Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

Vasárnap, 1906. május 8. 2 SOMOGYI SÉPIAP Nagy internacionalista hőstett A hitlerista Németország legyőzésének 21. évfordulójára A SZOVJET HADSEREG 1944 tavaszán és nyarán átlépte a román és a lengyel határt, hogy továbbüldöz­ze, teljesen szétzúzza és kapitulációra kényszerítse az sllemséget. A szovjet csapatok szigorú utasítást kaptak a Leg­felsőbb Parancsnokságtól, hogy ne avatkozzanak a fel­szabadított államok belügyeibe, bízzák a népekre, hogy maguk döntsenek sorsukról. S a szovjet hadsereg szen­tül megtartotta a Szovjetunió lenini külpolitikájának e fontos elvét, amikor felszabadította Románia, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia népeit. Ausztriát és Észak-Norvégiát. A szovjet fegyve­res erők balkáni fényes győzelmeinek s az albán és a görög néphadsereg csapásainak hatására a megszállók kénytelenek voltak kitakarodni ezekből az országokból. A Szovjetunió magát a német népet is felszabadította a fasiszta uralom alól. Németország keleti részében megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. A szovjet fegyveres erők Kelet-Ázsiában szétzúzták a Kvantung-hadsereget. s ez döntő szerepet játszott az imperialista Japán teljes szétzúzásában. A Szovjetunió ezzel biztosította veszélyeztetett távol-keleti határait, s egyúttal nagy segítséget nyújtott a japán megszállók el­len harcoló kelet- és délkelet-ázsiai országoknak. Mand­zsúria és Észak-Korea szovjet felszabadítása rendkívül nagy befolyást gyakorolt a kínai forradalom győzelmére és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalaku­lására. A Szovjetunió távol-keleti győzelme a forradal­mi mozgalom új hullámát indította el Vietnamban, Bur­mában, Malájföldön, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. Az európai országok felszabadításában a szovjet had­sereg fő erői vettek részt. Az 1944 nyarán a szovjet— német arcvonalon működő 12 front közül 7 vett részt a felszabadító misszióban. A felszabadító harcokban a szovjet hadsereg szét­zúzta a német fasiszta csapatok fő erőit. Lengyelország­ban hetvennél több, Romániában és Bulgáriában 34, Magyarországon és Jugoszláviában 50, a prágai hadmű- •zietben pedig mintegy 60 hitlerista hadosztályt vert szét. A FASISZTA MEGSZÁLLÓK szétzúzásának fontos tényezője volt a szovjet hadsereg harci együttműködése az európai országok ellenállási mozgalmával. Az európai országokban nőttön-nött a felszabadító mozgalom a II. világháború folyamán. Legjobban 1944- ben lendült fel. amikor a szovjet hadsereg már eltörte a hitlerista hadigépezet gerincét, befejezte a szovjet föld felszabadítását, s áthelyezte a hadműveleteket Kö- zép-Európa területére. Számos európai ország harcoló demokratikus erői a kommunista és munkáspártok ve­zetésével nagy segítséget nyújtottak a Szovjetuniónak a fasiszta Németország ellen viselt háborúban. A demok­ratikus erők hosszú ideig jelentős számú ellenséges had­osztályt kötöttek le, minden módon támogatták a szov­jet csapatok előrenyomulását országaik területén, sza­botálták a megszállók intézkedéseit, s tömeges kártevést hajtottak végre az ellenség hátában. Kiváltképpen nagy lendületet vett a nemzeti felszabadító mozgalom Ju­goszláviában, Franciaországban, Olaszországban, Cseh­szlovákiában. Lengyelországban Bulgáriában, Belgium­ban, Albániában és Görögországban. A szovjet nép internacionalista kötelességét telje­sítve nagy segítséget nyújtott a német fasiszta megszál­lók ellen felszabadulásukért harcoló népeknek. Sok szovjet partizánalakulat hazája határain túl lépett ak­cióba. Így például 1944 tavaszán Lengyelországban tíznél több szovjet partizánalakulat és -osztag harcolt. Jellem­ző, hogy a lengyel és a szovjet partizánok szorosan együttműködve, sőt olykor közös parancsnokság alatt vívták a legtöbb csatát a német fasiszta megszállók el­len. A szlovákiai felkelés segítségére tíz szovjet parti­zánalakulat és -osztag érkezett. A SZOVJET NÉP és az európai népek közös anti­fasiszta harcának új, magasabb formája volt, amikor a szovjet hadsereg közös hadműveleteket hajtott végre a szóban forgó országok fiatal katonai alakulataival. A lengyel, csehszlovák, román, bolgár és jugoszláv csa­patok a szovjet csapatokkal vállvetve vívták győzelmes harcukat. A Szovjetunió nagy segítséget nyújtott a német fa­siszta hódítók ellen harcoló baráti hadseregek katonai alakulatainak fölfegyverzéséhez is. Például a lengyel néphadsereg 700 000 puskát és géppisztolyt. 3500 löve- get, 1000 harckocsit, 1200 repülőgépet, több mint 15 000 állványos golyószórót, továbbá több mint 1800 gépko­csit kapott. A Szovjetunióban megalakult lengyel kato­nai alakulatokat, az első csehszlovák hadtestet, a ro­mán Todor Vladimirescu-hadosztályt és az ugyancsak szovjet területen megalakult egyes jugoszláv alakulato­kat és egységeket szovjet fegyverekkel, egyenruhával és fölszereléssel látták el. Ezeknél az alakulatoknál szov­jet instruktorok és tanácsadók működtek. A szovjet fegyveres erők harci együttműködése a szocializmus útjára lépett országok hadseregével, ami az emberiség közös ellensége, a német fasizmus ellen vívott csatákban született meg, a népek internaciona­lista testvériségének egyik legragyogóbb megnyilvánu­lása volt, s a proletár internacionalizmus eszméinek fé­nyes győzelmét jelentette. Erről sohasem szabad megfeledkeznünk. Az élmúlt háború tanulságai ma is komoly figyelmeztetésül szol­gálnak azok számára, akik újra háborús lázba estek, és revánsra vágynak. A Varsói Szerződéshez tartozó orszá­gok hadseregeinek harci együttműködése a béke és a haladás erős pajzsa, amely biztosan fedezi a szocialista tábort minden imperialista merénylettel szemben. A SZOVJET FEGYVERES ERŐK a szocialista tábor más országainak hadseregeivel együttműködve éberen őrzik a népek biztonságát. Vlagyimir Maculenko ezredes, a történettudományok doktora Eredményes negyedév után a gyékényes! kavicsbányában 1968-ra iíj, nagy teljesítményű gépeket állítanak munkába A gyékényes! kavicsbánya első negyedévi tervét túltelje­sítette: az előírt 50 000 köb­méter bányakavics helyett 91 000 köbmétert szállított le. Csupán áprilisban 57 000 köb­méter kavicsot termeltek ki. A bánya dolgozói a máso­dik negyedév végére 20—25 000 köbméterrel szeretnék túltelje­síteni tervüket. Előre akarják biztosítani azt a kavicsmeny- nyiséget, amellyel a harmadik­negyedik negyedévben szállítá­si nehézségek miatt várhatóan elmaradnak. A bánya vezetője elmondta, hogy a jelentős túlteljesítés ellenére sem tudják kielégíte­ni a megrendelők igényeit. A kavicstermelés fokozása vé­gett tovább fejlesztik a bánya gépparkját. Most készül egy nagy teljesítményű osztályo­zó, terve, és mire a gépet át­adják, átépítik az iparvágányt is. Az átállás 19S8-ra várható. Ekkor üzembe helyeznek majd egy úszó-kotrót is, amely a jelenlegi gépekkel szemben nemcsak hat, hanem ha szük­ségles, 30 méter mélységből is felhozza a kavicsot a régi bányák helyén levő tavakból. Bátrabban és határozottabban küzdjünk a formalizmus ellen N em magam válogattam ízekre a tanácskozás ezernyi témáját, fon­tossága sorrendet sem állapí­tottam meg közöttük. A be­szélgetés minden mozzanata a pártélet, a gazdasági és a tár­sadalmi fejlődés javítására, gyorsításéra irányuló törekvést tükrözte. Mégis egy hasonlat­tal jellemezhetek leginkább: olyan volt ez a beszélgetés, mintha — nagyon ésszerűen — különböző szitákon engedték volna át a gondolatok arany- rögöcskéit. S végül csak egyet­lenegy maradt benne, a leg­időszerűbb, és legfontosabb a fontosak között. Erről az egy­ről kell hát beszámolnom, Nagyatádon beszélgettek a járási párt-vb tagjai, a párt­apparátus vezető munkatársai. A megyei vezetést Németh Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Nagy Lajos vb-tag és Biczó Péter osztály­vezető képviselte. Részletes tá­jékoztatás és beszámoló hang­zott él, s aztán sok kérdés, még több felelet. Mi volt az egyetlen, a legfontosabb a fontosak között? Nem én fo­galmazom, Németh elvtárs mondta így: a pártmunkát jobban az élethez kell igazí­tani ... Bátorítás és ösztönzés volt e tanácskozás minden szava. Bátorítás a jól bevált módsze­rek elismerése, fejlesztése mellett ahhoz, hogy szabadul­Kongresszusi napló Akiit MUNKAIDŐ UTÁN IS A hatalmas szerelőcsarnok­ban háromszor ütközik a fal­ba a hang, mire elül .Az if­júsági brigádnak csupán egy sarok jutott ebben a csar­nokban. Fekete bádoglemezzel kerítették él ezt a sarkot a barcsi lakatosáru-üzembcm Hat fiatal dolgozik itt: Fülöp Károly brigádvezető, Gőbolos Ferenc KISZ-tíitkár, Benedek János, Dombi György, Bicsár István és Mester László. Ök készítik a százhúsz tonnás ál­talános gyűrűket, a betonsilók­hoz a pneumatikus íves elzáró­kait Az általános gyűrűből száznegyvennégyet kell elké­szíteniük ebben az évben, az elzárókból tíz újat csinálnak a többit pedig átalakítják. — Mi azt vállaltuk a kong­resszus tiszteletére, hogy min­den munkadarabot hibátlanul adunk át Megtartjuk a határ­időket. Ha szorít a cipő, bent maradunk munkaidő után is, de meg kell lennie a vállalás­nak. Első negyedévi tervüket ti­zenöt nappal korábban teljesí­tették. Akkor csak általános gyűrűiket készítettek. Nem maradtak tétlenek a hátrale­vő fél hónapban sem: más munkát vállaltak, hogy hozzá­segítsék az üzemet a negyed­évi terv teljesítéséhez. — A betonsilók legbonyolul­tabb része az elzárószerkezet. Ezt ránk bízták az üzem ve­zetői. Azért van ez így, mert a mi brigádunk már több munkafolyamatot végzett, de ezt csináltuk a legtöbbet. Biz­tos, hogy nem lesz baj a ha­táridők megtartásával. Ha kell, akár három műszakot is dol­gozunk egyfolytában. K. L junk meg a kölöncöktől, hogy tanuljuk meg elválasztani a lényegest a lényegtelentől, mert élő, eleven politikai mun­kát csak úgy végezhetnek kommunistáink, a párt függet­lenített vezetői, ha nem ska­tulyázzák be magukat, s nem aprózzák szét erejüket. A követelményt valóban az élet szülte. Példák tucatjait sorakoztathat­nánk, de volt a nagyatádi komimiuinisiták tarsolyában is jó néhány észrevétel, amely iga­zolta: az élet által túlhaladott, módszereken sürgősen változ­tatni kell. Milyen aggályok hangzottak el, miben látta a járási veze­tő testület a munka megjavítá­sának akadályait? Volt szó arról, hogy a járási bizottságok szervezeti fölépítésben a me­gyeit követik, de egy munka­társnak a megyéről több is ad toladiatot, s ezt nem bírják, minden területen nem lehetnek teljes értékű és legtájékozot- tabb emberek. Panaszolták, hogy hiányzik az instruktort hálózat, hogy a társadalmi ak­tívák amúgy is elfoglaltak. Hogy a járás több pártszerve­zetében, állami és gazdasági szinten nagyfokú önállótlanság tapasztalható. A kényes kér­désekben sok helyen a párt­bizottságtól várnak állásfogla­lást, s ez egyúttal a felelősség átruházását is jelenti. És mondhatnánk tovább. Hogy sok az értekezlet, a bizottság vezetőinek ez teljesen leköti az idejét és energiáját; hogy mindem szerv a legapróbb ügyekben is a pártbizottságtól vár tanácsot, segítséget, intéz­kedést. S a sok fölösleges, nem a politikai munka körébe tar­tozó feladat elvonja elvtársain­kat a legfontosabbaktól: a poli­tizálástól, az elmélyült tartal­mi munkától. — Ésszerűségre és realitás­ra nevel a párt; apró, prózai, de élő és eleven munkára kell törekednünk — mondta Né­meth elvtárs. S ahogy reagált az elhangzott kételyekre, ahogy a megyei végrehajtó bizottság elhatározásáról, kialakult ál­láspontjáról beszélt, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy hol kell javítani módszereinken. M indenekelőtt időt kell teremtenünk a politi­kai munkához, s