Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-11 / 110. szám
Újítók tanácskozása iparban az összes megtakarítás 79,5 százalékát az építőipar, 14,1 százalékát a közlekedés adta. A mezőgazdaságra 4, a kereskedelemre pedig 0,3 százalék jut. A legelhanyagoltabb az újítómozgalom a mezőgazdaságban. Ennek egyik oka, hogy itt a legkevesebb a képzett szakember, és leggyengébb a propaganda. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági bizottsága aktívák bevonásával harminc vállalatnál, intézmegvalósítani. Ennek okát abban látják, hogy a gazdaság főhatósága országos jelentőségű problémák megoldását adta ki újítási feladatként. A legtöbb vállalatnál azonban az egyes problémák megoldására fölkérik a kiváló újítókat és a szocialista brigádokat. Így csinálják ezst többek között a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál, a Világítástechnikai Vállalatnál és a TRANSZ- VILL-nál. A beszámoló után élénk A somogyi szakszervezeti napok keretében tegnap a Latinka Sándor Megyei Művelődési Ház , színháztermében ankétot tartottak a megye újítói részére. Nagy Lajos, a megyei tanács ipari osztályának főmérnöke, az újítási klub vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy nagy feladat vár az újítókra a Tegyünk többet Somogyértl-mozgal ómban. Központi feladattá vált a műszaki fejlesztés. Ez a tudomány és technika legújabb vívmányainak alkalmazását jelenti. A programot minél kisebb anyagi ráfordítással akarják a megyében megvalósítani — mondotta. Ezért kell nagy figyelmet fordítani az emberek tudásában, tapasztalataiban rejlő lehetőségek kiaknázására. Az utóbbi években egyenletesen, de lassú ütemben fejlődött az Újítómozgalom Somogybán. 1963-ban a 2111 újítási javaslatból 386-ot vezettek be. a múlt évben pedig a benyújtott 2163-ból 944-et. A javaslatokból eredő megtakarítás 1963-ban 7 200 000 forint volt, tavaly pedig meghaladta a tízmillió forintot A megtakarításból meglehetősen egyenetlenül részesülnek megyénkben az egyes népgazdasági ágaik — állapította meg az előadó. Az ménynél vizsgálta meg az újítómozgalom helyzetét. Általános megállapítás, hogy az újítók munkája hullámzó. Legjobbnak a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárát, az AKÖV-öt és a Memyei Gépjavító Állomást találták. A Dél-somogyi Állami Erdőgazdaságnál például a múlt évben egyetlen újítási feladatot sem sikerült vita alakult ki az újítómozgalom időszerű kérdései körül. A tanácskozással egy időben a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában újítási kiállítás nyílt. A tablók és az eredeti mintadarabok több mint kétszáz elfogadott és bevezetett újítást mutatnak be. K. I Végrehajtották a halálos ítéletet a hatvanpnsztai gyilkoson Czeglédi Sándor alcsút-hatvan- pusztai lakos a múlt év októberében szomszédjának 13 éves kislányát közösülési szándékkal kicsalta a közeli erdőbe. A kislányt tiltakozása miatt megfojtotta, majd a holttestet egy rókalyukban rejtette el. Czeglédi más 10 év körüli kislányokkal szemben is követett el erőszakos cselekményeket» A Fejér megyei bíróság aljas indokból elkövetett emberölés, megrontás, szemérem elleni erőszak és többrendbeli erőszakos nemi közösülés bűntette miatti Czeglédi Sándort halálbüntetéssel! sújtotta. Az ítéletet a Legfelsőbb' Bíróság helybenhagyta. A kegyelmi kérelmet az Elnöki Tanács elutasította. A halálbüntetést kedden végrehajtották* Mezőgazdasági tanulók kulturális seregszemléje Május végén a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Házban rendezik meg a mezőgazdasági szakmunkásiképző iskolák első országos kulturális seregszemléjét. A bemutatón az ország különböző vidékeiről 15 iskola művészeti csoportjai vesznek, rész*. Íl 0 Érzem a gépet fi A kavics- és földhegyek között kanyargó iparvágány végén fáradt vagonok locsol kodnak a kotrógép emelője alatt. Egy emelés = két köbméter vizes kavics. A tó partján álló élettelen óriás hol a vízbe ereszti, hol a kocsik fölé emeli haitalmas markolóját. — Pontosan kilenc mozdulat — mutatja Berdár György a kezelőfülkében, a karokat jobbra-balra forgatva. Kilenc mozdulat, amíg két köbméter kavics a tó fenekéről a kocsiba jut. — Kezesibárány ez a gép, csak érteni kell hozzá. Négy éve dolgozom rajta, ismerem minden rezdülését Közelről szinte félelmetesnek látszik ez a száztíz tonnás vasalkotmány. Belsejében hatalmas kerekek feszülnek egymáshoz. — A gép is erőlködik — mondja a kotrómester. — Éjszaka, vagy ha nagy köd van, a fülemmel dolgozom. Leieresztem a vízbe a markolót és hallgatom a motort. Ahogy lassan összezárulnak a markoló pofái, a motor magas, síró hangja fokozatosan elmélyül. Ilyenkor lehet emelni. Elmondhatom, hogy érzem a gépet. Tudom, mikor dolgozik könnyen, mikor erőlködik. Berdár György 1958-tól dolgozik az ÉM Kavicsbánya Vállalat 1. sz. gyékényesi bányájában, ahol mint fűtő kezdte egy gőzkotrón. Csak később került át erre a gépre. Egyszer a váltótársával megtörtént hogy áramszünet miatt nem tudta hátrahozni a gépet az omladozó, töredező partról. Már nagyon megfogyatkozott a föld a hatalmas súlyú kotró alatt, végül is sikerült megakadályozni, hogy a vízbe csússzon. — Azóta óvatosabb vagyok, igaz, a többiek szerint nem óvatos, hanem gyáva. Pedig csak szeretek biztonságosan dolgozni. Ahogy közeledik a dél, egyre forróbb a levegő a gépen, a kotrómester megtörli izzadt homlokát, szemére húzza a sapkát. — A múlt hónapban nagyon sokat dolgoztunk. Ilyenkor, amikor jó az idő, alacsony a vízállás, könnyen megy a munka. Élni kell ezzel a lehetőséggel. — Nem gépiesednek el ezek a mozdulatok ennyi idő után? — Nem, még éjszaka sem. Egy ilyen gépóriásnál nagyon sok mindenre kell vigyázni. Ügyelni kell a talajra, ahol áll az ember, a vagonokra és arra, hogy elkerüljük a baleseteket. A gépnek egyik legkisebb része a markoló, de ha ez beleesne egy vasúti kocsiba, igen nagy kárt okozna. Nem mindegy az sem, hogy egy-egy merítésnél félig vagy tele lesz-e a markoló. A megüresedett szerelvénynyel már visszafelé igyekszik a kis Diesel-mozdony. A kotrómester a nap felé hunyorít, felbúg a motor, és kezdődik a rakodás. Csorog a víz a markoló álián, ahogy hull alá a kocsikba a csillogó kavics. — A fiam minden szabad idejét itt tölti a bányában — mondja búcsúzóul Berdár György. — Alig készíti el a leckéjét, már itt van nálam. ö is kotrómester szeretne lenni. Nagy József Tizenkét brigád versenyez a szocialista címért a Vas- és Fémipari Vállalatnál Három buszmegállót építenek társadalmi munkában A Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalátnál a korábbi években sikertelen volt a munkaverseny. 1964-ben például botrányba fulladt a vetélkedés. A vállalat versenyre hívta ki a tanácsi üzemeket. A vállalat vezetői a kihívásnak nem tulajdonítottak jelentőséget, elhanyagolták a munkaverseny értékelését. Az idén rangot adnak a munkavemsenynék. Már az év elején gondosan meghatározták a célt. Csökkentik az igazolatlan órákat, a lakatosüzem hulladékának felhasználásával 100 000 forint többletnyereségre tesznek szert, terven felül gyártják az MGF szárftódobokat, a városnak három buszmegállót építenek társadalmi munkában. Értékelő bizottságokat alakítottak. Ezekben a műszaki, gárda, a párt-, a szakszervezet, a KISZ egy-egy képviselője, valamint a termelési tanácskozáson választott két-két munkás dolgozik. Minden üzemrésznek van egy-egy bizottsága. Ezek jelentése alapján a csúcsbizottság ítéli oda júniusban az első helyezettnek a háromezer, a' második helyezettnek az ezerötsziáz forintot, s dönti el, kik kapják meg a külföldi útra félretett 12 000 falán tat Eddig soha nem tapasztalt lendülettel indult meg a vetélkedés. Már tizenkét brigád küzd a szocialista címért. A vállalat vezetői felkarolják a javaslatokat és a kezdeményezéseket Megvizsgálják, hogy megvaranak-e a verseny föltételei. Ezek hiánya miatt két kollektívának nem engedték meg, hogy bekapcsolódjon a versenybe. Az üzem azt a politikai célt tűzte ki, hogy a brigádok zöme szerezze meg a szocialista címet az idén a IX. kangresz- szus tiszteletére. Nemrég párttaggyűlésen foglalkoztak a versennyel. Megállapították, hogy helyes volt az értékelő bizottságok megalakítása. Hangsúlyozták azonban, hogv egy kicsit gyorsabban, rugalmasabban kell dolgozniuk. A munkások kérik a gyorsabb értékelést. A vállalat vezetői ütemesebb munkára ösztönzik a tapasztalatlan bizottságokat. •>JÖ« HIVATALNOK Az éles nyelvű Hitchcock Alfred Hitchcock amerikai filmrendező nemcsak szellemes »rémfilmjeiről", de rendkívül éles nyelvéről is közismert. Legutóbb egyik női sztárja arra kérte, hogy új filmjében az operatőr lehetőleg mindig a legelőnyösebb oldaláról fényképezze. Hitchcock hűvösen végigmérte az elkényeztetett sztárt, azután megjegyezte: »Drágám, ez szinte kizárt dolog. A legelőnyösebb oldaladon ugyanis általában ülni szoktál.« * * * Egy külföldi lapban jelent meg az alábbi apró- hirdetés: »Lakást keresek, akkorát, hogy feleségem, ne érezzen kísértést a szülői házba való visszatéréshez, de ne legyen akkora, hogy anyósomnak eszér be jusson hozzánk költözni.,X / Einsteinről mesélik Albert Einstein, a világhírű tudós szórakozottságáról is közismert volt. A róla elterjedt anekdoták szerint az idős professzor egyszer elejtette szemüvegét a villamoson. A mellette álló kislány azonnal lehajolt, & visszaadta neki. — Köszönöm, kedvesem — hálálkodott a tudós. — Nagyon rendes kislány vagy. Hogy hívnak? — Klára Einsteinnek, papa! — válaszolta a leányka. *• * * Szórakozottságának tudható be az is, hogy örökké hanyagul öltözködött. Midőn New Yorkba érkezett, meg is- rótta egy ismerőse. — Professzor ür — mondta —, feltétlen új felöltőt kell vásárolnia. Ez oly kopott, hogy sehogy se illik önhöz. — Ugyan, mire volna az jó — így a tudós —, hiszen itt, New Yorkban úgyse ismer senki. Aztán eltelt néhány év, s midőn újra összetalálkoztak, Einsteinen még mindig az ócska felöltő díszelgett. Ismerőse újfent figyelmeztette kabátjára, erre a tudós így védekezett: — Mondja, mi értelme volna új kabátot vennem? Hiszen úgyis mindenki ismer ... * * * Einstein nem szerette az újságírókat, miért sokszor zaklatták dilettáns kérde- zősködéssel. Egy kíváncsi riporter azt is megkérdezte tőle, hord-e magánál jegyzetfüzetet, hogy rögtön felírhassa, ha valami nagyszerű gondolata támr.d. A professzor hosszasan el nézegette á riporter vaskos jegyzetfüzetét, maid így válaszolt: — Nem, barátom, nincs semmiféle jegyzetfüzetem. Tudja, az embernek oly ritkán támad igazán nagyszerű gondolata, ho-gy azt könnven észbe tudja tartani. na i Rohanok golfozni, mielőtt az ügyfelek megérkezte fa’Eufqpa* karikatúrája! Somogy' Néplap Az MSZMP Somop' megveí Bizottsága és a Somogv megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. a. 2. Telefon 15-1G- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár* Latinka Sándor utca ft.
