Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

Szombat, 1966. május 28.

3

SOMOGYI NÉPLAP

Válaszolna kérdéseikre

— Évente legalább tízszer beszámolok a pártve etőség után külön éle szervek ülésén, értekezletén, megbeszélésén az időszerű munkákról, gazdaságaink helyzetéről. Ezeknek a tanácskozásoknak jó részét fölöslegesnek tartom. Az viszont még nem fordult elő, hogy a községben a kívülállók bármilyen nagyobb csoportját tájékoztathattam volna eredményeinkről, nehézségeinkről, intézkedéseink indítékairól. Pedig ez szükséges és hasznos is volna, s készségesen vállalkoznék rá — mondta Benézik József, a marcali Vörös Csillag Tsz elnöke a járási pártbizottság ülésén.

A gazdasági és a politikai munka összehangolásának módszereit vitatva került szóba ez a téma. A túlszervezett- ség meg a gyakori párhuzamosság kapott itt kritikát. Az érdemi politizálást akadályozó formális ülésezést marasztalta el a párt választott járási testületé. A pártmunfca hatékonysága növelése követelményeinek szempontjából vizsgálta a pártbizottság mind az eddigi gyakorlatot, mind a módszerek szükséges változtatásának lehetőségeit. S ebbe a vitába kapcsolódott bélé megállapításaival és javaslatával Benczik elvtárs.

Ami a hibás gyakorlatról, a megszokásból fakadóan tartott párhuzamos beszámoltatásról és az átfedésekről mondott kritikáját illeti, az valóban figyelmet érdemlő észrevétel. Ne csináljunk olyat, amiről már eleve látjuk, hogy nincsen semmi értelme. Fölösleges ülésezéssel ne terheljük, ne hagyjuk terhelni magunkat. Ha az üresjárat ellen védekezünk, vele egyszersmind !dőt és energiát szabadítunk föl fontos dolgaink elvégzésére. Az egyértelműség kedvéért azt is hangsúlyozni kell, hogy a formális és az egymást átfedő rendezvényekkel való szakítás nem jelentheti a pártszervezet gazdaságszervező tevékenységének háttérbe szorítását — ellenkezőleg: annak hatékonyabb. célravezetőbb folytatását követeli meg valamennyi termelőszövetkezetben.

Benczik élvtárs javaslatát, a közvélemény tájékoztatására való készséges vállalkozását csak helyeselhetjük. Marcalnak is vannak kisebb üzemei; a frídművesszövetkezet szintén sok embert foglalkoztat; a járási sziékhelv hivatalaiban, iskolai tantestü’eteiben ugyan- csők számosán dolgoznak. Aki

| Kongresszusi napló

Határidő előtt negyven nappal elkészülnek a kazánok

A Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyárának új szerelőcsarnokát kazánok fűtik majd a hideg idő beállta után. A Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalatot bízták meg a kazánok beszerelésével. A munkások a IX. kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a kazánokat szeptember 30-a helyett augusztus 20-ig átadják rendeltetésüknek.

Horváth Ödön és Máté István szerelőkkel a felajánlásról meg az eddig végzett munkáról besziédgettüník.

— Azért akarjuk határidő előtt beszerelni a kazánokat, hogy a Világítástechnlkai Vállalat Kaposvári Gyárának, városunk új nagyüzemének még a hideg idő beáll ta előtt elkészüljön a fűtőberendezése továbbá, hogy az említett negyven nap alatt újabb munkát vállalhassunk, s végül, hogy takarékoskodjunk. Csupán a Világítástechnikai Vállalat kazánjainak beszerelésénél mintegy kilencezer forint munkabért takarítunk meg — mondta Horváth Ödön.

— A kazánok nagyon rossz állapotban varrnak — jegyeztük meg.

— Igen — mondta Máté István. — Már kiselejtezték őket Külső lemezük jó. Belül azonban már meglehetősen elhasználódtak. Szerintünk alkalmasak ideiglenes fűtésre.

— Hogyan tudják határidő előtt elkészíteni a kazánokat?

— Jól előkészítjük a munkát, és kihasználunk minden percet. Mindig pontosan megszabjuk a másnapi feladatot. Reggel aztán már csak dolgozni kell — felelte Máté István.

— Ebben a hátralevő néhány hónapban fél órával előbb kezdjük a műszakot, mint máskor — szólt közbe Horváth bácsi. — Természetesen nem kérünk érte tútóradí- jat

— Mit te«**, eddig?

Horváth Ödön válaszolt:

— Terveket sajnos még nem kaptunk. így hát csak előmunkálatokat végezhetünk a kazánokon. Leszereltük a túlhevítőket, a konyhatartókat, a lemezeket. LefűrészeKük a tartozékokat fenntartó csővezetéket, letisztítottuk a kazánokról a rozsdát. Az egyik kazánból már eltávolítóitok a vízkövet Ha a terveket megkapjuk, erre már nem lesz gondunk. Így sok időt nyerünk.

— Nem kell szeptemberben azt mondani, hogy könnyelmű felajánlást tettek?

— Nem — mondta határozottan Horváth Ödön. — Alaposan szemügyre vettük a kazánokat, számolgattunk. Ezután jelentettük be elhatározásunkat.

— Számoltunk a legross zabbal is. Azzal tudniillik, hogy ki kell cserélni a csöveket. Ez bizony óriási munkát róna ránk. Ám így is megbirkóznánk a feladattal — tette hozzá Máté.

Elmondták, hogy vállalásuk teljesítését csak két dolog hiúsíthatja meg: ha nem biztosítják az anyagot, vagy ha a Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyára nem szállítja idejében helyükre a kazánokat. Remélik azonban — jegyezték meg —, hogy a Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyára előmozdítja tervük megvalósításét.

Mielőtt elbúcsúztunk tatok, megkértek bennünket, látogassuk meg őket augusztus végén.

— Majd meglátják — mondták —, milyen szépek lesznek ezek a kivénhedt, ócskavasnak látszó kazánoki

Szegedi Nándor

nem a munkahelyén, az is rendszerint családi, rokoni kötelékek révén vagy éppen ismerősei közvetítésével lazább vagy szorosabb kapcsolatban áll a Vörös Csillag Termelőszövetkezettel. Korántsem mindegy, hogy ki miként vélekedik a járási székhely közös gazdaságának dolgairól. Fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a helyi közvélemény helyesen ítélje meg a termelőszövetkezet tevékenységét, a tagság munkáját, a vezetőség intézkedéseit. Munkásgyűlésen, hivatalok munkaértekezletén vagy más megbeszéléseken kiváló alkalom nyílna a szövetkezeti ügyek ismertetésére, sőt az egyes tagokat érintő döntéseknek a megmagyarázására is. Mennyi, de menynyi kérdés kerülne ilyenkor terítékre! S ha mindegyikre nyilvánosan elhangzik a hiteles válasz, szűnne, szűkebb térre korlátozódna a külső értetlenség, erősödne a szövetkezet sorain kívül is, az egész községben a megértés és egyetértés. Az ilyen találkozás és tanácskozás semmiképpen sem maradna kedvező hatás nélkül. Politikai munka ez a javából.

Valóban a tájékoztatás és az ismertetés a közvélemény alakításának első és döntő lépése. Marcaliban a termelőszövetkezetre is áll ez, sőt jobban, minit másutt, hiszen járási székhelyről van szó, ahonnan a nagyszámú beutazó révén is szinte az egész járásra kisugárzik minden nézetnek a hatása. Községi és járási érvényű pártmegbízatást teljesítenek hát a Vörp6 Csillag Tsz vezetői azzal, ha a közös gazdaság dolgairól a szövetkezet keretein .ívül is, minél több ember hallatára beszélnek.

Kutas József

A HÁROMFAI ÚJ BARÁZDA TSZ-BEN

740 méter hosszú bekötő utat építenek a pákodi majorhoz 600 000 forintos költséggel. A kétszer négy méter széles bekötő út egyik fele a gumikerekű, másik fele a kormos és lánctalpas járművek számára készül. (1. kép.) 70 holdon termelnek dohányt. Eddig negyven holdat ültetett be palántával a Cipót-brigád. Az ültetést géppel végzik.

(2. kép.)

A tsz szántóföldi kertészetében 45 hold káposztapalántát ültetnek ki. A palántákat előkészítik az ültetéshez. (3. kép.) A tsz csaknem negyedmillió forint bevételre számit a káposzta értékesítéséből.

Terjesszük a közgazdasági szemléletet

Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl

az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kőműveseket pedig a siófoki és környéki munkahelyekre vesz fel.

Különélés) pótlékot fizetünk Xaposvár területén: esaládfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem családfenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelyeken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakáshejclentéssel rende 'keznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosít ink. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő u. 200.

(87755)

TANÁCSKOZÁSOKON,

üzemi beszélgetéseken egyre több szó esik a gazdaságirányítás reformja kapcsán a közgazdasági szemlélet terjesztéséről. S ez érthető is, hiszen mindenkinek cselekednie keil a maga posztján, hogy valóra váljanak az elképzelések. Hasznos és nyilvánosságra méltó a barcsi fűrészüzem ez irányú törekvése. Nem azzal a céllal számolok be róla, hogy kész receptet adjunk (ez a sajátos üzemi jelleg miatt elképzelhetetlen is), hanem azért, hogy hasonló- törekvésre serkentsük a megye más üzemeit is.

Miben foglalható össze a barcsiak másfél éves törekvése? Abban, hogy hatékonyan és széles körben terjesztik a kereskedöszellem^t. Egyetlen példát mondanék el elöljáróban az üzemben hallott számtalan példa közüL Két évvel ezelőtt még a mennyiség hatotta át az emberek gondolkodását Az volt a cél, hogy minél kevesebb munkaráfordítással minél több fűrészárut gyártsanak. Éppen ezért a keretmesterek órákig hajtották a gépeket, s közben nem ámítottak a pengén. Hogy közben más méretűre vágták a rönköt, nemigen érdekelte őket. A meny- nyiség megvolt. Amikor napirendre került az üzemben, hogy a fűrészcsarnokban, a parkettüzemben, a készárutéren és mindenhol o minőség az első, mindenki azon törte a fejét, hogyan lehet a megszokott munkamódszerek helyébe újat állítani. A magyarázást, a felvilágosítást, a gazdag szakmai tanácsadást intézkedések követték. Megszabták a teljesítmény felső határát például a kerefüré- szekre. Most már jut ideje a keretmestemek, hogy megforgassa a rönköt, beállítsa rendesen a pengét, pontosan tartsa a méretet Hiába ha>- i

tana rá a mennyiségre, a felső határ fölötti teljesítményt nem fizetik ki. Nagyon sok gondot fordított az üzem a továbbképzésre. Bemutatókon tanította meg a keret- mestereket, melyik rönkből milyen pengebe osztássá] lehet a legtöbbet kihozni. S hogy nem puszta szakmai bemutatóról van szó, hanem a kereskedőszellem terjesztéséről, bizonyítja az itt elhangzott ismertető. S itt van a lényege a barcsiak törekvésének. Részletesen elmagyarázták, milyen haszna, illetve kára származik az üzemnek a jó és a rossz kihozatalból. Felállították a követelményt: ne csak azon törje a fejét a keretmester, hány szálra fűrészelje a rönköt, hanem azon is, mi az előnyösebb, a kifizetődőbb.

Lehet, hogy túl egyszerűen fest, ahogy leírom ezt a folyamatot. Természetes, hogy sokkal bonyolultabb, ellentmondásosabb a megvalósulás. Az emberekbe mélyen belegyökerezett a mennyiségi szemlélet. Nem vált vérükké egyik napról a másikra a minőség. Most már azonban jó úton halad a munkások többsége. Érti és alkalmazza a javasolt módszereket Ebben az üzemben tág tere van az önálló döntésnek, a kezdeményezésnek. S erre ösztönöznek mindenkit. Az átvevő, az előrajzoló, a művezető, a keret- és a körfűrészes kereskedőszemmel nézze, amit csinál. Most már megéri a vállalatnak, ha több munkát fordít a termékre; több pénzt kap a kül- és a belföldi piacon.

FORINTOT ÉR az önállóság az üzemben. Ha például egy ötméteres deszka harmadosztályú, háromszáz forintot kapnak érte. Elég, ha a munkás két darabba vágja ezt a deszkát s máris keresett ötven forintot az üzemnek. Első osztályú a nagyobbik része, s háromszázötven forintot ér. A lehulló hibás darabot pedig felhasználhatják a parkettüzemben. A készárutér kommunista vezetője példáit mutait a kezdeményezésben. önállóan tárgyalt egy fővárosi ktsz-szel, s vállalta a fűrészáru válogatását a kívánságuk szerint Ezért a pluszmunkáért tíz százalék felárat kapott az üzem. Amikor ez a művezető szabadságon volt a helyére állított csoportvezető nem akart embereket beállítani az áruválogatáshoz, pedig az olasz ügyfél ragaszkodott ehhez a munkához. Az üzem párttitkára fültanúja volt az elutasításnak. Gyorsan félrehívta a csoportvezetőt, s megmagyarázta, hogy nem lehet ilyen mereven állást foglalni. Gondoljon rá, hogy valutát kapnak az áruért és a pluszmunkáért. Ha nem teljesítik az olasz cég kívánságát, a következő alkalommal máshol vásárol. Ilyen agitációra gyakran van szükség. S a magyarázásban, a felvilágosításban sokat vállalnak magukra a kommunisták. Legnagyobb hatással azonban a példamutatásuk van a dolgozókra.

A kereskedőszellem meghonosodását bizonyítja, hogy egyre többet exportál a barcsi fűrészüzem. Megállapodtak a főhatósággal, hogy rögtön értesíti őket az üzletkötési lehetőségekről. Az üzem azonnal válaszol, szer- ződik-e a külföldi megrendelővel. Amikor lehetőség kínálkozott, hogy gyertyán zárólécet szállítsanak külföldre,

meghányták-vetették, kifizetődő-e az üzemnek, mi vel nagyon munkaigényes ennek a terméknek az előállítása. A számítások bebizonyították, hogy gazdaságos. Egy köbméter gyertyán fűrészáruért ezernyolcszáz forintot, ugyanennyi zárólécért hatezer-kétszáz forintot kapnak.

A kül- és a belföldi megrendelőknek olykor különleges igényeik vannak. Azelőtt nem sokat törődtek ezzel, most azonban igen. Például a Győri Vagongyár úgy szállíttatta el a megrendelt különféle méretű pallókat, hogy a háromtól négy métereseket különválogassák. Egy osztrák ügyfél úgy rakatja vagonba a megrendelt fenyő fűrészárut, hogy odahaza géppel rakodhasson le. Több munkásra, több munkára van szükség, hogy eleget tehessenek a megrendelésnek. Mégsem sajnálják az időt és a munkaerőt, mert tudják, hogy megéri a Dél-magyarországi Fűrészeknek.

Másfél évvel ezelőtt kezdték meg az új szemlélet elterjesztését. S azóta nagyot léptek előre.

NEM ÉRVÉNYES minden

üzemre a fűrészüzemiek receptje, mert más-más a vállalatok jellege, lehetősége. A törekvés azonban követésre méltó. S ennek kellene áthatnia minden üzemet. Már most törniük kell a fejüket a vezetőknek és a munkásoknak, hogyan váltható valóra őnáluk a gazdaságirányítás reformja. Milyen fő feladatokat kell megoldani, mely posztokra kell önállóbb, kezdeményezőbb embereket állítani.

Mindennapos feladata ez a

vezetőknek és a kommunistáknak az egész megyében.

Lajos Géza