Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-26 / 97. szám

Kedd, 1966. április 26. Kibontakozott a kongresszusi verseny a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben A gazdálkodás eredményeinek további növeléséért A barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet erre az évre készített programjában gaz­dálkodásának további javítá­sát irányozta elő. Megalapo­zott tervüket felülvizsgálva, a fejlesztés újabb tartalékait fölismerve e lehetőségek tel­jesebb kihasználására most, a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusa tiszte­letére indított verseny válla­lásaiban határozták meg fel­adataikat. A munkaverseny céljait a tagság gondosan számba vette, brigádonként megvitatta, és máris hozzá­fogott a vállalások valóra vál­tásához. Mindez arra vall, hogy az országos felhívás a szövetkezetben kellő megér­tésre, teljes egyetértésre ta­lált, s a kongresszusi verseny a barcsi Vörös Csillagban az egész tagság mozgalmává vált. A tudatos cselekvés meg­szervezésére legalább olyan nagy gondot fordítanak, mint az eredmények növelését cél­zó versenyprogram összeállí­tására Előirányozták például, bogy a burgonya holdankéhti terméshozamát a tervezett 100 mázsáról 105 mázsára emelik. Ennek biztosítására az előhajtatott vetőgumót már hetekkel ezelőtt elültették. A kukorica 23 mázsás eredeti előirányzatát egy mázsával túlszárnyalják azzal, hogy a vetéssel még ebben a hónap­ban végeznek, s a növény- ápolást úgy ütemezik, hogy aratás előtt négyszer megjá­ratják sorközművelő géppel az összes táblát, és kétszer megkapálják a kukoricát. Kü­lön ügyelnek arra, hogy hol­danként kukoricából 22 000, burgonyából pedig 23 000 ter­mő növényszámot biztosítsa­nak. A búza vetéseket már vegyszerezték, karbamiddal levéltrágyázták; az aratás ütemterve szerint a pillangó­sokkal felülveiett területeken kévekötő gépekkel viaszérés­ben learatják a gabonát, a szemveszteség csökkentésére július 20-ig végeznek a kom­bájnolással, augusztus 15-re pedig elcsépelik a többi kalá­szost. Erre alapszik az a vál­lalásuk, hogy őszi árpából hol­danként 18 helyett 19 má­zsát, búzából pedig az egész vetésterület átlagában a ter­vezett 17 mázsánál fél má­zsával többet takarítanak be. Búzaértékesítési előirányzatuk 4 vagonos túlteljesítésével 112 vagon kenyérgabonát adnak a népgazdaságnak. Mindhárom időszaknak — a tavaszi, a nyári és az őszi kampánynak — a főbb mun­káit a több évi tapasztalat alapján megtarthatónak bi­zonyuló határidőhöz költötték. Május 5-re földbe teszik a si­lókukoricát is, ezzel elvetik az w Elüzemavató ünnepség a Textilipari Vállalatnál A Somogy megyei Textilipa­ri Vállalat dolgozói múlt évi munkájuk alapján elnyerték az «-Efcizem« címet. A veze­tők úgy határozták, hogy az élüzemavató ünnepséget a vál­laltat taibi zsák- és ponyva­üzemében tartják meg, így ka­posvári munkásaik is mégis- mericedhetoek egyik legna­gyobb vidéki üzemükkel. Az élüzemavató ünnepséget szombaton tartották meg. Az ünnepség színhelye az egyik legnagyobb üzemrész zsúfolá­sig megtelt a vállalat tabi és kaposvári dolgozóival. Az élüzemavatén részt vet­tek a különböző párt-, gazda­sági és társadalmi szervek képviselői is. Megjelent Szir­mai Jenő, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának póttagja, a SZŐ VOSZ elnöke; a megyei pártbizottságot Szikszai Lász­ló osztályvezető, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsát Suri Sándor, az SZMT titkára, a Könnyűipari Minisztériumot Várakozó Ferenc, a helyiipari főosztály műszaki osztályve­zetője, a megyei tanácsot Deák Ferenc osztályvezető, a járási pártbizottságot Bogó László, a járási pártbizottság első tit­kára képviselte. Bíró Lajos, a vállalat igaz­gatója nyitotta meg az ünnep­séget. Ezután Szirmai Jenő, a Központi Bizottság póttag­ja, a SZÖVOSZ elnöke emel­kedett szólásra. Tolmácsolja a Központi Bizottság és a köny- nyűipari miniszter üdvözletét az üzem dolgozóinak, majd méltatta a vállalat jó munká­ját. Elismeréssel beszélt a ta­bi üzem tevékenységéről. Hangsúlyozta azonban, hogy a vállalat dolgozóinak nem sza­bad elbizakodniuk. A jövőben még odaadóbban kell dolgoz­niuk. Kérte a munkásnőket, hogy még jobban ügyeljenek a minőségre. Csak a kifogásta­lan árunak lehet piacot sze­rezni — mondotta többek kö­zött. Ezután Szikszai László a megyei pártbizottság üdvözle­téé, jókívánságait tolmácsolta a vállalat dolgozóinak. Majd Várakozó Ferenc, a Könnyű­ipari Minisztérium helyiipan főosztályának műszaki veze­tője átadta az »Élüzem« cím­mel járó oklevelet Bíró Lajos igazgatónak, továbbá »A könnyűipar kiváló dolgozója- kitüntetést Horváth Istvánnak, Gyarmati Károlynak, Kolo- nics Gyulának, Vájsz József­nek, Bíró Lajosnak és Nikini Györgynek. Ezután az igazga­tó negyvenhét »Kiváló dol- gozó«-je!vényt és -oklevelet adott át, és kiosztotta a pénz­jutalmakat, mintegy negyven­ezer forintot. Az ünnepség után tánc kö- Vtkezett. A vállalat dolgozói a hajnali órákban tértek haza. Szegedi Nándor összes tavasziakat. Az aratás­tól számított öt napon belül végeznek a tarlóhántással, és ezeket a területeket zöldtrá­gyázás céljából napraforgóval vetik be. A legkedvezőbb idő­szakban mozgósítanak min­den erőt a tákarmánybetaka- rításra, s a pillangósok ter­mésének 30 százalékát hideg levegős szénaszárítóra rakják. A burgonyát, a napraforgót ás a magkendert a beérés utá­ni tíz napban betakarítják, a kukorica törésére húsz, a szárvágásra tíz napot számí­tanak. A jövő évi még jobb termés megalapozása végett az őszi árpát október 5-re, a búzát október 30-ra elvetik. A vetésforgót, a növényi sor­rendet úgy alakítják ki, hogy kalászos ne kerüljön kalászos után. Az őszi hónapokban va­lamennyi szabad területüket felszántják. Az állattenyésztésre vonat­kozó vállalásaik szervesen il­leszkednek bele versenyprog­ramjukba. A szakszerű és ta­karékos takarmányozással igyekeznek elérni, hogy a ter­vezettnél 40 000 literrel több tejet értékesítsenek. Az elő­irányzott 1016 mázsa helyett 1100 mázsa súlyban adnak el vágómarhát. A sertésértékesí­tés 3300 darabos tervét 200 darabbal túlteljesítik. A szövetkezet valamennyi termelő és gazdálkodó ága­zata kiveszi részét az eredmé­nyek növelését biztosító vál­lalások valóra váltásából. Leg­inkább a korszerű technika teljesebb kihasználására tö­rekszenek. Ebből a szempont­ból külön figyelmet érdemel a gépműhely dolgozóinak és a traktorosoknak a még jobb munkára szóló vállalása. Kö­vetendő példaként említjük, hogy a gyakorlott traktorosok az eddiginél is rendszereseb­ben foglalkoznak a kezdők­kel. Id. Asztalos Gyula vál­lalta, hogy állandóan segíti Gyúrás László fiatal trakto­rost; Csík Vendel és Vránics Ferenc pedig Racsek Mihály zetorostól kap majd munka közben szakmai útmutatást. Az immár kibontakozott kongresszusi verseny új erő­ket hoz mozgásba, nagyobb anyagi értéket teremt, és — bízvást mondhatjuk — még szilárdabbra kovácsolja a bar­csi Vörös Csillag közösségé­nek egységét Kutas József Hatodszor lett élüzem a Balatonboglári Állami Gazdaság Bensőséges ünnepség volt szombaton délután a Bala- tonboglíri Állami Gazdaság­ban. A múlt év munkája alapján ismét élüzem lett a gazdaság, így immár hat év óta birtokosa a megtisztelő címnek. Sok fáradság, kitartó szor­galom, céltudatos kísérletezés eredménye, hogy nem csupán a múlt esztendőt, hanem a második ötéves tervet is ilyen dicséretesen zárta ez a gazdaságunk. Ahogy Kiss Pál, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságinak osztályve­zetője és György János, a MEDOSZ-központ küldötte mondta az oklevél átadása­kor: hat évvel ezelőtt, az első ilyen ünnepségen azt hangoztatták, hogy nem volt könnyű megszerezni ezt a címet, ma ez a gondolat in­kább úgy hangzik, hogy sok­kal nehezebb volt megtarta­ni, mint megszerezni. 1960-ban 6 400 000 forint, tavaly 16 300 000 forint nye­reséget adott a népgazdaság­nak ez a mezőgazdasági nagyüzemünk. Dolgozóinak szorgalmáról, a jó közösségi szellemről emlékezett meg beszámolójában Széli And­rás, a gazdaság igazgatója. Igen beszédes az a tény, hogy míg az ötéves terv első esz­tendejében egy főre 4727 fo­rint nyereség megtermelése jutott, a múlt évben már 10 447 forint. Az eredményesség fő for­rása a termelékenység szün­telen, egyenletes emelkedése, az agrotechnika folytonos fej­lesztése. A gazdaság összes szőlőterületén például ma már nagy teljesítőképességű trak­torok dolgoznak; technológiai ésszerűsítéssel lehetővé vált a csemegeszőlőnek közvetlen a tőke mellett való csomago­lása. Hasonlóan fejlődött a gaz­daság gyümölcstermelése is. A múlt évben például a 250 vagon gyümölcsből 163 va­gonnal exportálhattak. Sok hazai és külföldi szakember járt itt tapasztalatcserén ta­nulmányozva azokat a mód­szereket, amelyeknek alkal­mazásával mind nagyobb si­kereket érnek el Balatonbog- láron. — A cél az — hangzott el ezen az ünnepségen —, hogy minden tekintetben minta­üzem legyen a gazdaság. Ennek eléréséért igen so­kat tettek és még sokat te­hetnek a szocialista brigádok. Négy éve indult ez a moz­galom, s tavaly 38 brigád csaknem ötszáz dolgozóval munkálkodott a szocialista cím elnyeréséért Huszonhat brigád és egy üzemrész tel­jesítette a föltételeket. Az éiüzemavatón nyolc szocia­lista brigád kapott oklevelet és pénzjutalmat. A dolgozók megbecsülése, elismerése fejeződött ki ab­ban. hogy tizenkilencen kap­ták meg a »Kiváló dolgozó- jelvényt. Négyen — Széli András, Molnár János, Amb­rus József és Kollár József — miniszteri kitüntetésben részesültek. összesen 63 900 forint pénzjutalmat osztottak szét a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtók között. A hatodik oklevél átadása, a hangulatos, bensőséges ün­nepség újabb mérföldkő a gazdaság életében. A tanács­kozáson a dicséretes eredmé­nyek számbavételén túl he­lyet kaptak azok a gondolái­tok is, amelyek a holnappal, a további teendőkkel foglal­koztak. A feladatokról már szó esett a termelési tanács­kozásokon is, de itt ismét megfogalmazták az elhatáro­zást: »Dolgozzunk úgy, hogy a most induló harmadik öt­éves terv első esztendejében is teljesítsük feladatainkat. Az eddigiek köteleznek; mun­kálkodjunk azon. hogy he­tedszer is méltók lehessünk az »Élüzem« címre. Vörös Márta Pályázati folKihái a Somogy megyei Pártbizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bi­zottsága az 1966—67-es tanév­re fölvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Es­te Egyetem hároméves általá­nos tagozatára és a kétéves szakosított tagozatára. Hároméves általános tagozat A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban, poli­tikai gazdaságtant, a harma­dikban a magyar és a nemze t- köri munkásmozgalom törté­netét tanulják. A tantárgyak­ból minden félévben vizsgát tesznek, és a tagozat elvégzé­séről végbe zjonyítványt kap­nak. A tagozatra való jelentke­zés föltétele: főiskolai, közép­iskolai vagy marxizmus—le- ninizimus esti középfokú isko­lai végzettség. Kétéves szakosított tagozat A szakosított tagozat elmé­leti továbbképzést, felsőfokú ismereteket nyújt politikai gazdaságtan szakon. A tagozatra azok jelentkez­hetnek, akik elvégezték a Marxizmust—Leninizmus. Esti Egyetem hároméves általános tagozatát vagy a központi egy­éves pártiskolát, és azok, akik ezeknek megfelelő előképzett­séggel rendelkeznek. A tagozat hallgatói eredmé­nyes. osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgái; tehetnek, és a 17/1963 VII. 2. számú kor­mányrendelet értelmében főis­kolai oklevelet nyerhetnek. A szakosított tagozat csak a köz­ponti esti egyetemen műkö­dik. (Kaposvár, Lenin u. 14. sz.) Általános tudnivalók Az esti egyetemen hetenként egyszer, meghatározott napon és időben foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a megjelenés kötelező. A tandíj e^y évre 170 fo­rint, mely két részletben fi­zethető. A fölvételi beszélgetésekre május második felében ke­rül sor. Aki a fölvételi beszél­getésen nem jelenik meg, nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az nem vehető fel. Valamennyi tagozatra pár- tonkívüliek is kérhetik felvé­telüket. A pályázat a járási (városi) pártbizottságokon beszerezhe­tő kérdőív alapján történik. 'A pályázatot a munkahely sze­rint illetékes járási (városi) pártbizottságokra kell bekül­deni május 10-ig. A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága C csöndes hétköznap dél­után. — Megérkeztünk. Megállunk az új ház tövé­ben, az építőanyag-halmok és állványdeszkák között Né­zünk fölfelé. A második meg harmadik emeleten dolgo­zik a brigád. — Belső vakolás a mai munka. Ahányszor a szomszédos üvegpalotába jövök, mindig megállók itt. Láttam, ahogy a földből kinőtt a fal. Idős em­berek jöttek mellettem, kor­holták a várost: »Bűn itt épí­teni! Világgá zavarnám, aki megengedte!...« — mondta az egyik. Társa csillapítani kezdte: »Várjuk meg. hogy mi lesz belőle. Majd akkor BESZÉLGETÉS A MÁSODIKON Addig ne szakítsuk rájuk a csillagos eget...« Egyszer a szomszédos üveg­palotában találkoztam az épí­tőkkel. Együtt jöttek, úgy jár­tak a könyvfolyosók között, mintha templomban lették volna. Az egyik könyvtáros­nő mindent megmutatott ne­kik. Még ékkor heten iratkoz­tak be a könyvtárba. Azóta is hűségesen átjárnak. — Ügy nyersen kész is ez a ház ... Az egészet ők építet­ték. Egy büszke tekintetű fiatal­ember, Balogh László építés­vezető magyaráz. Mellette áll Ínke Sándor igazgató, a »nyers ház­építőinek főnö­kié. — Keressük meg őket. A lépcsőház mellett ráccsal szegélyezett felvonó áll. Egy svájcisap­kás fiú kezé­ben van az irányító kar. Most éppen két talicska malter a teher. — Jó! — Kiált valaki felülről. Megyünk a lépcsőkön föl­felé. — Szóval ők ások? — Igen, ők! Pár napja kaptam egy je­lentést A megyei KISZ-bi- zottság mellett működő ifjú­munkás bizottság készítő: te A megyében dolgozó ifjúsági brigádok múlt évi versenyei értékelte. Csaknem félszáz koltóktiva egy évét mérlegel­ték a bizottság tagjai. Az adatokból és a tömör monda­tokból éreztem, hogy nehéz volt dönteni: a verseny győz­tese a Tanácsi Építőipari Vál­lalat Bíró Sándor vezette ti­zenhét tagú brigádja lett. Az indokolás szűkszavúan csak ennyit mond: »Máit évi ter­vüket 134,2 százalékra teljesí­tették. Anyagtakarékosság és önköltségcsökkentés révén 37 000 forintot takarítottak meg. A brigád minden tagja részt vett a szakmai tovább­képzésen és a politikai okta­táson.-’ A második emeleten talál­kozunk Bíró Sándor brigád- vezetővel. Kerek arcú, hig­gadt fiatalember. Köréje gyűl­nek a többiek is: Konkoly Bé­la, Orsós János, Bóna Sándor, Szalai Ferenc, Schülcz István, Illés József, idős Nagy Ru­dolf és Gál István. — A brigád másik fele ma a Komárom utcában dolgo-ik. Garanciális javítást \ égaznek A brigád átlagéletkora 28 év. Tavaly 2200 formt volt a kőműveseik és 1500 forint a segédmunkások havi keresete. Ezen a házon kívül a Tóth Lajos utcában építettek egy társasházat. Munkájuk minő­ségére még nem volt kifogás: Arra nagyon vigyázunk.« En­nél a vállalatnál tavaly sok volt a vándormadár, de ebből a - kollektívából seniki sem ment el. Két örege van a bri­gádnak. Molnár Béla és idős Nagy Rudolf. Nagy bácsi a fia mellett segédmunkás. Esd mondta: — Minden ember megteszi a dolgát, veszekedés meg lógas nincs. Tavaly divat volt szidni ezt | ba minden i-endben van. I — F.7p,n házán is mi a vállalatot. Nagy baj volt a munkafegyelemmel: összedőlt istálló, alap nélküli ház — és még egy sor panasz került a jegyzőkönyvekbe. A végső számadáskor derült ki, hogy összességében milliós mun­kákkal maradtak adósak. Ez a brigád tavaly is többet adott. Tudtak jól és takarékosan dolgozni. Másképp nem is érdem s — mondja Bíró Sándor, és s e rényen elhallgat. A tizennyolc éves Szalai Ferenc folytatja akadozva a brigádvezetö szavait: — Csalni csak egyszer vagy kétszer lehet... Nincs annak semmi értelme. Meg aztán csak akikor nyugodt az ember, idben van. azon is minden Ezen rendben var.? Egyszerre fel élnék: — Az biztos! — Mi lenne, ha holnap ide helyeznének néhány lógosit? Mit szólnának? — Elrendeződne a kérdés. A lógosok vagy hozzánk szokná­nak, vagy megszöknének! A szomszédos ház udvarán haragoszöld fenyők és hófe­hér nyírfák bókolnak a. ben. A pázsittal szeg ’ . úton fiatalok mennek az üveg­palotába. Csöndes hétközn f> délután van. Vége a cigare taszünetnek. Csikorog a re’ nó, új malterostal’csk : '■*’ nek a másod! . Németh Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents