Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
Csütörtök, 1966. május 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP KOM BÁJ NJ AVÍTÁS A traktorok javítása mellett hozzáláttak a kombájnok nagyjavításához is az Iharosberényi Gépjavító Állomáson. A szerelőcsarnokban apró darabokra szedik szét a gépeket, kicserélik az elkopott alkatrészeket. A szerelők vállalták, hogy a határidők megtartásával, a javításra fordított idő csökkentésével biztosítják, hogy a kombájnok idejében készüljenek eL KÉSZÜLŐDÉS A BNV-RE Mindenből a legmodernebbet Űj modelleket mutat be a ruhagyár — Sirály és társai — Név nélküli garnitúra Két hét múlva megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár’ Somogyi üzemek is bemutatják termékeikéit a nagyközönségnek. A Kaposvári Ruhagyár a már útnak indított tizenöt bébi- és kiskamasz-öltönnyel vesz részt a vásáron. — Ezekhez az öltönyökhöz korszerű anyagokat válogattunk össze — mondja Pápai János, az üzem laboratóriumának vezetője. — Egy kicsit a jövő ruháját szeretnénk szemléltetni ezeken a modelleken. Az új ruhákat Szarka Lászlódé és Nagy József né tervezték. Elsősorban műszálas anyagokat használtak, a gyermekruhákat habszivaccsal bélelték. A kulikabátokhoz orkán anyagot használtak lel. Ott lesz a vásáron a vállalat új modellje, a gallér nélküli gyermeköltöny is. A nyári ruhákat jészter anyagból készítették. — Ezeket az új ruháikat még nem mutattuk be a kereskedelemnek. Ezért egy kicsit feözvéleménykutatás lesz a vásár. Ott már képet kapunk arról, hogy megnyerte-e a nagyközönség tetszését ez a tizenöt öltöny. Ha jól vizsgáznak a vásárlók előtt, a kereskedelem megrendeli őket, s akkor vállalkozunk a sorozat- gyártásra. Kétszáz négyzetméter területet kapott a vásáron a Somogy megyei Tanácsi Textilipari Vállalat. Biztosan sokan meglátogatják majd őket a turisztikát kedvelők közül. A vállalat ugyanis kizárólag kempingsátrakkal vesz részt a vásáron. A tabi üzemben készült nyolc sátor közül öt teljesen új, még sehol sem láttáik az érdeklődők. A kiállítási anyag összeválogatásakor arra törekeditek a vállalat vezetői, hogy bemutassák az üzemben készített sok sátortípust. A régiek, mint a hálófülkés nagy manzárd, már régi ismerőse a vásárlóknak. Az újak közül pedig alighanem sokan megkedvelik a kis méretű, könnyen kezelhető Szirén, Pihenő és Turista elnevezésű sátrakat. S ha lesz elég hely a kiállításon, felállítják az egyszemélyes Indián sátrat is. Ez már régi gyártmánya az üzemnek, s mindenütt síikért arattak vele. Könv- nyen kezelhető, nem foglal el nagy helyet a szállításkor sem. A kiállításra szánt nyolc sátort nagyon sokféle variáció jellemzi. A hálófülkés nagy manzárdhoz például csomagtartó is tartozik. A másik típushoz pedig teraszt is szereltek. A célszerűség mellett arra törekedtek, hogy használóik minden kényelmet megtaláljanak ebben a sátorban. Ott lesz a vásáron a Faipari Vállalat is. Még dolgoznak a szakemberek a kárpitozott kombinált lakószoba-garnitúrán. Miklósi Gyula főművezető tájékoztatása szerint a napokban készülnek el vele. Utána csomagolják, és küldik fed Budapestre. Előnye, hogy az egyik szekrényt akár választófalként is használhatják nagyobb szobában. Ehhez hasonló bútort még nem készítettek a Faipari Vállalatnál. A névadó egyelőre még hátravan. Csak akikor kap majd fantázianevet, ha elfogadta a zsűri. Kercza Imre Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kőműveseket pedig a siófoki és környéki munkahelyekre vesz fel. Különélés! pótlékot fiz tünk Kaposvár területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelyeken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakásbe jelentéssel rende keznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jele .tkezes: Kaposvár, Május 1. utca 57. cs Siófok, Fő u. 200. (87755) ÁS omsehan ^olásáért A termel őszövetkezetek idejében elkészítették 1966. évi tervüket, s immár hónapok óta dolgoznak megvalósít.'.sán. A terv mindig is az egész évi munka és gazdálkodás megszervezésének alapvető eszköze volt, s változatlan az most is, és az marad a jövőben is. Az irányító szervek figyelmét ezért is vonta magára a tervezés a közös gazdaságok megalakulása óta. Most a korszerűsített módszer kezdeti tapasztalatainak tükrében külön is érdemes és szükséges vizsgálni a termelőszövetkezetek tervkészítését. Ez az első összegezés — amint a párt megyei y.'-g- rehajtó bizottságának és a megyei tanács végrehajtó hi- zotts'gának együttes ülése a témát tárgyalva megállapította — utat mutat a helyes irányzatok további erősítésére, és módot ad a helyzet elemzéssel feltárt fogyatékosságok, aránytalanságok megszüntetésére. Az idei tervek megyei ösz- szesítője arról tanúskodik, hogy a termelőszövetkezetek igyekeztek élni az önállóságuk adta lehetőségekkel, s több-kevesebb sikerrel megoldották a szövetkezeti és a népgazdasági érdek egyeztetését. Mindez annak bizonyítéka egyrészt, hogy döntő többségükben megvan a képesség és szándék, erősödik a készség a megalapozott, jól összehangolt terv önálló elkészítéséhez; másrés t a ’ ez- deti tapasztalatok azt a követelményt is nyomatékosan fölvetik, hogy a szövetkezeteket gazdaságilag, műszakilag jobban föl kell készíteni a növekvő népgazdasági igények kielégítésére. Ez utóbbi összefüggést illetően arról van szó, hogy a keletkező vagy régebb óta meglevő e- szültségek észrevehető enyhítéséhez nagyobb és gyorsabb, hatékonyabb segítségre van szükség. Ilyen ellentmondás például: egyfelől a tagság kedvezőtlen korösszetétele. másfelől a kp s ö- vények gépi betakarításának elégtelen színvonala; továbbá az állati termékek folyton növekvő felvásárlási előirányzata, vele szemben pedig a krónikus, egyre súlyosbodó abrakhiány; jórészt munkaszervezési teendő a közös állatállomány, kivált a tehénállomány szükséges arányú fejlesztése szempontjából az építkezések határidős elkészülésének biztosítása stb. emcsak hogy nem tételezi föl, hanem egyenesen kizárja a termelőszövetkezetek önállósága az állami érdek feladását; alapvetően egybevágó érdekekről van ugyanis szó — mutatott rá nyomatékosan a vb-ülésen Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Szövetkezett és népgazdasági érdek egyaránt, hogy megyénk például több hízott sertést adjon közfogyasztásra. A mostani abrakhiány vagy az, hogy néhány hét múlva elfogy az etetni való, olyan bizonytalansági tényező, amely néhány helyen kétségessé teszi, vagy meghiúsítja az évi hizlalása előirányzat teljesí‘óiét. Máris előfordul: etetnivialó hiányában a szövetkezetek hizlalásra szánt süldőikből adnak el. Mi lesz, ha az év i végéig emiatt mondjuk 10 000 N' Helyreigazítás hely éli Mi tagadás, a sajtó huncut ördöge tréfát játszott velünk. Talán megkívánta a képen látható nagyra nőtt, gusztusos uborkát, és ez az oka, hogy lapunk tegnapi (május 4-i) számában a Kis kosár nagy uborkákkal című tudósítás fölé egy másik képet csempészett. Bizonyára nemcsak a lábo- di Lenin Termelőszövetkezetben — ahol készült a kép —, hanem másutt is meglepődtek, mivel a kombájnt javító két szerelő keze ügyében, környezetében sehogy sem tudták fölfedezni sem a kosarat, sem az uborkát. Ez érthető. (Ahogy ennek az oldalnak felső bal sarkában látható, egészen más munkát végez az Iharosberényi Gépjavító Állomás két dolgozója.) A fura helyzet bántó furcsaságát növeli, hogy a kép alatt a tudósítást így kezdődik: »Az első pillantásra azt hinné az ember, hogy nem is valódiak...« Nos, igen. A cikkíró — kinyomoztuk — nam lát a jövőbe, és erről a cseréről nem tudott semmit. Mert ha sejti, akikor minden bizony- nyai úgy folytatja mondandóját, hogy nemcsak az első pillantásra tűnik ez így, hanem a tüzetes szemlélődés után is ez lehet a végleges meggyőződés. Hogy nem valódi. Mármint a kép. Illetve helyesebben: nem ide való(di)!... Lehet, hogy a kis ördög jót derült, mi azonban — olvasóinkkal együtt — nagyon bosszankodtunk. És hogy nem csalás, nem ámítás, íme a bizonyítók: valóban van, lé tezik egy kis kosár, amelybe ilyen szép, korai uborkát szednek... hízóval kevesebbet értékesíthetnek, mint amennyit terveztek? A hízott állatokért számított összeg benne van idei pénzügyi tervükben, ebből a pénzből osztásra is irányoztak elő. Mivel pótolhatják az így keletkező bevételi kiesést? A tagság jövedelmének garantálása, a hústermelés és az áruértékesítés biztonsága egyaránt azt követeli meg, hogy csökkenjen?k a biz ny talansági tényezők, s például már eleve szilárd abr'ka.Krra épülhessenek a szövetkezetek állathizlalási tervei. Ahol pedig máris fogytán a takarmány, ott nem tengődhet az összes jószág az új termésig. Jóllehet az okszerű takarmánygazdálkodásra, a melléktakarmányok hasznosítására való ösztönzés indokolt, mégsem lehet csak arra a jó tanácsra hagyatkozni, hogy a tsz-ek etessék föl az ocsút is, és adjanak a malacoknak, süldőknek több soványtejet. Az állam és a szövetkezet szempontjából egyaránt konkrétan és előzetesen számba kell tehát venni az igényeket és lehetőségeket, s huzamosabb időre ebben a tekintetben sem maradhat senki bizonytalanságban, és tólesíthetetlen feladatra non is vállalkozhat A teljesebb, a szükséges összhang megteremtésének más összefüggéseire mutatott rá elemző felszólalásában Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Sorra vette az összesített terv néhány aránytalanságát Az étkezési burgonya 14 000 holdas területi előirányzatából mintegy 3000 hold hiányzik. Csökkent a cukorrépa vetés- területe is. Konzerv- és hűtőipari zöldségből ugyancsak a kelleténél kevesebbet irányoztak elő a tsz-ek. Ez az irányzat ellentmond a megyei elképzeléseknek, nem elégíti ki pontosan a népgazdasági igényeket, s nehezíti Somogy iparfejlesztési programjának megvalósítását. E részletfeladatok megoldása — megfelelő adottságok biztosításával — a szövetkezetek számottevő jövedelemnövelő forrása lehet Éppen ezért a megyei vezetés számít arra, hogy az aránytalanságok időlegesek, átmenetiek, csupán erre az évre korlátozódnak; olyan évre, amelynek gazdálkodását a szokottnál jobban terhelik az előző, rendkívül kedvezőtlen esztendő termelési gondjai. Számos szövetkezet ültetett volna több burgonyát az idén, de nem volt elegendő vetőgumója, s vásárolni sem tudott a tavalyi gyengébb bevételből. A gyomirtó vegyszer a burgonya növényápolásának jó részétől mentesíti majd a szövetkezeti gazdákat, s a betakarítás gépesítésének fokozódásában is bízhatunk. Mindez már a közeli jövőre is javuló föltételeket ígér a nagyarányú burgonyatermesztési program megvalósításához. Hasonlóan ítélhetjük meg a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének és gépesítésének figyelembevételével az állattenyésztés szempontjából is fontos cukorrépatermés zt és jövőbeli kilátásait. A megyevezetés igyekszik egyfelől lehetőséget biztosítani a kaposvári cukorgyár rekonstrukciójára, másfelől elegendő nyersanyagot, több cukorrépát vár majd a tsz-ektől. Nagyatádon bővül, fejlődik a konzervgyár, ennek növekvő termelését nagyrészt szintén a megye mezőgazdasága van hivatva megalapozni. A népgazdaságnak a tsz-ek termelése iránt támasztott olyan növekvő igényei ezek, amelyeknek kielégítését a szövetkezeti parasztság jól felfogott anyagi érdeke is megköveteli. A két végrehajtó bizottság ülésén Tobak István elvt'rs. a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője rámutatott: az idei szövetkezeti tervek megalapozottságukkal és aránytalanságaikkal együtt is az önállóság szükséges és helyes növekedésének bizonyítékai. A tervezésben a tsz-ek nagyobb fele- ióuége is megnyilvánul A kenyérgabona termelését elsődleges feladatuknak tekintik. A lehetőségekhez mérten a múlt évinél nagyobb arányban növelik a közös tehénállományt. Abrakmegsegítéssel vállalkoznak több állat hizlalására, értékesítésére. Helyes elgondolására vall, hogy igyekeznek bővíteni kiegészítő tevékenységük körét. Mindezek ellenére azonban a szövetkezetek egy része nem számolt pontosan saját adottságaival és jövőbeli érdekeivel. Teljesen indokolatlan például, hogy átmenetileg ugyan, de csökkenteni szándékoznak az anya- állományt ott is, ahol épüleit és takarmány egyaránt van. Az ilyen megalapozatlan elgondolás veszélyezteti a gazdálkodás jövőjét. Mindez és más, hasonló tapasztalatok intenek arra: sokat kell még lenni a közgazdasági szemlélet általános elterjesztéséért. Általános irányelv soha nem csorbította a szövetkezeti önállóságot, gyakorlati torzulás vezetett az elv megsértésére. A mezőgazdaság feltárt közgazdasági problémád változtatást követelnek az irányításban, s ennek a változásnak egyik eleme a szövetkezeti tervezés módszerének tökédetesítése is. S ennek 1966 az első éve. A termeltető és felvásárló vállalatok kaptak kötelező tervszámot, s tervük alapját úgy kellett megteremteniük, hogy közvetlenül tárgyaltak és megegyeztek a termelőszövetkezetekkel. Ebből a járási tanácsok végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályára az a teendő hárult* hogy egyrészt működjenek közre a tsz-ek és a vállalatok jó kapcsolatának megteremtésében, másrészt a szövetkezeteket segítsék szakmai tanácsokkal, közgazdasági elemzéssel a megfelelő arányok kialakításában, a nép- gazdasági igények kielégítésében. Dr. Mohar László elv- társ, a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője beszámoló jelentésében megállapította: a járási apparátusok mégis, kivált kezdetben, tanácstalanul álltak újszerű feladatuk előtt. Előfordult, hogy megpróbáltak tervszámokat diktálni, a helytelennek bizonyult, régi módszerek szerint dolgozni; nagyobbrészt azonban a várakozás álláspontjára helyezkedtek. Semmiképpen sem volt ez jó. A két megyei vezető testület gondosan számba vette és alaposan elemezte mind az időleges megtorpanás, mind az útkeresés tapasztalatait, és egyértelműen kimondta: a járási mezőgazdasági osztályok dolgozóit nem szabad az átmeneti bizonytalankodásért elmarasztalni, meg kell őket érteni, és bátorítást, buzdítást kell adni nekik további hatékonyabb munkájukhoz. E z a megél tés tehát fokozódó követelményekkel párosul. Mindenütt szükséges az átmenet fokozatosságából adódó időszerű teendőket meet már és ezután is rendre folyamatosan elvégezni. Ami az idei tennivalókat illeti: a szövetkezeti tervek sorsát kísérjék állandóan figyelemmel a szakirányítás dolgozói, a megvalósításhoz adjanok hathatós, érdemi segítséget. Működjenek közre tevékenyen abban, hogy a tsz-ek feltárják, teljesen hasznosítsák termelésük. gazdálkodásuk idei tartalékait. /- ávóre nézve pedig a kezdő tanulságait elemezve, -előlük okulva úgy szervezzék meg munkájukat, hogy mó jobban segíthessenek abban, hogy a közös gazdrs' és a népgazdaság érdeke r- teljesebb összehango'ásával megalapozottabb terveket készítsenek. Olyan terveket, amelyekben kevesebb a bizonytalansági tényező, amelyeket a szöve’kezeti tagság egész évi mi-’-'i- v-<>gvaló- sítható, bizo:: - cvalósuló program; nrk ' inthet Kutas József
