Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-28 / 99. szám
Csütörtök, 1966. április 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Biztató, de nem megnyugtató Helyzetkép megyénk termelőszövetkezeteinek építkezéseiről Annák érzékeltetésére, hogy a termelőszövetkezetekben évről évre milyen méreteket ölt az építkezés, álljon itt két adat: 1962-ben 55 millió forint, tavaly pedig már mintegy 83 millió forint értékű épület készült megyénk közös gazdaságaiban. Számottevő ez, de a termelőszövetkezetek fejlődéséhez képest még nem kielégítő. A tavalyi tapasztalatok összegezését és az idei program ismertetését kértük dr. Mohair Lászlótól, a megyei tasiáos mezőgazdasági osztályának vezetőjétől, Varga Györgytől, az Építők Szakszervezetének megyei titkárától és Győrfi Endrétől, a Beruházási Iroda vezetőjétől. Csökkent a* áthúzódás Mindhármuk véleménye megegyezett abban, hogy a termelőszövetkezetekben még sohasem indultak olyan biztatóan az építkezések, mint az idén. A létesítmények készültségi foka meghaladja a húsz százalékot. Legjobban — 40,2 százalékra — a siófoki járás közös gazdaságai állnak, lemaradt viszont a csurgói és a nagyatádi járás. 364 létesítmény elkészítése vár az építőkre az idén. (Tavaly a tervezett 452-ből 356 készült eil) E zárójelbe tett mondat «tán odafcívánkozik, hogy a múlt év őszén bizony jobb befejezést, sőt mondhatnánk százszázalékos teljesítést ígértek az építővállalatok vezetői a megyei pártbizottságon tar. tofct megbeszélésen. Ám az ígéret valóra váltásával adósak maradtaik. Évről évre csökken az az összeg, amelyet föl nem használás mdaitt veszít el a megye — a múlt évről már -csak« mintegy tizenegymillió az áthúzódás —, de még mindig sok. December végén 82 építkezésen még folytak a munkák, tizennégy létesítményhez pedig hozzá sem fogtak. Ebből a tizennégyből öt a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, hat a termelőszövetkezetek közötti önálló vállalkozások, három pedig a tsz-brigádok adóssága. Körültekintőbb előkészítés Az idei létesítmények terve szinte kivétel nélkül elkészült a múlt év végiéig. A kivitelezők idejében kézhez kaphatták a tervdokumenlá-' ciókat, korán kezdhetitek meg a munkát. A Beruházási Iroda és a Tervező Iroda munkatársai többnyire együtt járják a megyét, s a helyi körülményekhez alkalmazkodó létesítmények tervét készíthetik el. A helyszíneléshez a megyei tanács is ad gépkocsit A múlt évi gondos előkészítés eredménye, hogy az iroda által lebonyolítandó építkezések készültségi foka az idei első negyedév végén meghaladta a 18 Százalékot, s eszerint háromszorta jobban állnak, mint a múlt év azonos időszakában. Huszonkét építkezést — négy és fél millió forint értékben — befejeztek, s hozzáfogtak 95 létesítmény munkálataihoz. A marcali járásban például 29 épületet emelnek, s ebből húsznak a munkái már megkezdődték. Tavaly augusztusban készültek olyan tervek, amelyeknek alapján még abban az évben építettek. Ezzel szemben az idén év végére elkészülnek a jövőre elkészítendő létesítmények tervei. Előtérbe került a komplextervezés. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy az épülettel együtt annak járulékos beruházásait — villamosítását, vízvezetékkel való ellátását — is elkészíthetik a tervek alapján. Kritika és előremutatás Nagyon nagy szükség van a mezőgazdasági épületekre, az igények évről évre növekszenek. A tsz-ek idei építési beruházásai elsősorban a szarvasmarlua-tenyésztés fejlesztését szolgálják, hiszen év végére több mint ezer darabbal növekszik a szarvasmarha-állomány, ezen belül a tehenek száma mintegy hétszázzal emelkedik. Az idén mintegy két és fél ezer szarvasmarhának készül férőhely. A gazdaságok aszerint fejlesztik állományukat Ha az épületek nem készülnek el határidőre, ez problémáit jelent a szövetkezeteknek. A tsiz-ek a téglának mintegy negyven százalékát a múlt év végén megvásárolták, tehát az idejében való tervezés, előkészítés mellett ez is jó indulási alap a 25 tehénisbálió, a 24 pövendékmarha-istálló, a 16 sertésfiaztato, a 25 sertés- hizlalda és több más mezőgazdasági létesítmény fölépítéséhez. A szarvasmarha-tenyésztéshez szükséges épületek közül harminckettőnek az építéséhez az első negyedévben hozzáfogtak. Meg kell azonban szívlelni a tavalyi tapasztalatokat: a ktsz-ek nagyon keveset nyújtottak ; a tsz-közi vállalások igyekeztek, sokat dolgoztak ugyan, de munkájuk minősége kifogásolható volt; a tanácsi vállalat jó minőségű Nemsokára jubilál megyénk egyik legjobb kisipari termelőszövetkezete, a Csurgói Napsugár Ktsz 1951. május 31-én tíz fodrász, hat férfiszabó, öt cipész és három női szabó alakította meg a szövetkezetét. Az OSZH azonnal negyvenötezer forint hitelt adott nekik anyagvásárlásra. Az első közös munka 1050 darab kétrészes munkaruha volt, a Kaposvári Textil-nagykereskedelmi Vállalat munkát végzett, teljesítménye azonban elmaradt a várakozásitól. Az állami építőipar egyre kevesebbet vállal — érthető okból — a mező- gazdasági feladatokból. Határozottabban, célratörőbben Jó a kezdet, s elvárható, hogy a folytatás is ilyen legyen. Máris felbukkant azonban egy zavaró tényező: előfordul, hogy egyik-másik tsz az áflitiala készített létesítményjegyzék megmásítását kéri. Mi következik ebből? A létesítményjegyzékre épült a terv, a hitelnyitás, s most mindez fölöslegessé válik, ha csak nem veszi át egy másik gazdaság. S ha átveszi is, az egész lebonyolítást elölről kell kezdeni. Pénzügyi problémák, kivitelezési bonyodalmak szülője az utólagos módosítás. A szakszervezet is gondot fordít arra, hogy a mezőgazdasági létesítmények határidőre elkészüljenek. A mező- gSizdasági beruházások helyzetéről megyei tanácskozást tartanak május első felében. A tanácsi vállalatnak mind a tíz szocialista brigádja mező- gazdasági építkezésen dolgozik. Komplexbrigádakat helyeztek ki egy-agy létesítményhez, ezek az alapozásitól a műszaki átadásig minden munkát elvégeznek. (Kár, hogy nem mindenütt van így: a nagyberki Kaposvölgye Tsz teihénisitállójánjak építése például abbamaradt, miután felhúzták a falakat) A termelőszöveitkezeitek idei építkezéseinek értéke meghaladja a 93 millió forintot, ebből a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését elősegítő létesítmények értéke csaknem 33 millió forint. Ez a cél beleilleszkedik megyénk mezőgazdaságának termelési előirányzataiba. E gondolattól vezérelve kell folytatni az első negyedévben jól kezdett munkát Hernesz Ferenc rendelésére készítették. Az első év mérlege 496 000 forint értékű termelés. Egy tagra 25 000 forint értékű termelés jutott A tiszta nyereség 32 000 forint volt Először 1952 szeptemberében végeztek exportmunkát: kétszáz sportruhát szállítottak Belgiumba. Két évvel utóbb már 2 300 000 forint a szövetkezet termelése. Hozzáláttak a műszaki fejlesztéshez. Motoros gépekkel és kombinált csiszológépekkel szerelték föl a műhelyeket Ezután már gyors ütemű a fejlődés. Üzemi konyhát és üzemházat építettek. Tavaly 37 689 000 forint volt a szövetkezet termelése. Több mint tizenkilencmillió forint értékű árut készítettek exportra. Termékeiket húsz országban ismerik és kedvelik. 1965-ben hetvenszer annyi volt a nyereség, mint az első évben. A tagság 644 000 forint részesedést kapott. Ma több mint négymillió forint a szövetkezet saját vagyonának értéke. A tagok száma 422. Az elmúlt tizenöt év alatt háromszor nyerték el a »Kiváló kisipari szövetkezet-« címet A tavalyi eredményekért most kapták meg »Az ország kiváló kisipari i-zöueit-kezete« címet Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kőműveseket pedig a siófoki és környéki munkahelyekre vesz fel. Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelyeken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakáshejelentéssel rende 'keznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő u. 200. (52241) Tizenöt éves a Csurgói Napsugár Ktsz Hárman a száztagú családból Ez a nagy család a Kaposvári Ruhaüzembem él. A családtagok: nők és férfiak, varrónak, szabók, technikusok és laboratóriumi dolgozók egy mondattal így jellemezhetők: mindannyian tenni akarnak — mindig többet és jobbat. A szó szoros értelmében második otthonuk az üzemük. Egymásért, a közért bármilyen feladatat vállalnak. Példák tömege bizonyítja, hogy ígéretüket valóra is váltják, ök azok, akikre mindig lehet számítani: kommunisták. Ez a család mindig nagyobb lesz: a nehezebb feladatok mindig a legjobbakat vonzzák. Tíz éve harmincnégyen voltak, maholnap több mint százan lesznek. Nők és férfiak, fiatalok és idősebbek szólnak így: »Én kommunista akarok lenni ...« Közülük _ mutatunk be három embert: Király Istvánná, özv. Horváth József né és Marek István tagjelölteket. Bizalmat kaptak mind a hármam A messziről jött asszony Király Istvánná a 12-es szalagon dolgozik az F műszakiban. Nemrég, a márciusi taggyűlésen vették föl tagjelöltnek. Annyira meghatotta a bizalom, hogy könnyezett. Csak annyit tudott mondani: — Köszönöm ... Életében először örömében sirt. A haja majdnem színiezüst. Kék szeméből sugárzik az őszinte jóakarat. Tudom, hogy két nagy gyermeke van. »Mindegyik jól neveit, illemtudó gyerek. A fia itt tanult szakmát. Született szabó. A legjobb fiatal szakmunkásként tartják számon...« Azt is hallottam, hogy nehéz, jtüzdelmes élete volt Éppen ezek. miatt próbáltam választ keresni a kérdésre: hogyan jutott el odáig, hogy kommunista akar lenni? — Messziről jöttem én. Hosszú utat tettem meg, mire itt visszakaptam a hitemet. Itt lettem újra teljes értékű ember. A mim- kiásiközösség segített... Az életéről beszél; érzem, S zinte minden szava: »Ismernek a munkatársaim, senki előtt sincs íitkolnivalóm.« Értelmiségi családiból származik, parrsztasszony volt hosz- szú évekig. Szántott, kaszált, kapált. Nyote éve üzemi dolgozó. Társadalmi munkában tisztségviselő a szakszervezeti bizottságban. Nemrég szóba jött, hogy függetlenített szak- szervezeti beosztást kap. Tiltakozott: »Nekem a varrógép mellett van a helyem. Ott érzem igazán jól magam.« — Tényleg nem cserélne? — Soha. Hűtlenségnek tartanám. Itt lett szakmunkás. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon kapta meg a »Kiváló dolgozó-jelvényt. Íme a vallomása: — Én sokat kaptam. Nekem is adnom kell. Ha kell, jó szót, többet; telik az erőmből. Ügy érzem, hogy adós vagyok. Csak akkor tudok törleszteni, ha a szívem szerint dolgozhatok. Aki tudásra szomjas Marek István az első emeleti 5-ös, 6-os, 7-es, 8-as szalagok technikusa. Szabóként kezdte, dolgozott a laboratóriumban és a szabászaton. Három éve van a technológiáin. 1960-ban azt mondta: tanulni akar. Jó rendűén végezte el a Ruhaipari Technikumot. Egy éve tagjelölt. Lelkiismeretesen végre- hatja a rábízott föladatokat. Elvégezte a marxista középiskolát. Politikai tamfolyamot vezet. Nem kértem rá, mégis a »miórt?«-re próbál válaszolni. — Nézze, ha nem ez a társadalmi rend szer van, belőlem sohasem lett volna technikus. Egy kis szünet után így folytatja: — Nem a beosztásról van szó, nem az a lényeges! Legjobb esetben szakmát tanulhattam volna valahol egy kisiparosnál. Lehet, hogy más ember úgy is egyenes úton érezte volna mafiát, de én nem. Én tanuhfi akartam. Tanulni mindenáron. De hát akkor még nem így volt, mint ma. Az én apán»* nak nem volt pénze. Pénz nélkül pedig. .1 a puszta akarat? ... Az C9ak ebben a társadalmi rendszerben ér valamit. Akiben vaa kitartás és szorgalom, az ma kielégítheti tudásszomját. Szerényen folytatja: — Éreztem, azok között van a helyem; akik lehetővé tették, hogy valóra váltsam álmaimat. Arról beszél még, hogy élete már összeforrt az üzemmel. Itt dolgozik a felesége isj Követi férje példáját, harmadéves hallgatója a technikumnak. Marék István az ősszel újra iskolapadba akar ülni. Felsőfokon akarja gyarapítani tudását.. Azért, hogy utána többet adhasson. A kitűnő bizonyítvány Csöndes, szerény asszony özv. Horváth JA. zsefné. Több mint másfél évtizede él egyedül. Sokáig volt szomorú, a kollektíva segített néki. — Magamról? 1953. június 8-án kerültem ide. Ügy mondják, a régiek közé. tartozom. Akkor egy kis teremben dolgoztunk. Ha nem volt tüzelő, a deszkakerítésből tördeltünk. Háromszáz embere volt az üzemnek. Akkorát nőttünk azóta, hogy ha nem látnám, magam sem hinném. Nézzen körül ebben a gyönyörű teremben! Tudja, hány embernek ad ma biztos kenyeret az üzem? Pontosan ötször annyinak, mint tizenhárom éve. Mély lélegzetet vesz, és mosolyogva beszél tovább. — Én már nem tudnék az üzem nélkül élni. Ha elmondom, hogy miért, egyből megérti. Hat elemim volt, amikor idejöttem. Napszámos voltam azelőtt, ahhoz nem is káliéit több. Itt gyakran gyötört a kétség: kevés ez, mi lesz veled, Erzsi? Munkatársaim biztattak, ne essek kétségre, nem vagyok én idős, tanuljak. Kitűnő bizonyítványt kaptam a nyolcadik o«ztálvbm. Nekem többé sohasem kell rettegn im. Megfogadtam a tanácsot: elvégeztem a s akmunkás-tanfolyamot is. Akkor voltam let - mber legboldogabb, amikor átadták ? ' 'evelet. özv. Horváth Józsefíto . Latinka S ndor szocialista brigád tagja Ne ryvenéves már elmúlt, akkor ismerte és szerette meg Tóth Árpád, József Attila és Adv Endre vers'it. Ezen az őszön a Ruhaipari Technikumban tanul tovább. Akar. Akik ismerik, azt mondják, nem ismer lehetetlennek létezőt, ötvenéves lesz, mire végez ... Németh Sándor
