Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-17 / 115. szám
Kedd, 1966, május 11. 3 I SOMOGYI SfiPtAP Ami pluszként jelentkezik A kommunisták szerepe az államigazgatási munkában Az alap szervezeti párttitkú- rok járási értekezletén a felszólalók egyike alaposan mozgásba hozta az addig pihenő véleményeket: szavait követően pro és kontra újból és újból összecsaptak a nézetek; szenvedélyes szavak, higgadt okfejtések egyetlen téma körül sűrűsödtek: a kommunisták feladatai a tanácsapparátus munkájának javításában. Látszat és valóság Jó néhányon varrnak, akik nehezein találják meg a helyes és célravezető módszereket az államigazgatási munka és a pártszervezetek tevékenységének összekapcsolására — helyben. Azon nincs vita, hogy országos szinten hogyan érvényesül e területen is a pártirányítás. Annál több azon, hogy a községi, városi, járási tanácsoknál mi a kommunisták feladata, mivel törődjenek, mibe «szóljanak bele«, és így tovább. A látszat: törvények, rendeletek, felsőbb szervek utasításai határozzák meg a helyi államigazgatási feladatokat. A valóságban azonban mindezeken túl ezernyi más hatás is érvényesül, illetve kell hogy érvényesüljön. A község politika irányelveinek jó megalapozásától a szakosztályok, szakelőadók munkáján keresztül a lakosság panaszainak, beadványainak intézéséig az államigazgatási munka egyet- len részterülete sem nélkülözheti a kommunisták aktív segítségét, a pártszervezetek kollektív bölcsességét. Nem egy esetben, elsősorban a községi pártszervezeteknél tapasztalható, hogy olykor e tanács helyett intéznek ügyeket; elmerülnek apró-cseprő dcfigok részleteiben, s közben a lényeget, a munka politikai részét elhanyagolják. Megtörtént, hogy a párttitfcár szaladgált anyag, építőipari kapacitás bizosítása után, hogy a művelődési házhoz tervezett bővítés mielőbb meglegyen. Ez és ehhez hasonló lenne a kommunisták dolga? Semmi esetre sem. A lényegre rátapintva Az áilaimigazgatásban dolgozó kommunisták munkastílusa az utóbbi években sokat fejlődött, csakúgy, mint a pártszervezetek e területre kiterjedő tevékenysége. Sok helyen jól átgondolt munkaterv alapján időről időre megtárgyalják a szakigazgatási területek munkáját s döntő súllyal az ott dolgozó kommunisták tevékenységét. A törvényeknek, rendeleteknek érvényt kell szerezni, de hogyan? A panaszokat gyorsan és jói kell elintézni, de mik ennek a föiKözöljük kedves vevőinkkel, hogy a PIÉRT kaposvári lerakata 1966. május 23— június 3-a között leltároz Ez idő alatt az árukiadás szünetel. (3810) tételei? Segíthetnek-e ebben a kommunisták? Igen sokat! A szakmai képzettség növelése, az emberek ügyének alapos, megértő, türelmes és tapintatos intézése mind olyan kérdés, amelyekre elsősorban a kommunistáknak kell felfigyelniük. Az áll-migazgatísi munka szocialista humanitástól átitatott légkörének megteremtése nagyszerű és nehéz feladat. A ridegség, a lélekte- Ienség általánosságban idegen a mi közigazgatásunktól, de itt-ott mégis meglelhető. Az ügyintézés bonyolultsága, az aktatologatás, a döntések lassúsága ugyancsak olyan probléma, amelyre ki kell hogy terjedjen a kommunisták figyelme. Az említett értekezlet egyik felszólalója ezt úgy fogalmazta meg: «Esete válogatja, hogy mi kerül előtérbe: a mit vagy a hogyan. Az kell hogy meghatározza: hol tapintható ki leginkább a lényeg, hol a leghatásosabb az észrevételezés.- Ez utóbbi kifejezésnél érdemes megállni: az intézkedés nem a kommunistáik dolga. Hogy mivel lehet csökkenteni a papírmunkát, azt határozzák meg a szakigazgatási szervek. Annak észrevételezése azonban, hogy — például — a végrehajtó bizottság vezetői igen keveset járnak a lakosság között, mert idejük nagy részét az értekezletek és az akták foglalják le, már a kommunisták feladata. Az önállóságra nevelve A kommunisták, a pártszervezetek dolga az is; hogy alaposan tanulmányozzák, ösz- szevessék az államigazgatási munka elveit és gyakorlatát, az országosan meghatározott feladatok helyi valóra váltását, a tanicsap parátusban meghonosodott munkamódszereket. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságának apparátusa nem egy helyen önülótlan, a legkisebb ügyben is a vb- titkámak, az elnökhelyettesnek vagy magának az elnöknek kell döntenie. Az előadók, a csoport- és osztályvezetők nem is igénylik az önállóságot, sőt örömmel áthárítják az azzal járó felelősséget Az ilyen hibás munkastílus feltárása, az önállóságra nevetés, az egyszemélyi felelősség fokozása megint csak a kommunisták dolga, itt ismét olyan pluszt —• mégpedig nélkülözhetetlen pluszt — jelent munkájuk, amit senki m's, csakis ők adhatnak meg őszinte szó, baráti-elvtársi bírálat, ösztökélő kéznyújtás formájában. Az önállóságnál is, akárcsak az említett többi esetben, lényegében mindig azonos a központi feladat: az eszmei-politikai nevelő munka. Nem az apparátus helyett kell a kommunistáknak tevékenykedniük, nem nekik kell meghatározniuk, hogyan csökkentsék a késedelmes adófizetéseket, miképp szervezzék meg az építkezéseket stb. Az ő feladatuk — egyénenként és pártszervezeti összefogottságban egyaránt — a légkör formálása, az államigazgatási munka eszmei tisztaságának, határozottságának biztosítása, a munkastílus korszerűsítése, finomítása, annak elérése, hogy az állampolgárok bizalma, hite a közigazgatási szervek, s azok dolgozói iránt tovább növekedjék. Somogybán nincs kiárusítás Hétfőn a rádió Reggeli krónikájában híradás hangzott el arról, hogy több budapesti RÖLTEX-üzletben készietren- deaést hajtottak végre, és kiárusítás kezdődött Ezzel kapcsolatban több olvasónk érdeklődött, vajon Somogybán is lesz-e készletrendezési akció a ruházati üzletekből. A rádió híradása nyomán sokan kértek felvilágosítást az illetékes vállalatoktól, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztályától is. A közvélemény tájékoztatására a következő információt kaptuk a megyei tanács kereskedelmi osztályától. — Az 1966. évi rendelkezések lehetővé tették a kiskereskedelmi vállalatoknak, hogy kockázati plapot létesítsenek, s év közben fölöslegessé váló készleteiket ennek az alapnak a terhére kedvezményes áron kiárusítsák. A fővárosi RÖL- TEX-üzletek első ízben használják fel ezt a lehetőséget, s kockázati alapjuk terhére leértékeltek néhány kevésbé fogyó árucikket. Ha a Somogy megyei állami, illetve földmü- vesszövetkezeti üzletekben is keletkezik fölösleges készlet, az illető vállalat vezetői dórk- tenek a leértékelésről. Mindez tehát azt jelenti, hogy a rádióban elhangzott híradás kizárólag a budapesti RÖL- TEX-boltok egy részére vemat- kozik. Univerzális emberek Együtt — egymásért Itt a rózsaliget jelenti a tavaszt A durva vasdarabokhoz meg a kopott pályakocsikhoz nem illik a rózsa. Akii: azonban a műhelyben ezeket a kocsikat javítják, szeretik a szépet. Féltő gonddal vigyázzák a virágokat Még nem fordult elő, hogy valaki egy szálat is leszakított volna A virágok itt nyílnak ki, itt is hervadnak el. A pályakocsik viszont Sárbogárdiéi Nagykanizsáig, Siófoktól Fécsdg elviszik a munkások keze nyomát. mWtmm Góczián József Sugár István Lakatosok, kovácsok, hegesztők és bognárok dolgoznak a MÁV 18-as számú barcsi pályamesteri szakaszának javítóműhelyében. Igaz, Góczián József, a brigád vezetője hangsúlyozza, hegy mindannyian univerzális emberek. Ezt mindjárt példákkal támasztja alá. Borsós Gyula hegesztőszakmát tanult, de ért a lakatosmunkához is. Szonai Jánosnak lakatos a mestersége, de azt beszélik róla, hogy még az órákat is megjavítja. Lehet, hogy ez túlzás, azt azonban már számtalanszor bebizonyította, hogy kitűnően esztergál. Mégsem ez a legjellemzőbb a brigádra, hanem az összefogás, az összetartozás. Nehéz a munkájuk, innen mégsem ment el senki. Pedig a fizetés sem a legnagyobb. Amikor öt forint húsz fillér órabért kerestek, akkor is szívesen dolgozott mindenki. — Az a szerencsénk, hogy ilyen kollektíva verődött ösz- sze — mondja Takács László szakaszkezelő pályamester. — Néha úgy megterheli az igazgatóság a brigádot, hogy meg kellene szökni, ha nem volnának ilyen lelkiismeretesek az emberek. Ennek a műhelynek már tekintélye van. Sokszor kapunk olyan munkát, amit más műhelyek is meg tudnának csinálni, mégis Barcsra küldik. A mi- tisztérium is számon tart bennünket. — Minek köszönhető a jó munka? — Fegyelmezettek az emberek. Jó kollektíva volt itt tizenöt évvel ezelőtt is. És ez öröklődik, mert ahogy feltöltődik a műhely, a nyugdíjasok után mindig a fiatalok veszik át az idősebbektől a módszereket. Ha munkaszeretetben nem sokat változott is a brigád, az emberek egymáshoz való viszonya mégis sokat javult az utóbbi években: jobban megismerték társaikat, s jobb lett a közösségi szellem. Ez főként olyankor mutatkozik meg, amikor a szokottnál több a munka. A búsztagú brigád 1962 óta minden évben elnyerte a szocialista címet. — Ügy kezdtük el a brigádmozgalmat, mint a gyerek a járást — mondja Góczián József. — Amikor megválasztottuk az első csoport- vezetőt, azt hittük, minden rendben lesz. Egy év múlva azonban rájöttünk, hogy még nagyon sok a tennivalónk. Most már könnyebb összefogni a brigádot, mint korábban. Mindenki ismeri a másik munkáját. Sokat segítenek egymásnak. Gyakran másoknak is. Ha sok vagon fut be az állomásFelkészültek a nyári autósforgalomra a szerviznél, a mentüknél Közlekedésrendészeti hatóságainkat erősen foglalkoztatja a várhatóan nagy járműforgalom * az azzal kapcsolatos baleseti veszély növekedése. Ezért minden olyan szervezetet mozgósítottak, amelyek tevékenysége összefügg az országúti forgalommal. Mit mond az Autóklub a várható autós idegenforgalomról? — Eddigi levelezéseink azt mutatják, hogy országútjainkat eddig soha nem tapasztalt számban használják majd a személyszállító jármüvek. A szegedi ünnepi játékoktól kezdve Nagyvázsonyig, Bugaciéi Hortobágyig, a Balatontól a Velencei-tóig mindenhova nagy számban várunk hazai és külföldi autósturistákat. Ismét munkába állítjuk a «Sárga angyalokénak becézett autómentő kocsijainkat, amelyek tavaly több mint 1600 esetben nyújtottak országúti segítséget. Annyira beváltak ezek a kis szerelőkocsdk, hogy — ha sikerül — a meglévő 16 kocsihoz még legalább ugyanennyit kívánunk beszerezni. A klubtagoknak természetesen — mint tavaly — továbbra is díjtalan a segély- nyújtás. Mit mond az Országos Autószerviz Vállalat Igazgatója? — Május 15-től szeptember 15-ig a vállalat budapesti központjában és vidéki telephelyein nyújtott és éjszakai szervizszolgálatot vezetünk be. Budapesten a Révész utcai, a Dévai utcai, a Bicskei úti, az Ecseri úti és a Petne- ház utcai telepen reggel 6—7 órától kezdve este 22 óráig fogadják a személyautókat ki- sebb-nagyobb javítás és szerviz céljából. Készenléti szolgálatot vezetünk be az Autószerviz székesfehérvári, siófoki, nagykanizsai. gyöngyösi, tatabányai, veszprémi és tihanyi telepén is. Ezeken a helyeken is általánosan reggel 7-től este 8 óráig, egyes helyeken készenléti szolgálatban várják a hazai és külföldi autós turistákat. Szegeden, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen, Pécsen, Győrben és Miskolcon az állami autójavítók tarta-l nak készenléti szolgálatot a fent jelzett időben. Dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat helyettes főigazgatója a következőket mondotta: — Megfigyeléseink szerint a Dunántúlon nagyobb a várható forgalom, mint az ország többi részén. Különösen igénybe vett a Balaton északi és déli partrésze, illetve a bécsi 1. számú országos főútvonal. A balesetek szempontjából legnehezebb hónapok a július és az augusztus. A Mentőszolgálat modern hírközlő berendezések beállításával és az egyes mentőállomások megerősítésével fokozza készenlétét. A legnagyobb forgalmú útvonalak mentén elhelyezkedő mentőállomások adó-vevő rádióval tartják egymással a kapcsolatot. Így adott esetekben egyik mentő- állomás a másakat gyorsan kisegítheti, s ez a betegek és sérültek elhelyezését könnyebbé ém biztonságosabbá teszi. Zs. L. Czifrák István na, akikor rakodnak, máskor talpfát cserélnek a pályamunkásokkal együtt, vágánycsere soha nincs nélkülük. Borsós Gyula azt mondja: — Itt mindenki segíteni akar a másiknak a munkád ban is, az egyéni gondok enyhítésében is. Nincs senki, aki kihúzná magát a közös feladatokból. Pedig már sokszor volt nehéz munkánk. Borsós Gyula Takács László Mindenki nem érthet itt sem mindenhez. Meg a fiatalokat is be kell vezetni a mi munkánkba. Mert tanulták például a szakrajzot az iskolában, de gyakran kapunk kézhez olyan tervet, amin nem tudnak eligazodni. Ilyenkor nincs más hátra, mint odaáll mellé a brigád valamelyik tagja, és tanítja. Én vállaltam, hogy átadom a tapasztalatokat Czifrák Pistának. — Milyen ez a segítség? A fiatal, csupa olaj ember példával válaszol: — Géplakatos vagyok, de szeretnék esztergálni is. Munkaidő után itt marad velem a brigádból valaki, és segít. Amikor először beléptem ebbe a műhelybe, azt mondták: ha nem félek a munkától, akkor senkivel sem lesz nézeteltérésem. És igazuk lett Ennek a brigádnak neve van a vasúton. Talán azért nem kívánkozik ed többé, aki egyszer idejött — Mi fogja össze az embereket? Sugár István ezt mondja:: — Nem tudom. Huszonnégy éve vagyok itt — Magát mi tartotta itt? — Nem szeretek vándorolni. A szakmai továbbképzés szempontjából talán nem rossz az, ha több helyen megfordul az ember, de ilyen társaságot nem mindenütt lehet találni. Ez az összetartozás és ösa- szetartás a brigád erőssége. . Kercza Imre i gazdaságok, fmsz-eh, ktsz-ek, li TŰZVÉDELMI CÉLRA 200 literes gurítóabroncsos vashordóval víztárolót készíttethetnek. Állami gazdaságoknak és állami vállalatoknak 203,40 Ft. fmsz-eknek és ktsz- eknek 231,10 Ft. A megrendeléseket kérjük: Göngyölegfelújító Vállalat, Budapest Xin., Váci út 69. Telefon 200-021. (5532)