Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

Támadás a Mars ellen A Mars az űrkutatás szem­pontjából elérhető távolságon belül van. A »-háború boly­gójának« alapos földerítése nyújthatná az első igazi nyomot annak a problémá­nak a megközelítéséhez, hogy a Naprendszer keletkezésénél valamennyi bolygó azonos módon alakult-e ki. De még fontosabb ennél: a legvaló­színűbben a Marsról tételez­hető fel, hogy éiet van rajta. Több szempontból tehát a Mars a Naprendszer legérde­kesebb földöntúli égiteste, te­le rejtélyekkel, amelyek szá­zadokon keresztül felcsigáz­ták az emberek kíváncsisá­gát. Hasonlít a Földhöz Ősidők óta a Maisról csak annyit tudtak, hogy vörösen ragyogó mozgó csillag, amely az égbolt látszólag mozdulat­lan csillagai között szabály­talanul kóborol Amikor az első teleszkópok a Mars felé irányultak, láthatóvá vált vöröses-sárga teste, amely nem hasonlított az égő csil­lagokéhoz, és amely fényét a Nap visszatükröződéséből nyeri. Az a föltevés, hogy a Marson élet lehetséges, a Földhöz való számos hason­lóság észlelésén alapszik. Az egyetlen bolygó ugyanis, amely valamennyire hasonlít a Földhöz. Napjai csak kb. 40 perccel hosszabbak, mint a Föld napjai, bár évei, a nagyobb és szabálytalanabb pályája miatt majdnem két­szer akkora tartalmúak, 687 naposak. Ugyanúgy négy év­szaka van, mint a Földnek, de azok hosszabbak. Felszíné­nek legjellemzőbb sajátossá­ga, hogy időszakos változáso­kat mutat. Mindkét pólusán fagyos fehér jégsapka van, amely visszahúzódik és majd­nem eltűnik a marsi tavasz és nyár idején. A bolygó túlsúlyban levő rézvörös fe­lületén nagy szürkés, kékes­zöld szabálytalanul elszórt területek láthatók, amelyek aszerint sötétülnek és változ­tatják színüket, ahogyan a jégsapkák visszahúzódnak. Laknak-e élő szervezetek a Marson? A közelmúltban szovjet tu­dósok kimerítő laboratóriumi kísérleteket folytattak — a Mars környezetét utánzó kö­rülmények között — az élet lehetőségeinek vizsgálatára. Ezek a kísérletek megmutat­ták például azt, hogy né­hány mikroorganizmus élet­ben marad az olyan zárt he­lyiségekben, amelyeknek hi­deg, száraz, majdnem oxi­gén nélküli a levegője, tehát megközelíti a Mars föltéte­lezett légkörét. Többen arra a megállapításra jutottak, hogy a zord és negatív fölté­telek ellenére, az élet határ­talan alkalmazkodóképessége teljesen valószínűvé teszi, hogy a Marsot élő szerveze­tek lakják, és hogy az élet ott a Földtől függetlenül jött létre. Sőt azt is föltételezik hogy a Mars körül keringő két hold értelmes élőlények alkotásai. A közelmúltban sikerült fényképfelvételeket készíteni ! a Mars felületéről: egy-egy kép továbbítása körülbelül nyolc óráig tartott. A képek minősége olyan, mint amikor a Holdat a Földről egy kis tel jesítményű teleszkópon ke­resztül szemlélik — de így is összehasonlíthatatlanul job­bak, mint ahogy eddig a Marsot lőhetett. Mikor lesz a leszállás? A Marsra való leszállás vagy mellette való elrepülési kísérletek időpontjait a szak­emberek évtizedünk végére tervezik. Igen fontos lehet az 1971-es és 1973-as esz­tendő, amikor a Mars ismét a legjobban megközelíti a Földet. A tervezett Mars-ku­tató űrállomás valószínűleg olyan »jármű« lesz, amely képes arra, hogy a Marson leszálljon, és értékes adato­kat nagy mennyiségben küld­jön vissza a Földre. Az eddi­gi szerkezeteknél nagyobb kell, hogy legyen. miután fantasztikus mennyiségű után- pótló hajtóenergiát és egy nagy energiájú rádióadót kell magával vinnie Az egyik fő és még meg nem oldott probléma a jármű sterilizá­lása, amely azért szükséges, hogy ne szennyezze be a bolygó felületét; ez olyan követelmény, amelynek tel­jesítéséhez minden biológus ragaszkodik. A hőmérsékletó és sugárzási szintek, ame­lyekkel útközben találkozik a jármű, nem alkalmasak arra, hogy valamennyi baktériu­mot, spórát vagy egyéb földi orgianizmzjst, amellyel »egvütt utazik«, elpusztítson. Való­ban, az ismételt kísérletek megmutatták, hogy az űrben található igen erős vákuum és alacsony hőmérséklet nem zárja ki az ilyen kultúrák életben maradását. Antikor elindulnak az emberi felderítők A járművet indítás előtt magas hőfokon azért nem le­het sterilizálni, mert ez az elektromos áramköröknél és egyéb anyagoknál működés közben bosszulná meg magát A sterilitás első föltétele a jármű »szupertiszta« feltéte­lek közötti elkészítése len­ne. Az élet jelenlétének vizs­gálatához az űrállomást tele­víziós kamerákkal is fölsze­relik, amelyek bepillanthat­nak majd a Mars különös térségeibe. Az űrállomás leg­tökéletesebb automatikus be­rendezései a legjobb esetben is csak egy nagyon átlalános és töredékes képet adhatnak a marsi életről, ha egyálta­lán létezik a földihez hason­ló élet a Marson. Ha az élet rejtett, vagy észrevehetően eltér a miénktől, akkor sem a mérőműszerek tömege, sem a televízió kamerái nem tudják azt feltárni. Számos biológusnak ezért az a véle­ménye, hogy az élet kérdése mindaddig nem lesz eldönt­hető, míg embert felderítők nem mennek a Marsra! Marco Pólónak huszonnégy évre veit szüksége keleti út­jához, MageHán járműve pe­dig három évet töO/tott a földgolyó körülhajózásával a tengeren. A csillagászat mér­nökei számára a Marsba va­ló hosszú utazás »már« csak kétéves időtartamot jelent. Gyuladobozból babaszobabútor Gyújtsd a kiürült gyufaskatulyá­kat, a 30 filléreseket és a 40 fil­léreseket. Nyolc kisebb és 11 na­gyobb gyufásdobozból, egy ke­rek sajtos dobozból és egy 10 grammos Póló szappanpehclydo- bozból készítheted el a rajzon bemutatott babaszobabútorokat. A Polo szappanpehelydobozt dől vágd ketté, mérd rá egy kis gyufaskatulya szélességét, elfe­lezve (a szaggatott vonaltól bal­ra-jobbra 1,85 an-t), húzz ttt egy­egy függőleges ceruzavonalat. Ezen a vonalon hajtsd be a do­boz elejét, és ragaszd közé az 5 gyufásdobozt a fos/,toros oldalá­nál. Most ragaszd be a szek­rényt fényes drapp vagy barna papírral — a fiókok fölötti részt esetleg celofánpapírral. Ha elég ügyes vagy — hogy a szedőink­nek vitrinrésze is legyen, még­hozzá »üvegezve« majd iratkap­csokat szúrva a dobozok elejé­be és az ajtókba — fogantyúval látod el a szekrény ajtajait és fiókjait. A gyufadobozokat ugyanúgy kihúzhatod, mint az igazi fiókokat. Az ajtót is nvii- hatóra, csukhatóra készítheted — de félő, hogy a sok hajtogatás­tól egyszer leszakad. Inkább ne vágd fel, legyen mindig csukva. A szekrényke lába négy parafa­dugó levágott darabja, befestve. A karosszék négy nagy gyu- fásdobozból készül, ragaszd össze a minta szerint, és vond be szí­nes papírral — pasztellszínnel is lehet, sőt mintással is. A rekamié felevő része 4 na­gyobb gyufásdoboz, háta és ol­dala egv-egy kisebb skatulya, élére állítva. Ezt is vond be szí­nes papírral. A kerek asztal lapja a sajt do­bozából készül, peremét vágd keskenyebbre. A három vagy négy asztalláb rajzpapírból sod­rott, keskeny, kissé tölcsérsze- rfien bővülő formáját ragaszd össze, s a tetején kb. fa cm mé­lyen vagdosd be ollóval — ez a ragasrztószél, ezt ragasztod az asztal lap aljára. Az asztalkát is ragaszd be drapp vagy barna papírral. Ha mindez készen van, szerezz egv-két nagyobb dobozt — cipő- dobozt, cukordobozt —- mert leg­közelebb babaházat építünk be­lőlük. M. M. Repülőiéi4 a postán Moszkvában egy új posta­épület teteje — repülőtér. ML—4 típusú helikopterek szállnak erre a fél futtallpá- lya nagyságú tető-repülőtérre. Az Uraiba és a közép-ázsiai városokba címzett és a moszk­vai repülőterekre érkező pos­tát továbbítják ide. Európában ez a második ilyen »postai te- tö-repülotér*. Színtelen cérna Szinteden varrócérnát állít elő egy amerikai gyár nylon­ból. Az új cérnának nagy ke­letje van, mert a varrónőnek, szabónak nem kell többé az anyaghoz többé-kevésbé illő színt keresni. A színtelen cér­na egyben azt is jelenti, hogy nem kell ezentúl különböző színekből készletet tartani. Az új cérna nem foszlik és nem csomósodik, nedvességet sem vesz íóL Tusnádi Varga Éva: VAKÁCIÓ Hajlik az ág és zöld a határ. Itt van a nyár, hát itt van a nyár! Kirándulunk! de szép, de jó, ezüst tükör ott lent a folyó. Együtt a csapat, a sok gyerek, velük futok és velük megyek. Repül a labda. Most én szaladok! A rőzse lángja messze lobog. Szalonna sül, kenyér a kézben, az este lassan lépked a réten. Becsukódik a mák virága, tücsök ciripel csillagot várva. Indulás! Gyertek utánam sorba, A csónakot a hullám sodorja, Evezz, pajtás! De szép, de jó! Vakáció! Vakáció! Somogyi gyermekjátékok Miért csattan az ostor ? Ez a mindennapi jelenség évszá­zadok óta sok fejtörést okozott az embereknek. Nem tudtak kielégítő magyarázatot adni aira, hogy a megs uh an tolt ostor vége miére ad csattanó hangot. A problémát végül is aerodinamikai alapon si­került megmagyarázni. A viztigáia.ok kikutatták, hogy az ostor vége hangfeletti sebesség­re gyorsul fel. A hanghatár átlé­pésekor — akárcsak a nagy se­bességű repülőgépek esetében — itt is föllép az ismert hangrobba­nás jelensége. A repülőgép nagyobb távolság­ban lejátszódó hangrobbanás át mélyebb hangúnak halljuk, mivel a robbanás magasabb hangjai nem jutnak el hozzánk. A nagy távol­ságú mennydörgés is mélyebb han­gú, mint a közeli. Az ostorcsatta- nást tehát közelsége miatt halljuk sokkal élesebbnek, magasabb han­gúnak, mint a repülőgép hang- robbanását. Több madár, mint ember Hazánkban eddig 334 ma­dárfajt vettek úgynevezett észlelési leltárba az ornitoló­gusok. Ebből 210 faj fészkel és költ nálunk, 124 pedig csak átvonul. Ez utóbbiak között varrnak rendszeres »beszálló vendégeink«, de ide sorol a flamingó is, amelyből az utób­bi száz év alatt csupán 4—5 példányt láttak, vagy a vad­hattyú, amelynek néhány pél­dánya a Fertő-tó ausztriai sza­kaszain, valamint a Duna del­tájában fészkel, s így néha nálunk vendégeskedik pár napot. A vándorsólyombői jelenleg csupán egy-két pár fészkel a hegyvidékeken. A kerecsensó­lyom ugyancsak kiveszőben levő madarunk, alig 8—10 pár fészkel az országban. Ornito­lógiái ritkaságnak számít a kígyászölyv: a Bükkben és a Pilisben tudnak 3—4 kígyász- fészekről. A néhány éve még kipusztulástól féltett holló lét­száma a korábbi 3—4 párról 10—12 párra szaporodott Viszont a kívánatosnál sok­kal több van például szürke varjúból, szarkából, verébből és balkáni gerléből. A kárté­kony varjút és szarkát a va­dászok és vadőrök rendszere­sen pusztítják: évente 70 000 —80 000 trófeát (csőrt vagy lá­bat) mellékelnek jelentéseik­hez. Erdős vidékeken a szaj­kót is irtják. VÍZSZINTES: L Még ma Is kedvelt játék. Lányok és fiúk egyaránt játsszák. 10. Titkos szó, amelyet csak a beavatottak ismernek — névelővel. H. Éneklő szócska. 12. Lyuk népiesen visszafelé. 13. Ü. Ö. 14. Rajzos ábrázolás. 15. Közterület. 16. Rónai Lajos. 18. Partvédők. ». A téglalap ellentétes csúcsait köti össze. 22. Rózsa Sándor. 23. A somogyi gyermekjátékok összegyűjtője (vezetékneve). 25. Azonos magánhangzók az ABC elejéről. 27. Ételt ízesít visszafelé. 28. Tóth LaJos. 30. Megbáretás. 31. Lő biztatás«. 32 R. O. 33. Futásnak ered. 35. Etele. 36. Igavonó névelővel. FÜGGŐLEGES: I. Kimondottan csak fiúk játszották ezt a játékot, 2. Észszerű modősításáért. 3. Jelzés lerajzolva. 4. Állatlakás. 5. Ezt á veszélyes játékot is csak fiúk játszották. 6. A beszéd része. 7. K. O. 8. Névelő. 9. Gomba módosulat a fákon. 11. Folyadék. 16. Főnevekhez, Igékhez járul. 17. Keresztvasak az ablakon 20. T. Z. 21. Kergetőzős játék népi neve. 24. Kicsit régies biztatószó. 26. Víz folyik benne. 29. Lidia becézve. 31. Gól betűi keverve. 34. A viszi nt es 11. visszafelé. Kovács József • • • Megfejtésül beküldendő a víz­szintes L, 23. és a függőleges 1, 5., 21. Beküldési határidő 1966. Június í-án, péntek délig. A szükséges sorodcait leveíeső- lapon küldjétek be, s Írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Kádár Kata: Háry; Báthory; Vémász; Bánk Bán. Ignácz Rózsa Torodról gyász című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Somogyi Paula, Póla Ibolya, Kaposvár; Reichert Márta, Kötésé; Túli Ani­kó, Lengyeltóti. A könyveket postán küldjük eL Futball pálya gumiból Egy spanyol vámhivatalnak, aki szenvedélyesen szereti a labdarú­gást, azzal az ötlettel lépett a nyil­vánosság elé, hogy létesítsenek a futballpályákon mesterséges »gye­pet« rugalmas gumilapok segítsé­gével. Zamora, a világhírű spinről kapus nagy jövőt jósolt az ötlet­nek. MÚZEUMAINK A Zichy Mihály Emlékmúzeum A Somogy megyei Zala községben található a Zichy család XVIII. században épült kúriája. Eb­ben az épületben van a Zichy Mihály Emlékmúzeum is. Az emlékmúzeumban he­lyezte el a nagy művész vég­akarata szerint a család az értékes festményeken kívül Zichy Mihály közép- és bel­ső-ázsiai iparművészeti, vise­lettörténeti, néprajzi és fegy­vertörténeti gyűjteményét. Ezt az anyagot akkor szerez­te a festő, amikor mint a cá­ri udvar festője elkísérte az uralkodót és az udvart vadá­sza tóikra, országos kőrútokra stb. Az emlékmúzeum közép­pontjában a világhírű festő tervei szerint műteremmé át­alakított üvegház van. Ez az átalakítás 1879-ben készült el. Zichy Mihály Párizsból való hazatérése után és a cári udvarba való visszatéré­séig ebben a műteremben dolgozott, itt festette számos jelentős képét. A II. világháború alatt sokat szenvedett értékes, nemzetileg védett magán­gyűjteményt töfcször átren­dezték, legutoljára 1964-ben, Így lett Zichy Mihály érté­kes gyűjteménye közkin­csünk. A felújított kiállításban megismerkedhetünk Zichy Mihály néhány híres képző- művészeti alkotásával is. láthatjuk a művész számos rajzát, illusztrációinak szép reprodukcióit, neves embe­rekkel folytatott legérdeke­sebb levelezését "eszkö­zeit. A múzeumi'- n van a művész és a Zichy család páratlan értékű könyvtárának egy része is. Zichy Mihály számos bél­és külföldi tárlaton vett részt. Ezeken a tárlatokon sok elismerő oklevelet és dí­jat kapott. Ezeket is megte­kinthetjük. S zámos nagy tanul­mány, művészeti fel­dolgozás, újságcikk, értékelő és ismertető mun­ka, magyar és külföldi saj­tótermék foglalkozott már Zichy Mihály művészi ha­gyatékával. A Szoveitunió- ban is sok írás és tanulmány jelenik meg vele kapcsolato­sán. Ezek közül a lesérd''-e- sebbeket külön tárlóban el­helyezve találjuk. Külön érdekessége a kiál­lításnak a maga nemében páratlan közép- és belső­ázsiai gyűjtemény. Lőfegyve­rek, páncélok, harci és va­dászkések, kardok, díszes lószerszámok sora teszi érde­kessé és még vonzóbbá aki- állítást. Ezeket a darabokat Zichy Mihály egyes képein fel is használta, ábrázolta. Láthatunk egy teljes sámán fölszerelést is, mely a ma­gyarok ősvallás kultuszával kapcsolatos, és Magyarorszá­gon ezenkívül csak a buda­pesti Néprajzi Múzeumban található hasonló. Szép kö­zép- és belső-ázsiai viselet­történeti ritkaságokat is ki­állítottak, ezek között szín­házi ruhadarabok, kalapok, legyezők stb. vannak. Fából és fémből készült iparművé­szeti remekeket is látha­tunk. A zalai Zichy Mihály Km lékmúzeum falát a festő születésének 100. évfordulóján, 1927-ben Somogy megye közönsége emléktáblával jelölte meg. Az emléktáblát Sidló Ferenc neves szobrászművész Zichy Mihályt ábrázoló bronz re­liefje díszíti. D. B. /

Next

/
Thumbnails
Contents