Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

I Szombat, 1966. április 30. SOMOGYI NßFfcAP Q(if a q dí ja j ő h hizahuija A MEZŐ UTCAI KŐMŰ­VES harmadik gyermek épp olyan korán megismerte a munkát, mint testvérei. Pe­dig Margitka még gondtala­nul szeretett volna élni. Míg azonban a hozzá hasonló ko­rúak szabad idejüket önfe­ledt játékkal töltötték, neki újabb munka után kellett néznie. Tizenkét éves kora óta a Kreiner-féle kézimun­ka- és rövidáruboltban dol­gozott. — Apám nem sokat törő­dött velünk — emlékezik vissza gyermekkorára a ma már nyugdíjas özv. Róják Jánosné Maza Margit. — A kőművesek akkor még nem is hallottak a téliesítésről, így az év egy részében apámnak is másutt kellett munkát keresnie, hogy meg­élhessünk. Ha az idő enged­te, nagyon sokat dolgozott, fáradhatatlan ember volt, de a gond mégsem kerülte el házunk táját. Esténként min­dig arra vártam, hogy egy­szer mellém ülnek a szü­leim, és megkérdezik tőlem: »-Mondd, kislányom, mi sze­retnél lenni?-« — de erre so­hasem került sor. Az idő­sebb testvérek megnősültek, elkerültek a háztól, én ott­hon maradtam szüleimmel, s jártam tovább a boltba. Mindennap hajnalban kel­tem, hogy még nyitás előtt is dolgozhassak valamit. Amikor egy kis pénzt össze­gyűjtöttem, megpróbálkoztam magánúton a polgári iskolá­val, de az első évek után abba kellett hagyni, mert a megélhetés, akármennyit dol­goztam is, mindent fölemész­tett NEGYVENÖT UTÁN új szakasz kezdődött a család életében. Maza Margit meg­találta azt, amire valamikor álmában sem mert gondolni. 1946-ban tagja lett a szak- szervezetnek, majd az Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat megalakulása után hosz- szú évekig mint vezetőségi A IX. pártkongresszus tiszteletére A gazdálkodás javítását szolgálja a bedegkéri Egyetértés Tsz munkaversenye A bedegkéri Egyetértés Termelőszövetkezet tagsága munkaversenyt indított a IX. pártkongresszus tiszteletére. Vállalásaik a gazdálkodás megjavítását célozzák. Valamennyi ágazatban, munkaterületen részletesen kidolgozták, hogy a már ko­rábban elfogadott terveiket ilyen mértékben teljesíthe­tik túl. A legfőbb eél a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés színvonalának eme­lése, az áruértékesítés to­vábbi növelése. Az eredményesebb tenyész­tő és hizlaló munkát szolgál­ja például a takarmányok korszerűbb, jobb minőségben való betakarítása. Különösen jelentős ez ebben a szövet­kezetben, hiszen a takarmá­nyozásban átmeneti nehézsé­gek adódtak, s az állatte­nyésztésre vonatkozó vállalá­saikat csak úgy teljesíthetik, ha ezeket az előfeltételeket biztosítják. Nagy gondot for­dítanak a talajerő visszapót­lására. Elhatározták, hogy éves viszonylatban szántóte­rületük 16,4 százaléka helyett 22 százalékára biztosítanak szerves anyagot. A céltudatosabb munka le­hetővé teszi, hogy a terve­zettnél több árut adjanak a népgazdaságnak. Elhatároz­ták, hogy többek között ke­nyérgabonából 105, . burgonyá­ból 115, cukorrépából 130, hízósertésből 110, gyapjúból 105 százalékra teljesítik ér­tékesítései tervüket Mind­ezek eredményeként tűzték ki azt a célt, hogy az egy dolgozó tagra jutó részesedés öt százalékkal emelkedjék; egy redukált szántó gazdál­kodási eredménye 2197 forint helyett 2300 legyen; a szö­vetkezet a közepesek szín­vonaláról a jók közé kerül­jön. A törvényesség megtartásá­ra, a szakmai továbbképzésre vonatkozó vállalásaik szerve­sen hozzátartoznak kezdemé­nyezésükhöz. A szövetkezetben elsőként a traktorosbrigád határozta el, hogy versenyt indít a szocia­lista cím elnyeréséért A nö­vénytermelési brigádok pe­dig egymás közti versenyt kezdeményeztek. Céljuk min­den munkát idejében és jó minőségben elvégezni úgy, hogy, a munkafegyelmet to­vább javítva a korszerű ag­rotechnikai eljárásokat ponto­san megtartják. A bedegkéri Egyetértés Tsz tagsága a kongresszusi válla­lások alapján versenyre hív­ta ki a tabi járás összes termelőszövetkezetét tag tevékenykedett. Kivette ré­szét az első évek munkásellá­tási gondjaiból, lelkesen agi­tált, szervezett. Egyike volt a megyében azoknak a fárad­hatatlan aktivistáknak, akik a szakszervezeti mozgalomért egész emberként dolgoztak. Munkahelyén nagyon szeret­ték, ő lett a vállalat közked­velt Margitkája, aki önzetle­nül segített mindenkinek. Szakszervezeti munkája köz­ben ismerkedett meg és kö­tött egy életre szóló barátsá­got a könyvekkel. Vállalta a házikönyvtár kezelését, gon­dozását is. — Valóban, a könyvek let­tek a legjobb barátaim. Mint szakszervezeti vezetőségi tag, majd mint bizalmi mindig el-elejtettem néhány monda­tot egyik-másik kedvenc írómról, így a környezetem­ből egyre többen olvastak szépirodalmi műveket. Az ötvenes évektől mint hálózati ellenőr, majd mint leltárellenőr dolgozott, köz­ben számtalan rendezvény, előadás, szakmai tanfolyam megszervezése várt rá. — Értett az emberek nyel­vén — mondják róla munka­társai, akikkel nyugdíjba vo­nulása előtt együtt dolgozott. Hallgattak is szavára, mert szerették, tisztelték szorgal­máért, jó munkájáért. AZ ÖSZES HAJÚ MAR­GIT NÉNI már néhány éve nyugdíjban van, de a válla­latnál mindennap találkoznak vele. A könyvtárat* amelynek polcain most már negyed­évenként 1100 könyv cserél helyet, még mindig ő vezeti. Fiatalos lendületét, kedves mosolyát a mai napig meg­őrizte. Részt vállal a szak- szervezeti munkából is. Mint bizalmi sorra járja azokat a nyugdíjasokat, akikre már a vállalatnál isj alig emlékez­nek. Ilyenkor magával visz néhány könyvet is, hogy a régieket kicserélhesse. — Megszerettette az embe­rekkel a könyveket és saját magát is — mondják róla az ismerősei. Özv. Róják Jánosné Maza Margit húsz éve dolgozik a szakszervezeti mozgalomban. A Szakszervezetek Országos Tanácsa két évtizedes moz­galmi munkájáért a mai na­pon a »Szakszervezeti mun­káért“ arany fokozatú kitün­tetésben részesíti. Nagy József MOTORVIZSGA Mintha motorvásár volna, olyan nagy a forgalom péntekenként Kaposváron, a Kovács Sebestyén utcában. Százával várakoznak a kis és a nagy motorok: Pannóniák, Dann- viák, a robogók, hogy levizsgáztassák őket, s megkapva rendszámukat, részt vehesse­nek a közúti forgalomban. Hetenként, egy-egy forgalmasabb pénteki napon 160—150 motorkerékpár is sorra kerül; vezetőik csak alapos vizsg ilat után kapnak engedélyt a közúti forgalomban való részvételre. A tavalyinál többre számítanak A megye tsz-einek idei terveiről A múlt évi kedvezőtlen időjárás okozta kiesések ér­zékenyen érintették megyénk több termelőszövetkezetét, de a zárszámadásokon többnyi­re — a körülmények ismere­tében — higgadtan fogadta a tagság a vezetőség beszámo­lóját. Azóta elkészítették ter­vüket, és eszerint dolgoznak a határban, a majorokban és egyebütt A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ösz- szesítette az egyedi terveket, így átfogó kép alakult ki a megye termelőszövetkezetei­nek idei termelési és pénz­ügyi előirányzatairól A növénytermesztés tovább­ra is a legjelentősebb, a leg­több bevételt adó ágazat. Te­rülete a tavalyihoz képest alig változik; ugyanez mond­ható a kenyérgabona vetés- területéről is. A takarmány­növényeknél viszont szembe­tűnő változást látni: különö­sen az abraktakarmányra for­dítanák nagyobb gondot az eddiginél. Az abraktermő te­rület mintegy hatezer hold­dal, a tömegtakarmány terü­lete pedig tízezer holddal nö­vekszik a tavalyihoz képest. Főként a pillangósokkal lép­tek előre a gazdaságok. Bur­gonyából viszont háromezer holddal kevesebbet ültetnek az idén, mint a múlt évben, és csökken a fővetésű zöldség — főként a hűtőházi és kon­zervipari zöldség — területe. Ez jellemző a cukorrépára, a dohányra és az olajosokra is. Mint a növénytermesztés fajták szerinti előirányzatai­AZ APA ÖRÖKÉBEN Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma A folyóiratban többek kö­zött jelentős helyet foglalnak el az SZKP XXIII. kongresz- szusával, a kommunizmus anyagi-technikai bázisának építésével kapcsolatos anya­gok: A. Jefimov és V. Kirí- csenko szovjet közgazdászok Fontos lépés a szovjet gazda­ság fejlesztésében című írása és G. Anyiszimov szovjet köz­gazdász tanulmánya A Szov­jetunió ötéves terve és a tu­dományos-technikai haladás problémái címmel. E cikkek jellemzik az új ötéves terv irányelveiben foglalt feladato­kat, s rámutatnak arra, hogy a terv végrehajtása a szovjet társadalom jelentős előreha­ladását biztosítja a kommu­nizmus építésének útján. A szerzők úgy jellemzik az új ötéves tervet, mint a népjólét gyors emelésének, a termelés növelésének, a tudományos- technikai haladás meggyorsí­tásának tervét. A szocialista építés elmé­leti és gyakorlati problémái­val három cikk foglalkozik: M. Grigorovnak, a Bolgár KP Központi Bizottsága titkárá­nak A társadalom osztály­szerkezetének változása a szo­cialista építés folyamatában «únű, F. Ebertnek, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának A munkásmozgalom gyümölcsöző egysége című cikke és S. Zawadzki lengyel professzornak A népi taná­csok szerepe a szocialista de­mokrácia rendszerében című tanulmánya. L. Soto, a Kubai KP Köz­ponti Bizottságának tagja a havannai trikontinentális kon­ferenciáról írt cikkében rész­letesen ismerteti a konferen­cián elfogadott dokumentu­mokat. A folyóirat beszámolókat közöl az olasz, a ciprusi, a kolumbiai és a finn testvér­pártok kongresszusáról, ismer­teti a Csehszlovák KP május végén összeülő XIII. kong­resszusának előkészületeit és a párt kongresszusi téziseit A miág ma című rovatban közölt cikkek fontos, idősze­rű kérdéseket tárgyalnak. Itt kapott helyet többek között M. Ali Khán cikke: Ki a fe­lelős az indiai éhségért?; J. Prazskynak a vietnami ag­resszió kiterjesztéséről írt naplójegyzete; J. Blume-nak a belga uralkodó osztályok válságát elemző cikke, továb­bá J. Zsukovnak és V. Ma- jevszkijnek Taskent után cí­mű írások TUf ár tavasz volt Az erdőben — ahcxn- nan a kocsisok hordták a fát — fakadítak a rügyek. A pusztám pedig már •virágba borultak a barackfák. A gyótai emberek azt méregették, hogy. mennyi ter­mésre számathatoak. Az uradalmi istállók tégládból épített házakban új remények éb­reditek. S ezek az új remények jókedvre fa­kasztották Tungli Jánost is. Reggel korán fogott be. Szerette volna, ha még azon a napon befogy az erdőről valamennyi fa. Egyébként mindig karán ébredt Ez már ve­le jár a kocsisok beosztásával. Szorgalmas ember volt. Amíg mumkaegységlben számol­ták el munkájukat, sosem teljesített há­romszáznál kevesebbet. Amikor bevezették a munkanap szerinti díjazást, megint csak az ő neve után írták a legnagyobb számo­kat A múlt évben például késtzázhaitvanöt munkanapot számoltak el neki. Szép teljesítmény! Azt jelentette, hogy a vasárnapok és az esős idő kivételével min­dig kocsin ült. Szerette a munkát. És sze­rette a lovakat A két pirost mindenki jól ismerte a pusztán. Ha a kocsis nem ült is a bakon, a harmincnégy család minden tagja meg tudta volna mondani, hogy ezek a Tungli János lovai. Az a nap is úgy kezdődött, mint a többi. A rosszullét először az erdőben, rakorlás közben érte el. Egy pillanatra megállt ke­zében a munka, aztán tovább akarta foly­tatni. Az akarat megvolt, de a szív nem bír­ta. Sem akkor, sem utána. A halál hirtelen következett be. Fekete árnyéka gyorsan repült végig a falun. Ahol kevesebb ember él, mindig szívbemarkolóbb az elmúlás. A fájdalom is nagyobb. Egész Gyótapuszta lehajtott fejjel járt. A temetésen részit vett a település apraja- naigyja. Még Marcaliból, a szövetkezet köz­pontjából is jöttek. Valaki eloldotta a kötő­féket, s a két ló elkísérte utolsó útjára volt gazdáját. Ott haladtak a temetési menet mögött. A ztán ismét megindult az élet. Csak ■ a család tizenkilenc éves fiát, Tung­li Jóskát gyötört* valami belülről. Évek óta készülődött el a pusztáról. Maga sem tudta megmondaná, miért Talán a járhatatlan út taszította, amely ősztől tavaszig, de gyak­ran máskor is lehetetlenné teszi a közieke- \ dést. Hiszen legjobb esetben te csak trak­torok meg a lovas kocsi birkóznak meg va­lami nehezen az úttal. Ott dolgozott már évek óta a puszta lakóival egy sorban a közös földjén. De a szíve mindig másfelé húzott. A temetés után bénít álltak a lovak az istállóban. Emlékeztettek egy szorgalmas emberre. Senki sem fogta be őket. A fiú is látta, ahogy kifelé néznek az ajtón. Az­tán egy napon bement Marcaliba, a Vörös Csillag irodájába. Azt mondta az elnöknek: — Adja nékem az apám lovait — Tudomásom szerint el akartál menni — mondta az elnök. — Azokat a lovakait, amelyeket az én édesapám hajtott, most nekem kötelességem tovább hajtani. Értse meg, elnök elvtárs, nekem kell tovább hajtani őket. Akik hallották a beszélgetést, egymásra néztek, s , mindenki az elnököt figyelte. A fiú döntése vára:Ionul ért min',enkit. Az elnök arra gondolt, hogy ez a fiú már más­kor is hajtotta azokat a lovakat. Amikor az apját — van már két éve is — először kötötte az ágyhoz a brt?g~ég, ő vette át n gyeplőt. Nem lehetett mást válaszolná, csak azt, hogy rendben van. Most éppen olyan jól dolgoznak, mint az apja idejében. Azt mondják a pusztán, hogv senki sem kap olyan könnyen rakodót, mint Tungli Jóska. A tizenkilenc éves fiatalem­bert mindenki szereti, és mindenki szívesei dolgozik vele, mert tudják, hogy vele lehrt keresni is. Az apjától nemcsak a lovakat örökölte: sokkal többet azoknál. A szorgalmat, a föl'!, a munka szeretetét is. S itt, az apa ö ö- kében megnyugodott a fiú. Jól érzi magát, megbecsülik, mert megbecsülte mindazt, amit apja ráhagyott. Az elvágyódás tervei szertefoszlottak, itt találta meg helyét és számítását. Kercza Imre ból kitűnik, az abrakhozam növelésére, tehát az állatte­nyésztés és -hizlalás fejlesz­tésére törekszenek a gazdasá­gok. A tervezés új módszere minden termelési ágazatban érezteti kedvező hatását, no­ha itt-ott egy kissé elrugasz­kodtak a valóságtól, és első­sorban a növénytermelési ará­nyokat néhol nem sikerült helyesen kialakítani. Áz ál­lattenyésztésben határozott­ságra és reális számításokra vall, hogy míg a múlt évben száz kocára 1190, az idén 1287 szaporulatot irányoztak elő a közös gazdaságok. Elér­hető cél ez. A tervek szerint 54 380 szarvasmarha lesz a közösben december 31-én, ez több mint ezer darabbal fe­lülmúlja a múlt évi1 állo­mányt. A sertések száma vár­hatóan hétezerrel emelkedik az idén. A növénytermesztés árbe­vételeként 762,1 millió forin­tot irányoztak elő a tsz-ek. Ez az összeg 185,6 millióval több a tavalyinál. Az állat- tenyésztés tervezett árbevétele 532,2 millió forint; 49 millió­val múlja felül a tavalyit, összességében az erre az év­re előirányzott bevétel 231 millió forinttal több a múlt évi zárszámadáskor kimuta­tott összegnél. Ha mindért el­érik, ennek megfelelően ■ a tagok részesedése is emelke­dik majd, a múlt évihez ké­pest átlagosan 9 százalékkal. Az előirányzott termelési eredmények eléréséhez a ta­gok szorgalmán, a- Jó munka- szervezésen kívül beruházá­sok: gépek és épületek is kel­lenek. A tervek szerint szá­mos erő- és munkagépet vá­sárolnak, és több gazdasági épületet emelnek az idén a megye termelőszövetkezetei. A rendelkezésre álló áru­alap 317 , különböző típusú traktorból és több száz mun­kagépből áll. Az állattenyész­tésben tovább emelkedik a férőhelyek száma. Tehén- és növendékistálló 4500. sertés- fiaztató és -hizlalda 8200, to­jóház és csibenevelö 65 000, juhhodály pedig 4800 férő­hellyel épül. Üj dohánypaj­ták készülnek 115 hold ter­mésének a befogadására. Mintegy háromnegyed millió forintért további öt szolgá­lati lakást is építenek. A ter­melőszövetkezetek idei összes építkezéseinek értéke megha­ladja a 93 millió forintot. Hernesz Keren« l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents