Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-11 / 137. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. június ÍL Rapacki az európai biztonságról Adarn Rapacki lengyel kül­ügyminiszter, aki ötnapos lá­togatáson tartózkodik Svédor­szágban, pénteken ' sajtóérte­kezletet tartott Stockholmban. Sajtóértekezletén elsősorban az európai biztonság kérdé­seivel foglalkozott. A német újraegyesítés meg­oldása az európai biztonság­tól függ — hangsúlyozta Ra- paczki, majd kijelentette, hogy a német újraegyesítés­hez a két német állam közöt­ti fokozatos közeledésen és egyetértésen keresztül vezet az út. A lengyel külügyminiszter rámutatott, hogy az Odera— Neisse-határ Európa békés fejlődésének egyik alapvető tényezője. Ennek a határnak az elismerése nemcsak Len­gyelország, hanem más euró­pai államok érdeke is. Fontos, hogy az NSZK-ban működő erők ne tápláljanak irreális illúziókat, olyanokat, amelyek veszélyeztetik a békét —mon­dotta. Az európai biztonsági érte­kezlet tervéről szólva Rapacki annak a véleményének adott hangot, hogy azon az európai országokon kívül az Egyesült Államoknak is részt kellene vennie, miután Nyugat-Euró- pában katonaságot tart fenn. (MTI) KGST­tanácskozás Dubnában A KGST-nek az atomener­gia békés felhasználásával foglalkozó: állandó bizottsága Dubnában megkezdte üléssza­kát. Ebben részt vesz Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szovjet­unió küldöttsége. BREZSNYEV VÁLASZTÁSI BESZÉDE I A szovjet külpolitika célja: harc a világ békéjéért A június 12-i szovjet parlamenti választásokat meg­előző választási hadjárat ünnepélyes záróaktusa pénteken délután a moszkvai Kreml virágdíszbe öltözött Kongresszusi Palotájában zajlott le, ahol Leonyid Brezsnycv, Mo szkva Bauman választási kör­zetének jelöltje találkozott választóival. Brezsnyev kijelentette, hogy a pénteken véget érő válasz­tási kampányt a szovjet la­kosság nagy aktivitása jel­lemezte. A fölvetett témák sorában a központi helyet az SZKP XXIII. kongresszusá­nak határozatai foglalták el. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára kitért az ötéves terv feladataira, s hangoztatta, hogy a Szovjetunió gazdaság- politikájának változatla­nul fő elve marad a ne­hézipar elsődleges fej­lesztése, mert a nehézipar az alapja a többi népgazdasági ág to­vábbi fejlesztésének és az ország védelmi képessége fo­kozásának. Ugyanakkor elvi jelentősé­gű az SZKP XXIII. kong­resszusának az a határozata, amely előírja, hogy gyorsít­sák meg a könnyű- és élel­miszeripar fejlesztését, s ily módon növekedésük üteme közelítse meg a nehézipar fejlődési ütemét. Brezsnyev a továbbiakban részletes elemzését adta a Szovjetunió külpolitikai tö­rekvéseinek. A szovjet kül­politika legfontosabb céljá­nak minősítette a szocialista világrendszer erejének és összeforrottságának megszi­lárdítását. Változatlan poli­tikánk lényege abloan foglal­ható össze, hogy megadunk minden lehetséges támogatást a szabadságukat és független­ségüket az imperializmus el­len vívott harcban védelme­ző népeknek, és segítjük a felszabadító és forradalmi mozgalmakat A szovjet külpolitika cél­ja az, hogy következete­sen és állhatatosan har­colunk az imperializmus agresszív politikája ellen, a békéért, a termonukleá­ris világháború megaka­dályozásáért és a külön­böző társadalmi beren­dezkedésű államok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. Az Egyesült Államok bűnös vietnami háborúja, a Kuba ellen' elkövetett provokációi, a gyarmatosítás igája alól fel­szabadult népek ellen irá­nyuló mesterkedései, a né­met mili,tarizmus, újjáéledése a Német Szövetségi Köztár­saságban és a revansista tö­rekvések, ezek azok a reá­lis tényezők, amelyek kiélez­ték a nemzetközi helyzetet — mondotta, és utalt arra, hogy ilyen körülmények között a Szovjetunió az ország fegyveres erőit a korsze­rű haditechnika legmaga­sabb szintjén fogja tarta­ni, és a jövőben is meg­őrzi hadseregének fölé­nyét avégett, hogy bármely pilla­natban megfelelő választ ad­hasson az agresszoroknak. Brezsnyev a továbbiakban arról szólott, hogy az utóbbi időkben még szorosabbá, még barátibbá váltak az SZKP kapcsolatai az összes kom­munista pártokkal, amelyek tudatában vannak a kommu­nista világmozgalom egysége jelentőségének. Kötelessé­günknek tartjuk, hogy a marxizmus—leninizmus elvi alapján állva a többj test­vérpárttal együtt odaadóan, türelmesen és állhatatosan munkálkodjunk a világ kom­munistáinak egységén. Az európai helyzet súlyos veszélyeket rejt magában — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. Kijelentette: Fontos, hogy az európai ügyek menetében fordulat következzék be — Európát a béke és a kollek­tív biztonság földrészévé kell tenni. A szovjet—francia kap­csolatok további fejlődése kedvező légkört .teremthet ahhoz, hogy reális haladást érjünk el az európai bizton­ság és együttműködés meg­szilárdításának útján. A két alapvető probléma megoldása — a vietnami— amerikai agresszió megszünte­tése és az európai biztonság szavatolása — megváltoztatná az egész nemzetközi helyze­tet, s ily módon megkönnyí­tené a világ népei számára fontos többi cél elérését is. Ezek sorában említette a fegyverkezési verseny leállí­tását, az atomfegyverek to­vábbi elterjedésének megaka­dályozását, valamint az álta­lános és teljes leszerelést. (MTI) SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK A Szakszervezetek Országos Tanácsa ülést tartott, s ezen Karakas Lászlót, a SZOT titkárát érdemei elis­merése mellett fölmentette tisztségéből Somoskői Gá­bort, akit a Minisztertanács az építésügyi miniszter első helyettesének tisztségétől érdemei elismerése mellett föl­mentett, megválasztotta a SZOT titkárának és az elnök­ség tagjának, Virizlai Gyulát, a SZOT elnökségének tagját, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezetének volt főtitkárát megválasztotta a SZOT titkárának. Nemeslaki Tivadart, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát és Kimmel Emilt, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének főtitkárát megválasztották az elnökség tagjá­nak. Az MSZMP Hajdú megyei Bizottsága ülést tartott. Az ülésen Gádor Ferencet, a megyei pártbizottság első titkárát, akit a- Minisztertanács kinevezett a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesévé, eddigi munkáját elismerve fölmentették tisztségéből. A pártbizottság Ka­rakas Lászlót, a SZOT volt titkárát behívta tagjai sorá­ba, és megválasztotta a megyei pártbizottság első tit­kárának. Az ülésen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. * * * Az MSZMP Békés megyei Bizottsága ülést tartott. Klaukó Mátyást, a pártbizottság első titkárát fölmen­tette tisztségéből. A pártbizottság elismerését fejezte ki Klaukó elvtárs eddigi tevékenységéért. A megyei párt- bizottság első titkárává Frank Ferencet, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét választották. Az ülésen megje­lent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. • * » Ülést tartott a Békés megyei Tanács és a tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen Klaukó Mátyást a megyei tanács vb-elnökévé választották. (MTI) Erhard levele De Gaulle-hoz Érdeklődést tanúsítunk egy Kosziginnal folytatandó megbeszélés iránt Görögország Újabb kormány válság a láthatáron A Reuter jelenti a görög fővárosból, hogy Konstantin király pénteken fogadta Pa- najotisz Pipinelisz volt mi­niszterelnököt, a szélsőjobb- oldali ERE (Nemzeti Radiká­lis Unió) egyik vezetőjét, to­vábbá Sztefanopulosz minisz­terelnököt, hogy a fenyegető politikai válság hullámait el­simítsa. Mint ismeretes, az ERE visszavonta az általa tá­mogatott kormányból Vur- dumbasz tráca nélküli mi­nisztert, és kedden dönt ar­ról, hogy 99 parlamenti kép­viselője milyen álláspontra helyezkedjék. A 390 tagú gö­rög parlamentben a Sztefa- nopulosz-kormány az ERE képviselőivel együtt csupán 152 szavazattal rendelkezik. Ugyancsak a Reuter érte­sült Athénban arról, hogy a NATO brüsszeli értekezletén részt vevő Caglayangil török és Tumbasz görög külügymi­niszter pénteken megegyezett egy, a ciprusi kérdéssel kap­csolatos nagyköveti szinten tartandó tanácskozásban. A hírügynökség hozzáfűzi, az ERE elégedetlenségének egyik oka éppen az, hogy a Szte- fanopulosz-kormány nem tá­jékoztatta a pártot a ciprusi kérdésben folytatott tárgya­lásokról Belgiumba költözik a NATO-főhadiszállás Pénteken minisztertana.es volt Brüsszelben. Ennek be­fejeztével Van den Boeynants miniszterelnök közölte a sajtó képviselőivel, hogy a Shape-t, a Franciaországból kivonuló kulcsfontosságú NATO-szervet (európai szövetséges erők fő­hadiszállása) belga területen fogják elhelyezni. Az ügyet a kormány a jövő héten a par­lament elé terjeszti. Brüsszelben zavarodott, megkínzott miniszterek ta­nácskoztak három napon át, akik — leegyszerűsítve az ügyet — azt próbálták kide­ríteni, hogy egyáltalán 'léte­zik-e még a NATO, és ha igen, akkor mit kellene csi­nálnia — így összegezi a NATO-minisztertanács érte­kezletét a Daily Telegraph brüsszeli különtudósítója. A cikkíró szerint a »tizen­négy ek-« végül is »igen«-nel válaszoltak arra a kérdésre, hogy létezik-e még a NATO, de hogy mit kezdjenek vele, arra egybehangzó »nem tu- dom«-mal feleltek. Amerikai „csodafegyver“ Ben Jamil amerikai feltaláló csütörtökön egy kongresszusi bizottság elé járult, és bemu­tatta csodafegyvereit, ame­lyekkel meg akarja fordítani a vietnami háború menetét. Az egyik egy rádiólövedék. Jamil miniatűr tranzisztoros rádióadót akar belelőni a viet­nami partizánokba vagy az őserdő növényzetébe, és azt állítja, hogy a rádió másfél kilométer távolságra, 60 órán át közvetíteni tudja a parti­zánok beszélgetését, mert rög­tön működésbe lép, mihelyt célba talál. A partizánok a fa alatt ülve, vagy lövedékkel testükben beszélgetést foly­tatnak majd a tervezett újabb támadásról, de ezt — a be­szélgetés témájának ismereté­ben — nagyszerűen el lehet hárítani. A másik fegyver szintén ilyenféle rádiókészülék. Arra a célra szolgál, hogy felerősítse a neszt, amit a poloskák csap­nak embervérszívás közben. Ezt 200 méterről lehet megálla­pítani, és a dél-vietnami par­tizánok jelenléte felismerhető. Ä Reuter hírügynökség nem számol be róla, hogy a kong­resszusi bizottság tagjai ho­gyan próbálták ki a csoda- fegyvereket. Erhard kancellár pénteken sajtóértekezletet tartott Bonn­ban. Mindenekelőtt bejelen­tette, levelet írt De Gaulle elnöknek, amelyet pénteken nyújtottak át Párizsban. A kancellár közölte, nem nyi­latkozhat bővebben a levél tartalmáról, de hozzátette: Nem kell sok fantázia annak kitalálásához, vajon milyen té­mákról van szó a levélben. De Gaulle Bonnba látogat Később egy kérdésre beje­lentette, hogy De Gaulle el­nök előreláthatólag július kö­zepén látogat majd el Bonn­ba, ő maga pedig azt tervezi, hogy július vagy augusztus végén az Egyesült Államokba utazik Johnson elnökkel foly­tatandó tanácskozás céljából. Több kérdésre felelve a kancellár kijelentette, hogy kormánya folytatni szándéko­zik a Szovjetunióval és a ke­let-európai államokkal azt a párbeszédet, amelyet — mint mondotta — a márciusi bonni jegyzék indított el. Ügy véli, hogy a szovjet kormánynak a bonni jegyzékre adott válasza kiinduló pontot nyújt e pár­beszéd folytatására. Ezzel kap­csolatban kijelentette még, közölte a Bonnból hazatért Szmirnov nagykövettel, hogy érdeklődést tanúsítanak egy Koszigin miniszterelnökkel folytatandó megbeszélés iránt. Nem mondunk le atomigényeinkről Kereken elutasította a NA­TO és a Varsói Szerződés kö-' zötti konferencia gondolatát. Elutasította az európai biz­tonsági értekezlet gondolatát is, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nélkül nem lehet megtartani ilyen érte­kezletet. Kérdésre válaszolva Er­hard kijelentette, az NSZK nem mondhat le atomigényé­ről mindaddig, amíg nem kap megfelelő *»védelmi biztosíté­kokat". Szolidaritás az USA-val További kérdésre válaszol, va Erhard hangsúlyozta, hogy az NSZK szolidaritását nyil­vánítja az Egyesült Államok dél-vietnami beavatkozásával. Katonai kötelezettséget azon­ban semmilyen formában sem vállalunk — hangoztatta. Erhard bejelentette, hogy újabb megbeszélésre hívta ösz- sze a bonni parlament párt­jainak vezetőit annak bizto­sítására, hogy egységesen lép­jenek föl a német kérdésben. (MTI) Belga-amerikai tervek Mobutu megdöntésére CSŐMBE ZSOLDOSOKAT TOBOROZ A francia lapok szerint Kimba és társai balul sike­rült puccskísérlete után Brüsszelben újabb terveket dolgoztak ki Mobutu meg­döntésére. , . Brüsszelből a közelmúltban 360. zsoldost szállítottak An­golán át Katangába, és rövi­desen yiabb csapatokat indí­tanak útnak. A zsoldosokat Csőmbe toborozza. A belga társaságok változatlanul Csőmbe uralomra jutásában látják érdekeik legjobb biz­tosítékát. Az Humanité értesülése szerint az amerikai és a bel­ga érdekeltségek legutóbbi brüsszeli megbeszélésén az a nézet alakult ki, hogy cél­szerűbb Léopoldville-ben ki­robbantani az újabb puccsot, mint Katanga elszakítására törekedni. Viharos esőzés Tajvanon Tajvan szigetén már 10. napja viharos esőzés pusztít. A mezőgazdaságban mutatko­zó kár elérte a 10 millió dol­lár értéket. A folyók szintje a maximumig emelkedett, ár­víz fenyeget. Eddig kilenc ember vesztette életét az ítéletidő következtében. Miről ír a „Magyarország“? A Maevarország ma megjelent számának első oldalán három tüntetésről készült fénykép van: az elsőt Saigon­ban, a másodikat New Yorkban, a harmadikat Oslóban vették fel a fotóriporterek. A tüntetők a vietnami és a kubai amerikai provokációk ellen tiltakoznak. Vietnamról, a guantanamói gyilkosságról, a dominikai választásról kö­zöl cikket a Magyarország. Pálfy József Brüsszelből adott telefontudósítása a NATO válságáról számol be. Az új, de máris közkedvelt mini-baedeker rovatban most a Lengyelországba utazók számára szükséges tudnivalókat foglalja össze a lap. Nagyobb cikk foglalkozik a gazdasági mechanizmus reformjának egyes kérdéseivel. Érdekes cikk szól az utrechti úszó Európa-bajnokság előkészületeiről és sok más érdekes írás mellett a Városliget mosolyáról, a vurstliról és a Vidám Parkról ír a lap. Megnyílt az Indiai Kom­munista Párt országos taná­csának egy hétig tartó ülés­szaka. Az ülésszak megvitat­ja az ország politikai és gaz­dasági helyzetét, a küszöbön- álló országos választások és a párt választási taktikájá­nak kérdéseit. Rusk amerikai külügymi­niszter pénteken csaknem másfél órás megbeszélést folytatott Londonban Wilson miniszterelnökkel, kormány­körök szerint Vietnamról, a NATO válságáról és Dél- Rhodesiáról. Hágában szabadon enged­ték Willy Lages életfogytig­lani börtönre ítélt volt SS-t, akit a bíróság 70 000 zsidó deportálásában mondott ki bűnösnek. A nagy felháboro­dást keltő intézkedést egész­ségügyi okokkal indokolták. Scout típusú rakétával pén­teken Föld körüli pályára juttattak egy új amerikai mesterséges holdat. A mű­hold a sugárzásveszély tanul­mányozására szolgál. Csütör­tökön egy Samos mintájú kém szói ítnyikot bocsátottak fel az Egyesült Államokban. A nevadai kísérleti telepen föld alatti atomrobbantást hajtottak végre. Ez volt a 24. bejelentett kísérlet ebben az évben. Ben Barka elrablása miatt távollétében bíróság elé állít­ják Oufkir marokkói belügy­minisztert és társait — ügy döntött a párizsi fellebbvite- li bíróság. Johnson amerikai elnök jú­nius 14-re meghívta az ’ 116 tagállamának kép­viselőit a Fehér Házba. Ilyen természetű fogadás a Fehér V' b~n teljesen újszerű, mint losan indokolták, csu­pán társadalmi jellegű. A meghívottak között szerepel U Thant ENSZ-főtitkár is.

Next

/
Thumbnails
Contents