Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

Csütörtök, 1966. május 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP KOM BÁJ NJ AVÍTÁS A traktorok javítása mellett hozzáláttak a kombájnok nagy­javításához is az Iharosberényi Gépjavító Állomáson. A szerelő­csarnokban apró darabokra szedik szét a gépeket, kicserélik az elkopott alkatrészeket. A szerelők vállalták, hogy a határ­idők megtartásával, a javításra fordított idő csökkentésével biztosítják, hogy a kombájnok idejében készüljenek eL KÉSZÜLŐDÉS A BNV-RE Mindenből a legmodernebbet Űj modelleket mutat be a ruhagyár — Sirály és társai — Név nélküli garnitúra Két hét múlva megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetkö­zi Vásár’ Somogyi üzemek is bemutatják termékeikéit a nagyközönségnek. A Kaposvári Ruhagyár a már útnak indí­tott tizenöt bébi- és kiska­masz-öltönnyel vesz részt a vásáron. — Ezekhez az öltönyökhöz korszerű anyagokat válogat­tunk össze — mondja Pápai János, az üzem laboratóriumá­nak vezetője. — Egy kicsit a jövő ruháját szeretnénk szem­léltetni ezeken a modelleken. Az új ruhákat Szarka Lász­lódé és Nagy József né tervez­ték. Elsősorban műszálas anyagokat használtak, a gyer­mekruhákat habszivaccsal bé­lelték. A kulikabátokhoz or­kán anyagot használtak lel. Ott lesz a vásáron a vállalat új modellje, a gallér nélküli gyermeköltöny is. A nyári ru­hákat jészter anyagból készí­tették. — Ezeket az új ruháikat még nem mutattuk be a kereske­delemnek. Ezért egy kicsit feözvéleménykutatás lesz a vásár. Ott már képet kapunk arról, hogy megnyerte-e a nagyközönség tetszését ez a tizenöt öltöny. Ha jól vizsgáz­nak a vásárlók előtt, a keres­kedelem megrendeli őket, s akkor vállalkozunk a sorozat- gyártásra. Kétszáz négyzetméter terü­letet kapott a vásáron a So­mogy megyei Tanácsi Textil­ipari Vállalat. Biztosan sokan meglátogatják majd őket a turisztikát kedvelők közül. A vállalat ugyanis kizárólag kempingsátrakkal vesz részt a vásáron. A tabi üzemben készült nyolc sátor közül öt teljesen új, még sehol sem lát­táik az érdeklődők. A kiállí­tási anyag összeválogatásakor arra törekeditek a vállalat ve­zetői, hogy bemutassák az üzemben készített sok sátor­típust. A régiek, mint a háló­fülkés nagy manzárd, már ré­gi ismerőse a vásárlóknak. Az újak közül pedig alighanem sokan megkedvelik a kis mé­retű, könnyen kezelhető Szi­rén, Pihenő és Turista elne­vezésű sátrakat. S ha lesz elég hely a kiállításon, felál­lítják az egyszemélyes Indián sátrat is. Ez már régi gyárt­mánya az üzemnek, s minde­nütt síikért arattak vele. Könv- nyen kezelhető, nem foglal el nagy helyet a szállításkor sem. A kiállításra szánt nyolc sá­tort nagyon sokféle variáció jellemzi. A hálófülkés nagy manzárdhoz például csomag­tartó is tartozik. A másik típushoz pedig teraszt is sze­reltek. A célszerűség mellett arra törekedtek, hogy haszná­lóik minden kényelmet meg­találjanak ebben a sátorban. Ott lesz a vásáron a Faipa­ri Vállalat is. Még dolgoznak a szakemberek a kárpitozott kombinált lakószoba-garnitú­rán. Miklósi Gyula főműveze­tő tájékoztatása szerint a na­pokban készülnek el vele. Utána csomagolják, és küldik fed Budapestre. Előnye, hogy az egyik szekrényt akár vá­lasztófalként is használhatják nagyobb szobában. Ehhez ha­sonló bútort még nem készí­tettek a Faipari Vállalatnál. A névadó egyelőre még hát­ravan. Csak akikor kap majd fantázianevet, ha elfogadta a zsűri. Kercza Imre Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kő­műveseket pedig a siófoki és környéki munkahe­lyekre vesz fel. Különélés! pótlékot fiz tünk Kaposvár területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakásbe jelentéssel rende keznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jele .tkezes: Kaposvár, Május 1. utca 57. cs Siófok, Fő u. 200. (87755) ÁS omsehan ^olásáért A termel őszövetkezetek idejében elkészítet­ték 1966. évi tervü­ket, s immár hónapok óta dolgoznak megvalósít.'.sán. A terv mindig is az egész évi munka és gazdálkodás meg­szervezésének alapvető esz­köze volt, s változatlan az most is, és az marad a jö­vőben is. Az irányító szer­vek figyelmét ezért is vonta magára a tervezés a közös gazdaságok megalakulása óta. Most a korszerűsített mód­szer kezdeti tapasztalatainak tükrében külön is érdemes és szükséges vizsgálni a ter­melőszövetkezetek tervkészí­tését. Ez az első összegezés — amint a párt megyei y.'-g- rehajtó bizottságának és a megyei tanács végrehajtó hi- zotts'gának együttes ülése a témát tárgyalva megállapítot­ta — utat mutat a helyes irányzatok további erősítésé­re, és módot ad a helyzet elemzéssel feltárt fogyatékos­ságok, aránytalanságok meg­szüntetésére. Az idei tervek megyei ösz- szesítője arról tanúskodik, hogy a termelőszövetkezetek igyekeztek élni az önállósá­guk adta lehetőségekkel, s több-kevesebb sikerrel meg­oldották a szövetkezeti és a népgazdasági érdek egyezte­tését. Mindez annak bizonyí­téka egyrészt, hogy döntő többségükben megvan a ké­pesség és szándék, erősödik a készség a megalapozott, jól összehangolt terv önálló el­készítéséhez; másrés t a ’ ez- deti tapasztalatok azt a kö­vetelményt is nyomatékosan fölvetik, hogy a szövetkeze­teket gazdaságilag, műszakilag jobban föl kell készíteni a növekvő népgazdasági igé­nyek kielégítésére. Ez utóbbi összefüggést illetően arról van szó, hogy a keletkező vagy régebb óta meglevő e- szültségek észrevehető eny­hítéséhez nagyobb és gyor­sabb, hatékonyabb segítségre van szükség. Ilyen ellent­mondás például: egyfelől a tagság kedvezőtlen korössze­tétele. másfelől a kp s ö- vények gépi betakarításának elégtelen színvonala; továbbá az állati termékek folyton növekvő felvásárlási elő­irányzata, vele szemben pe­dig a krónikus, egyre sú­lyosbodó abrakhiány; jórészt munkaszervezési teendő a közös állatállomány, kivált a tehénállomány szükséges ará­nyú fejlesztése szempontjá­ból az építkezések határidős elkészülésének biztosítása stb. emcsak hogy nem té­telezi föl, hanem egyenesen kizárja a termelőszövetkezetek önálló­sága az állami érdek feladá­sát; alapvetően egybevágó ér­dekekről van ugyanis szó — mutatott rá nyomatékosan a vb-ülésen Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára. Szövetkezett és népgazdasági érdek egy­aránt, hogy megyénk például több hízott sertést adjon közfogyasztásra. A mostani abrakhiány vagy az, hogy né­hány hét múlva elfogy az etetni való, olyan bizonyta­lansági tényező, amely né­hány helyen kétségessé teszi, vagy meghiúsítja az évi hiz­lalása előirányzat teljesí‘óiét. Máris előfordul: etetnivialó hiá­nyában a szövetkezetek hiz­lalásra szánt süldőikből ad­nak el. Mi lesz, ha az év i végéig emiatt mondjuk 10 000 N' Helyreigazítás hely éli Mi tagadás, a sajtó huncut ördöge tréfát játszott velünk. Talán megkívánta a képen látható nagyra nőtt, gusztusos uborkát, és ez az oka, hogy lapunk tegnapi (május 4-i) szá­mában a Kis kosár nagy ubor­kákkal című tudósítás fölé egy másik képet csempészett. Bizonyára nemcsak a lábo- di Lenin Termelőszövetkezet­ben — ahol készült a kép —, hanem másutt is meglepődtek, mivel a kombájnt javító két szerelő keze ügyében, környe­zetében sehogy sem tudták fölfedezni sem a kosarat, sem az uborkát. Ez érthető. (Ahogy ennek az oldalnak felső bal sarkában látható, egészen más munkát végez az Iharosberé­nyi Gépjavító Állomás két dolgozója.) A fura helyzet bántó fur­csaságát növeli, hogy a kép alatt a tudósítást így kezdő­dik: »Az első pillantásra azt hinné az ember, hogy nem is valódiak...« Nos, igen. A cikkíró — kinyomoztuk — nam lát a jövőbe, és erről a cseré­ről nem tudott semmit. Mert ha sejti, akikor minden bizony- nyai úgy folytatja mondandó­ját, hogy nemcsak az első pil­lantásra tűnik ez így, hanem a tüzetes szemlélődés után is ez lehet a végleges meggyő­ződés. Hogy nem valódi. Már­mint a kép. Illetve helyeseb­ben: nem ide való(di)!... Lehet, hogy a kis ördög jót derült, mi azonban — olva­sóinkkal együtt — nagyon bosszankodtunk. És hogy nem csalás, nem ámítás, íme a bizonyítók: valóban van, lé tezik egy kis kosár, amelybe ilyen szép, korai uborkát szednek... hízóval kevesebbet értékesít­hetnek, mint amennyit ter­veztek? A hízott állatokért számított összeg benne van idei pénzügyi tervükben, eb­ből a pénzből osztásra is irányoztak elő. Mivel pótol­hatják az így keletkező bevé­teli kiesést? A tagság jövedelmének ga­rantálása, a hústermelés és az áruértékesítés biztonsága egyaránt azt követeli meg, hogy csökkenjen?k a biz ny talansági tényezők, s például már eleve szilárd abr'ka.Krra épülhessenek a szövetkezetek állathizlalási tervei. Ahol pe­dig máris fogytán a takar­mány, ott nem tengődhet az összes jószág az új termésig. Jóllehet az okszerű takar­mánygazdálkodásra, a mel­léktakarmányok hasznosításá­ra való ösztönzés indokolt, mégsem lehet csak arra a jó tanácsra hagyatkozni, hogy a tsz-ek etessék föl az ocsút is, és adjanak a malacoknak, süldőknek több soványtejet. Az állam és a szövetkezet szempontjából egyaránt konkrétan és előzetesen szám­ba kell tehát venni az igé­nyeket és lehetőségeket, s huzamosabb időre ebben a tekintetben sem maradhat senki bizonytalanságban, és tólesíthetetlen feladatra non is vállalkozhat A teljesebb, a szükséges összhang megteremté­sének más összefüg­géseire mutatott rá elemző felszólalásában Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára. Sorra vette az összesített terv néhány aránytalanságát Az étkezési burgonya 14 000 holdas te­rületi előirányzatából mint­egy 3000 hold hiányzik. Csökkent a cukorrépa vetés- területe is. Konzerv- és hű­tőipari zöldségből ugyancsak a kelleténél kevesebbet irá­nyoztak elő a tsz-ek. Ez az irányzat ellentmond a me­gyei elképzeléseknek, nem elégíti ki pontosan a népgaz­dasági igényeket, s nehezíti Somogy iparfejlesztési prog­ramjának megvalósítását. E részletfeladatok megoldása — megfelelő adottságok biztosí­tásával — a szövetkezetek számottevő jövedelemnövelő forrása lehet Éppen ezért a megyei vezetés számít arra, hogy az aránytalanságok idő­legesek, átmenetiek, csupán erre az évre korlátozódnak; olyan évre, amelynek gazdál­kodását a szokottnál jobban terhelik az előző, rendkívül kedvezőtlen esztendő terme­lési gondjai. Számos szövet­kezet ültetett volna több burgonyát az idén, de nem volt elegendő vetőgumója, s vásárolni sem tudott a tava­lyi gyengébb bevételből. A gyomirtó vegyszer a burgo­nya növényápolásának jó ré­szétől mentesíti majd a szö­vetkezeti gazdákat, s a be­takarítás gépesítésének foko­zódásában is bízhatunk. Mindez már a közeli jövőre is javuló föltételeket ígér a nagyarányú burgonyatermesz­tési program megvalósításá­hoz. Hasonlóan ítélhetjük meg a mezőgazdaság belter­jes fejlesztésének és gépesíté­sének figyelembevételével az állattenyésztés szempontjából is fontos cukorrépatermés zt és jövőbeli kilátásait. A me­gyevezetés igyekszik egyfelől lehetőséget biztosítani a ka­posvári cukorgyár rekons­trukciójára, másfelől elegendő nyersanyagot, több cukorré­pát vár majd a tsz-ektől. Nagyatádon bővül, fejlődik a konzervgyár, ennek növekvő termelését nagyrészt szintén a megye mezőgazdasága van hivatva megalapozni. A nép­gazdaságnak a tsz-ek terme­lése iránt támasztott olyan növekvő igényei ezek, ame­lyeknek kielégítését a szövet­kezeti parasztság jól felfogott anyagi érdeke is megköveteli. A két végrehajtó bizott­ság ülésén Tobak István elvt'rs. a me­gyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője rá­mutatott: az idei szövetkeze­ti tervek megalapozottságuk­kal és aránytalanságaikkal együtt is az önállóság szük­séges és helyes növekedésé­nek bizonyítékai. A tervezés­ben a tsz-ek nagyobb fele- ióuége is megnyilvánul A kenyérgabona termelését el­sődleges feladatuknak tekin­tik. A lehetőségekhez mér­ten a múlt évinél nagyobb arányban növelik a közös te­hénállományt. Abrakmegse­gítéssel vállalkoznak több állat hizlalására, értékesíté­sére. Helyes elgondolására vall, hogy igyekeznek bőví­teni kiegészítő tevékenységük körét. Mindezek ellenére azonban a szövetkezetek egy része nem számolt pontosan saját adottságaival és jövő­beli érdekeivel. Teljesen in­dokolatlan például, hogy át­menetileg ugyan, de csökken­teni szándékoznak az anya- állományt ott is, ahol épüleit és takarmány egyaránt van. Az ilyen megalapozatlan el­gondolás veszélyezteti a gaz­dálkodás jövőjét. Mindez és más, hasonló tapasztalatok intenek arra: sokat kell még lenni a közgazdasági szemlé­let általános elterjesztéséért. Általános irányelv soha nem csorbította a szövetkeze­ti önállóságot, gyakorlati torzulás vezetett az elv meg­sértésére. A mezőgazdaság feltárt közgazdasági problé­mád változtatást követelnek az irányításban, s ennek a vál­tozásnak egyik eleme a szö­vetkezeti tervezés módszeré­nek tökédetesítése is. S en­nek 1966 az első éve. A termeltető és felvásárló vál­lalatok kaptak kötelező terv­számot, s tervük alapját úgy kellett megteremteniük, hogy közvetlenül tárgyaltak és megegyeztek a termelőszövet­kezetekkel. Ebből a járási tanácsok végrehajtó bizottsá­gának mezőgazdasági osztá­lyára az a teendő hárult* hogy egyrészt működjenek közre a tsz-ek és a vállala­tok jó kapcsolatának megte­remtésében, másrészt a szö­vetkezeteket segítsék szakmai tanácsokkal, közgazdasági elemzéssel a megfelelő ará­nyok kialakításában, a nép- gazdasági igények kielégítésé­ben. Dr. Mohar László elv- társ, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának mezőgaz­dasági osztályvezetője beszá­moló jelentésében megállapí­totta: a járási apparátusok mégis, kivált kezdetben, ta­nácstalanul álltak újszerű feladatuk előtt. Előfordult, hogy megpróbáltak tervszá­mokat diktálni, a helytelen­nek bizonyult, régi módsze­rek szerint dolgozni; na­gyobbrészt azonban a vára­kozás álláspontjára helyez­kedtek. Semmiképpen sem volt ez jó. A két megyei ve­zető testület gondosan szám­ba vette és alaposan elemez­te mind az időleges megtor­panás, mind az útkeresés ta­pasztalatait, és egyértelműen kimondta: a járási mezőgaz­dasági osztályok dolgozóit nem szabad az átmeneti bi­zonytalankodásért elmarasz­talni, meg kell őket érteni, és bátorítást, buzdítást kell adni nekik további hatéko­nyabb munkájukhoz. E z a megél tés tehát fokozódó követelmé­nyekkel párosul. Mindenütt szükséges az átme­net fokozatosságából adódó időszerű teendőket meet már és ezután is rendre folyama­tosan elvégezni. Ami az idei tennivalókat illeti: a szövet­kezeti tervek sorsát kísérjék állandóan figyelemmel a szakirányítás dolgozói, a megvalósításhoz adjanok hat­hatós, érdemi segítséget. Mű­ködjenek közre tevékenyen abban, hogy a tsz-ek feltár­ják, teljesen hasznosítsák termelésük. gazdálkodásuk idei tartalékait. /- ávóre nézve pedig a kezdő tanul­ságait elemezve, -előlük okulva úgy szervezzék meg munkájukat, hogy mó job­ban segíthessenek abban, hogy a közös gazdrs' és a népgazdaság érdeke r- tel­jesebb összehango'ásával megalapozottabb terveket ké­szítsenek. Olyan terveket, amelyekben kevesebb a bi­zonytalansági tényező, ame­lyeket a szöve’kezeti tagság egész évi mi-’-'i- v-<>gvaló- sítható, bizo:: - cvaló­suló program; nrk ' inthet Kutas József

Next

/
Thumbnails
Contents