Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

Péntek, 19(56. április 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÜZEMI ARCOK DARULA JÁNOS — Itt nálunk ex ő neve ezt jelenti: mun­kafegyelem, munkaszeretet A szakmában az egész or­szágban isme­rik. Dicsérik a mosóban: — Mindenki­hez van jó sza­va. A csamago- lóban: — Nála job­ban tán senki sem ismeri a baromfifeldol­gozás titkait Az osztályo- zóban ezt hal­lottam: — Tegnap kapta meg má­sodszor a »Ki­váló dolgozói- jelvényt Meg­érdemli. Min­deme az üzem. Darula Já­nos, a Barom­fiipari Orszá­gos Váltadat Kaposvári Gyáregységiében termelési osztályvezető. Har­minc éve van a szakmában. Orosházán hűtőrakodóként 'kezdte. 1954 januárjában he­lyezték Kaposvárra. Azóta itt van. Az igaizgató ezt mondta ró­la: — Nagyszerű ember! Csak szíwel-léílekkel tud dolgozni! Markáns arcú, szálfaterme- tü, fehér hajú ember, ötven­öt éves. Sorolnám a dicsérete­ket, de leint. — Nem az a lényeg. Ha már mindenképpen ír valamiről, az üzemet vegyük élőre. Tréfásan hunyorít a szem­üvege mögött, és sorolni kez­Fényképeket szed elő. Meg­mutatja büszkeségeit: óvónő leányát a két unokával, és a fiát, aki tőle örökölte a mun­ka szeretetét. Minden nyári szünidőben itt dolgozott Most vállalati ösztöndíjas. — Ide jön mérnöknek. Jövő augusztusban. Egyetlen vágya, hogy a fiát is megtanítsa a szakma gya- korfliati tudnivalóira. Amióta rtt van, másodszor lett éí- üzern a gyáregyséig. Tavaly megkapta a Munka Érdemérem txronz fokozatát. A főmérnök még megjegyzi: — Reggel ötkor bejön, de di: «te hétikor még itt van. Min­— Tudja, mä voft itt akkor? Negyven vagem baromfiáru ment el egy év alatt. Most? Háromszázhaitvan vagonnál tartunk. Az ötvemtagií törzs­gárda létszáma kétszázhúszra nőtt. Megszűnt a szezanjelleg. Éven át folyamatosan terme­lünk. Korszerű tojásos-, bontó- és kopasztórészlegefc épültek. Nyolcvanmilliót kaptunk a fejlesztésire. 35a már nagy­üzem. De ha két óv múlva jön valaki, még jobbam meglepőd­het, mert mostanában alkkorá­denneí törődik, azt akarja, hogy rend legyen minden vo­nalon. A beszélgetés időpontja: va­sárnap délelőtt fél tizenkettő. — Ma miért jött be? — A fiatalok ... Felajánlot­ták, hogy vietnami műszakot tartanak. Én sem akartam ki­maradni. Németh Sándor Hasznosítandó tanulságok M egyénk termelőszövet­kezeteinek múlt évi eredményei összessé­gükben gazdasági fejlődésről, erősödésről tanúskodnak. A közös vagyon értéke egy év alatt 287,7 millió forinttal, 11,3 százalékkal, a beruházott és a tiszta vagyon pedig egy­aránt 13 százalékkal növeke­dett. A dolgozó tagok szemé­lyenként 10 250 forint részese­déshez jutottak az előző évi 10 048 forinttal szemben. Ha a második ötéves terv idő­szakának kezdetéhez viszo­nyítjuk a múlt év végi hely­zetet, akkor sok tekintetben, kivált pedig az árutermelés­ben számottevő növekedést tapasztalunk. Az elért, eredményeket a párt és a tanács megyei vég­rehajtó bizottsága együttes ülésen értékelte; az igények és a lehetőségek elemző és gondos számbavételével azon­ban — az általános fejlődés meggyorsításának előmozdí­tása végett — a fő figyelmet a nehézségek leküzdésére, a fogyatékosságok felszámolásá­ra, a termelés, a gazdaságszer­vezés és vezetés hatékonysá­gának erőteljesebb növelésére irányította. A két megyei ve­zető testület a valóságos hely­zetet feltárva az árnyoldala­kat világította meg elsősor­ban. Rámutatott kedvezőtlen és nyugtalanító jelenségekre, elmarasztalt mulasztásokat, megbírált; következetlenséget, és határozatában egyértel­műen kinyilvánította: az a cél, hogy már 1966 is a gaz­dasági munka javításának je­lentős éve legyen. V együk sorra a kedve­zőtlen jelenségek né­hány legfontosabbját Jóllehet a múlt év rendkívüli időjárása nagy nehézségeket támasztott a termelésiben, a mezőgazdaság közgazdasági problémái is nagyrészt ismer­tek már, s országos intézke­désekkel máris megkezdődött a megerősítés lehetőségét ma­gáiban hordó folyamat, mégis úgy kell elemezni a helyzetet, hogy benne világosan elkülö­nüljenek a szubjektív eredetű bajok. Semmiképpen sem nyu­godhatunk bele abba, hogy tavaly az előző évihez képest csaknem megkétszereződött a mérleghiány összege. Ugyan­csak nyugtalanító az a tény, hogy 1965. évi gazdálkodása alapján 97 termelőszövetkezet tartozik a gyenge kategóriába, holott az előző évben 68 szö­vetkezet működött gyengén. A gyengék segítését, hatékony támogatását változatlanul fon­tos feladatnak tartja a me­gyevezetés. ügy értékeli, hogy e szövetkezetek jó része csu­pán átmenetileg, a tavalyi természeti nehézségek miatt került ebbe a kategóriába; ezek a gazdaságok céltudato­sabb erőfeszítéssel már az idén följebb juthatnak. A többiben sem lehet min­den bajt az időjárás nyakába varrni. Tételes vizsgálat és egyedi mérlegelés alapján kell mindenütt megállapítani, hogy mi okozza főként a krónikus gyengeséget. Ilyen fölmérések készülitek ugyan eddig is, és készülnek folyamatosan, idő­ről időre — mégsem kezdődik meg minden olyan helyen a kedvező változás, ahol ennek lehetőségei megvannak vagy megteremthetők. Fontos út­mutatása a megyei testületek­nek, hogy a járási szervek az idén kivétel nélkül minden ilyen szövetkezetben segítsenek biztosítani a javulás föltéte­leit. Minden eddiginél sürge­tőbben vetődik föl a gyenge szövetkezetekben a tagság helytállásának biztosítása vé­gett is, egymással való köl­csönhatásban is a vezetés meg­szilárdításának, helyenként ki­alakításának szükségessége. Csak az aura alkalmas, hoz­záértő, rátermett és tehetsé­ges vezetőktől várhatja a tagság helyzetének megjavítá­sát. Csakis ilyen vezetőkre bízható az a nem csekély ősz- szeg amellyel az állam a gyenge szövetkezetek erőm kapását igyekszik előmozdíta­ni. Az összes érdekelt jusson túl a kijavítható hibák, rend­be hozható dolgok tényének ismételt megállapításán, és akiit illet, fogjon hozzá végre a konkrét cselekvéshez. S zervezettebb munkát, céltudMosabb és a teljes sikert meghozó tetteket követel az élet a gaz­dálkodás javításának más te­rületein is. Az építkezési ke­retből például évről évre csökkenő mértékben ugyan, de felhasználatlanul marad bizonyos és nem is kevés ősz» szeg. A tavalyi maradék 11 millióra tehető; az utóbbi há­rom év föl nem használt ösiz- szege kereken 50 millió, s ez együttvéve már meghaladja egy év teljes építési beruhá­zásának a felét. Egyfelől ke­vés a rendelkezésre bocsátott keret, másfelől mégis olyan soknak bizonyul, hogy ed sem költik, be sem fektetik a já­rások többségében. Nem a pénz a sok — hiszen jóval több kellene —, az elosztásban van a baj. Legyen szabály, hogy ne maradjon annál a szövetkezetnél odaadott hitel, amelyik, nem tud vele mit kezdeni, hanem kapja meg az a gazdaság, amelyik hasznos célra, rendeltetésének megfe­lelően biztosan elkölti. Ilyen problémák nemcsak az építke­zésnél fordultak elő, hanem más területen is. A talajjaví­tás megyei keretéből 3 680 000 forint megmaradt tavaly; a rét- és legelőgazdálkodás kor­szerűsítésének elősegítésére kapott összegnek csak 82,5 százalékát használták tol. A mulasztók hivatkozási alapot keresnék, és részben találnak is ugyan, de indokaik nem fo­gadhatók el teljes egészükben. A mezőgazdaság fejlesztésé­nek megvannak az átfogó programjai megyénkben. A tudományos, a szakmai és a közgazdasági elképzeléseket csakis a mindennapos erőfe­szítésekkel lehet valóra válta­ni. Ismert tények bizonyítják, hogy eredmény mindig szüle­tett ott, ahol a cselekvő erők össziethamigollrtam, szervezetten és együttesen működték; sor­ra és rendre sikerült előbbre jutni azzal, amivel az érde­keltek céltudatosan és követ­kezetesen foglalkoztak. Példa erre a közös tehénállomány növelése 1964-ben. Akikor a megyei intézkedési terv alap­ján 16 százalékos évi növeke­dés következett be. Tavaly las­sult a fejlődés üteme az elő­ző évi számottevő növekedés­hez képest. Jóllehet nincs mód mindig olyan gyors üte­mű haladásra, mégis szem előtt kell tartani a tanulságait: az összes föltétel megteremté­sére kiterjedő figyelmet köve­teli meg a nagy horderejű programok következetes vég­rehajtása. Ami a szarvasmar­ha-tenyésztést is magában foglaló állattenyésztés állandó fejlesztésének szükségességét megyénkben külön is aláhúz­za: a szövetkezeti parasztság jövedelmének biztonságosabb megalapozása. Tavaly a nö­vénytermesztés árbevételi ter­ve csak 90,1 százalékban való ­sult meg, az állattenyésztés­ből pedig az előirányzott 480.3 máriióvad szemben 483,1 millió forintot kaptak a tez-ek. A két végrehajtó bizoftJ ság együttes ülésének állásfoglalása újólag fi­gyelmeztet arra a szemléleti* módszerbeli és gyakorlati kö­vetelményre, hogy a távlati célokat és a napi teendőket egymással egybe kell kap­csolni. Semmilyen szintű ve­zetés és az irányító apparátus nem eshet abba a hibába* hogy a mindennapi dolgokba beletemetkezve nem jut ideje és ereje a jövő feladatainak koncepciózus kidolgozására. Másrészről azt sem teheti meg, hogy a távoli jövőbe tévedve megfeledkezik a ma sürgető gondjainak megoldásáról. Né­meth Ferenc edvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra összefoglalójában erről ezt mondotta: »Akit illet, minden­ki kísérje állandóan figyelem­mel a termelés és a gazdálko­dás alaktfását, az időszerű munkák menetét. Ha azt lát­ja, hogy valami elakadt, vagy nem halad kellően, akkor te­gye félre néhány napra vagy egy-két hétre a távlati terve­ket, a maga módiján vállaljon cselekvőén részt az alapvetői elemi kérdések megoldásából. Ezzel nem lehet várni, ezt nem lefigt semmiképpen sem. elodázni; ezt akkor kell meg­tenni, amikor itt van az idei­je.« Megállapítja például a be­számoló jelentés, hegy a ter­vezett területnek csak három­negyedét istájlótrágyázták ta­valy a tsz-ek. Ahol mindet kihordják, ott nincs mit ke­resni. Sok helyen viszont még most is az istállók mellett van az évek óta felgyülemlett trá­gyának jó része. Az meg még általánosabb, hogy a paraszti udvarokból szinte évente a háztáji földekre hordják ki ahelyett, hogy a háztáji terü­letek kéllő termőképességét megteremtve a közbeeső évek­ben a közös táblákra juttat­nák. Szervezés dolga ez is, mint ahogyan meg lehet, meg kell szervezni a trágyahordást; azokban a szövetkezetekben is, ahol leginkább a tagság el­öregedésére hivatkoznak eb­ben a tekintetben. A kapos­vári járás számos tsz-ében szintén az öregekre meg a nőkre várt volna ez a teendő. Több szövetkezet összefogásá­val brigádokat szerveztek a járásban; egy-egy helyre cso­portosították a vontatókat, s markolókait is szerezitek, és a jórészt gépesített trágyahordó brigádok mentek egyik szö­vetkezetből a másikba. Ennek eredményeként is ezen a ta­vaszon több minit tízezer hol­A kaposvári fmsz bekapcsolódott a kongresszusi munkaversenybe Vietnami műszakok a Tanácsi Textilipari Vállalatnál kát lépünk előre, hogy szinte megszédül az ember az öröm­től. Tudom, hogy Darula János hat elemivel tölti be fontos munkakörét. És azt is, hogy nem akárhogyan. Szerte az országiban jó példaként emle­getik, és tanulnak tőle. — Nehéz volt így? — Igen. Hosszú éjszakákat töltöttem ébren, amíg meg­fejtettem a szákma titkait. Aki még fiatal, az tanuljon. Sohasem fogja megbánni. (Tudósítónktól.) A kaposvári fensz dolgozói­nak legutóbbi termelési ta­nácskozásán Fűzi Ferenc, a szövetkezet elnöke az év első negyedének mv % áj át értékel­te. Megállapít;, 1 i, hogy a szövetkezet kiskereskedelme 16 millió forgalmat bonyolított le, 11 százalékkal többet a tervezettnél. Különösen jól dolgozott a mezőgazdasági szaküzlet, a leértékelt áruk boltja és a vetőmagtbdt Ka­posváron. A vendéglátóipar 4 634 000 forintot forgalmazott. Egy ki­vételével minden egység telje­sítette a tervet. A bázisüzem rossz, szervezetlen munkája rontotta ennek az üzemágnak az eredményét. Az fensz 1 568 000 forint ér­tékű árut vásárolt fel, de ter­vét nem valósította meg Az fmsz körzetében 94 000 napos­csibét adtak a háztáji gazda­ságoknak. Az ipari üzemek 774 500 forint termelési érté­ket állítottak élő. Az elnök kiemelte a szikvíz- ás hűsi- üzem, valamint a kötélgyártó üzem jó munkáját. A több mint háromszáz dolgozó ösz- szefogásának, jó munkájának eredménye az első negyedév 570 840 forint nyereségé. Ez csaknem kétszerese a terve­zettnek. Áz elnöki beszámolóihoz többen hozzászóltak. A ta­nácskozás részvevői csatlakoz­tak a IX. pártkongresszus tiszteletére indított verseny­hez. Két új szocialista címért küzdő brigád bejelentette meg­alakulását. Az elnök 26 000 forint érté­kű jutalmat osztott szét a legjobb dolgozóknak. A ka­posvári fmsz a korábbi jutal­mazásokkal együtt 88 000 fo­rintot juttatott dolgozóinak a múlt évi jó munka elismerése­képpen. A Tanácsi Textilipari Vál­lalt dolgozói a pártszervezet és a KISZ kezdeményezésére elhatározták, hogy két alka­lommal tartanak vietnami szolidaritási műszakot. Nyit­tat György műszaki vezető el­mondta, hogy az első műszak­ban a mértékes- és az egyen­ruha-készítő részleg Csaknem valamennyi dolgozója részt vett. Dolgoztak a férfi- és a nőd konfekció első szalagjának munkásai is. A mintegy nyolc­van dolgozó — beleértve a műszakiakat, a takarítónőket is — a megkeresett csaknem haitezer forintot felajánlotta a vietnami nép megsegítésére. Szende István KISZ-titkár arról tájékoztatott bennünket, (Tudósítónktól.) Vezetőségválasiztó küldött­konferenciát tartottak a já­rásban működő vöröskeresztes alapszervezetek küldöttei Mar­caliban. Virág Sándorné, a Vöröskereszt járási titkára méltatta az aktívák tevékeny­ségét. Beszámolójában elisme­réssel szólt a termelőszövet­kezetek vöröskeresztes megbí- zottainak felelősségteljes mun­kájáról. A beszámolót követő vitá­ban Prack Éva járási úttörő- titkár az ifjúság egészségügyi felvilágosításának fontosságát hangsúlyozta. hogy a vietnami műszakban nagyon lelkiismeretesen dol­goztak a vállalat ifjúkommu- ndstái és a KISZ-en kívüliek egyaránt. Akik családi vagy egyéb okokból az első műszak­ra nem tudtak eljönni, cseréi­tek a második szalag dolgo­zóival, hogy ne legyen üres a helyük. Május 7-én szervezd meg a vállalat a következő vietnami műszakot, ekkor a férfi- es a nőd részlegek második szalag­ja dolgozik. Kaposváron mint­egy száz, a vidéki részlegek­nél száz-százhúsz munkás dol­gozik ezen a szombat délután, szolidaritást vállalva a sza­badságáért harcoló vietnami néppel. A vöröskeresztes aktívák nemcsak közvetlenül segítenek embertársaiknak. Feladatuk közreműködni az árvízkáré5 sultak javára való gyűjtésben és az agresszió áldozatainak, a hős vietnami népnek a meg­segítéséért folyó akcióban is. Garai Gyuíáné asszisztens az egészségügyi dolgozók ha­tásosabb aigitációs munkájá­nak szükségességére hívta fel a konferencia figyelmét. A vita után megválasztották a vezetőséget, majd a legjobb aktívákat megjutalmazták. diait istállóbrá gyáriak a kapos­vári járás közös gazdaságai. A vezetésnek nem. az események után kell járnia, nem válhat a kedvezőtlen jelenségek tét­len szemlélőjévé, hanem te­vékenyen, tudatosan, állhata­tosan szerveznie kell a min­dennapi munkát, ennek folya­matos végzéséhez biztosítana kell valamennyi biztosítható föltételt. Csak így juthatunk előbbre az olyan fontos dol­gokban, mint például föld­jeink termőképességének javí­tása. az alapvető talajmunkák rendes és szakszerű elvégzé­se stb. A zárszámadás anyaga ismert, a, tapasztalatok adva vannak; a tanul­ságok levonása, az idei konk­rét feladatok meghatározása nem tűr további halasztást ott, ahol ezt edd’g elmulasztották. A párt és a tanács megyei végrehajtó 1 riottságának in­tézkedési terve határozatként kötelezi az alsóbb szerveket, biztonságos útmutatást jelent a termelőszövetkezeteknek idei munkájuk megszervezésére, a gazdálkodás javítására a fej­lődés ütemének gyorsítására A gazdálkodásbeli különbsé­gek, az eltérő adottságok fi­gyelembevételével megadott politikai és szakmai segítség mind a távlati, mind az idei tervek megvalósításának fon­tos föltétele. A gyengéknél a nehézségekből1 való kilábalást, a közepeseknél a. vis=z»hanyat- lás megakadááyorisSt az erő­sebbeknél a gazdálkodás biz­tonságának további növeléséit — mindenütt az előbbre lé­pést, a följebb jutást kell konkrétan, az eddiginél haté­konyabb gyakorlati itteklsal segíteni. Kutas Józset A darabos áruk rakodását megkönnyíti, a kocsifordulókat meggyorsítja, a szállítás önköltségét csökkenti, ha a mellékmeghajtásos Csepel 459-es és ZIL AU 164-es gépkocsijára rámpa helyett stabilan beépítve HIDRAULIKUS RAKODÓLAPOT SZERELTET. Üzemben megtekinthető az AUTOKER szállí­tási osztályán, Budapest, XIII., Visegrádi u. 70„ naponta reggel 7 óráig és du. 3—5 óráig. A hátsó rakodólap gépkocsira történő felsze­reléséről vállalatunk gondoskodik. Beszerezhető könyvjóváírással az AUTOKER használtalkatrész-osztályán, Bu­dapest, IX., Ecseri út 14. sz., ahod érdeklődé­sére készséggel ad szakmai felvilágosítást Zwieback István osztályvezető a 470-107. sz. telefonon. (5525) Vöröskeresztes küldöttgyűlés Marcaliban

Next

/
Thumbnails
Contents