Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara • 50 nute Somom!Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIIL évfolyam 142. szám. 1966. június 17., péntek Aszály Ausztráliában (2. o.) PARTÉPÍTŐK. (3. o.) Álmodtam egyszer egy szépet... (5. o.) Nem akadályozta a termelést (6. o.) / H** . V\ t „ IÍ4TL7EÍ • ) Magyar—német barátsági nagygyűlés Berlinben Áz új gazdasági mechanizmus sok lehetőséget ad A jövő a textiliparban is a műanyagé Az NDK-ban tartózkodó magyar küldöttség csütörtöki napja utazással kezdődött. A delegáció tagjai a Stolteraa szállodából a rostock-wame- miindet pályaudvarra hajtat­tak, és különvonaton vissza­utaztak Berlinbe. A különvonat délután fél kettőkor érkezett meg a ber­lini Ostbahnhofra. Itt Paul Verner, az NSZBP Politikai Bizottságának tagja, a nagy­berlini pártszervezet első tit­kára; dr. Kurt Wünsche mi­niszterelnök-helyettes és Ős- kar Fischer külügyminiszter­helyettes üdvözölte a vendé­geket. A küldöttség: ezután rög­tön a brandenburgi kapuhoz ment, és ott megtekintette az NDK Berlinen át húzódó ál­lamhatárvonalát. A branden­burgi kapu előtt Helmut Poppe vezérőrnagy, Berlin városparancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd a Walter Ulbrichts brandenburgi kapu egyik melléképületében rövid elő­adásban vázolta az NDK álla­mi határvonalánál kialakult helyzetet. A határ megtekin­tése után Kádár János a kül- döttség nevében méltató so­rokat írt a városparancsnok emlékkönyvébe. A magyar küldöttség ezután a brandenburgi kaputól alig néhány méternyire az Unter den Linden és az Otto Gro­tewohl utca sarkán immár csaknem teljesen felépült új magyar nagykövetségi épüle­tet tekintette meg. Itt Borsó- nyi Pál építészmérnök és né­met kollégái számoltak be Kádár Jánosnak az építkezés menetéről. A követségi laká­sok már most szeptemberben, a hivatali helyiségek pedig az év végén lesznek beköltöz­hető állapotban. Stadtpalastban, Berlin mint­egy 3000 embert befogadó színházában megrendezett nagygyűlésen találkozott az NDK fővárosának dolgozói­val. A nagygyűlés részvevői lelkes tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét, Kállai Gyula mi­niszterelnököt és a küldöttség többi tagját; Walter Ulb- richtot, az NSZW° - «- Bizottságának első titkárát, az NDK Államtanácsának el­nökét, továbbá az NDK szá­mos más vezető személyisé­gét. A himnuszok elhangzása után Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, a nagy-berlini városi pártbizottság első titkára mondott megnyitó szavakat, majd Walter Ulbricht és Kádár János tartott beszé­det. Sokat fejlődött a második ötéves tervben az ország pa­mutipara Termelése az 1938. évi 138 millió négyzetméterrel szemben tavaly meghaladta a 313 millió négyzetmétert A mennyiségi fejlesztés mellett egyre szükségszerűbbé válik a termékek minőségének javítá­sa. Ennek lehetőségeit vizs­gálja a Pamutfanó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárában teg­nap délután megnyílt három­napos nyersanyag-konferencia. Vida László, a Pamutfonó­ipari Vállalat termelési főosz­tályvezetője a pamut gazda­ságosabb felhasználásának le­hetőségeit vizsgálta előadásá­ban. A konferencia időszerűségé­ről így nyilatkozott Tóth Bé­la, a Könnyűipari Miniszté­rium Beruházási és Műszaki Fejlesztési Főosztályának ve­zetője, a Textilipari Tudomá­nyos Egyesület fonó- és nyers­anyag-szakosztályának elnöke: — Eddig a fonóipar vala­mennyi ága központi elosztás alapján kapta a nyersanyagot. A feldolgozás módját szab­vány határozta meg. A nyers­anyag minősége az utóbbi években nem mindig felelt meg a követelményeknek. így az üzemek az előírt minősé­gűnél általában jobb nyers­anyagot kaptak. Ritkán az is előfordult, hogy rosszabbat. A fonal árét viszont előre meg­állapították. Ha a vállalatok jobb anyagot használtak fel a szabványosnál, akkor a pa­mut értékénél olcsóbban kap­ták a nyersanyagot. Ennek a népgazdaság látta kárát, mert a jobb minőségű áruból ol­csóbb anyagot gyártottak. A gazdasági mechanizmus re­formja lehetővé teszi, hegy a pamutfonodák szabadabban gazdálkodjanak a nyersanyag­gal. Ez a vállalatok számára nagyobb jövedelmet, a nép­gazdaságnak pedig devizameg­takarítást jelent. Természete­sen a pamutipamak mindig alkalmazkodnia kell a keres­kedelemhez. A vállalati önállóság lehe­tővé teszi új anyagok felhasz­nálását is. A világ fejlett pa­mutiparral rendelkező orszá­gai a nyersanyag 28—30 szá­zalékát mesterséges úton ál­lítják elő. Nálunk a felhasz­nált nyersanyagnak csupán ti­zenöt százaléka a viszkóza Amíg világviszonylatban a mesterséges úton előállított anyagok 7—8 százaléka szin­tetikus, Magyarországon ez az arány csupán fél százalék. Pedig a műszálas szövetek fel- használásának lehetőségei sok­kal nagyobbak. A világ élen­járó textilipara évről évre újabb termékekkel jelentkezik a nemzetközi piacon, s a mű­szálas anyagokat mindig na­gyobb haszonnal tudják elad­ni. De szükség van a szinte­tikus úton előállított anya­gokra azért is, mert a textil­ipar termékei iránt sokkal gyorsabban nő az igény, sem­hogy azt természetes anya­gokkal ki lehetne elégíteni. A magyar textiliparban 1949-ben jelent meg a visz­kóza. 1956-ban már ez adta a nyersanyag 18 százalékát. Két évvel később az arány 15 százalékra csökkent. S itt tart ma is a textilipar. Az új gazdasági mechanizmus lehe­tőséget nyújt arra, hogy a vál­lalatok a népgazdaság igé­nyeinek figyelembevételével növeljék ezt az arányt, 5 mindenekelőtt korszerű, a nemzetközi versenyt álló anya­gokat gyártsanak. Csütörtökön délután a ma­gyar küldöttség a Friedrich­Nyugat-Németország Európa fő békebontója Walter Ulbricht beszéde elején örömmel nyugtázta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműkö­dése a legkülönbözőbb terü­leteken eredményesen fejlő­dik. A magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatásáról szólva kijelentette: E látoga­tás értékes hozzájárulás az NDK és a Magyar Népköz- társaság közötti kapcsolatok további sikeres fejlesztéséhez, s azt eredményezi majd, hogy az agresszív nyugatné­met imperializmus elleni kö­zös frontunk még szilárdabb lesz. — Elégtétteffilel állapíthat­juk meg, hogy együttműködé­sünk a szocialista interna­cionalizmus alapján mindkét fél számára gyümölcsözően fejlődött és elmélyült. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy sikerrel váltottuk valóra azo­kat a határozatokat, amelye­ket a két ország párt- és kormányküldöttsége az 1964-es budapesti találkozó alkalmá­val hozott. — Az akkori baráti látoga­tásra visszaemlékezve, Wal­ter Ulbricht méltatta a két ország gazdasági kapcsolatai­nak fejlődését. A Német De­mokratikus Köztársaság ma a Magyar Népköztársaság egyik legfontosabb kereske­delmi partnere, S ugyanez áll fordítva is. 1964-hez ké­pest a két ország áruforgal­ma 1970-ig 47 százalékkal növekszik. — A testvéri barátság szelleme jellemezte a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság vezető személyiségeivel foly­tatott tárgyalásainkat — mondotta Walter Ulbricht, majd megállapította, hogy valamennyi megvitatott kér­désben teljes egyetértésre ju­tattak. Tárgyalásaink — mondotta —, valamint a ba­ráti látogatás minden moz­zanata meggyőzően bizonyí­totta népeink szilárd barát­ságát a Szovjetunióval. Esz­mecseréinken nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi hely­zet megítélésében teljes mér­tékben osztjuk az SZKP XXIII. kongresszusának kö­vetkeztetéseit. Nvugat-Németországról szólva’ Walter Ulbricht kije­lentette: A nyugatnémet kor­mány revanspolitikája új meg új konfliktusokat okoz, és megakadályozza az európai államok és kormányaik ama fáradozását, hogy tartósan rendezzék Európa biztonsá­gának kérdéseit. Amíg a bonni kormány ragaszkodik ahhoz, hogy egyedül ő kép­viseld Németországot, nem lehet európai biztonságról beszélni. A szónok ezután utalt ar­ra, hogy Nyugat-Németország a világ háborús tűzfészkévé, Európa fő békebontójává vált. A Washingtonnal kötött politikai-katonai különszövet- ségre támaszkodva, a bonni kormány ezt a közös politi­kát egyetlen célnak rendeli alá: meg akarja kaparintani az atomfegyverek feletti ren­delkezés jogát, hogy ismét helyreállítsa a nyugatnémet imperializmus hatalmát az 1937-es határok között, kihar­colja az európai hegemóniát. Ezt készíti elő belpolitikailag és gazdaságpolitikailag egy­aránt. Walter Ulbricht ezután ki­jelentette: A magyar nép sa­ját tapasztalatából ismeri a német imperializmus bűnös arculatát. A Magyar Népköz- társaságnak a nyugatnémet imperializmus és militarizmus politikájával szembeni hatá­rozott magatartása, továbbá az a támogatás, amelyet a magyar nép nekünk nyújt a német kérdés békés megoldá­sáért vívott harcunkban, a német néppel való testvéri szolidaritás kifejezését jelenti, s ez jól szolgálja az európai népek béketörekvéseit is. Az NSZEP és az SPD esz­mecseréjét Walter Ulbricht a két német állam munkásosz­tálya, értelmisége és paraszt­sága beszélgetésének nevezte. Ez a nagy német beszélgetés megvalósul és kifejlődik, akár tetszik ez Nyugat-Németor­szág bizonyos konzervatív erőinek, akár nem — mondot­ta. Az SPD egyes vezetőinek az a kísérlete, hogy kiiktas­sák ebből a német beszélge­tésből az egyszerű párttago­kat, továbbá az alsóbb párt- szervezeteket, valamint a szo­ciáldemokratákkal rokonszen- vezőket, hosszútávon szintén bukásra van ítélve. Az SPD vezetőinek a dort- mundi pártkongresszuson ta­núsított magatartásáról szól­va Walter Ulbricht kijelen­tette: Az SPD vezetősége a dort- mundi pártkongresszuson el­hallgatta az igazságot. Az igazság ugyanis az, hogy csak az tekinthető a béke őszinte barátjának, aki egyértelműen állást foglal az amerikaiak barbár vietnami háborúja el­len, és félreérthetetlenül el­ítéli ennek az emberiség elle­ni bűntettnek politikai, erköl­csi és anyagi támogatását. Az igazság az, hogy Németor­szágnak csak békés, demilita- rizált, demokratikus államként van jövője, csak olyan or­szágként van jövője, amely­ben a fegyverkezés hiénáit, a hitlerista tábornokokat és ná­ci bírákat megfosztják a ha­talomtól. Az igazság az, hogy a németek és a két német ál­lam számára csak úgy lehet békét és biztonságot teremte­ni, ha a két kormány egyen­lő félként tárgyal egymással, s az összes európai államok megállapodást kötnek az eu­rópai biztonságról. — Ezekkel az igazságokkal kapcsolatban az SPD még nem foglalt állást — állapította meg Walter Ulbricht. Befejezésül Walter Ulbricht arra kérte a magyar küldött­ség tagjait: hazatérve tolmá­csolják a német nép testvéri üdvözletét, jókívánságait a Magyar Szocialista Munkás­párt tagjainak, az Elnöki Ta­nácsnak, a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak és az ország valamennyi dolgozójá­nak. Egyben új sikereket kí­vánt a magyar népnek a szo­cializmus teljes fölépítéséért és a béke biztosításáért ví­vott harcában. (Folytatás a 2. oldalon.) A KISZ-tagságra yaló fölkészítés a megye úttörőesapataiban Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt a KISZ A BVT új elnöksége A BVT genfi ülésének utol­só napján, csütörtökön a rész­vevők megválasztották a Bé­ke-világtanács elnökségét. Az új elnökségnek a korábbi 28 helyett 45 tagja van. Az euró­pai szocialista országok kö­zül a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK, Ázsiából Kína, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front békemozgalmának küldötte kapott helyet az elnökségben. A szavazás egyhangú volt, csak a Kínai Népköztársaság képviselője jelentette be, hogy a delegáció tartózkodik a sza­vazástól. (MTI) Cedenbal fogadta Fehér Lajost Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével Mon­góliában tartózkodó magyar pártküldöttséget fogadta Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Mongol Népköztársa­ság miniszterelnöke. (MTI) megyei végrehajtó bizottsága megvitatta a megyei úttörő- elnökség jelentését az ifjú­korra, a KISZ-tagságra való felkészítésről. A jelentés be­számol arról, hogy ez a ge­rince a csapatok gyermek­mozgalmi munkájának. A KISZ-taggá való nevelés­hez elengedhetetlen az úttö­rők és a KISZ-fiatalok szo­ros kapcsolata. A két szerve­zet együttműködésén kívül jelentős szerepük van a két korosztály közös munkaak­cióinak (parkosítás, rét- és legelőjavítás stb.), kulturális rendezvényeinek, kirándulá­sainak is. Szép példákkal ta­lálkozhatunk: több úttörő­csapat — pl. az igali, az osztopáni, a somogyszili — a KISZ-fiatalokkal együtt tel­jesítette a próbarendszerben előírt munkaórákat. Szó esett a jelentésben a csapatok munkájában segítő ifiveze­tőkről is, akik sokat tesznek azért, hogy a gyerekek köze­lebb kerüljenek a KISZ-hez. Szeretik őket a pajtások, bi­zalmasabbak hozzájuk, mint az idősebb nevelőkhöz. Az a tapasztalat, hogy nem kap­nak elegendő ifivezetőt a csapatok, főként a kisebb is­kolákban. Nélkülük nehéz eredményes úttörőmunkát vé­gezni. A jelentést megvitatva el­mondták a hozzászólók, hogy gyakran csalódás éri a paj­tásokat, miután az úttörő­mozgalomból átkerülnek a KISZ-be. Szikora Isti'án vá­rosi KISZ-titkár hangsúlyoz­ta: ennek az az oka, hogy a csapatoknál egy kissé idea- lizáltan mutatják be a gye­rekeknek a KTSZ-t. Reálisabb tájékoztatásra van szükség, bátran föl kell vetni a KISZ-szervezetek nehézsé­geit. Visnyei Zoltánne vá­rosi úttörőtitkár elmondta, hogy a pajtások véleménye tükrözi a testvér KISZ-szer­vezettel való kapcsolatok ta­pasztalatait. Jó lenne, ha az úttörőket nemcsak a klub- délutánokra hívnák meg, ha­nem az egyéb nevelő hatású rendezvényekre is, ahol megismerhetik az alapszerve- zetek tartalmi munkáját. Tóth János, a KISZ megyei bizottságának első titkára fölvetette, hogy a KISZ-tag- ságra való fölkészítést érez­ze feladatának az iskola egész nevelőtestülete. Az agrárgazdasági szakosztály ülése KISZ-delegáció Hanoiban A Vietnami Dolgozó Ifjúsá­gi Szövetség központi bizott­ságának meghívására csütör­tök délután Pataki Lászlónak, a KISZ központi bizottsága titkárának vezetésével magyar ifjúsági küldöttség érkezett Hanoiba. A háromtagú delegáció vitte a magyar fiatalok több mint tízmillió forintos ajándékát a vietnami fiataloknak. (MTI) Időszerű gazdaságpolitikai kérdések a mezőgazdaságban címmel ülést tartott tegnap délután Kaposváron, a Haza­fias Népfront klubtermében a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté­nek agrárgazdasági szakosztá­lya. Az ülésen megjelent György Károly, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület fő­titkára is. A mintegy nyolc­van részvevő előtt Sasi János, a megyei tanács vb-elnökhe­lyettese, az Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté­nek elnöke mondott megnyi­tót. A tanácskozás címadó té­májáról dr. Garamvölgyi Ká­roly pénzügyminiszter-helyet­tes tartott előadást. Az ezt követő vita után Bogó László­nak, a Tabi Járási Pártbizott­ság első titkárának, az agrár- gazdasági szakosztály elnö­kének zárszavával ért véget az ülés.

Next

/
Thumbnails
Contents