Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI11. évfolyam 107. szám. 1966. május 7., szombat Az embereket kerestem Rádió-, URH- és tv-műsor 15. o.) „Történelmi“ ételek, nyulárnyék bíbictojással (6. o.) Megkezdődött a IX. Somogyi Orvosnapok eseménysorozata Tegnap reggel a sióloki Bányász Üdülő nagytermében ünnepélyesen megnyitották a IX. Somogyi Orvosnapokat. A kétnapos tanácskozás bevezetőjeként a párt és a tanács megyei végrehajtó bizottsága nevében Kocsis László, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a vendégeket, az Egészségügyi Minisztérium, az Orvos- egészségügyi Szakszervezet, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, az Országos Véradó Szolgálat Központi Kutató Intézetének képviselőit, az ország más vidékeiről és a megyéből megjelent orvosokat. Kocsis elvtárs bevezetőjének első részében az orvosnapok jelentőségét méltatva hangsúlyozta: — A hagyományos siófoki tanácskozás kitűnő alkalom arra, hogy gyógyító orvosaink kicseréljék tapasztalataikat, ismertessék tudományos munkásságuk eredményeit. A találkozásnak serkentő és ösztönző hatása van: a tudományok művelésére, szakmai ismereteik gyarapítására készteti orvosainkat. A továbbiakban részletesen elemezte az előadó megyénk egészségügyi helyzetét. s megállapította: — Orvosaink többsége vállalta a fejlődés következtében rájuk háruló politikai és megnövekedett szakmai feladatokat. Megyénk egészség- ügyi helyzete állandóan javul, ez azonban nem jelenti azt, hogy már sikerült elérnünk a követelményeknek, az országos szintnek megfelelő fejlődést. Kocsis elvtárs ezután felhívta orvosaink figyelmét arra a hallatlanul nagy erőfeszítésre, amellyel a megye vezetői és vezető szervei küzdenek szűkebb hazánk, Somogy megye gyorsabb ütemű fejlesztéséért. Utalt Németh Ferenc elvtárs-' nak, a megyei pártbizottság első titkárának a Szabad Földben megjelent cikkére, amely a megyei pártbizottság Tegyünk többet Somo- pyért! politikai jelszavát és tartalmi kérdéseit tárta az egész ország nyilvánossága elé. — A Tegyünk többet So- mogyért! jelszó tartalmat nyert, és tömegmozgalommá kell válnia — mondotta az előadó. Ügy gondoljuk, e nemes jelszó kifejezi a megye minden társadalmi rétegének érdekeit. Bízunk a somogyi emberek nemes törekvésében, alkotó energiájában, teremtő erejében. A tervek ígéretesek, illúziókban azonban nem ringathatjuk magunkat. Senkinek sem szabad megfeledkeznie saját kötelességének teljesítéséről. A magunk részéről igyekszünk minél többet tenni az egészségügy fejlesztéséért, az egészségügyi dolgozók helyzetének javításáért. — Mit várunk az egészségügy dolgozóitól? Mivel válhatnak a Tegyünk többet So- mogyértl-mozgalom megvalósításának alkotó részeseivé? Azt kérjük, hogy legyenek hivatásuk mesterei, lankadatlanul küzdjenek dolgozó népünk egészségéért az egészséges életkörülmények megteremtéséért. Szüntelenül növeljék tudásúiét, gyarapítsák ismereteiket, sajátítsák él a legkorszerűbb gyógymódokat, és bátran, a lehetőségekhez mérten alkalmazzák őket Minden orvostól kérjük, hogy szellemi tevékenységével is segítse kialakítani a korszerű egészségügyi közgondolkodást, s a felvilágosításban ezután nagyobb keretet biztosítsanak a szocialista eszmeiségnek. Előadásaikból világosabban és egyértelműbben csendüljön lei szocialista egészségpolitikánk magasrendűsége. Nem hajánál fogva előráncigált és kívülről erőltetett bevitt példák, erőszakos aktualizálások halmozását kérjük, hanem az előadásokból természetesen következő politikum bátrabb és hittel telibb hangsúlyozását. — Arra kérjük önöket, hogy cselekedeteiket, gondolkodásukat hassa át a szocialista humanizmus. S ez megköveteli marxista műveltségük állandó fejlesztését, a marxizmus gyakorlati alkalmazását. Nem arról van szó, hogy marxizmus nélkül nem lehet gyógyítani. De az orvos is hamisítatlan gyermeke korának, nem élhet közömbösen az adott társadalomban, nem élhet ellentétesen a kor .szellemével. Az orvos pozitív állásfoglalása, építő megnyilatkozása szükségszerű a társadalom számára. — Kérjük, hogy orvosaink ne elvonatkoztatva, hanem társadalmi összetettségükben nézzék betegeiket; lássák bennük az érző, a gondolkodó, az ítéletet alkotó embert. Az orvos fontos közéleti személyiség, nemcsak a betegségekre, a gyógyulásra vonatkozó tanácsait fogadják szívesen az emberek. Nem külön munkát kérünk önöktől, csak azt, hogy ne legyenek közömbösek, sohase zárkózzanak cl a választól, hanem bátran foglaljanak állást igazságaink mellett. — Mi valljuk — mondta befejezésként Kocsis elvtárs —, hogy a feladatok megoldásában együtt tevékenykedünk. harcostársak leszünk. A megyei pártbizottság és a magam nevében kívánom, hogy e tanácskozás sikeres legyen, eredményei a gyakorlati munkában gyümölcsözzenek, s öregbítsék a somogyi orvonapok hírnevét. A bevezető után prof. Kariinger Gy. Tihamér őr-nak, az orvostudományok kandidátusának előadásával folytatódott a kétnapos tanácskozás. Több megyei orvos, köztük dr. Franki József kandidátus, dr. Vetter Ambrus, dr. Kerek Sándor, dr. Nemes Tihamér, dr. Csorba Lajos, délután többek között prof. Donhoffer Szilárd dr. akadémikus, dr_ Faragó László tartott értékes előadást. A IX. Somogyi Orvosnapok tanácskozásai ma folytatódnak. J. B. Községeink fejlődése és jövije A mezőgazdasági népesség 88,1, az ipari népesség 42,2 százaléka falun él —• 1949 óta 640 000 ember vándorolt el a községekből Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A községek helyzetéről, fej- Dallos Ferenc, a Miniszterfcalödésének eredményeiről, tó- nács Tanácsszervek Osztályának vábbi perspektíváiról és a tanácsok ezzel kapcsolatos tevévezetője vitaindító referátumában egyebek között elmondta, kenységéről tárgyaltak pénte- hogy az ország területének ken a Parlamentben a főváro- százalékán elhelyezkedő 3192 si, a megyei és a megyei jogú községben él a mezőgazdasági városi tanácsok végrehajtó bi- népesség 88,1 s az ipari népeszottságainak elnökei. Részt vett ség 42,2 százaléka. Mintegy a tanácskozáson Fehér Lajos, 600 000-ren lakóhelyük határain az MSZMP Politikai Bizottsága- kívül — közülük 340 000-ren a nak tagja, a Minisztertanács el- városokban dolgoznak. A telenökhelyettese, Kiss Károly, az pülések ügyeit 2 798 tanács inElnöki Tanács titkára és dr. tézi. Ebből 256 közös tanács Sághy Vilmos, az Országos 650 község dolgaival foglalkoTervhivatal elnökhelyettese. Dr. zik. A jövő: a kisközségek közös tanács alá való vonása A beszámoló települ éshálózatunk aránytalanságaival foglalkozva kitért arra, hogy míg 4500 katasztrális hold hazánkban az egy községre jutó átlagos terület, addig a legkisebb településhez, a Baranya megyei Pusztakisfaluhoz mindössze 70, a legnagyobbhoz, Balmazújvároshoz pedig 85 000 hold tartozik. Ugyanígy egyenetlenül oszlik el a népesség is. A legkisebb lélekszámú Nemesmedvesan csupán 58-an, a legnagyobb községben, Érden 