Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

Csütörtök. 1966. június 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ismertetni, megértetni G azdasági és politikai életünk távlatait hosz- szú időszakra meg­határozó, nagy jelentőségű ügyet tárgyalt a Központi Bizottság májusi ülése: a gazdaságirányítási rendszer reformját. A reform bizonyos tekin­tetben logikus folytatása a gazdaságirányítás rendszeré­ben 1957 óta végbemenő vál­tozásoknak. Mégis a reform nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a gazdaságpo­litika egyes elemei a jövő­ben módosulnak, hanem arról is, hogy a marxista gazda­ságtan: elmélet fontos tételei az idők során bekövetkezett változását a reform — mint­egy összevontan — tartal­mazza. Az irányítási rendszerben végrehajtandó minőségi vál­toztatáshoz elengedhetetlen, hogy a reform koncepcióját megértsük, s azt másokkal is megértessük. A reform megfelelő érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vezetés minden szín­vonalán bekövetkezzék az a szemléletváltozás, amely le­hetővé teszi, hogy a kimon­dott elveknek megfelelően változtassuk — minden szin­ten — a gazdaságirányítás gyakorlatát K ülönösen fontos a re­form koncepciójának helyes megértése, mert mint minden újnál, itt is számolni kell félreértések­kel, torzításokkal. Ilyen mindenekelőtt a tervgazdálkodás értelmezése. Hosszú időn át a tervgazdál­kodást azonosítottuk az irtá­si tásos, ún. részletes »terv- lebontásos« rendszerrel. De ilyen volt a piac szerepének értelmezése és értékelése is a szocialista gazdaságban. Türelmes és szakszerű ér­vekkel meg lehet értetni, hogy a. reform nem jelenti a tervgazdálkodás gyöngítését, hanem éppen annak erősíté­sét Azt jelenti, hogy terve­ző szervezeteink megszaba­dulva az operatív irányítás feladatától, a jövőben sok­kal hatékonyabban tudnak a népgazdaság fejlődését he­lyesen felmérő tervek készí­tésével foglalkozni. Indokolt megmagyarázni, hogy a terv­gazdálkodás nem egyenlő a direkt utasításos rendszerrel, s hogy az magában foglalja az úgynevezett közgazdasági — közvetett — eszközöket is. Sőt, hogy a közvetett gaz­dasági eszközök (ár, kamat stb.j döntő jelentőségűek a terv célkitűzésének érvénye­sítése szempontjából, a társa­dalmi. érdekeket összevontan kifejező népgazdasági terv megvalósításának fő eszközei lehetnek. Meg kell magyaráznunk azt is, hogy a piac szerepé­nek, jelentőségének növeke­dése nem jelenti a piaci anarchia érvényesülését, ha­nem azt, hogy a központilag szabályozott piac közvetítésé­vel közvetlenebbül é’ r-^r. sabban megismerhetjük a fo­gyasztók igényeit, szükségle­teit, s hatékonyabban tud­juk e szükségleteket kielégí­tem. A szocialista piacot ugyanis a népgazdasági terv­ben meghatározott gazdaság- politikai döntések (egyes ágazatok fejlesztésének mér­téke, a felhalmozás és a fo­lyj? sztás arányának és meny- nyiségének meghat rozása stb.) valamint a vállalatok tevékenységére ható közgaz­dasági szabályzó eszközök együttesen befolyásolják, ösz­tönzik az országos érdekek irányába. A termelési eszközök álla­mi tulajdona alapján tehát a szocialista állam rendelke­zik mindazokkal az eszkö­zökkel, amelyek a piac meg­felelő szabályozására alkal­masak. Az új mechanizmus­ban egvetlen pillanatra sem gyengül a szocialista ál­lam irányító szerepe, csak formái és módszerei változ­nak, s ennek következtében maga a központi irányítás is hatékonyabbá válik. A z új mechanizmus- koncepció megértetése azért is szükséges, mert egyesek — házi haszná­latra — különböző »maszek« reformokat dolgoztak ki, s ezek az egyéni elképzelések — érthetően — nem mindig egyeznek azzal az általános és a társadalmi vitákban is helyeselt koncepcióval, ame­lyet a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott. A gazdasági propagandában a közeljövőben tetemesen megnövekszik az ideológiai, az elvi elem. Meg kell értet­nünk és el kell fogadtat­nunk a legszélesebb rétegek­kel, elsősorban nem annyim a részletkérdéseket, mint inkább a reform alapgondola­tait. Ezen túlmenően — a jövőben — ismertetni kell a cselekvés, az elvek gyakorla­ti alkalmazásának módját. A propagandamunka fon­tos feladata, hogy felkarol­ják a reformkoncepció meg­valósulását elősegítő új kez­deményezéseket, bátorítsa a vállalatokat, az embereket, hogy merjenek elszakadni a megszokott, a járt úttól. a régi nehézkes, bátortalan gondolkodásmódtól. A re­formhatározat ismertetése le­gyen egyúttal serkentés a szüntelenül változó körülmé­nyekre alkalmazható jobb megoldások keresésére. Ugyanakkor hangsúlyoz­zuk, hogy a gazdasági me­chanizmus reformja nem varázsszer, amely minden problémának megoldását au­tomatikusan biztosítja. A re­form, bár nagymértékben csökkenti, de nem szünteti meg a népgazdasági érdek és az egyéni érdek közötti ellen­téteket. Számolnunk kell az­zal, hogy a jövőben is lesz­nek olyanok, akik boldogulá­sukat nem jobb, hatékonyabb munkával, hanem mások munkáján élősködve akarják megszerezni. Az ilyen ten­denciák elleni harc föltételei viszont lényegesen kedvezőb­bek lesznek. A reform elvi és gyakor­lati ismertetése, meg­értetése nehéz prob­léma elé állítja a propagan­distákat. Két dolog azonban jelentősen meg is könnyíti munkánkat. Az egyik az, hogy a reform világosan megfogalmazta: mit szeret­nénk megvalósítani és azt is, hogyan tudjuk céljainkat elérni. A másik az, hogy eddig, ha gazdasági problé­máink voltak, ezeket általá­ban szubjektív okokkal, a határozatok végrehajtóinak nem kielégítő munkájával magyaráztuk. Még akkor is kizárólag a végrehajtásban kerestük a hibát, ha elköve­tése általános volt. Nos, a reform népgazdasági problé­máink objektív okait is fel­tárta, megszüntetésük ob­jektív módszereit is megje­lölte. Most már valóban rajtunk áll, hogy mennyit és milyen gyorsan valósítunk meg a helyes koncepcióból szocialista gazdaságunk fej­lődésének meggyorsítására, a dolgozók életkörülményeinek megjavítására. Dr. G, J. Tapasztalatcsere a nyárfatelepítésről (Tudósitónktól.) Két év alatt. 110 hektáron telepítettek nyárfát a Dél-so­mogyi Állami Erdőgazdaság barcs-sáncpusztai és jaminai területein. A telepítésűk szín­helyén most tapasztalatcserét tartottak. Ezen részt vett Né­meth Vilmos igazgató, Lotter- hoff Ottó főmérnök és csak­nem hatvan szakember. Kiss Lajos erdőmérnök mutatta be a telepítés szép eredményeit. Dr. Magyar János, a soproni erdészeti egyetem tanszékveze­tő tanára tartott ezután elő­adást a nyár telepítések bevált technológiájáról, a nyeséssel és az állományneveléssel kap­csolatos szakmai kérdésekről. Ismertette a nyár sima dug­vánnyal való telepítésének kí­sérleti eredményeit. Előadását vetített képekkel kísérte. Az eredmények bizonyítják, hogy az egy-két évi csemetekerti ne­velés elhagyható. Az egyéb­ként is gyorsan fejlődő nyárfa ennyivel korábban éri el a 2—3 méter magasságot. Az így telepített nyárfa a talaj adott­ságokat korábban megszokja, ellenállóbb a mikroklimatikus hatásokkal szemben. A tapasztalatcserét hasznos lenne megismételni a mező- gazdasági cellulóznyár ter­mesztésével foglalkozó állami gazdasági és termelőszövetke­zeti szakemberek előtt is. ARAT A KOMBÁJN A balatonendrédi Zöld Mező Tsz 218 hold őszi árpájá­nak nagy részét kombájnnal vágják le Ürít a kombájn. — Jó lesz a termés — állapítja meg Kékesi Jenő tsz-elnök és Balázs Gyula, az ellenőrző bi­zottság elnöke. Becslésük szerint 16—'8 mázsával fizet az őszi árpa holdanként. Kongresszusi felajánlások az Állatforgalmi Vállalatnál A Somogy megyei Ailatfor- galmi Vállalat vezetősége, pártszervezete és szakszerveze­ti bizottsága a dolgozókkal egyetértésben csatlaikozott a Pest—Nógrád megyei Állatfor­galmi Vállalatnak a IX. párt- kongresszus tiszteletére indí­tott versenyéhez. A SZOT és a KISZ központi bizottsága ál­tal meghirdetett felhívás alap­ján készítette el felhívását a testvérvállalat, s ezt elfogadta a Somogy megyei Állatforgal­mi Vállalat is. Elhatározták, hogy az ex- portmarha felvásárlásának idei előirányzatát 101 száza­lékra teljesítik, vagyis a 10 400 darab helyett több mint 10 500 darabot vesznek át. Vállalták, hogy egy százalékkal túltelje­sítik a vágómarha-kivágási súlytervet. (Ezzel az első ne­gyedévi értékelés szerint 113 százalékra álltak, a tizenki­lenc vállalat között a zalaiak­kal együtt az első helyet fog­lalták el.) Felajánlották egye­bek között azt is, hogy az egy mázsa áru értékesítésére vetí­tett önköltséget egy százalék­kal csökkentik. Az erre az év­re tervezett mázsánként! ön­költség 50,97 forint, ezzel szemben az első negyedévi jö­vedelmezőségi jelentés szerint 52,30 forint voll a költségük. Az Állatforgalmi Tröszt az év végén értékeli a vállalatok közötti munkaverseny eredmé­nyeit. A szakma kiváló tanulói HÁRMAN A GYŐZTESEK KÖZÖL Csupán annyi közös vonás van bennük, hogy az első erő­próbán mind a hárman si­kerrel megállták helyüket. Most szakmunkásként dolgoz­nak a műhelyekben. Társaik — akikkel együtt jártak ipa- ritanuló-iskolába — izgalom­tól fűtötten most készülnek a vizsgáikra. A három fiatal a szakma kiváló tanulója cím tulajdonosa. Őket mutatjuk be egy-egy villanásnyi portréval. Azt mondják a postán, hogy a műszerész az iskola elvég­zése után csak bébilépéseket tud tenni a szakmában. Még legalább három év kell ah­hoz, hogy biztosan mozogjon az erősítők tarka birodalmá­ban. Ezért volt nagy megle­petés Merczel Dénesnek, hogy a szakma kiváló tanulója cím megszerzése után egy hónap­ra önálló munkakört kapott. Ebben a megbízásban elisme­rés is, biztatás is van. A te­lexvonalakat kezelni, javítani nem könnyű dolog. — Sokat kell még tanulni, mert az erősítőben nincs két egyforma berendezés — mond­ja zavartan a nyurga fiatal­ember. Látszik rajta, hogy nem kenyere a beszéd. Mon­dom is neki, hogy akit telex- és telefonvonalak fognak kö­rül, annak beszélnie is tudni kell. — Telefonon egészen más. Ott a szakmáról folyik a szó. Két esztendővel ezelőtt rá­diószerelőnek készült A pos­tát el sem tudta képzelni munkahelyének. Most viszont mást nem tudna elképzelni munkahelynek, csak a Hely­közi Távbeszélő- és Távíró Igazgatóságot. — Nekem ez jobban tet­szik, mint a rádió. — Miért? — Többrétű a munka és bo­nyolultabb. Akik tanították, ezt mond­ják: —■ Arra ügyeltünk, ha eset­leg a szakmunkásvizsga után elkerül innen, hasonló szak­mában is megállja a helyét. Most viszont azt akarjuk, hogy itt legyen jó szakember. Merczel Dénes vallomással válaszol: — Az utolsó három hónap alatt többet tanultam gya­korlatból, mint előtte két évig. 2. — Ügyes gyerek — ennyit mond Biczó Judit jellemzésé­re Bíró Lajos, a Mértékutámi és Vegyesruházati Vállalat igazgatója. Az örökmozgó ti­zenhét esztendős lány három hónapja dolgozik a vállalat­nál. Örültek, amikor idejött, hiszen sok mindent sejtetett az, hogy három hónappal ko­rábban szabadult osztálytár­sainál. Eddig kézi munkát csi­nált, most a szalagon dolgo­zik. — Szereti a munkáját? — Szeretem, de tanulni is szeretnék. — Az igazgató felé fordulva folytatja: — De nem tetszik engedni. — Persze, mert gimnázium­ba akar menni. Menjen szak­iskolába. — De az nincs. — Lesz. Textilipari techni­kum indul a vállalatnál. Le­het, hogy még az ősszel. És higgye el, hogy nagy szüksé­günk van szakemberekre. — Ha lesz, annak külön örü­lök. — Mondja meg őszintén — kérdi az igazgató —, ha gim­náziumban végzett volna, mit csinálna? — Akkor is idejöttem vol­na, mert nagyon szeretek varr­ni. Éretten, megfontoltan ér­vel. Egy ideig védi az állás pontját, de elfogadja az igaz­gató érvelését. Tanítója Zónik Lajos kis­iparos volt. Jó mester. De a vállalat még nagyobb lehető­ségeket tárt fel a fiatal szak­munkás előtt — Itt sokkal többet lehet ta­nulni. Amióta felszabadultam, már nagyon sok ragadt rám. Semmiért sem mennék el in­nen. Mindenki kedvesen fo­gadott, s az első nap után úgy éreztem, hogy már na­EäÖLai AEROSOLOS NAPOLAJ ■'%*,/ ';•<■. .4 ' - : 'A.?j . *• -'Jv • ■ \j : ,w *♦ -A- • 'jS. Egyenletesen, folégés nélkül barnft ($78) Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire; csak kő­műveseket pedig siófoki és környéki munkahe­lyekre vesz feL Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén; családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ct, ha vidéki iakásbejclentéssel rende Ikeznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. és Siófok, Fő u. 200. (88294) gyón régóta ehhez a társa­sághoz tartozom. Csak a víl- lanygép volt furcsa, de azt ha­mar meg lehet szokni. 3. Az esztergagépek között mindenki egyformán olajos. Balogh Ferenc is az. Keze fejéről csöpög az olaj, ahogy szereli a gépet. Három hónap­ja, amikor bejelentette mes­terének, hogy korábban sza­badul, mert helyezést ért el a szakma kiváló tanulója ver­senyen. azt kérdezte: — Hányadik lettél? — Tizenkilencedik az or­szágos versenyen. — Nem vagyok megeléged­ve veled. — Miért? — Azt hittem, bent leszel az első hat között. — Szerettem volna, de nem sikerült — mondja — Nehéz volt a vizsga? — Nem mondhatnám, hogy túlságosan nehéz. — Milyen volt a tanulmá­nyi eredménye? — Magyarból és történelem­ből volt négyesem. A többi ötös. — Hogyan fogadták a hírt a munkatársak? — Gratuláltak. — Az osztálytársak az is­kolában? — Volt, aki nem fogadta el a köszönésemet. — Három hónap után mi a véleménye a szakmájáról? — Az, hogy szép. Erre még a jövő században is szükség lesz. Vannak a műhelyben már félautomata gépek, de azok sincsenek meg ember nélkül. Hallgat annyi ideig, amíg az ember rágyújt egy cigaret­tára, aztán folytatja: — Szakmunkásként más­képpen látja mindenki a mű­helyt. Ilyenkor már nagyobb a felelősség. Többet várnak tőlünk. A mondatot így folytatja Szíjjártó Ferenc, a TRANSZ- VILL főtechnológusa: — Olyan legyen a folytatás is, mint amilyen kezdetet ígért a versenyben elért ki­váló helyezés. Kercza Imi*

Next

/
Thumbnails
Contents