Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

A XX. SZAZAD Mensáros László előadóestje MSZMP MEGVET! RITÓtTSAQ'A EÍ>A MEGYJE* TANACS LAPJ A Tűzrendészet! őrjáraton Tűzrendészeti őrjáratunkat, amelyen részt vett Noé Zol­tán tűzoltó főhadnagy is, az önkéntes tűzoltóiról híres Pa- mutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában kezdtük. A tűzvédelmi berendezésekkel, készülékekkel tökéletesen föl­szerelt üzemrészekben szinte keresve sem lehetett találni kifogásolnivalót. A raktárak­ban ugyanúgy, mint a gya- potpihétől telített levegőjű gyűrűsfonóban, mindenütt rend és tisztaság uralkodott. A fehérre festett vonalakkal határolt utakat sehol sem ba- rikádozták el üres ládákkal, mégis minden a helyén volt, csupán a keresztorsózóban láttunk kisebb rendetlenséget a délelőtti órákban. Száztízből öten? — Milyen kézi tűzoltó ké­szülékek vannak a teremben? — kérdezte Noé főhadnagy az egyik tízóraizó lánytól. — Nem tudom — válaszolt kurtán K. Ilona, majd rövid tűnődés után kiböki —: por­ral oltó... De az is lehet, hogy rosszall tudom. Ha így volna, nem vagyok egyedül. Az itt dolgozó száztíz ember közül öten sem tudják. K. Ilona kijelentése kíván­csivá tett bennünket. Az újabb kérdések »eredménye« meggyőző volt Nagy Lajosnak, noha Atta- láfoan mint önkéntes tűzoltó tevékenykedik, fogalma sem volt a kézi tűzoltó készülékek kezeléséről. Répást Zoltán ugyancsak értetlenül állt a gázzal oltó készülék előtt — Vagy szénsavas, vagy poroltó — mondja. Itt meg kell jegyezni, hogy a gyárban senki sem állhat munkába addig, amíg bal­eset- és tűzvédelmi oktatás­ban nem részesül. Az egy he­te itt dolgozó Répási Zoltán­nak még kitűnően kellene emlékeznie a tűzvédelmi elő­adás anyagára. — Az oktatás az én felada­tom ebbem az üzemrészben — mondja Szalai Miklós mű­vezető —, és Répási Zoltán sem maradt ki belőle. Sajnos az emberek nem veszik elég komolyan az ilyen előadáso­kat A folyosóin ipari tanulók­kal találkoztunk. A tűzoltó főhadnagy kérdéseire tökéle­tes válaszokat adtak. Néhány kivételével jól ismeri a gépek mellett elhelyezett készüléke­ket a többi üzem dolgozója is. Evenként legalább egyszer mindenkinek részt kell ven­nie tűzvédelmi oktatáson, de ha szükség van rá, többször is. Tapasztalataink szerint a keresztorsózóban újra meg kell tartani ezeket a foglal­kozásokat. Elgondolni is rossz, milyen következmé­nyekkel járhat az egyébként jól használható készülékek működtetése a hozzá nem ér­tő kezekben. Szomjas víztároló az ÁFOR-telepen A textdlművek szomszédsá­gában levő ÁFOR-telepen ka­tonás rendben sorakoznak az üres és az üzemanyaggal teli hordók, mindenütt kéznél van­nak a homokkal telt ládák és a tűzoltó készülékek. A kirendeltség vezetője, Orbán István a vízellátás zavaraira panaszkodik. — Van egy száz köbméte­res víztároló medencénk, de amióta megépítették, mégnem használtuk. Az egyik buda­pesti építőipari ktsz úgy ké­szítette el, hogy a száz köb­méter víz napok alatt eltűnik belőle. Állandó feltöltésére azért nem vállalkozhatunk, mert a környékbeli kutak vi­zét szennyezné a medencéből elszivárgó víz. 1958 óta min­den ellenőrzéskor megemlít­jük, kérjük, követeljük meg­javítását, de még ígéretet sem kaptunk. Ebben az ügy­ben már annyian jártak itt, hogy a kiszállások összegéből bőven telt volna egy új me­dencére. Attól tartok, hogy amíg súlyos árat nem fize­tünk érte, nem intézkednek. Pedig az ÁFOR-központ teke- tóriázása nagyon sokba ke­rülhet nekünk, hiszen tűz esetén csupán a környék víz­csapjaira számíthatunk. A cél: a tűzkár megelőzése Alig egy esztendeje, hogy hasonló ellenőrzésen vettünk részt a tűzrendészeti parancs­noksággal a TRANSZ VILL 1. számú telepén. Akkor szinte lépésről lépésre találtunk va­lamilyen szabálytalanságot. Azóta nagyon sokat javult a telep tűzvédelme. A szabály­talanságok megszüntetése cél­jából a tűzrendészeti előadó mellé állt a gyár vezetősége is. Az idén részletes intézke­dési terv készült a telep tűz­védelmének megszervezésére. Az egyes üzemekre ugyanúgy, mint a gyár egészére a tisz­taság a jellemző, és elérhető közelségben, használható ál­lapotban vannak a tűzoltó fölszerelések és készülékek. A Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregy­ségénél a "láda és egyéb gön­gyöleg tárolását megnehezíti a gyár területén megkezdett építkezés. Az udvarban levő ládahegyek közt húsz méter távolságnak kellene lenni. Ha a gyár vezetői szigorúan ra­gaszkodnának az előíráshoz, háromnál több prizmát nem lehetne elhelyezni az udvar­ban. A napi szállításokhoz pedig ennek sokszorosára van szükség. Különösein tűzveszé­lyes a faszerkezetű tetők alatt tárolt doboz- és ládahalmaz. Az építkezés és a terület szabta határok miatt keletke­zett zsúfoltság nagy gondot okoz a gyár tűzrendészeti előadójának, aki a kötelező­nél sokkal több vizes tar­tályt, kézi tűzoltó készüléket biztosít, hogy megóvhassa az ideiglenes raktárterületeket a tűztőL N. J. Yietnami műszak a Csokonyavisontai Gépállomáson A vietnami néppel vállalt állomás csaknem valamennyi szolidaritás jegyében állnak miunkába vasárnap a Csoko­nyavisontai Gépállomás mű­szaki és adminisztratív dol­gozói és az állomás vezetői. Az egyöntetű munkafelaján­lással együttérzésüket fejezik ki a háború sújtotta vietna­mi nép iránt. A műszak után járó keresetüket elküldik megsegítésükre. A vállalás szerint a gép­traktora — 45 erőgép — üze­mel vasárnap, s a traktoroso­kon kívül az összes központi és körzeti szerelő, valamint műhelymunkás — mintegy hatvan dolgozó — hétköznapi munkarend szerint dolgozik. Ugyanígy elfoglalják mun­kahelyüket a vietnami mű­szak idején a Csokonyavi­sontai Gépállomás vezetői és többi dolgozója is. Megjelent a Valóság legújabb száma A Valóság áprilisi számá­ban három tanulmány fog­lalkozik Lenin életművével s napjainkra is érvényes ta­nulságaival. Gyurkó László A második forradalom című írása azt a történelmi pilla­natot eleveníti föl, amikor Lenin — Oroszországba visz- szatérve — meghirdette a szocialista forradalom köz­vetlen programját Huszár Tibor A gyakorlat filozófusa című tanulmánya a történe­lemhez szüntelenül cselekvő­ként közeledő, a változó hely­zetekhez mindig új megoldá­sokat kereső Leninről SZÓL Tolnai György A szovjet gaz­daság helyreállítása a lenini új gazdaságpolitika alapján című írásában a NÉP prob­lémájával foglalkozik. E ta­nulmányokhoz kapcsolódva a Könyv-rovat recenziói az utób­bi években Leninről megje­lent szovjet és nyugati mű­veket ismertetik és bírálják. A Múlt és jelen című ro­vatban Andics Erzsébet ta­nulmányát olvashatjuk: Reví­zió alá kell-e vennünk Marx és Engels nézeteit az 1848— 49-es magyar forradalomról? Hogyan képes egy művész teljes estén át versekkel ha­talmában tartani kétszáz em­bert? Összekötő szöveg nél­kül, szinte eszköztelenül? Egy fél évszázad történel­mét, változásait, humanista irodalmát, fejlődését feltárni, átfogóan lepergetni, újabb és újabb látószögből fölismer­tetni, hátborzongatóan újra­élni — és mégis bizakodni. Képes-e művész erre egy­maga? Győzheti-e ihlettel, energiával, szuggesztivitsssal? Képes, győzi; és hatalmá­ban tart százakat a figyelem tört másodpercnyi lankadása nélkül. Mensáros László csü­törtöki műsora ennek felejt­hetetlen bizonyítéka volt. Varázslatost, zseniális meg virtuóz — olyan picinek, szürkének érzem ezeket a nagy és mélyértelmű fogal­makat most, miután Nobel végrendelete és Fellini derű­látó önmarcangolása közé sűrítve mindent hallottam, láttam, újraéltem, ami szá­zadunkban történt az embe­rért és az ember ellen; min­dent, amit ellentmondásos korunk megértéséhez ismerni kell. Mindent, amihez kevés a_ tananyag, de a legmegrá­zóbb olvasott szó, vizuális él­mény is kevés; amihez a hallott szó, a vox humana érzelmi többlete szükséges. Mensáros László tulajdon­képpen nem tett mást, mint elmondta ezt a mindent. Megindító egyszerűséggel, egyéni művészetének valami rendkívüli erejével és hatá­sával. Költőket, írókat, mű­vészeket szólaltatott meg, s az író és az előadóművész hangja együtt zengett a te­remben. Mensáros művészete magával ragadott, amikor Babits, Gorkij, Kosztolányi, József Attila, Eliot vagy Voznyeszenszkij szólt hoz­zánk, s egyetlen idézett mű­vében a szerző úgy jelent meg előttünk, ahogyan ben­nünk él. A XX. század ... Hatalmas távlatok és hatalmas idő. Ketyeg a metronóm... Rilke szépség és boldogság körhin­táját mind szélesebb ívben hajtja az erő, amikor újra és újra beledöbben az új- jongásba egy hangkulissza, a »masehiren« feszes ritmusa. Mennyi nagyszerűt alkotott ember ebben a században, és mivé lett mindez! — kese­reg Karinthy a Karácsonyi elégiában. A jó modort tart­ja fontosnak a Magyar Űri­asszonyok Lapja 1928-ban, s Derkovits rezignált kérvényé­ben, Bartók ironikus levelé­ben festi e korszakot egyre sötétebbre... Radnóti is le­velet ír, sötétben; ujjával morzézza a hexametereket; és még egy levél, amikor szinte hallani a láthatatlan írógép kopogását: »... pont, vessző; új bekezdés... szén- tüzelésű hamvasztókemen­céink megbízhatósága ... Auschwitz... magunkat jó­indulatukba ajánlva alá­írás: Toppf és fiai, Erfurt.« Félelmetes, döbbenetes ere­jű mikrokozmosz minden vers, idézet, gondolat a har­madik rész vallomásaiban is; korunkról, utóbbi húsz évünkről; a Magyar Nemzet házassági apróhirdetése »Szebb élet« jeligére; Kom- lós János karcolata, Vass István verse. A XX. század... A válo­gatás, a szerkesztés nagysze­rűsége és az előadó-művészet nagyszerűsége: szédítő szá­guldás csodálatos mélységek­ben, a beszédkultúra és a szuggesztív kifejezőerő leg­magasabb fokán. Röviden ez volt Mensáros László előadóestje. Wall inger Endre DILEMMA Kép szöveg nélküL (A Stem karikatúrája) Tartalmas szakköri munka Háromfán (Tudósítónktól.) Alig fél éve alakították meg irodalmi szakkörüket, s ma jogos büszkeséggel szól­EMELÖLAPOS SZÁLLÍTÓKOCSI Az áruzsámollya! kombinált, nagy terhek mozgatására alkalmas szállítókocsiból az első negyedév végéig ötven darabot szállított a MUÁRT-nak a Kaposvári Vegyesipari ktsz. Ebben a hónapban újabb harminc darabot készítenek. hatnak róla a háromfai fia­talok. A tartalmas munkához a vezetők vonzó programot biztosítottak a 42 tagú szak­körben, ahol az átlagéletkor 20 év. Havonta egyszer kö­tött foglalkozásokon színházi előadásokat, filmeket tekin­tenek és vitatnak meg. Eze­ken általában mindenki el­mondja a véleményét. A tagdíjakból teával, ká­véval kínálják meg a fiata­lokat, süteményről pedig a leányok gondoskodnak. Kö­zösen megtekintették a Csi- ky Gergely Színház Ameriká­ból jöttem című előadását. Húsvétkor nagy sikerrel mu­tatták be Csiky Gergely Ka­viár című háromfelvonásos bohózatát. A honvédséggel csereműsorokban állapodtak meg, és a környező közsé­gekben is szerepelnek. A be­vételekből nyári kirándulást terveznek a Balatonra. Ápri­lis 15-én Horgas Béla költő­vel találkoztak a fiatalok. A háromfai példa is azt igazolja, hogy van jövője a kluboknak és a szakköri mozgalmaknak. — Az NDK-beli Osehatz városba utazik a Somogy megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat három dol­gozója az ottani testvérválla­lat meghívására. A somogyi kereskedelmi szakemberek most viszonozzák NDK-beli kollégáik őszi kaposvári lá­togatását. Szerelem — földrajzi adottságok szerint Az Angol Orvosok Tár­sasága fölmérést készített arról, hogy milyen ösz- szefüggésben áll az em­bereknél a szerelem a hőmérséklet alakulásával, az ünnepek váltakozásá­val, illetve a földrajzi adottságokkal. Dr. Eric Jameson, a fölmérés egyik készítője szerint elsősorban a föld­rajzi adottságok határoz­zák meg a szerelmi szo­kásokat. Mások azt állít­ják, hogy az évszakok váltakozása, illetve az ünnepek vannak a leg­nagyobb hatással az em­beriség szaporodására. A németeknél a szerel­mi élet karácsony táján éri el csúcspontját, míg a franciáknál arra az időszakra esik, amikor augusztusban kiveszik szabadságukat, és a dél- franciaországi tengerpart­ra utaznak. Az amerikai­ak késő ősszel vannak legszerelmesebb hangu­latban, viszont Indiában és Ausztráliában a leg­több szülés időpontja ar­ra mutat, hogy az embe­rek éppenséggel január­ban szerelmeskednek leg­többet. Ügy fest, hogy az esz­kimóknál egész esztendő­ben egyforma szinten ma­rad a szerelmi buzgalom. Nem zavarja őket sem az éjféli nap, sem az a kö­rülmény, hogy hetekig egyáltalán nem látnak napfényt. Árulkodó gyermek Kairóban egy körzeti rendőrkapitányságon megjelent egy hatéves kislány, és arra kérte a rendőr bácsikat, hogy vegyenek neki játékszere­ket meg új ruhát. — Apuka majd kifize­ti — mondta a kislány —, neki sok pénze van, hiszen mindig nyomtatja őket... A rendőrök elámultak. Jól hallották volna: en­nek a kislánynak az ap­ja hamis pénzt gyárt? Elkísérték a kislányt ha­za, s ott tetten érték az apát és cinkostársait. Foszlányok A legbutább pékről sem lehet állítani, hogy nincs sütni valója. * * « Szeretek a természet­ben tartózkodni, mert ott csak a madarak fütyöl- nek rám. * * * A naptár nem okay hogy ma rossz napom van. * * * Egy ismerősöm mindig talpig feketében jár, mégis azt beszélik róla, hogy kétszínű. * * * Az emberek rendsze­rint káprázatos csillárok fénye mellett csinálják a legsötétebb dolgokat. B. F. Somogyi Néölap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és poStdskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár* Latinka Sándor utca 6,

Next

/
Thumbnails
Contents