23175-en laknak. A statisztikák tanúsága szerint 1949 és 1964 között 640 000-ren vándoroltak el a községekből. Elsősorban az Alföld és Dél-Dunámtúl lakossága csappant meg. A költözők 60 százaléka Budapesten, 40 százaléka pedig az észak-dunántúli iparvidéken telepedett le. Dr. Dallos Ferenc hangsúlyozta: Indokoltnak és szükségesnek látszik, hogy 1975- ig körülbelül 1200 önálló és 700 közös tanács irányítása alá vonják az ország községeit. A településfejlesztési szakemberek számításai szerint ugyanis akkor ésszerű és gazdaságos a teljes alapfokú közintézményhálózat kialakítása és fenntartása — vagyis nyolc tantermes általános iskola, illetve bölcsőde, tűzoltóság, szolgáltató műhelyek, vasút- és autóbuszállomás létrehozása —, ha egy-egy település lakóinak száma legalább 2500—3000. A községek további városias fejlődésének és a nagyobb községcentrumok kialakulásának elősegítésére meg kell teremteni a »nagyközség« települési kategóriáját. A községi körzetek kijelölt centrumában kell összpontosítani az igazgatási, a kulturális, az egészségügyi, a kereskedelmi és más intézményeket, továbbá a községfejlesztési beruházások jelentős részét. A kitűzött cél eléréséhez ki kell dolgozni az 1963-ban elkészített településhálózat fejlesztéri tervben meghatározott községi központok jól átgondolt, megalapozott rendezési, fejlesztési programját, s meg kell követelni az ebben rögzített és a megfelelő fórumokon jóváhagyott elvek tiszteletben tartását,' gyakorlati alkalmazását. A munka már megkezdődött. Eddig mintegy 600 egyszerűsített rendezési terv készült el, 500 kidolgozását pedig a következő évekre, a távolabbi jövőre vállalták a szakemberek. Öt év alatt 75 milliárdos beruházást kapott a falu Dr. Dallos Ferenc elmond- részesedett egy-egy aliampolfl tavasz mérlege: 220000 hold vetés Hol tartanak a megye közös gazdaságai a tavaszi tennivalókkal, mi a véleménye a határ mostani képéről a szakembernek? Erről kértünk tájékoztatást Molnár Imre megyei főag- ronómustól. — A múlt év őszén a kalászosok jobbára megfelelő talajba kerültek. En- § nek, a jó fajtakiválasztásnak, a vetőmag gondos adagolásának meg a kedvező időjárásnak kösrönheHatárszemJe a kadarkúti Szabadság Tsz-ben. A vizsgálódás nemcsak a búza fejlettségi fokát, hanem az esetleges kártételt is megmu- tó, hogy a 1»- tatja. vasszal gyors fejlődésnek indultak az ősziek — mondotta Molnár elvtárs. — A gabonák állapotából arra lehet, következtetni, hogy jó termés lesz, és a betakarítás ideje is előbbre jön. Eb arra figyelmeztet, hogy eszerint kell felkészülni a gabona betakarítására is. Az idei munkák korai kezdéséhez kedvezett az időjárás; a műtrágya és vetőmag idejében a gazdaságok rendelkezésére állt. Mintegy 220 0000 hóidon került földbe a tavasziak magja. Tart még a burgonyaültetés és a kukoricavetés — az utóbbiból mintegy 16 000 hold van hátra —, helyenként viszont már hozzáfogtak a dohánypalánta kiültetéséhez is. Ahol a vetést korán kezdték, ott már sorol a kukorica, sarabolják és egyelik a cukorrépát. Folyik a kukoricaterületek hungazinozáea. A lucerna első kaszálásának mielőbbi befejezése egyike most a legfontosabb tennivalóknak. Vannak termelő- szövetkezetek. ahol még nem is fogtak hozzá, pedig a késlekedés a takarmány mennyiségének és minőségének rovására mehet Az idejében való betakarítás közvetve növényvédelmi célokat is szolgál. Sürget az árokpartok. az utak kaszálása is. Ezen a héten megyeszerte megkezdődtek a határszemlék. Egy hét alatt valamennyi gazdaságban megvizsgálják a bizottságok az őszi és a tavaszi vetéseket, a növényvédelem és a növényápolás helyzetét. A határt járva észrevehetik a kártételeket, így megelőzhetik a súlyosabb veszteségeket. Javasolják, mivel vessék el azokat a területeket, ahol a belvíz elpusztította az őszieket. ta, hogy a második ötéves terv időszakában összesen mintegy 75 milliárd forint értékű beruházással gazdagodtak községeink. A legutóbbi öt esztendő alatt egyebek körött ötezer kilométer hosszúságú járda, 280 autóbuszváró, 206 tisztasági fürdő, 1400 kilométer vízvezeték, 422 orvosi rendelő és 400 pedagóguslakás épült a községekben. A tanácsok öt- éves kiadásaiból átlagosan 725,6 forint jutott az ország egy-egy lakosára. A társadalmi munkák értékéből öt év alatt átlagosan 28,5 forinttal gár. A megyék közül 49,6 forintos átlaggal Vas megye került az első helyre. Községeink, amelyek a lakosok 60 százalékát foglalják magukban, a második ötéves terv időszakában körülbelül 2,5 milliárd forintos költséggel mintegy 12 500 állami, illetve szövetkezeti lakással gyarapodtak. Arra kell törekedni, hogy a községekben az egylakásos épületek helyett a korszerűbb sor- és társashá- zak építése kerüljön előtérbe. Ezzel egyidejűleg meg kell gyorsítani a házhelyek fölmérését és kiosztását. Vízellátás, szolgáltatás, kultúra Községeink fejlesztésének — mutatott rá a referátum — egyik fontos föltétele és feladata az ivóvízellátás javítása. A statisztikák tanúsága szerint ugyanis 1960-ban a községek lakosságának mindössze 5.3 százalékát látta el vízvezeték, s a települések 38 százalékában csak ásott közkút volt, Így bár a második ötéves terv végére a vízvezeték-hálózat hossza elérte a 4729 kilométert. a csatornahálózaté pedig a 819 kilométert, még további nagy erőfeszítésekre, beruházásokra van szükség — hangsúlyozta egyebek között dr. Dallos Ferenc, majd arról számolt be. hogy évről évre több ipari szolgáltatás áll a községek lakóinak rendelkezésére. Az állami vállalatok és a szövetkezetek 1965-ben már 15100 javítóműhelyt és más részleget tartottak fenn hazánkban. A tanácsok pedig csupán tavaly 3668 ipar- jogosítványt adtak ki a falusi lakosság ellátásának javítására. Ugyanakkor azonban 181 községben mindmáig nincs cipész, 432-ből hiányzik a fodrász, s 180—200-bci pedig a szabó, a bádogos, a lakatos stb. A községek 98 szásalékákában ma már legalább általános iskola működik, s átlagosan 25 gyermekre jut egy-egy tanító, illetve tanár. A községek 57 százalékában a dolgozók általános iskoláját is megnyitották, s ezekben 54 000-en, többségükben tsz- tagok, felerészben pedig lányok és asszonyok gyarapítják ismereteiket. Minden iskola kapott már rádiót, s 2443 általános iskolát televízióval is elláttak. Átlagosan 2963 lakosra jut egy-egy körzeti orvos. A harmadik ötéves terv végére szeretnénk elérni, hogy körülbelül 2700-ra csökkenjen ez a szám. Javítja a falusi egészségügyi ellátás színvonalát, hogy a körzeti orvosok mellett általában egy-egy ápolónő, illetve védőnő is részt vesz a felnőtt-, illetve a gyermeklakosság gyógyításában, gondozásában, a betegségek megelőzésében Üj elemmel, a körzeti fogorvosi hálózattal is bővült a falusi egészségügyi ellátás. Dr. Dallos Ferenc végül sokoldalúan elemezte a tanácsi dolgozók feladatait. Rámutatott, hogy a tanácsban végzett munka fontos politikai, közéleti tevékenység. (MTI)
