Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
s? S * Évfordulók júniusban Öe&l és cl kcétagyeceh öcsi nagyon szeretett rajzolgatni, de nem a papírra, hanem a falakra. Egy napon néptelen zsákutcába tévedt. Magas kőfalak szegélyezték, és öcsi boldog arccal látott munkához. A fiú — akit felrajzolt *— igazi vásott kölyök volt. Hamisan nézett, és szája sarkából cigaretta lógott. Már csak a lába hiányzott, mikor öcsit valaki megszólította: ■— Ide figyelj! Körülnézett, de nem látott senkit, csak két veszekedő csókát a kerítés tetején. Vállát vonogatta és újra a krétafiúhoz fordult, az pedig kacsintott. — Én beszélek hozzád! Ijedtében elejtette a krétát. — Ne félj, te buta. A barátod vagyok. Rajzold mgg a lábamat is, és akkor együtt mehetünk mindenfelé. Sok üres falat ismerek. Rajzolj nekem még két kezet is, így jobban segíthetek rajtad, ha kell. Előrehajolt, és öcsi szeme közé fújta a füstöt. — Szerzünk majd szép színes krétákat Te csak várj rám a sarkon, a többit én elintézem. Jól tudom én, hol árulják a legszínesebb krétákat! Tetszett is meg nem is öcsinek a különös új barát. Aztán nem két. de négy újabb kart rajzolt neki. A krétafiú már hat kézzel integetett. — Most a lábamat! öcsi elgondolkodott. — Nem. Te lopni akarsz. Maradj ott ahol vagy. j Ravaszul hunyorított a rajz. — Dehogy is lopok én. Hanem ... Gyere csak! Megsúgom. Öcsit hat erős kar ragadta meg, és úgy a falhoz szorította, hogy ropogtak a bordái. — Na, most megvagy! Addig nem engedlek el, míg meg nem rajzolod a lábamat! öcsi sírt, rugkapált de nem hallotta más, mint a csókák és a felhők odafent — Jaj, sose firkálok többet a falra, csak most szabaduljak! A krétakölyök hangosan hahotázott: — Pedig nem menekülsz. Erre nem jár senki. Ha nem rajzolod meg a lábamat véged van! öcsi jajgatott de nem engedett Nagyon megszánták a felhők. — Gyerünk! Segítsünk! Rettentő zápor zúdult alá. öcsi bőrig ázott A krétakölyök pedig lemosódott a falról, és elengedte a kisfiút öcsi sántikálva ment haza. Soha többé nem firkálta tele a falakat Papírt kért édesanyjától, ha rajzolni támadt kedve. Darázs Endre Szávai Edit rajza Hajók születnek itt Több mint egy évszázada játékszernek tűnő kis gőzös pöfögött a régi Pestről Vác félé. lB'6-ot írtak, amikor az első vasútvonal — Pest és Vác között — országos szenzációnak számított. Azóta a hajdan szunnyadó kisváros, Vác, világhírré tett szert kü Iönleges alumínium hajóival. Az alumínium al kaTmavása a hajó- építésben csak a legutolsó évtizedben terjedt el. Hazánk ebben a tekintetben előkelő helyet foglal el. Az aluminum mentő csónakok egész •arát dolgozták ki, és a jól bevá’t tervek nyomán jelentős mennyiséget gyártottak. Az egyes típusok befogadóképessége: 12—60 személy. Elkészült az alig 60 kilogrammos va- dász-horg ászcsónak, világhírre lelt szert a NIXY motorcsónak, me’ynek nagy előnye, hogy csekély súlyú, ugyanakkor mentes a polimer-műanyagokból készült (sajtolt) sportoson okok hátrányaitól, nevezetesen a hidegre érzékenység tői. Csúcssebessége (26 lóerős motorral' 50- 55 km. A 150 fő befogadóképességű, 170 LE beépített motorteljesítményű alumínium hajó viszonylag tekintélyes sebességű, s nemcsak Jó, hanem gazdaságos is. Országúti szállítása könnyű; Ausztriában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, sőt legutóbb Olaszo szág- ban nem egyes esetben sok száz km es szállítás u án futottak el rendeltetési helyükre a magyar alumínium hajók. A képen: Egy teljesen alumíniumból készülő tengeri motorosl Fésűs Éva: Kertész leszek! Kertész leszek! Bekerítek egy kis kertet, jel is ásom, fütyörészve, nóta mellett. Hagymát rakok, magot vetek puha. földbe, megöntözöm, hull a kannám ezüst gyöngye. Hamar kikel petrezselye i, kapor, sóska, paradicsom kapaszkodik a karóra. Karalábé sok karjával integetve mosolyog a salátára, új retekre. Télidöre építek egy melegházat. Jöhet a fagy! Palántáim sose fáznak! Káposztafej gömböhiödik a melegben, valóságos _ ■ csoda íesz a konyhakertem! VÍZSZINTES: 1 Jún. 2-án 90 éve halt meg ez a nagy bolgár költő. 6. Alkom yatkor. 10. Ezzel szántanak. 12 A mérleg teszi. 13. ízeltlábúak testrésze. 14. Porból és vízből keletkezik. 15. R. D 16. Távolodást kifejező igek&tű. 17. Nem ezt. IS. Az óra mért. 19 Jún. 18-án 30 éve halt meg ez a nagy szovjet lró. 21. Gombaszögi Ella. 22. Ti Is, ón is. 23. Egyik szülő. 27. Tagadó szó. 30. A növény része. 31. Virradat után. 34. Fizetség. 35. Jún. 23-án száz éve halt meg a Lán hű építője. 37. T. Y. 38. Szomszédos megyébe való. FÜGGŐLEGES: 1. Nem egészséges. 2. öt tartom bűnösnefc 3 Szabad terület a városban 4. E. V. 5. Vásárolja. 7. Somogy megye rövidítése. 8. Lábának része. 9. Június 14-én 80 éve halt meg A. Ny. Osztrovs7kiJ orosz Író, egyik komédiájának címe. 11 Szemével észleli. 17. A. K. 18. Ez a járom 1st 20 Bölcsében altat. 24. Gyermekköszönés. 25. Szúró fegyver. 26. Abrázatja. 28 15 éve jún. 19-én halt meg a Balaton nagy festője (vezetékneve) 29. A kecske mondja. 30. A beszéd, rajz stb. tárgya. 32 XI. az, mint a vízszintes 16. 1 2 3 4 5 RW4R ■ ■■■ :::: 6 7 8 9 10 n ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■■Ria 12 13 üti 14 üli 15 16 ssss :::: 17 fffi ■■■■ 18 19 20 ■ ■■■ aaaa ■■■■ ■■■a 21 :::: aaaa ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ RRDI 22 ■ ■RMi ■ ■■■ :::: üli 23 24 isii 25 26 isi! 27 28 29 *a»a MUMM ■ ■■■ aaaa aaaa aaaa aaaa 30 31 32 33 aaaa aaaa aaaa aaaa 34 35 36 Ü0 :::: aaaa 37 ■ ■■■ 38 33. A betegség jele. 34. Táncmulatság. 36. Visszafelé juttat Kovács Jó-séf Beküldendő a víszintes 1., 19., 35. és a függőleges 9., 28. Beküldési határidő 1966. június 10-én, péntek délig. A szűk égés sorokat levelezőlapon küldi teli, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Bújócska; Gönczi; Bakugrás; Csülközés; Litya. Móra Ferenc Rab ember fial című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Nagy Hajnalka, Stadler Zo'tán, Kaposvár; Hunyadi Tibor, Szenta; Zakóra Margit, Csurgó. A könyveket postán küldjük ej Találós kérdések Van nekem egy barátom, — jóval kisebb nálam — * úgy csodálom, ha látom, hogy leesik az állam, Mert az ember ilyesmit, AZ ÁLLATOKTÓL LESTÜK EL Kevesen hiszik, mégis így van: sok orvosságot köszönhetünk az állatoknak. A legrégibb időktől kezdve napjainkig az orvosok állatmegfigyclések alapján jutottak és jutnak számos gyógyítóeszköz nyomára. A kígyó és az édesköles Arrrúdorlat, a XI. század- titkát. A primitív néptörzsek ban élt híres örmény tudós gyógyító emberei és varázs- könyvében olvashatjuk a kö~ lói, az ókor és a középkor vetkező sorokat: jól képzett orvosai szorgal»Ha a til közeledik, és a kígyó a föld alá bújik, a hidegtől megvakul. Ha jön a nyár, a kígyó kitűnő szaglóérzékével megtalálja a fűben az édesköles növényt, eszik belőle egy kévés t, megdörzsöll vele a szem t, és újra lát. Az orvosok is észrevették, fölfedezték, hogy a növény kis állatot, hogy jól érjék a napsugarak; valódi napfürdö ez az angolkór ellen. A jól bevált láp- és iszapfürdőt is az állatoktól lesték el az emberek. Tanulunk az állatoktól A megfigyeléseknél mindig másán figyelték, milyen nö- több vagy kevesebb szerepe vényt keresnek a beteg álla- volt a véletleneknek. A kitok, milyen gyökereket ka- bernetlka vívmányainak párnák ki, és azokat használ- eredményeként az állatok egyre több »leleplezést« szolgáltatnak. A kutatások megállapították: az állatok szer- állatmegfigye- vezete olyan finom mecha_ nizmus alapján működik, hogy a legcsekélyebb körülták fel gyógyításukhoz. Megszámlálhatatlanul _ _ _ _ é lvezték, é3 gyógynövényt Í£y jutót ak hozzá ehh-z a Je- ., . olonián fpdpztpk föl jentös gyógyító eszközhöz-«. lesek aiapjan ieaezxeK 101. Korábban természetesen Egyet mégis emeljünk ki — q ^ nem ismerték az egyes vita- ményváltozásra is reagál. Ez minők jelentőségét és szere- nadragulyát, mely emberre, az alapköve a »bionika«' elpét, hogy jóllehet tavasszal megfigyelték, állatra egyaránt veszélyes. A minden nevezésű új tudományágnak, lény különleges szükséglet- nem árt. Ezért adták a tűként kutatja a friss zöld nö- dosok a növénynek a Hyos- vényt. 1896-ban a tyúkok vé- cyamus nevet, ami azt je- letlen megfigyelése segített lenti, sertésnek való. A nad- fölfedezni egy holland orvos- ragulyából egyébként kitűnő nak, Eikmannak a B-vitamin gyógyszert készítenek. fő- fősnek azonban^^ egyáltalán amely az alati szervezettel kapcsolatos problémákat vizsgálja. Igen elterjedt kutatómódszer ma is, hogy az ember »betegségeit« állatokba oltják, hogy tanulmányozhassák a betegség lefolyását és a különböző gyógyszerek hatékonyságát. Valóban nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, hogy az orvosok tudományuk egy részét állatok megfigyeléséből merítették. Pásztorok „fölfedezései t€ M ÚZEUMAINK Különösen sok »felfede- rítve megállapította, hogy a zést« köszönhetünk a pásztó- tél végén a róka foga között roknak, akiknek alkalmuk kiviszi barlangja elé az újvolt megfigyelni az állatokat, szülött kölykét, lefekteti a hogy milyen gyógynövénye- napra, és úgy helyezi el a két legelnek, és melyik használ nekik. Egy Chiron nevű juhász első ízben gyógyította a sebeket ezerjófűvel. Egy másik juhász, Melampius a hunyorgyökér hatását figyelte meg. A régi egyiptomiak sok különös dolgot fedtek föl az Íbisz madár viselkedéséből. Ezt a madarat szentének tartották, így nem csoda, hogy nagy gonddal tanulmányozták. Kiderült, hogy a madár feMntet nélkül saját szentsé- ges lényére, gyógyíthatatlan zabáló volt, mégis karcsú és hajlékony maradt. Mi lehetett ennek az oka? Minden bőséges étkezés után, melyet a szentekre éppen nem jellemző falánksággal hajtott végre — hosszú vékony nyaka és görbe csőre segítségével kiöblítette a beleit. A megfigyeléseket felhasználták később az orvoslásban. Egy napozó macska adta az ötletet Nils Finsen dán tudósnak, hogy vizsgálja a napsugár gyógyító hatását. Türelmesen figyelte a különféle állatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a Nap melege az élő ograniz- musra gyógyító hatású. A vadászok tapasztala taibói ménem mindennap láthat, hogy valaki a házát, elvigye a hátán! (egiq-egiso) Fa vagyok de nincs gyökerem, Sem ágam, sem levelem, Köröttem a bút, bánatot, Látni sohasem szeretem. Szeret engem kicsi és nagy, Öreg, ifjú és kisgyerek, S akkor vagyok legboldogabb. Ha mindenki kinevet. (ejaji) * * * Nem eszik a lovam zabot, Nem szereti az abrakot. Nem legel a réten füvet, Szekér előtt sosem üget, Hám és nyereg nincsen rajta, s legérdekesebb a farka. Mert ha bedugom a falba, Forró lesz a lovam talpa. (OpiSBA) • • • \ Fa vagyok, de megyújtani nem szoktak. Az lenne jaj, számomra a legrosszabb! Van portékám, mindenféle. Temérdek, S azt mondják rám, rengeteget beszélek. . (UJ021) A somogyturi Kunffy Képtár A somogyturi Kunffy Képtár az 1962-ben elhunyt, Munka Érdemrenddel kitüntetett neves Somogy megyei festőművész emlékét őrzi. A képkiállítás az 1750-ben épült Bosnyák-kúria mellett levő műteremben található. A műtermet Kunffy Lajos (1869—1962) elképzelései és tervei szerint építették. Az övé volt a kúria is. A képtár anyagát, 244 db képet megyénk tanácsa azzal a céllal vette meg, hogy méltó emlékkel adózzék, és egyben adózzon minden somogyi lakos Kunffy Lajos emlékének, aki életének jelentős részét Somogytúron töltötte: 1938-tól állandóan itt élt és alkotott. Vásznain megörökítette a somogyi tájat, a Somogytúr környéki emberek hétköznapját és ünnepét, örömét és bánatát. K unify Lajos annak a nagy magyar festő^ nemzedéknek volt a tagja, melynek ifjúsága egybeesett a nagybányai és szolnoki festőiskola megalapításával, és a magyarországi »plein air« (nyílt levegő) szemlélet széles körű elterjedésével. Ez a festői irány a múlt század második felétől terjedt el. A szemlélet hívei a természet fény- és levegős jelenségeinek a tárgyakon és a színeken megfigyelt hatását rögzítették. Ez a festészeti mód ellentéte a régebbi festési gyakorlatnak, mely a műterem ablakain átszűrődő vagy mesterséges világítást .igényelt. Ez a festészeti mód nyitotta meg a művészek szemét a természet fokozott színessége előtt. Egyre Inkább fölfedezik a napfény szétsugárzásából és a tárgyak fény-ámyék- szín játékából adódó varázslatot, melyet a levegő megvilágítása foglal egybe. Kunffy Lajos baráti köréhez tartozott Kernstock Károly, Szlányi Lajos, Csók István, Ferenczy Károly stb. A kúriában annyi neves és jelentős festő között gyakran megfordult Rippl-Rónai József, Iványi-Grünwald Béla, Edvi Illés Aladár, Glatz Oszkár, Lyka Károly is. A kiállítás bemutatja a messze földön ismert képek reprezentáns darabjait, csendéletei közül a legszebbeket, életképeket, portrékat, a somogyi és a Somogytúr környéki táj üde pillanatfelvételeit. a Somogytúron járunk, kedvteléssel sétálhatunk a kúria fával és virággal zsúfolt négyholdas parkjában. Innen jól látható a nemesen egyszerű, tympanonnal és oszlopokkal épült műterem. A kertben szobrok is találhatók, és itt va„n Kunffy Lajosnak és feleségének sírerr’«5'-" )<• D. B. H