első­sorban a pártszervezeteknek kell többet segíteni. Talán szo­katlan a megfogalmazás a múltbeli gyakorlathoz viszo­nyítva, mert mégis így hang­zott és naigyon reálisan: Amíg nimx minden rendben a ter­melőszövetkezet pártszerveze­tében, addig ne futkossunk állami és gazdasági ügyekben. Növeljük bátrabban más szer­vek önállóságát. A mondat mögött mély és igaz tartatom van. A pírt szervezeti élete, tagjainak felkészültsége, poli­tikai aktivitása — igen, ez a követelmény. És az, hogy a pártbizottság — hivatásához méltóan — növelje befolyását, irányító és ellenőrző szerepét, hatékonyabban politizáljon. Ne a járási tanács, a törmeg­guk posztján felelős embereik helyett mindenre vállalkozó, mindent végrehajtó és min­denben állást foglaló appará­tus szerepét töltse be. Érzik és tudják ezt pártbizottsá­gaink, naponta tapasztalják, hogy az életnek szinte minden terhe az ő vállukat nyomja, csak éppen nem elég bátrak ahhoz, hogy szakítsanak min­den fölöslegessel. Németh elvtárs válaszolt az aggályokra, és nemcsak a lét­számban látta a hiba forrását Azt mondta: Az élethez kell közelebb hozni a járási párt- bizottságok, a pártszervezetek munkáját. Ne akarjunk min­dennel foglalkozni, ne terhel­jük túl magunkat az utóbbi időben elburjánzott értekezle­tekkel. Ne hagyjuk rángatni magunkat, csak oda menjenek el pártmunkásaink, ahol köz­vetlenül kell a párt szavát hallatni. A helytelen szemlé­letből ugyanis helytelen gya­korlat alakult ki az utóbbi időben. Ma már szinte sehol sem akarnak dönteni, intéz­kedni úgy, hogy — képletesen — ne a pártbizottság pecsétjé­vel szentesítsék azt. Mi ez, ha nem menekülés a felelősség elől? Az enged 'kénység, más feladatainak vállalása kényel­mességre, önállótlanságra ve­zetett a különböző szerveknél. Pártmunkásaink szüntessék meg ezt a gyakorlatot, éljenek az emberek között, készülje­nek föl, és tegyék élőbbé, gaz­dagabbá a politikai munkát. Németh elvtárs egyértel­műen hangsúlyozta ezen a beszélgetésen: Pártszerveze­teink ezután mindenütt job­ban képviseljék a párt politi­káját, és üzenjenek hadat poli­tikai munkájukban a forma­lizmusnak. a látszatmunkának, az erők értelmetlen szétforgá- csalásának. Egyértelműbb ki­állást vár a párt. nagyobb po­litikai bátorságot, erőtelesebb törekvést a politikai művelt­ség növelésére, a politikai munka hatékonyságára. S ez az útmutatás — a beszélgetés közben nyilvánvalóvá vált — tem^teny talajra hullt. em szándékoztam el­hallgatni a nagyatádi járás pártmunkásai­nak eredményeit, kezdeménye­ző késztóvét, a végrehajtó bi­zottság koncepciózus fejleszté­si törekvéseit. Azrt a figyelmez­tetést sem, hogy Nagyatád mellett az eddigieknél jóval többet törődjenek az egész já­rás mezőgazdasági kultúrájá­nak fejlesztésével. A megyei vb — Németh elvtárs szavaival élve — ismeri és jónak érté­keli munkájukat. Erről is sok szó, részletes elemzés hangzott el a nagyatádi beszélgetésen. Mégis úgy érzem: a tanács­kozás legfőbb témája a párt­vezetés, a politikai munka megjavítása, a falusi párt- szervezetekhez való fordulás volt, s az a követelmény, hogy bátran irtsuk ki a pártmunka gyakorlatából a fejlődést gátló hibákat. Ezek a gondolatok megyénk valamennyi kommu­nistáját és vezető testületét bátorítják, és önálló cselek­vésre késztetik... szervezetek, a tsz-ek es a ma­J. R. Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az EM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kő­műveseket pedig a siófoki és környéki munkahe­lyekre vesz fel. Különélési pótlékot fizetünk Kaposvár területén családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakásbejclentéssel rende kéznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosit nk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jele itkezés: Kaposvár. Május L utca 57. és Siófok, Fő u. 200. (87755)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents