. A művelődési házak, otthonok és a klubok száma az elmúlt öt évben 200-ról 235-re emelkedett. Tovább bővült a megye könyvtárhálózata. Az új létesítmények közül kiemelkedik a kaposvári Megyei Könyvtár — amely az ország egyik legkorszerűbb könyvtára — és a fonyódi járási könyvtár. A könyvtárak könyvállománya több mint kétszeresére, az olvasók száma pedig 48 százalékkal emelkedett 1960-hoz viszonyítva. A második ötéves terv során 118-ról 164-re emelkedett nz állami kezelésben levő mozik száma, ezzel a megye minden községében vetíthetnek filmet. Jelentős eredmény, hogy számos nagyközségben szélesvásznú mozi működik. A színház ez idő alatt próbatermekkel, műhelytermekkel, klub- és irodahelyiségekkel bővült. A megye rádió-előfizetőinek száma 13 százalékkal emelkedett. a tv-előfizetők száma pedig huszonötszörösére nőtt. A második ötéves terv időszakában tovább javult az egészségügyi ellátás. Legszembetűnőbb a fejlődés a szakorvosi ellátottság terén. A tervidőszak végén 25 százalékkal több orvos működött megyénkben, mint 1960-ban. Nyolccal szaporodott az orvosi körzetek száma a tervezett öt új körzettel szemben. 50 százalékkal nőtt a szakorvosi munkaórák száma. , Mindez nagymértékben elősegítette az úgynevezett egészségügyi fehér foltok megszüntetését, megjavította a falvak egészségügyi ellátásának minőségét. Ennek ellenére megyéink orvosellátottsága még mindig az országos átlag alatt van. Jelentősen emelkedett a kórházig ágyak száma is, a kórházi zsúfoltságot ez némiképp enyhítette. A nagyobb tehermentesítés azonban a rövidesen belépő siófoki kórházzal kö'’et’-ezik be. A jobban megszervezett és általános, sá tett tüdőszűrő vizsgálatok fokozatosan csökkentették a két a következő években kell megoldani. Célunk, hogy még gyorsabban fejlődjön az ipar, a mezőgazdaság, javuljanak az emberek életkörülményei. A harmadik ötéves terv keretében már elhatározott megvalósításra tervezett le* sítmények kivitelezésére — a lakosság saját alapját is figyelembe véve — 6 és fél milliárd forintot irányoztunk elő. A termelési célokat szolgáló beruházsokra mintegy négy és fél milliárd forintot kommunális, szociális, kulturális ellátásra, állami és magánlakás-építésre több mint kétmilliárd forintot fordítunk. A harmadik ötéves terv beruházási előirányzatát a második ötéves terv tényleges fel- használásához viszonyítva jelentős beruházási többlettel számolhatunk. Reméljük, ez az összeg tovább növekszik azáltal, hogy a későbbiek során megvalósuló ipari beruházásokból, létesítményekből is kap megyénk. A megye szocialista iparán belül — csak az elhatározott fejlesztéseket véve figyelembe — a minisztériumi ipar termelésének mintegy 60; a tanácsi ipar termelésének majdnem 50, a szövetkezeti ipar termelésének több mint 40\ százalékos emelkedésével szó-j mólunk. A termelés növeke-í désének ez az üteme csakúgy,) mint a második ötéves terv-, ben, lényegesen nagyobb leszJ mint az ország ipari termeié-! sének átlagos üteme. Iparpolitikánk lényege at iparosítás meggyorsítása, afc ipar általános fejlesztésén belül a szektorális fejlesztés biztosítása. Tehát a minisztériumi nagyipar mellett és azzal együtt a tanácsi, helyi ipar és a szövetkezeti ipar fejlesztése. A megye iparosítása gyorsabb ütemű fejlesztésének tbc-s betegek számát. A nyilvántartott tbc-s gyerekek száma egyhetedére csökkent. A tervidőszakban kétharmaddal emelkedett az SZTK által a biztosítottak részére kifizetett összeg. 1963. január I óta a szülési szabadság időtartama 12 hétről 20 hétre emelkedett, ugyanosak ettől kezdve a tsz-tagok is részesülnek kedvezményes gyógyászati ellátásban. Az ingyenes kórházi ápolás időtartama a saját jogon biztosítottaknál egy évről korlátlan időre, a nyugdíjasoknál pedig 30-ról 90 napra emelkedett. 1965. július 1 óra a kétgyermekes családok fölemelt összegű családi pótlékot kapnak. A második ötéves tervben célul tűzött egészségügy beruházások jelentős része, sajnos, kapacitás hiánya miatt nem valósult meg. Így a siófoki kórház, amelynek befejező munnyek telepítésénél nemcsak Kaposvárral, hanem a járási székhelyekkel is számolunk. Nagyon fontos felaáatnak tartjuk a járási székhelyek iparosítását. Számolunk azzal, hogy a harmadik ötéves terv időszakában jelentősen nő az ipari szolgáltatás — a második ötéves tervhez viszonyítva mintegy 80 millió forinttal. E? azt jelenti, hogy mig 1965-ben a megye egy lakosára jutó szolgáltatások értéke 610 forint volt, 1970-ben ez mintegy 830 forintot tesz ki. Az ipari javításon belül a gépkocsijavítás 300, a háztartásigép-ja- vítás 150, a eletkroakusztikai javítás (rádió, tv) .több mint 100 százalékkal, a lakosságnak végzett mosás, vegytisztitás érteke mintegy 70 százaitokkal emelkedik. Az ipari szolgáltatások ilyen nagymérvű növekedése szükségessé teszi az állami, de különösen a tanácsi és a szövetkezeti ipar szolgáltató kapacitásának jelentős fejlesztését. A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása döntően az építőipari kapacitás függvénye. Ebből kiindulva a megyei építőipari vállalatok és saját rezsis szövetkezetek tevékenységét, kapacitásnövelését központi feladatként kezeljük. Az építőipar összkapacitását a harmadik ötéves terv végére 900 millió —egymilliárd forint össztermelést értékben irányoztuk elő. Ez azt jelenti, hogy az állami építőipari vállalat teljesítőképességének mintegy 65 százalékkal, a tanácsi építőipari vállalat teljesítésének 40 százalékkal, a kisipari termelőszövetkezetek építőipari tevékenységének mintegy 70 százalékkal kell növekednie. Fejleszteni kell a házilagos építőipari brigádokat is. A kálatai folynak; a barcsi rendelőintézet, amelyet nemrég adtak át rendeltetésének. A KÖJÁL-székház megépítésére ugyancsak a harmadik ötéves terv időszakában kerül sor, a nagyatádi kórháznak. pedig csak az építését kezdik meg. Még a második ötéves tervben fejeződött be a kaposvári rendelőintézet bővítése. A második ötéves terv végrehajtásáról adott nem teljes felsorolásból is érzékelni lehet az öt év alatt megtett út nagyságát. Nem oldottunk meg minden gondunkat. Fordultak elő hibák, mulasztások, és nem is kevés. De az eredmények letagadhatatlanok, amelyek optimizmusra, még nagyobb feladatok megoldására serkentenek bennünket. A második ötéves tervünkben elért eredményekkel szilárd alapot teremtettünk harmadik ötéves tervünknek. társulások például már ez évben a tsz-beruházásoknak, felújításoknak mintegy 40 százalékát valósítják meg. Szerepük a harmadik ötéves tervben még tovább nő. A harmadik ötéves tervben nagy feladat hárul a közlekedésre. Ezért tovább folytatódik a vasút korszerűsítése. Üjabb vasútvonalakat építünk át, és megkezdjük a vasúti szállítás, közlekedés számára oly fontos kaposvári vasútállomás rekonstrukcióját. Úthálózatunk fejlésztésének tervéből csak a községi bekötő utak építését emelem ki. A tervciklusban 150—160 millió forintot fordítunk erre a célra. Ez azt jelenti, hogy lényegében a harmadik ötéves terv végére a megye bekötő úttal még ellátatlan községei bekötő utat kapnak. A harmadik ötéves terv időszakában a mezőgazdaság fej-* lesztését továbbra is gazdasági előrehaladásunk alapvető föltételének tekintjük. Minthogy megyénk mezőgazdasága viszonylag kedvező adottságokkal rendelkezik, a termelés emelésére a mezőgazdaság minden szektorában megvan a lehetőség. Alapvető célként azonban a nagyüzemi termelés fokozását tűzzük ki. Ezt szogálják a tervezett beruházások, a kapott anyagi eszközök és a fejlesztés tervei. Számításunk szerint a gazdálkodás színvonalának emelésével, a vezetés megszilárdításával, az anyagi, a műszaki bázis jó kihasználásával 13—15 százalékkal növelhetjük a termelés mennyiségét az 1966>70-es években a második ötéves terv átlagához viszonyítva. A nagyüzemi közös gazdaságok fejlesztése mellett — azzal összhangban — továbbra is fontos feladahmk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztése. Célunk, hogy a háztáji gazdaságok termelésének színvonalát a második ötéves terv szintién tartsuk, bizonyos vonatkozásokban pedig emeljük. A háztáji gazdaságok termelését elő kell segíteni azzal is, hogy számukra nagyobb mennyiségű különböző termelési eszközt, növényvédő szert, műtrágyát. kisgépet stb. kell juttatni. Ebben az időszakban igen fontos feladatunk az is, hogy növeljük a tsz-ek segéd- és melléküzemágainak tevékenységét, biztosítsuk ezek gazdaságos üzemeltetését, A művelődési ágak közül a szántóföld a harmadik ötéves terv időszakában körülbelül 8000 holddal tovább csökken. Viszont mintegy 10 600 holddal növekszik az erdőterület. Ennek fő jellemzője, hogy a vízrendezéssel nem hasznosítható területeken nagyobb arányú nyárfatelepítést végzünk A harmadik ötéves terv időszakában — főleg a takarmánytermelés fokozása céliá- zól — a tanácsi szektorokban 5—10 000 kh-dal csökkenteni kfvánbik n kenvéroabona vetésterületét. A terméseredménika helyes alkalmazásával, a vetőmagvak és fajták jó megválasztásával növelni kívánjuk. Az állami gazdaságoknál nem számolunk a kenyérgabona-terület csökkentésével, így összes kenyérgabona-vetésünk 1970-re 117 000 kh körül lesz. Ez a tervezett 11,7 mázsás átlagterméssel mintegy 13 G80 vagon kenyérgabonát ad szemben az 1965. évi 13 270 vagonnal. A hozamok ilyen mé- tékű növekedése lehetővé teszi, hogy 1970-ben mintegy 10 százalékkal több kenyérgabonát vásárolnak fel, mint 1965- ben. A burgonyatermelés a mezőgazdaság egyik alapvető feladata lesz a harmadik ötéves tervben. 1970-ben mintegy 40 000 holdon kívánunk burgonyát termelni. Ennek érdekében meg kell valósítani mindazt, amit a részletes burgonyafejlesztési terv tartalmaz, különös tekintettel a fajta problémák és az alapvető munkák gépesítésének megoldására. Véleményünk szerint a jelenlegi árrendszer mellett — megfelelő hozam esetén — mind a vető-, mind az árubur- gonyatermelés jöl jövedelmező ágazata lehet az üzemeknek. A biztonságos zöldségtermelés érdekében a tervben megfelelő anyagi eszközökről gondoskodtunk. Meg kell oldani Kaposvár és a Balaton-part ellátását, ki kell elégíteni a Nagyatádi Konzervgyár igényeit. Célul tűzhetjük ki járási székhelyeink, községeink zöldségellátásának megjavítását is. A fokozódó szükségletek kielégítése céljából a zöldség termelő területet a jelenlegi 7100 holdról 10—11 000 holdra kell növelni. Lehetővé kell tenni a termelőszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak a zöldség és a gyümölcs szabadon történő értékesítését Is. Á szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésére, járulékos beruházásaira a termelőszövetkezeteknél 74 millió forintot, az állami gazdaságoknál 110 millió forintot irányoztunk elő. Ä talajerő visszapótlásában és a talajjavításban is lényeges előrehaladás várható a terv időszakában. Az 1965. évi 8583 vagon vegyes műtrágyával szemben 1970-ben a megye előirányzata 15 804 vagon lesz. Kiemelt munkának tekintjük a talajjavítást és a talajvédelmet. 115 000 hold kémiai talajjavítást, 11000 hold homok- javítást, 29 000 hold altalajjavítást terveztünk. Ez majdnem kétszerese a második ötéves terv tényadatainak. Erre az időszakra 6 millió köbméter földmunkával kb. 3000 köbméter árokrendszerű vízrendezést hajtunk végre. 1965- ben e célra 26 millió forint állami támogatást kaptunk, 1970-re 50 millió forint állami támogatást irányoztunk elő. Az öntözött terület nagysága 5 év alatt mintegy 3140 holddal növekszik. A tanácsi szektorban csaknem 11 000 holdat, az állami gazdaságokban 3500 holdat öntöznek. A rétek és legelők javítását, kis mértékű felújítását már a második ötéves terv utolsó esztendeiben megkezdtük. E munkákat a már említett vízrendezéssel fokozni kívánjuk, így a megjavítandó területek nagysága 1970-ig eléri a 15— 50 000 holdat. Főbb állattenyésztési céllci- tűzéseink a harmadik ötéves tervben a következők: az elsődleges közös állomány növelésén belül célunk a tehenek számának növelése. Ezért szükséges a tervben előirányzott férőhelyek jó minőségben és határidőre való elkészítése. El kívánjuk érni, hogy az ötéves terv végén a termelőszövetkezetek közös teheneinek száma elérje vagy meghaladja a 23 500-at. A sertés- és a baromfi-törzsállomány nagyobb mértékű növelését nem tervezzük. Szükséges azonban a szaporulati és a termelési mutatók további javítása. Így azzal számolunk, hogy a vágóállat- felvásárlás 1970-ben mintegy 15—20 százalékkal meghaladja (Folytatás a 3. oldalon) termelőszövetkezeti építőipari nyékét azonban az agrotechHarmadik ötéves tervünk célja: még gyorsabban fejlődjön az ipar, a mezőgazdaság, javuljanak az életkörülmények Somogy megye harmadik ötéves tervének irányelvei főbb vonásokban összegezik azokat a feladatokat, amelyealapvető föltétele, hogy a harmadik ötéves tervben nagyobb ipari beruházásokra is sor kerüljön. Az ipari létesitméAz együttes ülés részvevőinek egy csoportja.
