Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

SontoggiHéplap MSZMP MFpvfi •r>i?rtT?A.';'a eív* mégvei tanács lapja Á Balaton-part és az ifjúság KOMAASSZONY. MI YAN A KOSÁRBAN? (ucafytf a meptefaunáU Uoyywnány EGY JÚNIUSI DÉLUTÁN a barátommal lesétáltunk a Balaton-part egyik strandjá­ra. A parton szinte lépni se lehetett a fürdőzőktől. Mesz- sze a vízben száz és száz gyermek labdázott, harsogott, sikoltozott a langyosra me­legedett vízben, — Valóságos gyermekpara­dicsom! Ha rajtam állna, minden gyermeket, minden fiatalt ide csődítenék nyárra a Balaton partjára! Éjféltájt kísértem ki a vasútra, hogy visszautazzon Budapestre. Az állomás mel­lett a sötét pádon egy fiatal pár csókolózott. A fiú nem volt több tizenhat évesnél, a lány még annyi se. — Khm... khm — köhé- cselt zavartan a barátom. — Azért ebben a paradicsomban sincs minden rendben a gyermekek körül! Bizony nincs! A Balaton melletti nyara­lást még a kisgyermekes szülők sem tekinthetik kizá­rólag kellemes időtöltésnek, gondtalan életnek, hanem akkor járnak el helyesen, ha a nyaralás időszakában a gyermekek testi és szellemi ■fejlődését, éppúgy figyelem­mel kísérik és elősegítik, mint a tanévben. Csak a pe­dagógiai eszközök, alkalmak, a lehetőségek változnak. EGYES SZÜLÖK még ma is idegenkednek attól, hogy gyermeküket iskolaépületben vagy sátortáborban úttörő-tá­borozásra adják. Azt hiszik, hogy a tömegnyaral tatás ká­rosan befolyásolja a gyermek kedélyét. »Eleget engedel­meskedett az iskolában, nyá­ron legalább éljen szaba­don!« Szerencsére Ilyenek egyre kevesebben vannak. Ma már a Balaton partját, az összes szabad táborhelyeket úttörő­sátrak százai népesítik be, és nyugodtan elmondhatjuk, hogy az iskolaépületekben és a sátrakban lakó gyermekek a közösségi élet és a testi- lelki fejlődés szempontjából hasznosabban töltik el ide­jüket, mint a szülőkkel együtt nyaraló gyermekek Ezekben a táborokban nincs kényeskedés, szeszély, váloga­tás! A játékra, fürdésre, sportra, kirándulásra vi­szont sokkal jobb alkalmak vannak, mint amilyenek a családi üdülés keretéiben adódnak. S ha a sátrak a Balaton heveg viharai és záporai _ el­len néha-néha nem nyújta­nak is tökéletes védelmet, a sátortáborok kis lakóinak fe­gyelme példás, a táborozás alatt a nevelőmunka ered­ményes. Az otthonnál jóval kisebb kényelem hozzásegíti a pedagógusokat olyan lehe­tőségekhez, amelyek a közös­ség tagjait a munkában, az érzésben és a helyes szoká­sokban szorosabbra fűzik egy­máshoz. Különösen hasznosak és bensőséges hangulatúak azok a táborozások, ahol a neve­lőknek a szülők is segítenek. A szülők elsősorban a főzés gondjait enyhítik, és a tanu­lók ellenőrzésének vagy kí­séretének munkáját közmeg­elégedésre ellátják a neve­lőkkel együtt Sajnos, a családi üdülést pedagógiai szempontból nem minden esetben értékelhet­jük olyan magasrendűnek, mint például a gyermeküdü­lők vagy akár a sporttáborok munkáját. Az üdülő családok gyakran megengednek gyer­meküknek olyan fegyelemla­zulást, amire az iskolaévben egyébként kényesen vigyáz­nak. Különösen a nagyobb fiúknak, lányoknak engednek meg többet mint otthon, el­feledve, hogy az iskolai rend­tartás vagy házirend tovább­ra is érvényben van a tanu­lók számára. Az üdülő csa­lád kényelmes napirendje ön­magában még nem lenne baj, de az, hogy a késői le­fekvés sok családot szórako­zóhelyekre, mulatókba csá­bít s az esti hőség a szom­júságot fokozza, nem egy esetben oda juttatja a más­különben szigorú családfőt hogy a serdülő gyermekek is alkoholt fogyaszthatnak fel­ügyelete mellett. »Most nem otthon vagyunk, hanem pi­henünk!» — nyugtatja meg magát sok szülő, s ennek a jelszónak a kimondásával sajnos, a nevelés és az el­lenőrzés is sokszor »elpihen-«. A fiatalok ilyen szabados légkörben hamar túlléphetik az illendőség határait, s nemegyszer riadalmat is kel­tenek a szülőkben, akik csak később jönnek rá meggondo­latlan engedékenységük hát­rányaira. A BALATON-PARTOT LÁTOGATÓ ifjúságnak van egy olyan rétege is, amelyet erkölcsileg és pedagógiailag teljesen elhanyagoltnak te­kinthetünk. Ilyenek azok a fiúk és lányok, akik egyedül, párosán vagy kisebb csopor­tokban alkalmi kiránduláso­kat tesznek felnőttek nélkül a Balaton mellé. Elképzelni is szomorú, hogy milyen felfogásuk lehet a nevelésről, az ellenőrzésről és a fiatalokkal szembeni fele­lősségről azoknak a szülők­nek, akiknek gyermekei — fiúk és lányok — szabad túrákat tehetnek a Balaton mellé autóstoppal vagy más úton. A vizsgálatok arra mutatnak, hogy többnyire el­vált szülők gyermekei ezek vagy olyanoké, ahol a csalá­di kötelék szétbomlóban van, illetve, ahol a szülők peda­gógiai erélye és nevelési ta­pasztalata képtelen a züllés útjáról visszatartani . a gyer­meket. Nem csoda, ha közü­lük kerülnek ki az üdülőhe­lyek tolvajai, betörői, rossz hírű fiatal lányai, egyszóval azok, akik éjjel vagy nappal munkát adnak a rendőrség­nek. Természetesen a kerék­pártúrán vagy országjáráson levő tisztességes fiatalokat nem kívánjuk megsérteni az­zal, hogy őket is besoroljuk a kalandorok közé, mert hi­szen a kemény testi erőfeszí­tés, a lapos erszénnyel való utazgatás és a fáradalmak elviselése maga is nagy ne­ve lőerő vagy alapos jellem­próba Nem róluk van szó, hanem azokról, akik a für­dőhelyek huligánjai vagy éj­jeli pillangói lesznek! MILYEN NEVELÉSI TA­NÁCSOT tehetünk tehát a nyaralni készülő egyén vagy család strandtáskájába? Min­denekelőtt azt, hogy az üdü­lőhely, a pihenés szabadabb légköre nem ad erkölcsi jo­got sem a szülőknek, sem a fiataloknak, hogy áthágják a szabályokat. Rá kellene szok­tatni társadalmunk minden tagját, hogy nagyobb erköl­csi felelősséggel és öntudat­tal lépjen föl ott, ahol ifjú­ság elleni bűntett veszélye merül fel, vagy ott, ahol a szülők, illetve a felnőtteket utánzó, fegyelmezetlen fia­talok megsértsék a szabályo­kat Gondolnunk kell arra is, hogy a Balaton-partot egyre több külföldi látogatja, akik árgus szemmel figyelik ifjú­ságunk magatartását Mu­tassunk nekik ebben is pél­dát, hogy hazatérve ne csak, a Balaton lágy vizének, a kitűnő ételeknek és tüzes bo­roknak legyenek jó propa­gandistái, hanem a magyár ifjúság öntudatos, szocialista magatartásának is! Tari János A tengődd országúton csoma­gokkal megpakolva, ötszög fonmájú alakzatban csinos me­nyecskék cipekednek. A falu­ban kisbaba született, és az asszonyok komatálat visznek ajándékba Ez az ősi népszo­kás különösen húsvétikor és pünkösdkor népszerű. A nép­rajzkutatók följegyezték, hegy általában verses-mondó- kás társasjáték ez, s dunántú­li, somogyi specialitás. Á dú­san megrakott komatálat azok­nak a fiatalembereknek vit­ték el a lányok, akikkel »ko­máim« akartak. (Senki se ért­se félre, a szó eredeti értelme barátságot, pajtásságot jelent!) Ha a fiatalember a komaságot elfogadta, elvett egy ajándé­kot a tálból — piros tojást, gyümölcsöt —, és cserébe va­lami kisebb értékűt adott visz- sza a kislánynak. A komaság időtartama általában az ünne­pekre vonatkozott, de gyakran a sírig tartott. A tengődi asszonyok megre­formálták ezt a hagyományt. Már nem népviseletbe öltözve, hanem divatos ruhában vonul­nak föl — jelen esetben az újszülött szüleihez. A fényké­pen jól látható a modernizált népszokás. A ruháskosárban az ebédet — pörköltet galus­kával — viszik. A hátul közé­pen halad a komaasszony, ke­zében gyönyörűen földíszátett ív ' ' • " .'.'.ÖV:../ * ■. ~i. Vrv - » >, ■» torba. A többiek kezében édes­ségek, sütemények, mindenfé­le finomság, ami egy ünnepi ebédnél nélkülözhetetlen. A menet csak a fölvétel el­készítésének idejére á®t meg, mert a forró napom a cuikrász- remekekről olvadni kezdett a cukor„ S. G. TERMELÉSI GYAKORLAT A TABI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁSON (Tudósítónktól.) A tabi Rudnay Gyula Gim­názium és a Mezőgazdasági Szakiskola tizennyolc negyedi­kes tanulója egyhónapos nyá­ri termelési gyakorlatát tölti a helyi gépjavító állomáson. A szerelőkhöz beosztott tanulók június 20-án kezdték meg a gyakorlatot Kétheti itt-tartóz- kodás után cserélnek a Bala- tankiliti Gépjavító Állomáson gyakorlatozó tizenkilenc osz­tálytársukkal. Mivel a két gépjavító állomáson különböző típusú gépeket javítanak, le­hetőség nyílik arra, hogy a fiatalok széles körű ismerete­ket szerezzenek. A jövőre érettségiző diákok nagy szor­galommal dolgoznak. A szakis­kola másodikos és harmadikos tanulói a tanműhelyben vég­zik egyhónapos nyári gyakor­latukat ENNIVALÓ MŰSOR... Ideges korban ólunk — Gazember! — hallottam a hátam mögül. nem fordulok vtsz- sza­Elhatároztam, hogy — Barom! — Kiál­tották utánam. Meginogtam. — Ügy teszel, — Anj meg, te nya lobogott, mint szemét. Megfizetsz a vitorla, ügy rém­mindenért! — bőm- lett, hogy 9.9-re fu- bölt nyomomban a tottam a száz me­bang. Ami azt illeti — tért. Hirtelen A televízió bemondója jel­lemezte így a Kaposvári Ki­lián György Ifjúsági Ház Pa­csirta bábegyüttesének mű­sorát. A megjegyzés azért is találó, mert a fiatal bábosok egyik számuk szereplőit va­lódi terményekből készítették el. Ki ne emlékezne vissza a Játsszunk bábszínházát című 1 tv-műsor kedves darabjára, a Hagymácska, almácskára? A fiatal, ügyes kezek a tv ka­merái előtt alakították ki műsoruk figuráit, a karalábé- kislányt, a hagymácskát meg a többieket Alkotó, teremtő játék a javából! Láthattuk, mint kapnak életet a holt termények, s aztán hogyan élnek és játszanak. A bábo­sok nem ismernek értéktelen, passzív tárgyakat Mindenbe életet lehelnek. Az agyagkan- csóból remek, karakteriszti­kus parasztfigura lehet pár ecsetvonás után. így született meg a Köcsögtánc alakja. Az együttes televízióbeli szereplése után ellátogattunk otthonukba, az Ifjúsági Ház próbatermébe. A paraván el­rejti a gyerekeket, csak a kezeiken illegő-billegő bábok mutogatják magukat. Szabó Gyulánénak, az együttes ve­zetőjének hívó szavára elő­megint ismertem be ma- felcsendült mögöt- gamban —, csak- tem a hang! ugyan nem a lég- _ végül mégis a szebben bántam ve- kezembe kerülsz, a A nagyobb hozamért _ ______ le, de hát ilyenek karomba zárlak, aj­m intba nem Ismer- vagyunk mi, fér- kadra tapadok, és nél! Nem akarsz fiák. Nem is tudom a2 enyém leszel rám nézni! Na, várj már, ígértem-e neki mindörökre... csak, majd odasózok házasságot. Talán nem is. Vagy leg­följebb egyszer. _ hülye pofádba, akkor mindjárt ide­nézel! Akkor meg­Eszrevettem, hogy tem. Olyan hirtelen tor­pantam meg, bogy majdnem hasra es­ismersz. Hajaj, te aut6busz; közeledik _ még nem ismersz a megáUóhoz. Ezen j4téUot közvetítet­engem... a vonalon sohasem tünj£ _ s2Óult meg Vacogó foggal ál- utaz.01”’ ,de mögöttem a hang. lapítottam meg, gondolkodás nélkül _ Most haugassák hoef a hang mint- futásnak eredtem, ha csakugyan isme- hogy elérjem. rös volna. Meggyor- _ Azt ne hidd, s ítottam a léptei- ■ bogy megszökhetsz, met. te akasztófavirág! — Csirkefogó! — Azt ne hidd, hogy hangszórók bőmből hallottam. nyakon nem csíp- tek. Vadul Tűnődtem, vajon jfjí-’ HakiKdls sikerül-e elmene- közé ™á7a Aelő" "^Vágtattam, mintáz modern Irodalom, elég nagy, nem örült. Csak úgy zü­könnyű kereket ol- gott a szél mellet­(jani. tem. Zakóm szár­meg könnyűzenei koktélunkat,. Fölnéztem. A tör minden oszlopán ke­dobo- gott a szivem. Nagy hatással van rám a MARÉK ANTONI WASIÜEWSKI — Hogyan került ide ez a strucc? — 2£en 32agiyctk*t utiflef jönnek a láthatatlan szerep­lők, a gyerekek. Arra vagyok kíváncsi, »mi­lyenek« is a bábosok. Mi­lyen hajlam vezérli őket a különös világba? Szabó Gyuláné, a fiatalok Juli nénije próbál választ adni a kérdésre — Elsősorban jó tanulónak kell lenni. Nálunk különösen fontos a beszédkészség, a gazdag szókincs. A comedia deT arte-szerű előadások föl- tétlen követelményei ezek. Aztán kellemes ének- és prózai hanggal kell rendel­kezniük a szereplőknek. A bábelőadó csak félig lát­hatatlan. A keze látszik. Te­hát jó kézügyességnek kell párosulnia az eddig felsorol­takkal. Ez a tulajdonság még azért is fontos, mert a kellé­keket, a bábokat is ők maguk készítik el. Varrnak, szab­nak, drótokat hajlítanak, min­dent csinálnak. A gyerekek megmutatják azokat a figurákat is, melye­ket lakásdisznek készítenek. Zsiráfok, egerek, kiskutyák rafiából, drótból, PVC-ből. Rengeteg ötlet Az egyik szekrényből elő­kerül egy féltve őrzött báb is, egy boszorka, Szabó Gyu­láné készítette kukoricacsu- héból. Kezébe veszi, s máris a fejem felett száguld a fe­kete vasorrú. Sivító hangja élesen belevág a csöndbe. Hát ilyenek ők, a bábo­sok ... i Horányi Barna ii 4giiC?l 'OUOSC Tudományos körökben nagy érdeklődés előzte meg Julio Falasius ne­ves spanyol matematikus madridi előadását Szo­rongott is a tömeg a ha­talmas teremben, hogy végighallgassa, hogyan dönti meg a jeles tudós Einstein elméletét a relativitásról. Amikor fej­tegetését befejezte, a hozzáértő közönség taps­viharral és éljenzéssel köszöntötte a professzort ö azonban roppant ké­nyelmetlenül érezte ma­gát s torkát köszörülve megszólalt: — Mélyen tisztelt hallgatóság! Ha értekezé­semet bárki is megértet­te — és a jelek szerint sokan megértették —, ak­kor egészen biztosan rosszul fejeztem ki ma­gam. Ugyanis amit mon­dani szerettem volna, az teljesen érthetetlen.« * * * Egy atomhajtású ten­geralattjáróra látogattak el egy skóciai elemi is­kola kisdiákjai. A kíván­csi kölykök, persze, min­denfélét kérdeztek a matrózoktól, s ezek kész­ségesen meg is magya­ráztak mindent. Csak az egyik tiszt került nagy bajba. Vakargatta fejét, kétségbeesetten tekinthe­tett jobbra-balra. Végül társai és a kapitány se­gítségét kérte, de együt­tes erővel sem tudtak semmi okosat kifundál- ni. A skót Pistike ugyan­is nagy komolyan ezt kérdezte tőle: »Tengerész bácsi, én azt szeretném tudni, hogy mi lenne akkor, ha egy nagy bál­na bácsi bálna néninek nézné ezt a tengeralatt­járót.« * * * Lappfőidet a turisták paradicsomának is nevez­hetnénk. Ott, a messzi északon ugyanis a turis­ta bármely útjába eső fa­kunyhóba betérhet éjsza­kára, egy fillérjébe se kerül a szállás. S mégsem nekünk való ez a szívélyesnek tűnő vendéglátás! Ugyanis az ember, mielőtt távozna a menedékhelyről, köteles annyi fát vágni és fel­aprítaná, hogy a követ­kező napra való fűtéshez elég legyen. • * » A svájci antialkoholis­ta egyesület egyik falra­gaszán olvasható az aláb­bi megállapítás: »A szeszfogyasztás egye­bek közi azért veszélyes, mert az iszó.kosok az első egy-két korty után egé­szen más emberek lesz­nek, és ezek az emberek is inni szeretnének«. A tehén elgázolásával kap­csolatos perben a paraszt ügy­védje agyoníárasztja a moz­donyvezetőt. Már tizedszer kérdi: — Szóval egészen biztos benne, hogy a tehén a síne­ken állt? — Nem! — kiált fel türelmét vesztve a mozdonyvezető. — A tehén a réten legelészett, de amikor a mozdonyom meglát­ta, leugrott a sínekről, és utá­naszaladt. A tehén ijedtében felmászott egy fára, de az én derék mozdonyom utánamá­szott, és elgázolta . . . Somogyi Néplap Az MSZMP Somosrv meeveí Bizottsága és a Somogy megye! Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. n. 2. Telefon 15-16 Felelős kladö: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Fle­fizethető a helyi postahivataloknál és pöstiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Ny orr ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár* Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents