Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-14 / 113. szám

SOMOGYI NEPLAP 2 Szombat, 1966. május 14. Erő a békéért Miután a NATO formájában a nyugati imperialisták létre­hoztak egy agresszív katonai szervezetet, s ezzel a hideg­háborús légkört még baljósla- túbbá tették, parancsoló szük­ségességként jelentkezett az a követelmény, hogy az európai szocialista országok — élükön a Szovjetunióval, — tömörít- sék védelmi erejüket. Tizen­egy évvel ezelőtt? így jött lét­re a Varsói Szerződéi A Varsói Szerződés . nagy erőt képviselő szövetség a há­borús uszítók megfékezésére,, a békés egymás mellett élés politikájának biztosítására — a népek egyenlőségének, test­vériségének és szabadságának plattformján. A Varsói Szer­ződés tagállamainak politi­kája, amint ez ismeretes, bé­kepolitika, és az erő összpon­tosítása sohasem az erő fí- togtatását jelentette. A Varsói Szerződés államai mindenkor késznek mutat­koztak és mutatkoznak arra, hogy a békevédelemnek ezt a formáját megszüntetik, ha egyidejűleg megszűnnek a szembenálló és vítatfmtatl a rtuj agresszív katonai szövetségek Nagy erő ez. Békeerő. Nem csoda, hogy megalakulásának évfordulóján á béke és biz­tonság minden híve tisztelet­tel emlékezi!* meg róla. Brezsnyev Romániában A szovjet fővárosban hiva­talosan bejelentették, hogy Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának meghívására május 10-e ' és 13-a között nem hivatalos lá­togatáson Romániában tartóz­kodott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A felek baráti megbeszélé­seket folytattak, s kicserél­ték nézeteiket a Szovjetunió és Románia Szocialista Köz­társaság, az SZKP és az RKP együttműködésének további fejlesztéséről, valamint a fe­leket kölcsönösen érdeklő más kérdésekről. Május 13-án Ceausescu va­csorát adott Brezsnyev tisz­teletére. A vacsora meleg ba­ráti légkörben zajlott le. (MTI) Hovotny és Ulbricht találkozása Antonín Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke csütörtökön találkozott Walter Ulbrichttal, a Német Szocialista Egységpárt első titkárával, az NDK Állam- k tanácsának elnökével, aki évi rendes szabadságát tölti Csehszlovákiában. A két államférfi szívélyes hangú be­szélgetőt folytatott a mindkét felet érdeklő kérdésekről. (MTI) Községtanácsi választások Angliában Konzervatív előretörés Csütörtökön országszerte városi és községtanácsi vá­lasztásokat tartottak Angliá­ban. Az ellenzéki konzerva­tív párt, amely vereséggel került ki a márciusi általá­nos választásokból, most eh­hez viszonyítva jelentősen előretört. A munkáspárt elvesztette 18 nagyváros — közöttük Bir­mingham, Cardiff és Ply­mouth — tanácsának ellenőr­zését. A péntek reggel köz­zétett — még nem végleges — eredmények szerint a konzervatívok 288 helyet nyertek és 27-et veszítettek. A Munkáspárt 62 széket nyert és 237-et elvesztett, míg a liberálisok 41 nyere­séggel és 89 veszteséggel zár­ták a mérleget A községtanácsi választáso­kat 323 angliai és walesi szavazókörzetben rendezték meg. (MTI) Kegyelmet követelnek az OAS-banditáknak A francia szenátus 220 sza­vazattal 41 ellenében elvetet­te a kormány amnesztiaitör- vény-javaslatát, amelyet a nemzetgyűlés nemrégiben a kormánypárti és a kommunis­elfogadott. A szenátusban is csak a De Gaulle-isták és az FKP szenátorai szavaztak a javaslat mellett, a többi sze­nátor valamennyi OAS-elítélt szabadon bocsátását kívánta. A Saigon környéki hadihelyzetről Saigonba éjszakánként be­hallatszik az ágyúdörgés, az emeletes házak ablakából időről időre a torkolattüzeket is látni lehet. Hajnalonként tompa, mély dübörgés veri fel a várost éjszakai álmá­ból: hatalmas B—52-es bam» bázók »dolgoznak-« a Viet Kong által elfoglalt 20—30 kilométeres sugaiti kör fe­lett Partizángyűrű a főváros körül Ha az ember északig irány­ban hagyja el a fővárost, mindössze négy kilométert kell megténnie a Binh Lon- hídig, amely a Saigon fo­lyón ível át. :,A- híd túlsó vé­gén már a Viet Kong által ellenőrzött terület kezdődik: ide belépni halálos veszedel­met jelent. Nappal gépkocsin Saigontól északra Thu Dau Motig lehet közlekedni. A sötétség beálltával ez lehe­tetlenné válik. Az út éjszaka a Viet Kongó. Nem tanácsos a közlekedés ezen az útvo­nalon a kora reggeli órák­ban sem: éjszakánként újra és újra aknásítják. Saigontól északkeletre te­rül el a biztonsági övezet Ez nem nagy terület. Bien Hoáig jó autóút vezet. Ezen az úton igen nagy a polgári és katonai gépkocsiforgalom. Bien Hoa a fővárost védő erőd. Hatalmas légitámasz­pontja van. Az erődben ne­héztüzérség állomásozik, amely 30 km-ről sakkban tartja a városba bevezető Robert Guillain, a Monde tudósítója Saigonból keltezett táviratábah beszámol az Egye­sült Államok vietnami ag­resszió járók Jóllehet Guillain nem a dél-vietnami hazafiak híve, zpégis kénytelen beis­merni, hogy a támadók csa­patai nagy veszteségeket szen­vednek, s hogy a felsza­badító hadsereg katonái bát­rak, találékonyak, határo­zottak, és az egész nép támo­gatását élvezik. útvonalakat Itt székel a Mekong folyó deltája és a központi tartományok között elterülő hármas számú kato­nai körzet törzskara. Három vietnami hadosztály és há­rom jelentős amerikai kato­nai alakulat sorsa függ Bien Hoától. A fővárostól délkeletre a Saigon folyó szeli át a biz­tonsági övezetet amelynek növényzetét teljesen elpusztí­tották mérgező vegyszerekkel. Csak nem amerikai származá­sú polgári személyek kockáz­tatják meg a közlekedést ezen az úton egészen a Saint Jacques fokig. Saigontól délnyugatra My Thóig az úton csak nappal lehet közlekedni, mert a jobbra és balra elterülő tér­ségeket a Viet Kong ellenőr­zi. A Viet Kong alakulatai Saigon egyik külvárosától alig öt kűométemyire nem­rég támadást intéztek a kor­mánycsapatok ellen, amire az amerikaiak a térség bombá­zásával válaszoltak. Saigontól nyugatra terül el a cukornád völgye, ahol egé­szen a kambodzsai határig a Viet Kong az úr. Dúc Hoa városát, amely a Viet Kongó, gyakran támad­ják az amerikaiak és a kor­mánycsapatok, de — ered­ménytelenül. Az amerikaiak harci módszerei A fővárostól északnyugatra fekvő térségben folynak a legkegyetlenebb harcok. A harcok középpontjában a Saigon—cuchi útvonal és an­nak Tay-Ninhig vezető sza­kasza fekszik. Itt, Saigon tő- szomszédságában folytatják az amerikaiak már több mint egy fél esztendeje az emberiség legszennyesebb há­borújának ütközeteit. A meg-mcgújulá,. harcok a következőképpen festenek: húsz-húsz páncélos csapat- szállító gépkocsi indul el az út két oldalán. Nyolc nehéz harckocsi biztosít. A' táma­dás megindítását tüzérségi és légi bombázás előzi meg. Helikopterekről gépfegyver- tűzzel árasztják el a bozótot. A keskeny frontszakaszon hatalmas tűzerő összpontosul, és mindez a bambusznáddal benőtt és kiszáradt rizsme­zőkre zúdul, ahol egyetlen ellenséges katonát sem látni. Ezután a csapatok megállnak az elért pontokon, és meg­kezdődik a térség átfésülése. Az eredmény nulla. A csapa­tok továbbmennek előre, leg­följebb száz métert. A 25. amerikai gyalogdan- dár működik itt Feladata: Chu-Chi térségének átfésülé­se. A területnek csupán kis töredékét — a nagy kiterje­désű ellenséges térség pará­nyi szigetecskéjét tartja kéz­ben. Ezt a szigetet igyekszik bővíteni. A helyzetből ítélve a dandárparancsnokság leg­főbb gondja, hogy a napi je­lentések minél kevesebb veszteségeket tartalmazzanak. A dandárban, amelyet a Hawaii szigetekről hoztak át, nincsenek önkéntesek, sem hivatásos katonák, mint a tengerészgyalogosoknál. Itt csak fiatal újoncok vannak. A dandár Dél-Vietnamban tulajdonképpen még át sem esett a tűzkeresztségen. Per­sze csak azért, mert az el­lenség nem is törekszik erre. Ennek ellenére a dandárnak igen sok halottja és sebe­ta képviselők szavazataival Louis Namy, az FKP szónoka hangsúlyozta, az általános amnesztia ideje még nem ér­kezett el, az OAS-bűncselek- ményekért elsősorban1 felelős tábornokok megkegyelmezésé- ről nem lehet szó. Az amnesztiatörvény, amely 84 vezető, illetve gyilkossá­gért elítélt OAS-bandita kivé­telével eltörli az algériai ese­ményekkel kapcsolatos bün­tetéseket, most újra a nem­zetgyűlés elé kerül. Nem két­séges, hogy a nemzetgyűlés törvényerőre emeli a javasla­tot. (MTI) sültje volt eddig. Az ember- veszteséget elsősorban a Viet Kong által a dzsungel ösvényein ügyesen elrejtett csapdák, aknák, gránátok okozzák. Az amerikai kato­nák harci szellemére azon­ban a legnagyobb hatást a Viet Kong mesterlövészei gyakorolják, akiket sohasem lehet megtalálni, és mégis tele van velük a dzsungel. A szabadságharcosok titkos fegyvere: az alagútrendszer Kenyatta lánya képvisejőjelölt Kenya köztársasági elnökié­nek legidősebb lánya, Mar­garet Kenyatta elhatározta, hogy fellép képviselőjelölt­ként Nairobi keleti válasz­tási kerületében. Ennek" a kerületnek a képviselője J. D. Kali volt. Ha Margaret Kenyatta befut, ő lesz az el­ső női képviselő a kenyai parlamentben. (MTI) Választási láz Dominikában Amerikaiakat vertek meg A dominikai választások közeledtével (június 1.) foko­zódik a feszültség a politikai csoportok az elnökjelöltek táborai között. Mint az UPI jelentéséből kitűnik, a fő problémát az amerikai megszálló csapatok jelenléte okozza. Az ameri­kai hadsereg ejtőernyősei megakadályozták az alkot­mányhű csapatok felkelésé­nek győzelmét, és a polgár- háború óta megszállva tart­ják az országot. Az amerikai ejtőernyősök ellen egyébként olyan nagy a gyűlölet, hogy a felbőszült tömeg csütörtökön Santo Do­mingo belvárosában megtá­madott és megvert két ame­rikai katonát, s azok csak nagy üggyel-bajjal tudtak el­menekülni. (MTI) De ez még nem minden. A Viet Kong előszeretettel hasz­nálja a különböző alagút­rendszereket, azok szánta, kiterjedése szokatlanul nagy ebben a háborúban. A Viet Kong titkos fegyvere az alag­út, amelyet az Egyesült Ál­lamok légierejével helyez szembe. Ilyen föld alatti fo­lyosók megépítése kétségte­lenül több éves munka volt Kiterjedésük több száz kilo­méter. Mélységük időnként eléri a 15 métert, és nagy­részt több szintűek. Igen sok a föld alatti átkelőhely. A B—52-esek az alagútrend­szernek csupán jelentéktelen részét tudjálk tönkretenni. Ezeket az alakutakat ki kell szimatolni, csak ködbombák­kal lehet a benne levőket ártalmatlanná tenni, s eset­leg föl lehet robbantani. Az alagutaknak azonban nincs végük. Ezzel magyarázható, hogy a Viet Kong embereit ritkán lehet foglyul ejteni az alagutakban. Rendszerint nyomtalanul eltűnnek. Mon­dogatják is az amerikai ka­tonák: »Olyanok ezek az alagutak, mint a New York-i metro-«. A Viet Kong nem bocsát­kozik nagyobb harcokba. Ezt a harcmodort már néhány hónapja folytatja. Vannak ugyanis veszteségei, de ki­tartóan állandóan sarkában van és nyugtalanítja az el­lenséget. Valamennyi ameri­kai alakulat kóstolót kap ezekből. Az első gyáloghad- o&ztálynak, amely Bien Hoa és Lay Ke között állomáso­zik, még nem volt egyetlen ütközete sem a Viet Kon gr gal. Az ausztráliai csapatok­kal megerősített 173. had­osztálynak úgyszintén. A Saigontól északnyugatra húzódó ültetvényeknél kez­dődik a Viet Kong D-öveze- te. A múlt év novemberében a kormánycsapatok egyik ezrede vetette meg itt a lá­bát, miután kezdeti eredmé­nyeket ért el. Később elvesz­tette az érintkezést az el­lenséggel. A partizánok egész éjszaka készültek az ezred megtámadására. Hajnalban már reguláris Viet Kong- csapatok is voltak itt. Ezek ugyanis az ellenség megérke­zésének hírére 25 km-es eről­tetett meneteléssel egyetlen éjszaka a helyszínre érkez­tek. A Viet Kong váratlan támadásra lendült, és a szó szoros értelmében megsem­misítette az ellenséget: kö­rülbelül 600 saigoni katona maradt a harctéren. Pontosan ezt a harcmodort akarja a Viet Kong ráerő­szakolni az amerikaiakra. Az amerikai pamcsnokság pedig igyekszik kitérni ez élöl. Ahová még senki sem merte betenni a lábát Az amerikaiak azt mondják, hogy a Saigon környéki Viet Kong-állásokat fokozatosan megsemmisítik. Szerintük ez­zel kell kezdeni a »békél­tető akciót« a betolakodók támaszpontjait fenyegető tér­ségekben. De mi a helyzet a valóságban? Saigontól északra fokozódott és dél felé terjed a 13. számú or­szágút mentén a Viet Kong- beszivárgás. A D-övezet, amely ott kezdődik, 30 kilo­méternyire van a fővárostól. Az övezethez tartozik egy ültetvényes terület, ahova még senki sem próbált be­hatolni, hogy megtámadja ezt a térséget. Itt a koráb­biakhoz hasonlóan, teljesen utakon a Viet Kong gépko­csijai. A Viet Kong-erősité- sek itt meglehetősen jelenté­kenyek. Vajon hány esztendő kell ahhoz, hogy a jelenlegi ütemben folytassák ezt a súlyos, kegyetlen háborút? Vajon a jövőben az amerikai alakulatok nem találják-e szembe magukat még szívó- sabb és még erősebb ellen­séggel? És ha most, amikor a Viet Kong kitér a na­gyobb ütközetek elől, az amerikaiknak mégis súlyos emberveszteségeik vannak, mi lesz akkor, amikor a Viet Kong alkalmasnak találja majd az időpontot, hogy minden erejét az amerikai A bonni kormány támogatja a revansista nagygyűlést Von Hase államtitkár pén­teki sajtóértekezletén beje­lentette, hogy a bonni kor­mányt Gradl miniszter kép­viseli azon a tömeggyűlésen, amelyet az »elűzöttek szövete sége« nevű revansista csúcs­szervezet rendez ma délután Bonnban. A gyűlés közép­pontjában — mint már előre bejelentették — az a követe­lés áll, hogy vissza kell állí­tani az 1937. évi német hatá­rokat. Arra a kérdésre, vajon a kormány helyesli-e ennek a gyűlésnek a megtartását, az államtitkár azt válaszolta, a nyilatkozatokból kitűnik, hogy a kormány megértéssel viseltetik az áttelepültek hely­zete és törekvései iránt. (MTI) A nyugatnémet szakszervezetek jelentős állásfoglalásai biztonságosan közlekednek az csapatokra zúdítsa? Jelentős győzelmet arattak a demokratikus erők a nyu­gatnémet szakszervezeti szö­vetség (DGB) nyugat-berlini kongresszusán: pénteken dél­ben a kongresszus 251:182 arányban, 4 tartózkodás mel­lett elfogadta a vasas szak­szervezet arra irányuló ja­vaslatát, hogy a DGB továbbra is sze­güljön szembe a nyugat­német kormánynak a szükségállapot-törvények parlameti megszavaztatá- sára irányuló terveivel. Figyelemre méltó, hogy a DGB-kongresszus a szükség­állapot-törvények támogatá­sának elvetésén kívül is né­hány haladó szellemű hatá­rozatot hozott. Így például kimondotta, hogy az újfa­siszta NPD párthoz való tar­tozás összegyeztetheteitlen a szakszervezeti tagsággal. Ezenkívül elfogadta a közal­kalmazottak szakszervezeté­nek azt a határozati javasla­tát, hogy a DGB-nek föl kell ven­nie a kapcsolatokat a szocialista országok szak- szervezeteivel. A nyugatnémet szakszerve­zeti szövetség kongresszus csütörtök esti ülésén határo­zatot fogadtak el, amelyben üdvözlik a német mun­kásosztály két legnagyobb pártja — az NSZEP és az SPD — között meg­indult párbeszédet. A vietnami háborúról elfoga­dott határozatban a kongresz- szus kiállt mindén olyan po­litikai és diplomáoiai lehető­ség felhasználása mellett, amelyek elősegítenék a viet­nami háború megszüntetését. A kongresszuson továbbá határozatot fogadtak el a bé­keharc támogatásáról. (MTI) A román kormányküldött­ség, amely Vietnamból haza­térőben Pekingben időzött, péntek reggel elutazott a kí­nai fővárosból. Az Atlanti Szövetség kül­ügyminiszteri értekezlete, amelynek június 6-án kellett volna összeülnie Brüsszelben, csak június 7-én kezdi meg tanácskozását. Előző nap ugyanis a tizennégyek külön ülést tartanak Franciaország kizárásával. Antoine Gizenga volt kon­gói miniszterhelyettes szená­torrá választását jóváhagyta a kongói szenátus. Gizengát az egykori Kivilvilu tarto­mány képviseletében válasz­tották szenátorrá annak ide­jén. A nevadai atomkísérleti te­lepen végrehajtották az 1966- os év 18. amerikai kis ható­erejű föld alatti atomrobban­tását. Az algériai hatóságok to­vábbra is börtönben tartják azt a tíz politikai foglyot, akiket az algíri vádtanács két héttel ezelőtt hozott dön­tése értelmében szabadlábra kellett volna helyezni. Fog­ságuk meghosszabbítását az igazságügy-miniszter rendelte el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents