Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

Szombat, 1966. május 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Válaszolna kérdéseikre — Évente legalább tízszer beszámolok a pártve etőség után külön éle szervek ülésén, értekezletén, megbeszélésén az időszerű munkákról, gazdasá­gaink helyzetéről. Ezeknek a tanácskozásoknak jó részét fö­löslegesnek tartom. Az viszont még nem fordult elő, hogy a községben a kívülállók bármi­lyen nagyobb csoportját tájé­koztathattam volna eredmé­nyeinkről, nehézségeinkről, in­tézkedéseink indítékairól. Pe­dig ez szükséges és hasznos is volna, s készségesen vállalkoz­nék rá — mondta Benézik Jó­zsef, a marcali Vörös Csillag Tsz elnöke a járási pártbizott­ság ülésén. A gazdasági és a politikai munka összehangolásának módszereit vitatva került szó­ba ez a téma. A túlszervezett- ség meg a gyakori párhuza­mosság kapott itt kritikát. Az érdemi politizálást akadályozó formális ülésezést marasztalta el a párt választott járási tes­tületé. A pártmunfca hatékony­sága növelése követelményei­nek szempontjából vizsgálta a pártbizottság mind az eddigi gyakorlatot, mind a módszerek szükséges változtatásának le­hetőségeit. S ebbe a vitába kapcsolódott bélé megállapítá­saival és javaslatával Benczik elvtárs. Ami a hibás gyakorlatról, a megszokásból fakadóan tar­tott párhuzamos beszámolta­tásról és az átfedésekről mon­dott kritikáját illeti, az való­ban figyelmet érdemlő észre­vétel. Ne csináljunk olyat, amiről már eleve látjuk, hogy nincsen semmi értelme. Fölös­leges ülésezéssel ne terheljük, ne hagyjuk terhelni magunkat. Ha az üresjárat ellen védeke­zünk, vele egyszersmind !dőt és energiát szabadítunk föl fontos dolgaink elvégzésére. Az egyértelműség kedvéért azt is hangsúlyozni kell, hogy a formális és az egymást átfedő rendezvényekkel való szakítás nem jelentheti a pártszervezet gazdaságszervező tevékenysé­gének háttérbe szorítását — ellenkezőleg: annak hatéko­nyabb. célravezetőbb folytatá­sát követeli meg valamennyi termelőszövetkezetben. Benczik élvtárs javaslatát, a közvélemény tájékoztatására való készséges vállalkozását csak helyeselhetjük. Marcal­nak is vannak kisebb üzemei; a frídművesszövetkezet szin­tén sok embert foglalkoztat; a járási sziékhelv hivatalaiban, is­kolai tantestü’eteiben ugyan- csők számosán dolgoznak. Aki | Kongresszusi napló Határidő előtt negyven nappal elkészülnek a kazánok A Világítástechnikai Vállalat Ka­posvári Gyárának új szerelőcsar­nokát kazánok fűtik majd a hideg idő beállta után. A Somogy me­gyei Finommechanikai és Gépjaví­tó Vállalatot bízták meg a kazá­nok beszerelésével. A munkások a IX. kongresszus tiszteletére vál­lalták, hogy a kazánokat szeptem­ber 30-a helyett augusztus 20-ig át­adják rendeltetésüknek. Horváth Ödön és Máté Ist­ván szerelőkkel a felajánlás­ról meg az eddig végzett mun­káról besziédgettüník. — Azért akarjuk határidő előtt beszerelni a kazánokat, hogy a Világítástechnlkai Vál­lalat Kaposvári Gyárának, vá­rosunk új nagyüzemének még a hideg idő beáll ta előtt el­készüljön a fűtőberendezése továbbá, hogy az említett negyven nap alatt újabb mun­kát vállalhassunk, s végül, hogy takarékoskodjunk. Csu­pán a Világítástechnikai Vál­lalat kazánjainak beszerelésé­nél mintegy kilencezer forint munkabért takarítunk meg — mondta Horváth Ödön. — A kazánok nagyon rossz állapotban varrnak — jegyez­tük meg. — Igen — mondta Máté Ist­ván. — Már kiselejtezték őket Külső lemezük jó. Belül azon­ban már meglehetősen elhasz­nálódtak. Szerintünk alkalma­sak ideiglenes fűtésre. — Hogyan tudják határidő előtt elkészíteni a kazánokat? — Jól előkészítjük a mun­kát, és kihasználunk minden percet. Mindig pontosan meg­szabjuk a másnapi feladatot. Reggel aztán már csak dolgoz­ni kell — felelte Máté István. — Ebben a hátralevő né­hány hónapban fél órával előbb kezdjük a műszakot, mint máskor — szólt közbe Horváth bácsi. — Természete­sen nem kérünk érte tútóradí- jat — Mit te«**, eddig? Horváth Ödön válaszolt: — Terveket sajnos még nem kaptunk. így hát csak előmun­kálatokat végezhetünk a kazá­nokon. Leszereltük a túlheví­tőket, a konyhatartókat, a le­mezeket. LefűrészeKük a tar­tozékokat fenntartó csővezeté­ket, letisztítottuk a kazánok­ról a rozsdát. Az egyik kazán­ból már eltávolítóitok a víz­követ Ha a terveket megkap­juk, erre már nem lesz gon­dunk. Így sok időt nyerünk. — Nem kell szeptemberben azt mondani, hogy könnyelmű felajánlást tettek? — Nem — mondta határo­zottan Horváth Ödön. — Ala­posan szemügyre vettük a ka­zánokat, számolgattunk. Ez­után jelentettük be elhatáro­zásunkat. — Számoltunk a legross zab­bal is. Azzal tudniillik, hogy ki kell cserélni a csöveket. Ez bizony óriási munkát róna ránk. Ám így is megbirkóz­nánk a feladattal — tette hoz­zá Máté. Elmondták, hogy vállalásuk teljesítését csak két dolog hiú­síthatja meg: ha nem biztosít­ják az anyagot, vagy ha a Vi­lágítástechnikai Vállalat Ka­posvári Gyára nem szállítja idejében helyükre a kazáno­kat. Remélik azonban — je­gyezték meg —, hogy a Vilá­gítástechnikai Vállalat Kapos­vári Gyára előmozdítja tervük megvalósításét. Mielőtt elbúcsúztunk tatok, megkértek bennünket, látogas­suk meg őket augusztus végén. — Majd meglátják — mond­ták —, milyen szépek lesznek ezek a kivénhedt, ócskavas­nak látszó kazánoki Szegedi Nándor nem a munkahelyén, az is rendszerint családi, rokoni kö­telékek révén vagy éppen is­merősei közvetítésével lazább vagy szorosabb kapcsolatban áll a Vörös Csillag Termelő­szövetkezettel. Korántsem mindegy, hogy ki miként véle­kedik a járási székhely kö­zös gazdaságának dolgairól. Fontos érdekek fűződnek ah­hoz, hogy a helyi közvélemény helyesen ítélje meg a termelő­szövetkezet tevékenységét, a tagság munkáját, a vezetőség intézkedéseit. Munkásgyűlé­sen, hivatalok munkaértekez­letén vagy más megbeszélése­ken kiváló alkalom nyílna a szövetkezeti ügyek ismerteté­sére, sőt az egyes tagokat érin­tő döntéseknek a megmagya­rázására is. Mennyi, de meny­nyi kérdés kerülne ilyenkor terítékre! S ha mindegyikre nyilvánosan elhangzik a hite­les válasz, szűnne, szűkebb térre korlátozódna a külső ér­tetlenség, erősödne a szövetke­zet sorain kívül is, az egész községben a megértés és egyet­értés. Az ilyen találkozás és tanácskozás semmiképpen sem maradna kedvező hatás nélkül. Politikai munka ez a javából. Valóban a tájékoztatás és az ismertetés a közvélemény ala­kításának első és döntő lépé­se. Marcaliban a termelőszö­vetkezetre is áll ez, sőt job­ban, minit másutt, hiszen já­rási székhelyről van szó, ahon­nan a nagyszámú beutazó ré­vén is szinte az egész járásra kisugárzik minden nézetnek a hatása. Községi és járási érvé­nyű pártmegbízatást teljesíte­nek hát a Vörp6 Csillag Tsz vezetői azzal, ha a közös gaz­daság dolgairól a szövetkezet keretein .ívül is, minél több ember hallatára beszélnek. Kutas József A HÁROMFAI ÚJ BARÁZDA TSZ-BEN 740 méter hosszú bekötő utat építenek a pákodi majorhoz 600 000 forintos költséggel. A kétszer négy méter széles bekötő út egyik fele a gumikerekű, másik fele a kormos és lánctalpas járművek szá­mára készül. (1. kép.) 70 holdon termelnek do­hányt. Eddig negyven holdat ültetett be palán­tával a Cipót-brigád. Az ültetést géppel végzik. (2. kép.) A tsz szántóföldi kerté­szetében 45 hold káposz­tapalántát ültetnek ki. A palántákat előkészítik az ültetéshez. (3. kép.) A tsz csaknem negyedmil­lió forint bevételre szá­mit a káposzta értékesí­téséből. Terjesszük a közgazdasági szemléletet Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kő­műveseket pedig a siófoki és környéki munkahe­lyekre vesz fel. Különélés) pótlékot fizetünk Xaposvár területén: esaládfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család­fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakáshejclentéssel rende 'keznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosít ink. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő u. 200. (87755) TANÁCSKOZÁSOKON, üzemi beszélgetéseken egyre több szó esik a gazdaságirá­nyítás reformja kapcsán a közgazdasági szemlélet ter­jesztéséről. S ez érthető is, hiszen mindenkinek cseleked­nie keil a maga posztján, hogy valóra váljanak az el­képzelések. Hasznos és nyil­vánosságra méltó a barcsi fű­részüzem ez irányú törekvé­se. Nem azzal a céllal szá­molok be róla, hogy kész receptet adjunk (ez a sajátos üzemi jelleg miatt elképzel­hetetlen is), hanem azért, hogy hasonló- törekvésre ser­kentsük a megye más üze­meit is. Miben foglalható össze a barcsiak másfél éves törek­vése? Abban, hogy hatéko­nyan és széles körben ter­jesztik a kereskedöszellem^t. Egyetlen példát mondanék el elöljáróban az üzemben hal­lott számtalan példa közüL Két évvel ezelőtt még a mennyiség hatotta át az em­berek gondolkodását Az volt a cél, hogy minél kevesebb munkaráfordítással minél több fűrészárut gyártsanak. Éppen ezért a keretmesterek órákig hajtották a gépeket, s közben nem ámítottak a pen­gén. Hogy közben más mére­tűre vágták a rönköt, nem­igen érdekelte őket. A meny- nyiség megvolt. Amikor na­pirendre került az üzemben, hogy a fűrészcsarnokban, a parkettüzemben, a készáruté­ren és mindenhol o minőség az első, mindenki azon törte a fejét, hogyan lehet a meg­szokott munkamódszerek he­lyébe újat állítani. A ma­gyarázást, a felvilágosítást, a gazdag szakmai tanácsadást intézkedések követték. Meg­szabták a teljesítmény felső határát például a kerefüré- szekre. Most már jut ideje a keretmestemek, hogy megfor­gassa a rönköt, beállítsa ren­desen a pengét, pontosan tartsa a méretet Hiába ha>- i tana rá a mennyiségre, a felső határ fölötti teljesít­ményt nem fizetik ki. Nagyon sok gondot fordított az üzem a továbbképzésre. Bemutató­kon tanította meg a keret- mestereket, melyik rönkből milyen pengebe osztássá] le­het a legtöbbet kihozni. S hogy nem puszta szakmai bemutatóról van szó, hanem a kereskedőszellem terjeszté­séről, bizonyítja az itt el­hangzott ismertető. S itt van a lényege a barcsiak törekvé­sének. Részletesen elmagya­rázták, milyen haszna, illetve kára származik az üzemnek a jó és a rossz kihozatalból. Felállították a követelményt: ne csak azon törje a fejét a keretmester, hány szálra fű­részelje a rönköt, hanem azon is, mi az előnyösebb, a kifizetődőbb. Lehet, hogy túl egyszerűen fest, ahogy leírom ezt a fo­lyamatot. Természetes, hogy sokkal bonyolultabb, ellent­mondásosabb a megvalósulás. Az emberekbe mélyen bele­gyökerezett a mennyiségi szemlélet. Nem vált vérükké egyik napról a másikra a minőség. Most már azonban jó úton halad a munkások többsége. Érti és alkalmazza a javasolt módszereket Eb­ben az üzemben tág tere van az önálló döntésnek, a kezde­ményezésnek. S erre ösztö­nöznek mindenkit. Az átve­vő, az előrajzoló, a műveze­tő, a keret- és a körfűrészes kereskedőszemmel nézze, amit csinál. Most már meg­éri a vállalatnak, ha több munkát fordít a termékre; több pénzt kap a kül- és a belföldi piacon. FORINTOT ÉR az önálló­ság az üzemben. Ha például egy ötméteres deszka har­madosztályú, háromszáz fo­rintot kapnak érte. Elég, ha a munkás két darabba vágja ezt a deszkát s máris kere­sett ötven forintot az üzem­nek. Első osztályú a nagyob­bik része, s háromszázötven forintot ér. A lehulló hibás darabot pedig felhasználhat­ják a parkettüzemben. A készárutér kommunista veze­tője példáit mutait a kezde­ményezésben. önállóan tár­gyalt egy fővárosi ktsz-szel, s vállalta a fűrészáru váloga­tását a kívánságuk szerint Ezért a pluszmunkáért tíz százalék felárat kapott az üzem. Amikor ez a műveze­tő szabadságon volt a he­lyére állított csoportvezető nem akart embereket beállí­tani az áruválogatáshoz, pe­dig az olasz ügyfél ragaszko­dott ehhez a munkához. Az üzem párttitkára fültanúja volt az elutasításnak. Gyor­san félrehívta a csoportveze­tőt, s megmagyarázta, hogy nem lehet ilyen mereven ál­lást foglalni. Gondoljon rá, hogy valutát kapnak az áruért és a pluszmunkáért. Ha nem teljesítik az olasz cég kívánságát, a következő alkalommal máshol vásárol. Ilyen agitációra gyakran van szükség. S a magyarázásban, a felvilágosításban sokat vál­lalnak magukra a kommunis­ták. Legnagyobb hatással azonban a példamutatásuk van a dolgozókra. A kereskedőszellem megho­nosodását bizonyítja, hogy egyre többet exportál a bar­csi fűrészüzem. Megállapod­tak a főhatósággal, hogy rögtön értesíti őket az üzlet­kötési lehetőségekről. Az üzem azonnal válaszol, szer- ződik-e a külföldi megrende­lővel. Amikor lehetőség kí­nálkozott, hogy gyertyán zá­rólécet szállítsanak külföldre, meghányták-vetették, kifize­tődő-e az üzemnek, mi vel na­gyon munkaigényes ennek a terméknek az előállítása. A számítások bebizonyították, hogy gazdaságos. Egy köb­méter gyertyán fűrészáruért ezernyolcszáz forintot, ugyan­ennyi zárólécért hatezer-két­száz forintot kapnak. A kül- és a belföldi meg­rendelőknek olykor különle­ges igényeik vannak. Azelőtt nem sokat törődtek ezzel, most azonban igen. Például a Győri Vagongyár úgy szállít­tatta el a megrendelt külön­féle méretű pallókat, hogy a háromtól négy métereseket különválogassák. Egy osztrák ügyfél úgy rakatja vagonba a megrendelt fenyő fűrész­árut, hogy odahaza géppel rakodhasson le. Több mun­kásra, több munkára van szükség, hogy eleget tehesse­nek a megrendelésnek. Még­sem sajnálják az időt és a munkaerőt, mert tudják, hogy megéri a Dél-magyaror­szági Fűrészeknek. Másfél évvel ezelőtt kezd­ték meg az új szemlélet el­terjesztését. S azóta nagyot léptek előre. NEM ÉRVÉNYES minden üzemre a fűrészüzemiek re­ceptje, mert más-más a vál­lalatok jellege, lehetősége. A törekvés azonban követésre méltó. S ennek kellene át­hatnia minden üzemet. Már most törniük kell a fejüket a vezetőknek és a munkások­nak, hogyan váltható valóra őnáluk a gazdaságirányítás reformja. Milyen fő felada­tokat kell megoldani, mely posztokra kell önállóbb, kez­deményezőbb embereket ál­lítani. Mindennapos feladata ez a vezetőknek és a kommunis­táknak az egész megyében. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents