Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

Péntek, 1986. áprilfs 1. 5 SOMOGYI NÉPLAP Sok költséget takarítanak meg Áprilistól nyolc szövetkezet készít takarmánykeveréket A közelmúltban egyik ter­melőszövetkezetünkben szóba került, hogy mennyivel jobb, kifizetődőbb lenne a gazda­ságnak, ha maguk készíthet­nék el a takarmánykeveréket. Ez jutott eszembe, amikor ol­vastam az élelmezésügyi és a földművelésügyi miniszter együttes utasítását, mely ki­mondja, hogy készíthetnek a termelőszövetkezetek is önál­lóan takarmánykeveréket, és biztosítani kell számukra a szükséges koncentrátumot. Az intézkedés jó pár gazda­ság megfontolt, a gazdaságos­ság érdekeit szem előtt tartó törekvésével találkozott. Jel­lemző adat: a megyében öt­ven olyan termelőszövetkezet van, ahol szeretnék bevezetni ezt a módszert, és megvan ná­luk mindaz a feltétel, melyet a rendelet megszab. Mert nem mindegy az, hogyan haszno­sul, hogyan térül vissza a be­fektetés. Elsősorban azok a szövet­kezetek kaphatnak koncentrá­tumot, ahol az állattenyésztés megfelelő színvonalon van, és jó hatásokkal értékesül a ta­karmánykeverék. Alapvető fel­tétel, hogy a szükséges sze­mes takarmányt a gazdaság saját maga biztosítsa, a ta­karmánymérleg megfeleljen az üzemterv előirányzatainak. A rendelkezés kedvező lehetősé­get teremt az ilyen adottságú szövetkezeteknek, érthető, hogy az állam viszonzásul azt várja, hogy a saját keverék­kel hizlalt állatokat szerződé­ses úton értékesítse a gazda­ság. Ahogy említettük, megyénk­ben nagy az érdeklődés. Ar­ra azonban nincs lehetőség, hogy már most, kezdetben va­lamennyi jogos kérés telje­süljön. A Megyei Állatte­nyésztési Felügyelőségnek — tanácskozva a gazdaságokkal — fontolóra kellett vennie a sorrendet és elkészítenie a programtervezetet. A múlt évben már nyolc termelőszövetkezet — a ka- rádi, a kéthelyi, a balatonsza- bádi, a somogyszili, a zimá­nyi, a somogyvámosi, a ho­mokszem tgyörgyi és a barcsi — megvásárolta az STK kis­üzemi takarmánykeverő gé­pet. Koncentrátumot azonban csak három gazdaságnak tud­tak biztosítani. Magától érte­tődő, hogy az új rendelkezést követően elsősorban ez a nyolc szövetkezet jöhetett számításba. Ütemterv szerint elkészítették a koncentrátum- igényt, s ezek a gazdaságok április 1-től maguk készítik a takarmánykeveréket. Rajtuk kívül még tizenkét szövetkezetben kezdik meg ezt a munkát az idén. Így előreláthatólag augusztustól húsz gép üzemel majd a me­gyében. Körültekintést, ala­pos felkészülést kíván a házi­lagos takarmánykeverés meg­indítása. Megyei értekezleten már tárgyaltak ennek a húsz tsz-nek az irányítói, s az ál­lattenyésztési felügyelőség Tegnap délutón Zárnék Vla­dimir, a MALÉV kereskedel­mi osztályának vezetője tájé­koztatót tartott a nemzetközi járatokon április 1-én életbe lépő nyári menetrendről. A már meglévő járatokon túlmenőleg május végién, jú­nius elején új járat indul a Budapest—Szófia—Bedrút út­vonalon. A Budapest—Párizs, Budapest—München viszony­latokban járatsűrltés lesz, va­lamint június 1-tól a Buda­pest—Kijev útvonalom a tava­lyi heti egy járat helyett két MALÉV- és két AEROFLOT- járat közlekedik majd. A múlt szezonban a Prága— Berlin—Bukarest—Szófia— Varsó viszonylatokban tapasz­talt nagy zsúfoltság elkerülése Végett az idén nagyobb befo­gadóképességű gépeket indí­műszakfejlesztési csoportjától tanácsot kaptak, hogy milyen módszerrel kell majd dolgoz­niuk. Ezenkívül a helyszínen is segítséget kapnak majd, gya­korlati bemutatót rendeznek számukra, és figyelemmel kí­sérik ezt a munkájukat. Hogy ez az új lehetőség gaz­daságilag mit jelent a szö­vetkezeteknek, arra vonatko­zóan pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. A szál­lítási költség mindenesetre je­lentősen csökkenni fog. A nyolc szövetkezetnek például 1335 mázsa sertéstáp Il-re van szüksége. Ha a keveré­ket maguk készítik el, mint: egy 90 vagon takarmány szál-: lítása elmarad. Nem beszélve arról, hogy ezeket a gépeket más munka elvégzésére irá­nyíthatják. Ezenkívül pedig szinte naponta készíthetik el a friss keveréket. tarnak. Megindul a dubrovniki idényjárat is. 1968-ban a MALÉV Európába és a Közel- Keletre 29 járaton közlekedtet gépeket. K. S. Miről ír a Jelenkor áprilisi száma? Változatos tartalommal, sok ér­dekes olvasmánnyal jelent meg a Pécsen szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A szépprózai anyagból kiemel­kedik Bertha Bulcsu A béka ha­lála című elbeszélése, amely a felszabadulás idején játszódik, s újszerűsége, hogy tízéves gyer­mekek szemszögéből ragadja meg s ábrázolja a történelmi ese­ményt. Írása mellett elbeszélés­sel jelentkezik Hallama Erzsébet és Pesti János. A gazdag versanyagból az jdő- sebb nemzedéket Rónay György és Somlyó György, a fiatalabba­kat — többek között — Arató Károly, Galambosi László, Gyur- kovics Tibor és Raffaf Sarolta képviseli. A költő Takács Imre ezúttal ér­dekes szociográfiai írással jelent­kezik az Élet és kultúra-rovatban. Ugyanitt két színházi cikket ol­vashatunk, továbbá figyelemre­méltó beszámolót Bolmányi Fe­renc és Kondor Béla kiállításáról. Az Ifjúság és művészet-rovatban Orosz Sándor írt érdekes tanul­mányt ifjúságunk zenei kultúrá­járól. Igen tartalmas az új szám Mér- legen-rovata. Pomogáts Béla Ap- rily Lajosról írott szép tanulmá­nya mellett említést érdemel Várkonyi Nagy Bélának Fodor József új verseiről, Makay Gusz­távnak Péczely László verstani könyvéről szóló kritikája és Sza- konyi Károly meleg, lírai hangú cikke Bertha Bulcsúról első re­gényének megjelenése alkalmából. Jól sikerült reprodukciók és négyoldalas múmelléklet, többek között Bolmányi Ferenc, Borsos Miklós és Kondor Béla művei dí­szítik az áprilisi Jelenkort. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy SZÉCHENYI TÉRI nyomtatvány­boltunk előreláthatólag április 8-ig leltározás miatt zárva tart. Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat Kaposvár (52244) Idői, fáradságot takarít meg! NE LEGYEN GONDJA AZ OTTHONI SÜTÉSRE rtrrr/ a FÖUJMŰVESSZÖVETKEZETI CUKRÁSZDÁINKBAN ÉS ITAL-, ÉLELMISZER- BOLTJAINKBAN A félkész és készsüteményeket megrendelő egységünkhöz a kért időben leszállítjuk. KÉRJÜK, HOGY A MEGRENDELÉST MÁR MOST ADJÁK LE. (3716) £ % tSÍCVF- r; $ iiW Vörös Márta Április l-től nyári menetrend a MALÉV nemzetközi járatain MEDITÁCIÓ Az Állami Budapest Tánc- együttes a vidéki városok közül először Kaposváron mutatta be Molnár István A bábtáncoltató és a Ballada az emberről című kompozí­cióját. A lyan szép volt, mint egy ■ " álom. Fölidézem ma­gamban újra és újra, mert látni akarom, látni szeretném azt, amit egyszer csak nézni lehet. Ezért meditálok hát, ezért nem vállalkozom szabá­lyos kritikára. A Ballada él bennem inkább, mert újabb volt és magvasabb, meghök­kentő és elgondolkoztató. A Bábtáncoltató formai megoldása (a vásári megjele­nítés), drámai izzása, feszült­sége, azt hiszem, közelebb állt az emberekhez. Nem azért, mintha többet mondott volna. A táncjáték koreográfiája, a parasztság század eleji elnyo­matásának kifejezése egy le­genda nyomán — gondolati­A Ballada az emberről — egy percig sem vitatható — Molnár István alkotássoroza­tának csúcsa, a magyar tánc­művészet kiemelkedő határkö­ve. A kompozíció egyetlen nagy gondolatra vetít reflek­torfényt: az ember küzdeni akarásának állít emléket a múltba visszanyúlva; s egy emberpár életén, sorsán át mutatja meg mindazt, amit lát, amit mondani akar. Hal­latlanul nemes vállalkozás ez, egy egész élet törekvésének, szándékának összegezése. Ál­landó lüktetés, tempó és izga­lom uralja a színpadot, félel­metesen tűz át a félelemtől táplálkozó ősvallás, mely gá­tat ver az ember boldogság­ba szárnyalása elé. És végig­pereg a jelenetsor — talár nem is mindig táncban —, ahogy áruvá lesz az ember, és istenné a pénz; ahogy felhő­karcolók árnyékában tombol BALLADA IIZ EMBERRŐL alkotás sokszor teremt ilyen helyzetei, ki-ki azt rrk ózza el magának, ami számára ked­vesebb, ki-ki azt láthatja meg, ami hozzá közeli, s úgy fogal­mazhat,, úgy értelmezheti a művet az alkotó ecset . isa nyomán, ahogy szellemi ereje, nézőpontja, világszemlélete ve­zeti. Gondoltam rá — nem tagadom —, a Ballada ott jut el leginkább a ki kö­zelébe. ahol a tá --.ság háttérbe vonul, s előrelép a pantomim, a játék, s ez a Rabszolgaság képében a leg­kézenfekvőbb. Ekkor ötlött a gondolat: Valóban a táncmű­vészet hivatott-e ilyen hallat­lanul súlyos, az egész embe­riség történetét ábrázoló mű megjelenítésére? De elhesse­gettem magamtól az igaztalan kérdést, mert a mű és az együttes jóvoltából olyan mű­vészi kifejezőerő kerített ha­talmába, hogy hirtelenében nem tudnék hozzá hasonlót. De jön a másik, a súlyosabb — és talán vitatható gondo­lat: a mű végső csengésének megalkotása. Az ember küzd, valami jobbat akar, s a tár­sadalom fejlődésének minden szakaszán kőbástyába ütkö­zik, vágya, akarata, nem éi> vényesül, de küzd tovább, mert EMBER... S hogy van-e értelme ennek az örök küzdelemnek, azt két haldok­ló látomásában, víziószerűen fogalmazza meg az alkotó: van, igen, van! S a látomás­ban földereng a boldogság ké­pe.. . Miért? Miért látomásban? Miért ezt választotta Molnár István? Ha műve tizenöt, húsz éve kerül színpadra, igaznak tartom minden mozzanatát. Ma aggályaim vannak... Nem lag, formailag is közérthetőbb, problémamentesebb ... A másik kompozíció a nagy­vonalúbb, az intellektuáli- sabb, a meditációra érdeme­sebb. Történelmi korokat ölel át rövid öt képben, az em­beriség fejlődéstörténetének öt korát, magas művészi hőfo­kon ábrázolva az embert és társadalmat, a boldogság utá­ni vágy, a jobbat akarás és a társadalmi valóság összeütkö­zéseit. Mindezt a táncművé­szet nyelvén, a folklóron túl­lépve a balett és a dzsessz utolérhetetlen ötvözetében. a fajgyűlölet, és tombol a ha­láltánc, árnyak suhannak, és viharok tépik az emberiség feketére festett tüllruháját... Olyan szép, olyan igaz és köl­tői, olyan drámai egyben ez az egész hatalmas fergeteg, hogy az élmény nem elég ér­zéseim megfogalmazására. És mégis... Van bennem valami, ami kérdőjel a szi­várványra festett háttér fe­hérjén. Gyötrődöm; vívódá­som napokig tart, és hatalmá­ban az egész mű, amit — azt hiszem — néztem csak, és nem láthattam igazán. A mű­azért, mintha elvakultan a tökélyt álmodnám meg nap­jainkban, vagy rózsaszínre fes­teném az eget önmagámban, hogy gátat vessek a további harcnak. Hisz az ember él­tető eleme a küzdelem, a jobb, a szebb utáni vágy. De ma más alapról indul küzdeni az ember, s a maga teremtette boldogsághoz közelebb van, mint a történelemben bármi­kor. Lehet, hogy túlzott a vá­gyam? Mégis! Ezt szerettem volna érezni e nagyszerű mű megjelenítésének utolsó per­cében ... Irigylésre méltók vagyunk, jól tudom. Vidéken mi vol­tunk az elsők, akik részesei lehettünk az élménynek, me­lyet az alkotó-rendező s egy vele összeforrott, lényeget ér­tő és táncoló együttes aján­dékozott nekünk. És irigylés­re méltók, hogy az elsők kö­zött meditálhatunk... Jávori Béla Villanyszerelő szakmunkásokat és betanított villanyszerelő segédmunkásokat legalább 3 éves gyakorlattal fölvesz az ÉM Somogy megyed Állami Építőipari Vállalat. A szakmunkásvizsga megszerzéséhez lehető'éset biztosítunk. Jelentkezés a vállalat központjában: Kaposvár, Május 1. utca 57. (581181 Fölvételre keresünk gépüzem vezetői beosztásba 5 év fölötti gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági vagy közlekedési 'agy általános gépészmérnököt vagy 10 év fölötti gyakorlattal rendelkező, hasonló szakosításé technikust. A Dombóvári Középiskolai Leánykollégium vizsgázón szakácsnőt vagy szakácsot Jelentkezés í-ásban vagy személyesen a MAGYAR CUKORIPAR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRÁNAK SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN keres fölvételre. Jelentkezés személyesen a helyszínen. (3711)

Next

/
Thumbnails
Contents