Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
Péntek, 19*56, április L 3 SOMOGYI NÉPLAP Túlteljesítette első negyedévi exporttervét a Csurgói Napsugár Ktsz Tavaly csaknem húszmillió forint értékű árut készített exportra a Csurgói Napsugár Ktsz, pontosan hétmillió forinttal többet a tervezettnél. A szövetkezet termékei iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Ebben az évben is több mint tíz ország kereskedelmének képviselői várják a csurgói árut. A Nemzeti Bank által készített összesítés szerint a ktsz e hét keddjén már több mint egymillió forinttal túlteljesítette első negyedévi exporttervét. 5 034 000 forint értékű árut exportált. A megrendelésnek eleget téve 330 000 forint értékű faipari terméket szállítottak az egyik svéd cégnek. A textiláruk a népi demokratikus országokon kívül másutt is keresettek. Hollandia, Nyugat- Németország, Ausztria és Svédország például az állandó vevők közé tartozik. Az év első három hónapjában több mint négymillió forint értékű textilterméket adtak át a megrendelőknek. A lengyel kereskedelem orkánkabátot, a Szovjetunió női műbőrkabátot vásárolt. A második negyedévben ötmillió forint értékű exportmunkát végez a ktsz. Űj áruval is jelentkeznek: Megkezdik a jersey orkán és a habszivacs ballon szalagszerű gyártását Képünkön: Az első negyedév utolsó exportszállítmányát csomagolják. Cikkünk nyomón Jobban megszervezik a munkát Egy panasz nyomában című írásunkban a postai csomag- kihordók gondjával foglalkoztunk. Kántor Sándor, a Pécsi Posta- igazgatóság igazgatóhelyettese felülvizsgáltatta a két csomagkihordó ^munkaidejét. Megállapította, hogy Miklós György segédkezeid 66 és fél órát dolgozott túlórában decemberben, januárban pedig 31 órát. Sáfár István decemberben 59 és fél órát, januárban 42 és fél órát túlórázott. Az elmaradt pihenőidőt most adják ki a két dolgozónak. A csomagok kihordása nem fér bele a kézbesítők nyolcórás elfoglaltságába. A Munkaügyi Minisztérium 14/1962. (XII. 16.) sz. rendelete szerint pihenőidőt kapnak a túlmunkát végző dolgozók. Mivel tíz dolgozó hiányzott, nyolccal pedig kevesebb volt a létszám januárban, nem lehetett kiadni a pihenőidőt a túlórázás utáni hónap végéig. Az igazgatóság figyelmeztette a kaposvári 1. számú postahivatalt, hogy tegyen meg mindent a munka jobb megszervezéséért, a cso- magkihordök túlórájának csökkentéséért. Szocialista brigád mozgalom a termelőszövetkezetekben A szocialista brigádmozga- lam, amely néhány éve erőteljesen kibontakozott hazánkban, nemcsak termelési feladatokat ölel fel, hanem az emberek szellemi gazdagodását, szocialista nevelését is elősegíti. Nem véletlen tehát, hogy a brigádmozgalom az ipari üzemek után fokozatosan tért hódított a mezőgazdaság élenjáró dolgozói között is, hiszen itt is mind határozottabb az igény: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Nemrég jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Fábri Tibor, dr. Jandek Géza és Tóth Tibor »A szocialista birgádmozgalom Magyarországon« című könyvét. A most megjelent, »Szocialista fcrigádmozgalom a termelő- szövetkezetekben« című könyvvel pedig — amely dr. Dankovits László és dr. \ SZENTKÍ R Á L YS7 A BABJAI BÉKE TERMELŐSZÖVETKEZETNÉL nagy mennyiségben kapható vörös építőkő, cyklop, nyers kváder, fáik© és betonban úsztatott forgácskő ÉRDEKLŐDÉSÉR ÁRUÁNLVTOT KÜLDÜNK Telefon: 4 (3712) Náfrádi Sándor munkája — a mezőgazdaságban működő szocialista brigádoknak segít A könyv összefoglalja a mezőgazdasági brigádmozgalom útját, s a tapasztalatokat összegezve elemzi a mezőgazdasági munkaverseny új, fejlettebb formájának módszereit, a mezőgazdasági szocialista brigádok működésének sajátos vonásait. Bemutatja a munkaverseny megszervezésének helyes módszereit, és hasznos tanácsokat ad a versenyfeladatokra, a versenyek elbírálására, a brigádtagok jutalmazására stb. vonatkozóan. Az iparban már elterjedt »szocialista munka műhelye«, »üzeme«, »vállalata« mintájára hasonló címek (a szocialista munka »állat- tenyésztési telepe«, »gépműhelye«, »üzemága«, »üzemegysége« és a »szocialista munka gazdasága«) elnyerésére serkenti a brigádokat. A szerzők emellett foglalkoznak azzal is, hogy ki lehet a mezőgazdasági szocialista brigád tagja, ki legyen a brigád vezetője, melyek a követelmények a brigád tagjaival és vezetőivel szemben. A kötetben közölt vállalási minták, a brigádnaplók vezetésére felhozott példák, a munka értékelésének módszerei hasznosak lehetnek nemcsak a brigádtagok, hanem a mozgalom szervezői sz'mára is. Külön fejezet foglalkozik a pártszervezetek, a tanácsi és társadalmi szervek feladataival a szocialista brigádmoz- galom irányításában és segítésében. Ezenkívül a brigádmozgalom szempontjából fontos több dokumentumot is megtel-5’ -- -’-msó a kötetben, L A párt erősítésének lehetőséggel faiibsI alapszervezeteiaikben A falu politikai életének legfontosabb tényezője a pari- szervezet. A pártszervezetekben dolgozó kommunistáktól függ elsősorban, hogyan érvényesül a párt politikája a mindennapi élet gyakorlatában, hogyan valósulnak meg a párt határozatai. A kommunisták munkáján és magatartásán keresztül ítélik meg egész pártunk tevékenységlét. Nem lehet tehát közömbös, hogy hogyan dolgoznak a kommunisták milyen a pártmunka tartalma az ala.pszervezetőkben. Pártunk VIII. kongresszusa történelmi jelentőségű szakaszt zárt le társadalmunk fejlődésében. Leraktuk a szocializmus alapjait, és a szocializmus teljes fölépítésének korszaká- .ba léptünk. Ez módszerében, tartalmában és színvonalában új követelmények elé állítja pártalapszervezeteinket, differenciáltabb vezetést és munkát kíván tőlük. A jelen időszakban különösen nagy gondot kell fordítani a falusi párt- szervezetek munkájának megjavításéra. Ez föltétien indokolt, mert: a pártszervezetek összetétele még nem tükrözi teljesen a falun végbement társadalmi átalakulásokat; a mezőgazdaság szocialista átszervezése új helyzetet teremtett falun, és új feladatok elé állította pártszervezeteinket; a falun lévő társadalmi szervezetek és tömegmozgalmak még nem nyújtanak olyan hathatós segítséget pártalap- szervezeteinknek, mint kellene; a pártszervezetek munkájától, tevékenységétől függ elsősorban, hogy a tsz-parasztságot újból és újból megnyerjék a szövetkezeti eszmének, állandó felvilágosító munkával erősítsék a termelőszövetkezetekbe vetett hitét, mutassanak rá, hogy a termelés emelésével, az eredmények megszilárdításával saját gazdasági biztonságukat teremtik meg. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság figyelembe véve a falusi pártmunka nagy jelentőségét, a változó feladatoknak megfelelően több fontos határozatot hozott az utóbbi években. A határozatok végrehajtására kifejtett alapos és céltudatos munka eredményeként pártszervezeteink az utóbbi években politikailag és szervezetileg sokat erősödtek. Különösen azok a pártszervezetek, amelyek fölismerték az új helyzetből adódó feladataikat, ahol a kommunisták erejüket nem kímélve a párt politikájának gyakorlati megvalósításáért dolgoztak, ahol elmélyítették és kiszélesítették kapcsolataikat a párton kívüli tömegekkel. Az eredmények elérését elősegítette az is, hogy az utóbbi években pártalapszervezeteink számszerűleg is egészségesen fejlődtek. Ez egyúttal minőségi javulást is eredményezett. Pártunk új tagjai is kommunistához méltóan élnek és dolgoznak. Megyénk kommunistái az elmúlt években hallatlanul sokrétű és nehéz feladatokat oldottak meg. önfeláldozó munkájukkal és példám,utalásukkal magukkal ragadták a párton kívüliek tömegeit. A szocialista mezőgazdaság fejlesztése, a falu életének átalakulása, az emberek tudatának formálása megköveteli pártalapszervezeteinktől, hogy tovább javítsák munkájukat, tökéletesítsék munkamódszereiket. Állandóan keresniük és kutatniuk kell azokat a lehetőségeket és módszereket, amelyekkel hatékonyabbá és jobbá tehetik munkájukat. Szükséges felvázolni azokat a feladatokat — a teljesség igénye nélkül —, amelyek a jelen időszakban falusi párt- szervezeteink előtt állnak. Erre azért van szükség, hogy pártszervezeteink a feladatok tükrében ismételten fel tudják mérni saját erejüket, munkamódszerüket, utánpótlásuk, illetve tartalékuk helyzetét, s hogy megtalálják azokat az erőket, amelyek segítik őket feladataik megoldásában, s azokat, akik eddig végzett mindennapos munkájukkal bebizonyították, hogy harcosai és szószólói a szocialista társadalom ügyének. A pártszervezetek politikai és gazdasági jellegű feladatai O A kis létszámú pártszervezeteket meg kell erősíteni a legszorgalmasabb, a párt politikáját mindenben támogató, becsülete tsz-tagok- kal. Ezenkívül figyelembe kell venni a KISZ-tagokat, a párton kívüli aktívahálózatot, a tömegszervezetekben és -mozgalmakban kiváló munkát végzőket. A termelőszövetkezeti tagokban a nevelőmunka fokozásával erősíteni kell azt a tudatot, hogy további felemelkedésüket a szocialista nagyüzemi gazdálkodás biztosítja. Ennek elengedhetetlen föltétele a szorgalmas, becsületes munka, a helyi lehetőségek maximális kihasználása. Tovább kell fokozni a párttagok aktivitását. Meg kell bízni őket munkával. Elsőrendű feladata legyen minden kommunistának, hogy saját munkaterületén kiváló munkát végezzen, mutasson példát a pártonkívülieknek, ezenkívül képességeinek megfelelően végezzen kisebb-nagyobb pártmunkát. A munkájukat jól végző kommunisták nagyobb megbecsülést érdemelnek. Azok, akik több munkát vállalnak és végeznek, akik többet adnak a köznek, ezért a tevékenységükért kapjanak fokozottabb erkölcsi — esetenként anyagi — elismerést. Fontos, hogy a termelőszövetkezeti kommunisták a községet, a közösséget érintő minden fontosabb kérdésben rendszeresen hallassák szavukat. A pártszervezetek a meggyőzés eszközeivel érvényesítsék véleményüket, elgondolásaikat, javaslataikat. A legfontosabb kérdéseket együttes tanácsi és tsz-vezetősági ülésen vitassák meg. Ha szükséges, vigyék az ü’ye et a taggyűlés elé. Meg* különböztetett gonddal kezeljék a közös vagyon védelmét, határozottan szánjanak szembe a spekulációs törekvésekkel, az élősdiség megnyilvánulásaival. Az ellenséges nézetek elleni küzdelem fő módszere az ideológiai, politikai harc. Elő kell segíteni a termelőszövetkezeti parasztság szocialista tudatának erősödését, általános műveltségének növelését és szakmai ismereteinek gyarapítását. E célból jobban ki kell használni a művelődési tervek világnézeti és szakmai vonatkozású lehetőségeit. Nevelőimunkával igyekezzenek pártszervezeteink a termelőszövetkezetekben még meglévő ellentmondásokat feloldani. Elsősorban azokra a helyi jellegű ellentmondásokra gondolunk, amelyek fékezik, gátolják a fejlődést. Ne engedjék, hogy a bizalmatlanság légköre vegye körül a pártonkivülieket. Az embereket mindenekelőtt a közösség érdekében végzett munkájuk alapján bírálják el. Támogassák az' ifjúság, a nők, a tömegmozgalmak tevékenységét. Elsősorban úgy, hogy feladataikat világosan határozzák meg. A közülük legjobban dolgozó aktívákat bátran vonják be a pártmunkába. V vitassák meg a légii tosabb gazdasági kérdései és ellenőrizzék a termel« Ezt a munkát úgy végezz hogy általa is erősödjék a t meiöszövetkezét választott zetöinek tekintélye. Kezdeményezni és támogatni kell az anyagi érdekeltséget növelő és a szocialista elveknek megfelelő elosztási módszereket. Elő kell segíteni a célszerű munkaszervezet kialakítását. Küzdeni kell a háztáji gazdaságok szerepét lebecsülő nézet ellen, s rá kell mutatni a háztáji gazdaságok jelentőségére. Őrködni kell a szövetkezeti demokrácia megtartásán. Elő kell segíteni, hogy minden poszton szakmailag jól képzett, a tagság bizalmát élvező vezetők legyenek. Föl kell lépni az oktalan, megalapozatlan cserélgetések ellen. Az utánpótlás biztosítása érdekében bátrabban kell élni az Nemcsak tag- és Amikor a párt erősítésének és fejlesztésének lehetőségeit kutatjuk, akkor nem csupán a tag- és a tagjelöltfelvételre gondolunk. A marxizmus—le- ninizmus tanítása szerint a forradalmi munkáspártok nemcsak azáltal erősödnek, hogy új tagjelölteket és tagokat vesznek föd soraikba, hanem azáltal is, ha párttagjaikkal sokoldalúan foglalkoznak, elősegítik ideológiai és szakmai képzettségük növelését, megkövetelik a párt erkölcsi normáinak megtartását stb. Ez mind hozzátartozik a párt erősítésének, fejlesztésének feladataihoz. De hozzátartozik az is, hogy tisztában legyünk a falu életével. Alaposan ismerjük minden ember munkáját, azt. hogy az élet különböző területein hogyan állják meg helyüket. Párttagságunk jelen összetételét ismerve nem célunk, hogy számszerű erősítést hirdessünk meg de a meg- növékedett feladatok megkívánják, hogy erősebb, ütőképesebb párt,szervezeteink legyenek. Amikor fejlesztésről beszélünk, először azokra a volt szegény- és középparasztokra gondolunk, akik a termelőszövetkezetbe való belépés ülc óta mindennapos munkájukkal a párt politikájának megvalósításáért dolgoznak. Azokra gondolunk, akik munkájukkal, magatartásukkal, tiszte magánéletükkel kivívták társaik elismerését, megbecsülését. Ezeket az embereket tisztelet és közmegbecsülés övezi. Vajon erősítenék a párt befolyását, ha párttagok lennének? Vajon társaik követnék őket? Munkájuk javulna azáltal, hogy közvetlenül maguk mögött éreznék a pártot? Ügy gondoljuk, hogy igen. A falusi értelmiségiek szerepe is rendkívül nagy. Naponta sok emberrel találkoznak, véleményük, megnyilvánulásaik befolyásolhatják számos ember magatartását, cselekedetét. Közülük nagyon sokan egyetemi éveik alatt az ifjúsági szövetség aktív tagjaként tevékenykedtek. Falura kerülésük óta sokan tevékenyen bekapcsolódtak a falu gazdasági és kulturális életébe, szívvel, lélekkel dolgoznak a termelőszövetkezetek fejlesztéséért, a falu kulturális fölemelkedéséért. A termelőszövetkezetek éleösztöndíjak adta lehetőségek, kel. Többet kell törődni az emberek kicsinynek látszó problémáival. Törekedni kell gazdasági vonatkozásban is a vezetés egység ín ek megteremtésére, az egy nyelven való be- szélésre. tében a nőknek meghatározó szerepük van. Ez azonban ne csak a gazdasági életben, a munkában, hanem a politikai életben is nyilvánuljon meg. Nagyon sok az olyan termelőszövetkezeti asszony és leány, aki eddig végzett munkájával már sok esetben bizonyított. Rendkívül fontos a KISZ-re, a fiatalságra való támaszkodás. A falun élő fiatalok munkája, magatartása, politikai tájékozottsága azt bizonyítja, hogy mindig lehet rájuk számítani, akár politikai, akár gazdasági feladatok megoldásáról van szó. A fent elmondottak is igazolják, hogy van utánpótlás* van tartalék, amelyre párt- építő munkánkban számíthatunk. Megállapíthatjuk, hogy a párt erősítése, a pártmunka fejlesztése jó ütemben halad. Találni azonban még olyan pártszervezetét, ahol az emberek fejlődésében kevésbé bíznak, nem bíznák abban, hogy változhatnak, és évekkel ezelőtti nézeteik, magatartásuk alapján bírálják el őket. Több olyan termelőszövetkezeti pártszervezetünk van, ahol egyes párttagok nem tudják elfelejteni, hogy a bennünket mindenben támogató, jól dolgozó tsz-tagokhoz a szervezés idején sokszor el kellett menni, míg végre rászánták magukat, hogy belépjenek a termelőszövetkezetekbe. Több olyan pártszervezetünk van, amely a tag- és a tagjelöltség mércéjét túl magasra emelte. Némelyik pártszervezetben meg azért nem erősítik a pártot, mert úgy vélik, hogy ezáltal a kommunisták sorai felhígulnak, s azt mondják, hogy nincs megfelelő és alkalmas ember. Érdeme» emlékezetünkbe idézni a VIII. pártkongresszus határozatát, amely kimondja, hogy né legyen olyan párttagunk, aki nem való a pártba, viszont sokasodjék, százezrekkel növekedjék a politikánkat értő és támogató olyan párton kívüli emberek számú, akiket a párt tagjaiként is becsülnének és tisztelnének. E feladatok megvalósításában fontos szerep hárul a pártszervezetekre és a helyi kommunista vezetőkre is. Az utóbbiak felelőssége semmivel sem kisebb, mint a pártalap- szervezeteké. tagjelölt felvétellel • •• Egységes értelmezést A párt erősítése és fejlesztése céljából elengedhetett snül szükséges a progresszív erők egységes megítélése és értelmezése, a kommunisták felelőssége és felelősségérzete. De szükséges az is, hogy alaposan ismerjük az adott terület káderproblémáit, tisztában legyünk a falu életével, és számot adhassunk arról, hogy az emberek hol vannak, mit csinálnak, feladataikat ellátják-e. Ismerni kell a falusi vezetés állapotát. Az egységes értelmezéshez tartozik az is, hogy a hozott határozatokat, azok szellemét a végrehajtásban is egységesen értelmezzük. Követelmény az is, hogy a község életében előforduló politikai és emberi problémákkal kapcsolatban egy és ugyanazon álláspontot foglaljon el a pártapparátus, a vezetőség és a kommunisták döntő többsége. Az a tapasztalatunk, hogy ahol a vázolt elvek lényegét megértették, s azt a gyakorlatmények önmaguk helyett beszélnek. A céltudatos munka elősegítésére az alapszervezeteknek a legmesszebbmenő segítséget meg kell adni. A kötetlen és a csoportos beszélgetések lebonyolításába, az egyéni foglalkozásokba kapcsolódjon be a járási választott vezető testület, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk politikailag képzett és élettapasztalatokkal rendelkező élgárdája. * * * Igyekeztünk körvonalazni a párt erősítésének lehetőségeit, a kérdés elvi és gyakorlati va- natkozásait azzal a céllal hogy pártunk IX. kongresszus előtt e területen is nagyobb eredményeket érjünk el, és tovább haladjunk azon az úton, amelyet a párt vezetésével, a kommunisták önfeláldozó munkájával megyénkben eddig megtettünk. Klenovics Imre megyei pártbizottság osztályvezetője
