Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

Szombat, 1966. május 1 3 SOMOGYI NÉPLAP Az embereket kerestem Blokktégláik, dugig megtöl­tött szárítószínek, dohogó kis mozdonyok, téglát okádó prés __Ezek ötlenek az ide­g iem szemébe az alacsony dom­bokkal övezett, rossz hírű tüs­kevári téglagyárban. Szeretem a korszerű technikát, az új gé­peket, berendezéseket, szere­tem nézni a frissen kazalozott téglát. Tüskeváron a minap nem sokat törődtem a tár­gyakkal. Az embereket keres­tem ... Sziráczki Györggyel és bri­gádjának tagjaival akartam beszélni. Balogh I. Sándorné- val, Adorján Jánosnéval, Ba­logh II. Sándornéval, Fazekas Erzsivel, akik a perzselő na­pon, a mezítelen vállakai ége­tő kemencében dolgoznak. Meg is találtam őket. Elnéztem a csupa ín brigád- vezetőt, Sziráczki Györgyöt, és megpróbáltam rekonstruál­ni az ennél a kemencénél nemrégen lejátszódott jelene­tek Sziráczki a fal mellett állt. A bor nagy loccsanások­kal szaladt le a torkán a fe­je tetejére fordított üvegből. A gyárvezető, Major János rá­szólt A brigádvezető ingerül­tein visszavágott: — Mit tö­rődsz te ezzel? — Hát majd kapsz egy fe­gyelmit az ivásért — így a gyárvezető. — Na, nehogy aztán úgy le­gyen — vágott vissza Szirácz­ki Ügy lett. A brigádvezető fe­m Egy kis terefere a »nagyszáj vezető és a kazalozóbrigád a munkafegyelem megsérté­séért. Fölmérte a helyzetet, pontosan rögzítette, mi a mű­vezetők feladata. Ki miért fe­lelős, kitől mit várnak. Rá­jött, hogy nem babrálhat ez apró ügyekkel, nem dolgozhat a beosztottak helyett Neki irányítania kell, összefognia ezt a sokféle emberből álló közösséget. De előbb még történt vala­mi. Erről Major így vallott: — összehívtam a törzsgárda tagjait Közöltem velük, hogy elmegyek a gyárból. Az én idegeim nem bírják azt, ama itt van. Nem akarok tönkre­menni. A ta­pasztalt sok téglaport nyelt veterán mun­kások azt mondták: »Nem mész el! Itt kell ma­radnod. Majd mi segítünk.«, Major Já­nosnak erőt adtak ezek a szavak, kezdett bízni az embe­rekben. Az ő szemükkel próbálta nézni a dolgokat. Mint mondta, igyekezett át­formálni őket. Hát így kezdő­dött el a küz­delem. És most vár­ják az első ne­gyedévi mun­ka versenyben elért első he­lyezésért járó gyelmit kapott az italozásért, anyagi és erkölcsi elismerést Sziráczki György ka motorja. brigádvezető. Kemény harc dúlt akkoriban a munkások egy része és a gyárvezető között. Major Já­nos a fegyelemért küzdött, a munkások egy része a boros- kan csőért. El kellett dőlnie: borral öblítik-e le a port a kiszáradt torkokról vagy szó­davízzel ; lesz-e rend ebben a gyárban, vagy továbbra is minden a feje tetején áll. A szódavíznél maradtak. Egy egész ládával láttam ott az egyik téglarakás mellett. Az egyik ember odaszaladt hozzá, kikapott egy üveget Feltartotta nyitott száját, s megnyomta a femkart. A kris­tálytiszta szénsavas víz egy ré­sze végigcsurgott izzadt arcán. Azért sikerült megszilárdí­tania a fegyelmet a gyárveze­tőnek, mert határozott és kö­vetkezetes volt. Major Jánost tavaly augusz­tusban a vállalat központjából helyezték ki a tüskevári tég­lagyárba. Tizennégy fegyelmit osztott ki néhány hónap alatt Égetési tervüket 102,9 száza­lékra teljesítették. A tervezett 656 000 nyers téglával szem­ben 685 000 darabot gyártot­ták az év első három hónap­jában. Áprilisban az elő­irányzott 1 344 000 téglával szemben 1 375 000 darabot ké­szítettek. Elnéztem Major Jánost, az egykori diszpécsert. Vajon gondol-e még az összecsapá­sok nehéz perceire? Vajon görbén néznek-e egymásra Sziráczki val? Megfogta a kabátomat: — Nézze csak — mutatott egy tizenhat év körüli téglás- fiúra. — A szülei teljesen el­hanyagolták. Szédelgett az éhségtől. A brigád úgy hatá­rozott, rendszeresen vesz a fiúnak élelmet. Azt mondták, minden reggel szalonnát és kenyeret kap a gyerek Nem. fiúk, ezt nem szabad — mond­tam. — A kiéhezett gyereknek megárthat a nehéz, zsíros étel. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára föl vesz 16 — 35 éves korig női átképzős tanulókat. Vidékiek részére munkásszállást és napi három­szori étkezést térítés ellenében biztosítunk. A fölvételhez tanácsi igazolás is szükséges. akkal«. Major János gyár- aéhány tagja. Tejjei kezdjük, jő? Aztán ha megerősödött, jöhet a szalon­na. A meztelen hátú kölyök úgy sürgött-forgott, mint aki ott­hon érzi magát... Az asszonyok szóítenabbak voltak, mint a férfiak. Pedig azt tartják, nagyobb a szá­juk, miöt a férfinépnek. A minap nem volt meleg víz a fürdőben. Egy munkás- nő odaállt a gyárvezető elé, és azt mondta: — Jöjjön, fü- rödjön meg a hideg vízben. — Major egy kicsit megb arsód­zott. Azóta mindig van meleg víz a műszak végén. A gyárvezető elmondta, hogy néha úgy beolvasnak neki, hogy szinte beleszédül. Meg­állt, amikor ezt mondta, kis­vártatva hozzátette: — Ezeket az asszonyokat nagyon szeretem. Mindig megmondják nekem az igazat. Hazafelé robogtunk, amikor megkérdeztem a vállalat igaz­gató j ától: — Mi a véleménye a tüske­vári téglagyárról? — Kezd rendbe jönni. Né­hány hónappal ezelőtt azit hittük, Major elvtársat le kell váltani. Szegedi Nándor Az SZKP XXIII. kongresszusának anyagából A párt helyzetiről, munkájáról ROPPANT NAGY történel­mi felelősséget visel a Szov­jetunió Kommunista Pártja a szovjet nép előtt, s tevé­kenységének nemzetközi je­lentőségét is ismeri, felfogja barát és ellenség egyaránt. Ennek a harcedzett lenini forradalmi hadseregnek a helyzetéről, munkájáról, mód­szereiről, törekvéseiről az SZKP Központi Bizottsága a kongresszuson számot adott. A referátumnak a pártról szóló fejezetéből adunk most lapunkban ismertetést. Az SZKP-nek jelenleg 12 471 Q00 tagja és tagjelöltje van. Taglétszáona a XXII. kongresszus óta 2 755 000 fő­vel gyarapodott. Társadalmi helyzet szerint a többséget — 54 százalékot — együttesen a munkások és a kolhozpa­rasztok alkotják a pártban, s a szociális összetételt ille­tően a munkásosztály foglal­ja el a vezető helyet. Tovább nőtt a párttagság képzettsége. Az SZKP minden második tagjának középfokú, be nem. fejezett felsőfokú vagy főis­kolai végzettsége van. A párt vezető szerepe érvénye­sítésének. munkája hatékony­ságának szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a pártban a különböző » zedékek — idősebbek, közép­korúak és fiatalok — egy­mással teljes összhangban, szervezeti egységben dolgoz­nak a kommunizmus építé­sén. A szovjet társadalom vezető, irányító erejének so­rai az utóbbi években to­vább szilárdultak. A mun­kásosztály, a dolgozók élen­járó képviselőinek szervezeti összefogásával, tömörítésé ei az SZKP méltóan tölti be történelmi hivatását: maga­biztosan vezeti a szovjet né­pet a kommunizmus építésé­nek útján, irányítja és szer­vezi a szocialista társadalom életét. Beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága a kongresz- szusnak mindarról, amit az utóbbi években a pártegység erősítéséért, a pártélet és a pártvezetés lenini normáinak következetes megtartásáért tettek. Az 1964. évi októberi plénum határozatainak jelen­tőségét Brezsnyev elvtárs eb­ben a tekintetben is méltat­ta. Nagy megelégedéssel nyugtázta az SZKP Központi Bizottságának nevében hogy a pártban a kongresszus előtt lezajlott tanácskozások teljes mértékben helve e k az októberi és a későbbi plé- numok határozatait. A KONGRESSZUS külön ráirányította a figyelmet a párt alapszervezeteire. Harc­Kongresszusi versenybizottságot alakítottak Siófokon Az MSZMP IX. kongresz- szusáriak tiszteletére indított munkaversenyről tanácskoz­tak csütörtökön délelőtt a Siófoki Járási Pártbizottság székházában. Megalakították az ipari, idegenforgalmi-ke­reskedelmi és mezőgazdasági csoportból álló járási ver­senybizottságot Az ipari csoport összehan­golja az üzemekben működő versenybizottságok tevékeny­ségét, a vállalatok közötti ver­senyt, ellenőrzi a felajánlások teljesítését. Minden hónapban értékeli a verseny eredménye­it A versenybizottság három csoportja ítéli oda a kong­resszusi zászlót a legjobb üzemnek, szövetkezetnek, ke­reskedelmi vállalatnak. A versenybizottság tagjai fölmérik, hogyan áll a kong­resszusa verseny a járás üze­meiben, intézményeiben. Más­fél hét múlva összegezik a tapasztalatokat, s ennek alapján dolgozzák ki júniusi munkatervüket. (87754) A falu új értelmisége »A KISZ elősegíti a fiatal szakemberek letelepedését a falun, s hogy problémáikat még jobban megismerhessük, szorosabb kapcsolatot kell teremteniük a KISZ falusi alapszervezeteivel. Megbecsü­lést, több támogatást csak akkor várhatnak, ha ők ma­guk, a falu új, fiatal értelmi­ségijei megállják helyüket a maguk választotta munkate­rületen.-« E szavakkal nyitot­ta meg Tóth János, a KISZ Somogy megyei bizottságának parasztifjúsági felelőse a fia­tal mezőgazdasági szakembe­rek múlt héten tartott megyei tanácskozását. Helytállni a maguk válasz­totta munkaterületen ... El­sősorban nagy akarás kell hozzá meg hivatásszeretet, szakmai ismeret és még sok minden, ami nélkül nem bol­dogulhat a fiatal ezen a pá­lyán. Évente sokan kerülnek ki az egyetemekről, a főisko­lákról, a közép- és felsőfokú technikumokból, és keresik helyüket, keresik az új kör­nyezetbe való beilleszkedés módját. A megyei tanácsko­záson megtudtuk — Pecze Lajos, a Kaposvári Felsőfo­kú Mezőgazdasági Techrükum tanára mondta el —, hogy több mint kétszázan végeztek a felsőfokú technikum nappa- pali és levelező tagozatán. Az állattenyésztők csaknem mindannyian a mezőgazda­ságban helyezkedtek el. Az intézet időnként összehívja volt hallgatóit, de fölkeresik őket munkahelyükön is, és ilyenkor nemcsak szakmai kérdésekről, hanem életkörül­ményeikről is beszélgetnek. A jó munkához rendezett életkörülményekre van szük­ség. A fiatalok, akiknek nagy többsége szíwel-lélekkel veti magát bele az új tennivalók­ba, arra törekszenek, hogy a szövetkezeti gazdák is érté­keljék igyekezetüket. Rangot követel a falu új értelmisége, keresi a társadalomban azt a helyet, melyet munkájával kiérdemelt. Tóth Károly, a Kaposvári Járási Tanács fő- agronómusa — maga is fiatal szakember — példaként em­lít néhány új értelmiségit: Szabó Gábor kisgyaláni tsz- elnököt, Magenheim Péter kadarkúti meg Herner Endre nagyberki agronómusokat és másokat A fiatal szakembert meg­becsüli, tiszteli a közösség, ha azt látja, hogy a tagság jólétén, a szövetkezet erősö­désén munkálkodik. Hogyan végezheti munkáját legered­ményesebben a fiatal szak­ember? Semmiképpen sem úgy, hogy a sajátos körülmé­nyek Ismerete nélkül, egyedül és azonnal a megváltó szere­pét akarja eljátszani. Az ilyen szereplés rendszerint bukással jár. Az ilyen fiatal rosszul indul, és a kudarc­ért csak önmagát okolhatja. Hogyan Is mondta Báli Gyu­la szenyéri agronómus? — Nem boldogul a fiatal szak­ember, ha csak a szakma is­mereteire támaszkodva akar eredményt elérni. Tudnia kell szervezni, agitálni is. Ez pedig nem megy másként, csak az ember- és környezet- ismeret birtokában. Ahhoz, hogy a falu új ér­telmisége megtalálja helyét az őt befogadni akaró közös­ségben, idomulnia kell a fel­adatokhoz, hogy azok megol­dásakor már ő alakíthassa, formálhassa a benne bízó em­bereket. Hogy rangot vívja­nak ki maguknak a falu tár­sadalmi életében, ahhoz meg­felelő szintre kell emelkedni­ük, mint ahogyan társadalmi rangot szereztek a falvak or­vosai, pedagógusai és mások. Ezt a csatát elveszthetik, ha magukra maradnak, ha nem áll mellettük senki. A ter­melőszövetkezeti vezetők né­ha türelmetlenek, merész vál­lalkozásra sürgetik a fiatalt, s ez nem jó. Ha mindjárt a mély vízbe dobják, összecsap­nak fej«? fölött a hullámok. A falu gyorsan változik, fejlődik, s ebben a folyamat­ban nem állhat félre a fiatal szakember. E társadalmi át­alakulásból részt kell vállal­niuk, hiszen rangot csak ak­kor követelhetnek maguknak, ha megadják azt, amit a népgazdaság elvár tőlük. A falusi KISZ-alapszervezetek számítanak rájuk. Ideológiai téren a pártszervezetek tá­maszaként munkálkodva va­lóban helyére kerül, tekin­télyt vívhat ki a falu új ér­telmisége. Hernesz Ferenc képességük további növelését fontos feladatnak tartják. A szinte minden vállalatnál, in­tézménynél és munkahelyen működő mintegy 320 000 alap- szervezet ugyanis döntő sze­repet tölt be a pánt politiká­jának megvalósításában. a kommunisták nevelésében; az alapszervezetek munkájának nagy jelentőséget kölcsönöz az a rendeltetésük, hogy ösz- szekötik a pártot a néptöme­gekkel. Márpedig a marxista —leninista párt számara a tömegkapcsolat az ét tető erő; a párt ereje a néphez fűződő, elszakíthatatlan kap­csolataiban, a néppel váló egységében rejlik. Ezért teszi a kongresszus valamennyi pártszerv kötelességévé, hogy állandóan fordítson gondot az alapszervezetekre. A párt- bizottságok vezetőinek fon­tos feladata, hogy rendszere­sen fölkeressék őket. számol­janak be a kommunistáknak a dolgok menetéről, hallgas­sák meg véleményüket, és válaszoljanak kérdéseikre; te­hát segítsék az alapszerveze­teket — az építés és az alko­tás közvetlen folyamatának részeseit — abban, hogy si­keresebben dolgozhassanak a párt politikájának végrehaj­tásáért. Az alapszervezetek hatékonyabb segítésének nagy szerepe van a bírálat és az önbirálat további kibontakoz­tatásában. a pártfegyelem erősítésében, a pártdemokrá- cia megtartásában. Az SZKP-nak ez a munkastílu­sa. munkájának ezek a mód­szerei egyszersmind a k'"de- rek fejlődését is előmozdít­ják. IGEN NAGY FIGYELMET SZENTELT a kongresszus a szocialista demokrácia to­vábbi elmélyítésének. A be­számoló ebből a követel­ményből kiindulva elemezte az állami és a társadalmi szervezetek munkáját. Mint a referátum külön kiemelte: a szovjet államrendszer szo­cialista demokratizmusa leg­jobban a dolgozók küldöttei­nek tanácsaiban testesül meg. Ezért, határozták meg, hogy tovább kell fokozni a tanács­ülések jelentőségét, nagyobb önállóságot kell adni a helyi tanácsoknak a gazdasági, a pénzügyi. a mezőgazdasági kérdések megoldásában, a helyi ipari vállalatok vezeté­sében. a lakosság közszük­ségleti, szociális és kulturális ellátottságának irányításában. Növekszik az új föltételek között a mintegy 80 milliós szakszervezetek szerepe is. Figyelmük középpontjába a legfontosabb kérdéseket kell állítaniuk. Ezek: a dolgozók bevonása a termelés irányí­tásába; a szocialista verseny fejlesztése; a dolgozók köré­ben végzendő politikai ne­velőmunka: a munkaszerve­zés és a bérezés javítása;. a munkások szakképzettségének emelése; az egészségügyi és munkavédelmi föltételek biz­tosítása. A tömegszervezetek közül a Komszomol tevé­kenységére megkülönbözte­tett gondot fordít a párt A pártról szóló beszámoló mindezeken túlmenően az ideológiai munka tapasztala­tait és feladatait is felölelte. Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kő­műveseket pedig a siófoki és környéki munkahe­lyekre vesz fel. Különélés! pótlékot fiz tünk Kaposvár területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család­fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakásbejelentéssel rende 'keznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosít’ink. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, Május L utca 57. és Siófok, Fő u. 200. (8/755)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents