Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 196S. június 24. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Évente hat százalékkal növekszik az ipari termelés Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a népgazdaság összes beruházásainak 46—50 százalékát — vagyis mintegy 120 milliárd forintot — az ipar és az építőipar fejlesztésére fordítjuk. Az ipari üzemeknek, beruházóknak úgy kell beruházási terveiket, programjaikat ösz- szeállítaniuk és végrehajtaniuk, hogy a maximális legyen a termelést, a termelékenységet és a műszaki fejlődést közvetlenül szolgáló korszerű gépi beruházások aránya, és viszonylagosan csökkenjen a sok esetben improduktív, költséges építkezések aránya. Az építőiparnak biztosítania kell a beruházási építkezések gyors és a szükségletekhez alkalmazkodó végrehajtását. A tervben ezért a korszerű építőanyagok és elemek gyártásának nagymértékű növelését és az építőipar nagyarányú gépesítését irányozzuk elő. A tervidőszakban az ipar olyan területi elhelyezését tervezzük, amelynek alapján jobban érvényesülhetnek az egyes országrészek fejlesztési adottságai, és tovább csökkenhet az egyes területek között ma még fennálló lényeges gazdasági ' különbség. E törekvéseink nyomán egyes iparilag gyengén fejlett körzetekben, mindenekelőtt az Alföld és a Dunántúl egyes területein jelentős ipari fejlesztés valósul meg — mondotta, majd a terv fontosabb elgondolásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a tervidőszakban az ipari termelés terve évi 6 százalékos fejlődési ütemet irányoz elő oly módon, hogy az ipari termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítjuk, és legalább évi 1 százalékkal csökkentjük a termelési költségszintet. A mezőgazdaság fejlesztése kulcskérdés Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a lakosság életszínvonalát csak a mezőgazdasági termelés fokozásával emelhetjük. Hazánk mezőgazdasági adottságai kedvezőek, s a mezőgazdaság — külkereskedelmi áruforgalmi aktívumával — segítséget nyújt az egész népgazdaság növekedéséhez is. Mindez azt indokolja, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a harmadik ötéves terv időszakában is kulcskérdésnek tekintsük. Az előterjesztett törvényjavaslat azt tűzi ki célul, hogy a mezőgazdaság termelése 1966—70 átlagában, a megelőző öt év átlagához képest 13 —15 százalékkal növekedjék. Ez a feladat, vagyis az előző időszaknál gyorsabb ütemű mezőgazdasági termelésnövekedés biztosítása — nagy követelményeket támaszt a mezőgazdasággal szemben, de rendelkezünk azokkal a föltételekkel, melyek a sikeres megvalósításhoz szükségesek: — A harmadik ötéves terv megkezdésekor a szocialista nagyüzemek kialakultak, a termelőszövetkezetek számottevő hányada gazdaságilag megszilárdult. — Az előző öt évhez viszonyítva növeljük a beruházásokat, és a beruházásoknak most nagyobb hányada szolgálja az állóalapok tényleges bővítését. — Folytatjuk a gépesítést: többek között 38—40 000 traktor, 35—36 0Ó0 pótkocsi és 6—7000 gabonakombájn beszerzése válik lehetségessé. — Az 1966. január 1-én életbe léptetett termelői áremelés és az amortizációs kötelezettség bevezetése, továbbá a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátását javító intézkedések növelik a parasztság anyagi érdekeltségét, fokozzák a termelési kedvet és a rendelkezésre álló eszközök — ezen belül a meglévő állóalapok és munkaerő — hatékonyabb kihasználását eredményezik. — A háztáji és kisegítő gazdaságokkal kapcsolatban a következő tervidőszakban is folytatjuk világos és határozott politikánkat, és ennek eredményeképpen azzal számolhatunk, hogy a gazdaságok termelési színvonala a mező- gazdasági népesség számának csökkenése ellenére sem esik vissza, sőt egyes ágazatokban (mint pl. a baromfitenyésztés) emelkedik. — A mezőgazdaság munkaerőellátását javítja az a körülmény, hogy a tervidőszakban munkába lépő fiatalok évfolyamai nagy létszámúak, és így reális a mező- gazdaságot életpályának választó fiatalok számszerű növekedése. — A mezőgazdasági gépesítésnél különös figyelmet kell szentelni az őszi betakarítás gépesítésére, s ezzel az őszi munkacsúcsban jelentkező munkaerőhiány enyhítésére. — A mezőgazdasági termelés előirányzatai szerint a növénytermesztés a tervidőszakban gyorsabban fejlődik, mint az állattenyésztés. Ez nem kismértékben a korábban telepített szőlők és gyümölcsösök termőre fordulásának következménye. Ügy tervezzük, hogy az ország kenyérgabona-szükségletét hazai termelésből fogjuk kielégíteni. Ezért a megfelelő vetésterület biztosítását, az idejében történő gondos talajelőkészítést és vetést, a műtrágya szakszerű, céltudatos felhasználását továbbra is kötelező jellegű feladatként állítjuk a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok elé. A tervidőszakban nem számolunk sem a művelési ágak arányainak, sem pedig a vetésszerkezetnek lényeges változtatásával. Összhangban a lakosság igényeinek növekedésével, valamint az export fokozásával — ezen belül különböző nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel — a zöldségtermelést 1970-re az 1963—64. évek átlagához képest mintegy 45—50 százalékkal kívánjuk növelni. Ez igen nagy feladatot jelent, növelni kell ugyanis a zöldségfélék területét és termésátlagát. Ennek megvalósítása megköveteli a rendelkezésre álló anyagi erőforrások koncentrálását és a felvásárló szervek, valamint a konzervipar és a termelőszövetkezetek szoros együttműködését. — Az állattenyésztés növekedési üteme az előirányzat szerint a második ötéves terv időszakában elért fejlődéssel azonos mértékű lesz. Legfontosabb feladatnak az adottságainknak megfelelő és külkereskedelmi szempontból is nagy fontoss:>(ú szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztését tekintjük. — Az állattenyésztés előirányzatainak teljesítéséhez jó kiindulási alapul szolgál az az anyagi ösztönzés, amit az 1966. január 1-i árintézkedések biztosítanak. Emellett a Ajtai Miklós ezután a közlekedésről szólva kijelentette, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a közlekedés fejlesztésének legfontosabb fel* adata a műszaki színvonal további emelése. Ezért mintegy 36 százalékkal növeljük a közlekedési beruházásokat, és a közlekedés fejlesztésére több mint 36 milliárd forintot irányzunk elő. A fejlesztés során erőteljes koncentrációt hajtunk végre a vasút és a közúti járművek fejlesztésében. A legfontosabb cél a vasúti vontatás korszerűsítése. Ennek érdekében öt év alatt csaknem 500 villamos és Diesel-mozdonyt szerzünk be. Villamosítjuk a Miskolc— Nyíregyháza és a Budapest— Debrecen—Záhony közötti főútvonalakat mintegy 400 km hosszúságban. A korszerű vontatás részaránya a gőzvontatással szemben 75—80 százalékra emelkedik. Ez már megközelíti a fejlett európai országok színvonalát. A szónok a továbbiakban kijelentette, a terv előirányozza, hogy a szocialista építés előrehaladásával a lakosság életszínvonala és életkörülményei rendszeresen tovább javulnak. A harmadik ötéves terv előirányozza az egy főre jutó reáljövedelem 14—iß százalékos növelését. Számol azzal, hogy az élet- színvonal nemcsak függvénye, eredménye a nemzeti jövedeharmadik ötéves terv az állattenyésztés fejlesztése végett előirányozza a keveréktakarmánygyártás 50 százalékos, a fehérjeimport mintegy 40—45 százalékos növelését. A mezőgazdaság termelésére alapozva 1965 és 1970 között a felvásárlás 28—32 százalékkal növekszik. — A felvásárlás fő formájának a harmadik ötéves terv időszakában változatlanul a szerződéses termeltetést tekintjük. A termelési biztonság növelése végett célszerűnek tartjuk a hosszú lejáratú termelési szerződések rendszerének kialakítását. A lakosságnak úgynevezett napi piaci cikkekkel (zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás és hasonlók) történő jobb ellátása érdekében olyan gazdaságpolitikát kívánunk érvényre juttatni, amely a termelők (elsősorban a tsz-ek) és a fogyasztók (különösen a nagyfogyasztók) közvetlen kapcsolatát bővíti és erősíti. Alapvető feladatnak tekintjük a felvásár* ló és szervező munka megjavítását, különösen azt, hogy az áru útja a termelőtől a fogyasztóig lerövidüljön. — Jelentős fejlesztési feladatokat kívánunk megoldani a tervidőszakban az élelmiszeripar területén, mert a lakosság állandóan növekvő igényei mellett nagy élelmiszer- ipari exportot is tervezünk feldolgozott termékekből, hogy így mezőgazdasági alapanyagainkat jobb hatásfokkal értékesítsük. A nyersanyagtermelés lehetőségeiből, továbbá a lakosság és az export igényeiből kiindulva azt tervezzük, hogy az élelmiszeripari termelés 1965 és 1970 között mintegy 28—32 százalékkal növekszik. lem alakulásának, hanem ugyanakkor megalapozója, növekedésének elősegítője is. A lakosság jövedelmének növekedését túlnyomóan a személyes rendelkezésű — mindenekelőtt a munkával összefüggő — jövedelmek formájában irányozzuk elő. A reálbér öt év alatt a számítások szerint 9—10 százalékkal emelkedik. A tervben — fontosságának megfelelően — figyelmet fordítunk a két alapvető társadalmi réteg, a munkások és alkalmazottak és a parasztság jövedelmének helyzetére. A mezőgazdaságban a munka termelékenységének növekedése és a foglalkoztatottak szakmai összetételének változása indokolja. A tervszerű munkaerő-gazdálkodás pedig egyenesen megkívánja a két alapvető réteg jövedelmi viszonyainak fokozatos közelítését Ennek a hosszabb ideig tartó folyamatnak a megvalósításában a harmadik ötéves terv is haladást jelent. A szocialista ellátás pénzben fizetett juttatásai (nyugdíj, családi pótlék, segélyek stb.) öt év alatt ösz- szegükben 40 százalékkal, mintegy ötmdlliárd forinttal növekednek. A terv lehetővé teszi az egy főre jutó hús, tej és tejtermékek, tojás, állati fehérje fogyasztásának növekedését, viszont azzal számol, A közlekedés modernizálása hogy a növekvő életszínvonallal összhangban természetes folyamatként a liszt és kenyér fogyasztása csökken. Ruházati cikkekből is javul az árukínálat. A tervezett forgalomemelkedés a tartós — A tervidőszakban folytatódik a 15 éves lakásépítési program végrehajtása. A harmadik ötéves terv 300 000 lakás építését tűzte ki célul, ebből 100 ezret az állami lakásépítés keretében. Ezzel a második és a harmadik ötéves terv 10 éve alatt összesen 582 000 lakás épül fel. A megépülő lakások egy része — az állami Lakásoknál csaknem 10 százaléka — lebontandó lakások pótlását szolgálja. A nagy számú lakásépítés ellenére még sok jogos lakásigényt nem tudunk kielégíteni, s ezért e területen fejlődésünket a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítanunk. A mintegy 200 000 magánerőből építendő lakáshoz az állam öt év alatt 10 milliárd forint hosszú lejáratú hitelAjtai Miklós az oktatásról hangsúlyozta, hogy a távlati szaikemberszüksóglet kielégítése végett bővíteni kell az oktatási kapacitásokat, komp- plex, átgondolt intézkedések révén pedig biztosítani kell a korábbi években született nagy létszámú korosztályok maximális továbbtanulásának lehetőségét. A harmadik ötéves terv időszakában fejezik be az általános iskola 8. osztályát az 1952—1954. között született, viszonylag nagy létszámú korosztályok. Ennek megfelelően csökken az általános iskolások összüétszáma, de növekszik az általános iskolát végzettek továbbtanulási igénye. Ezért szükséges, hogy a tanácsok az iskolai tantermekkel gazdálkodva, azokat átmenetileg más típusú oktatási célokra is hasznosítsák. Emellett 1200—1300 új közép- és szakmunkásképző iskolai tantermet építünk. A következő években gyorsabban fejlesztjük a szakmunkásképzést, 1968—1969- ben mintegy 10 000 fővel többet veszünk majd föl ezekbe az iskolákba, mint jelenleg. Figyelembe kell venni, hogy bár a következő években jelentős számú fiatal áll a szakmunkásképzés rendelkezéfogyasztási cikkekben 40—45 százalék. Többek között azzal számolunk, hogy 1970-ben minden második családnak lesz televíziója és csaknem minden harmadik családnak hűtőszekrénye. lel, típustervekkel segíti a lakosságot. Ezen belül előnyben kívánja részesíteni a társasházépítést. A terv 20— 30 000 társásház formájában épülő lakással számol. Tervezzük, hogy a közmű- fejlesztésre előirányzott központi erőforrásokból 13 városban új vízmüvet, 24 városban pedig új csatornát építünk. A lakosság helyi erőforrásait elsősorban a falusi közműves vízellátásra célszerű fordítani. E célok megvalósításaként 1970-ben a lakosságnak mintegy fele vízvezetékkel ellátott, 27—29 százaléka pedig csatornázott területen fog lakni. Biztosítani fogjuk, hogy 1970-re minden második család rendelkezzék propán-bu- tángázzal vagy vezetékes gázzal. í sére, az 1970 utáni években azonban a korosztályok létszámának csökkenése miatt inkább bizonyos fokú hiány várható. Az iskoláiban végző fiatalok jelentős része továbbra is az iparban, az építőiparban és a többi, nem mezőgazdasági ágban fog dolgozni. Az előző éveknél nagyobb számban van azonban szükség fiatalra a mezőgazdaságban. Az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatának első évfolyamára évente 9500— 10 000 hallgató vehető föl. Az egyetemi, főiskolai képzés terve ezzel a távlati igényeket kielégíti. Az oktatási töltetetek megjavítása érdekében tovább folyik a... tanszékek, laboratóriumok, tantermi és kollégiumok fejlesztése. Tovább épülnek a műszaki ás a vidéki tudományegyetemek. A távlati szakemberszük- séglet kielégítése a felsőfokú technikusképzés jelentős mennyiségi és minőségi fejlesztését indokolja. Az első évesek létszámát ezért az ipari felsőfokú technikumok majdnem minden tagozatán növelni kell, a felsőfokú technikumok nappali tagozatainak első évfolyamára fölvett hallgatók száma óvt 4500—5000 lesz. A szónok az egészségügyről kijelentette: A terv mintegy 7000—7500 kórházi ágy létesítésével számol. Tovább bővül a rendelőintézeti hálózat, az orvosi körzetek száma 4300—4400-ra (12—14 százalékkal) növekszik. 1966—1970 között csaknem 4000-rel nő az orvosak száma és így 1970-ben 10 000 lakosra mintegy 22 orvos fog jutni — mondotta Ajtai Miklós, majd így fejezte be beszédét. — Az utóbbi években a párt vezetésével jelentős eredményt értünk el, leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. A következő, hosszabb időre szóló társadalmi cél a szocializmus teljes fölépítése. Fő társadalmi célunk, a szocializmus teljes fölépítését szolgálja a gazdasági mechanizmus tervezett reformja is, amely a gazdasági fejlődés újabb forrásait, a nép alkotó- készségének további kibontakoztatását fogja eredményezni. Harmadik ötéves tervünk összhangban áll a mechanizmus refonmkövetelményeivel. A terv a fejlődés olyan programja, amelyben a párt politikája ölt testet, és amelynek teljesítésére harcba hívjuk a magyar dolgozók millióit. ... Szünet után Friss István, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Az elnöklő Pólyák János ismertette, hogy 32 képviselő jelentkezett felszólalásra a törvényjavaslat vitájában. Az első felszólaló Varga Károly Somogy megyei képviselő volt. A törvénytervezetet elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Utána Nagy Dániel Csongrád megyei, dr. Bodogán János Veszprém megyei képviselő szólalt fel. Ezután Németh Károly képviselő, a Budapesti Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. A délutáni ülésen felszólalt Sárosi György Bács megyei, Somoskői Lajos •Nógrád megyei, Maczkó Gábor Szabolcs megyei képviselő, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kapott szót. Horváth Ede Győr-Sopron megyei képviselő után Lehel Ferenc Vas megyei, majd Szabó Gusztáv Pest megyei képviselő szólalt fel. Ezután az elnöklő Pólyák János bezárta a csütörtöki ülést. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. (MTI) Háromszázezer új lakás A közoktatás fejlesztése EZ TÖRTÉNT fl NAGYVILÁGBAN De Gaulle Szibériában De Gaulle francia köztársasági elnök csütörtökön No- voszibirszkbe érkezett. A legnagyobb szibériai város repülőterén a francia államfőt és a kíséretében levő Nyiko- laj Podgornijt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét a város és a novoszibirszki terület vezetői, a novoszibirszkiek ezrei üdvözölték. Házkutatás a pagodában A buddhista mozgalom radikális és mérsékelt szárnyának vezetői megegyeztek abban, hogy át kell szervezni az egyesített buddhista egyházat — közölték buddhista forrásból. Thich Tam Chau feladata lesz, hogy a jövőben a kormánnyal folytatandó mindenfajta tárgyalást lebonyolítson. Thich Tam Chau levelet intézett Ky miniszterelnökhöz, és erélyesen tiltakozott amiatt, hogy a rendőrség behatolt a buddhista intézet területére és tüzetes házkutatást hajtott végre. A buddhista főpap levelében a rendőrség által letartóztatott személyek szabadon bocsátását és azt követeli, hogy az okozott anyagi károkat a kormány térítse meg. Az amerikai légierő és a haditengerészet gépei 65 bevetést hajtottak végre csütörtökön. A támadások egy része a VDK ellen irányult. India nem enged Nanda indiai belügyminiszter egynapos látogatást tett a kasmír! fővárosban, és ott kijelentette: Kasmír hovatartozása nem lehet alkudozások tárgya. India nem megy bele semmi olyan tárgyalásba Pakisztánnal, amely vitathatná India kasmír! felségjogait. „Menlevéltörvény“ Bonnban a Bundestag csütörtökön elfogadta az úgynevezett »menlevél-törvényt«, mely felhatalmazást ad a kormánynak, hogy ha »fontos közérdekből*« szükségesnek tartja, kivételesen fölfüggeszthesse a nyugatnémet büntetőjogi szabályok alkalmazását az NDK polgáraival szemben. Ezt azonban a kormány különféle föltételekhez kötheti, és azok nem teljesítése esetén érvényét vesztené az így nyújtott »menlevél«. A törvény célja az, hogy — a közvélemény megnyugtatására — látszólag tehetővé tegye az NSZEP képviselőinek a tervezett szónokcsere-akció keretében az NSZK-ba való beutazást. Tüntetés Sukarno ellen Az indonéz népi tanácskozó gyűlés, amelyről a hadsereg a baloldalt leválasztotta, nagyfokú »kiábrándulással« fogadta Sukarno elnök szerdai felszólalását. A legfőbb törvényhozó szerv szerdán az esti órákban is folytatta tanácskozásait és az AFP hírügynökség jelentése szerint a felszólalók egymás után ítélték el Sukarno beszédét. Az egyik képviselő — mint az AP írja — egyenesen megvonta a bizalmat Sukarnótól. Csütörtökön délelőtt már jobboldali diákok ezrei gyűltek össze a djakartai egyetem épülete előtt. Szónokaik követelték, hogy Sukannót fosszák meg »a forradalom na®r vezére«« címtől.
