Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

ÉLJEN ÉS VIRÁGOZZÉK SZABAD SZOCIALISTA HAZÁNK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! t Lenin­emlékünnepély Moszkvában Pénteken Moszkvában ün­nepi gyűlésen emlékeztek meg Lenin születésének 96. év­fordulójáról. A Kreml Kongresszusi Pa­lotájában tartott gyűlésen kö­rülbelül hatezren vettek részt. Áz elnökségben helyet foglal­tak: Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Nyikolaj Pod- gomij, valamint az SZKP más vezetői. A gyűlésen Jegoricsev mondott beszédet. Pénteken 10.05 órakor Lenin születése 96. évfordulójának tiszteletére a Hold körül 150. fordulatát tevő Luna 10. is­mét az Intemacionálé hang­jait sugározta. (MTI) De Gaulle vidékre megy De Gaulle ma ismét vidéki körútra indul. A köztársasági elnök szülővárosában, Lilié­ben megnyitja a kereskedel­mi vásárt, a következő napok­ban pedig helikopteren több észak-franciaországi várost és ipari üzemet látogat meg. Lille baloldali vezetés alatt álL A szocialista polgármes­ter bejelentette, hogy nem vesz részt a köztársasági el­nök fogadtatásán. A helyi ön- kormányzat kommunista tag­jai is távolmaradnak az ün­nepségektől. (MTI) Pleiku repülőterét lőtték a partizánok A Saigon iák „élménye”: Hallották a rakéták robbanását, érezték a házak remegését A dél-vietnami szabadságharcosok péntekre virradó éjszaka újabb támaszpont ellen intéztek tüzérségi tá­madást: mintegy 20 percen át lőtték Pleiku repülőterét. A támadás következtében megsemmisült öt, és meg­rongálódott mintegy 20 repülőgép, egy vietnami kato­na meghalt, négy vietnami és két amerikai katona megsebesült. A repülőtéren általában ötven gép állomá­sozik — a támadás tehát minden . második gépet meg­rongált. A partizánokat nem találják. Kilenc napon belül ez volt a harmadik sikeres partizántámadás a Dél-Vietnamban levő amerikai repülőterek ellen. Saigon, április 22. Pénteken Saigon lakóinak riasztó látványban volt ré­szük: akció közben figyelhet­ték meg az amerikai bombá­zókat Saigon központjától kilenc, illetve a külvárostól három kilométerre fekvő cél­pontokat bombáztak és lőt­tek rakétával. Az utcákon az emberek aggódó csopor­tokba gyűltek: jól lehetett hallani a bombák és a raké­ták robbanását, a házak re­megtek. Látni lehetett, ho­gyan zuhannak a bombák. Az amerikai gépek a Long Vinh őrállás közelében tá­madták a partizánok föltéte­lezett állásait Az eredmény­ről nem érkezett jelentés. Quang Ngai közelében pén­tekre virradó éjszaka folyta­tódott az ütközet az ameri­Józanság, realitás Kommentárok Gromiko és Fanfani megbeszéléseiről kaiak és a szabadságharco­sok között. Amerikai jelen­tések szerint a Saigontól 530 kilométerre északkeletre fo- tyó- csatában 172 partizánt öltek meg. Az amerikai és dél-vietnami veszteségek ada­tait nem közölték. Washingtonban csütörtökön közzétették a hivatalos ame­rikai veszteséglistát. Eszerint a vietnami háborúban eddig 3047 amerikai katona vesz­tette életét — 1966-ban a hivatalos wa­shingtoni adatok szerint is több amerikai vesztet­te életét, mint tavaly egész évben. Idén 1427 amerikai halt meg a harcokban. Az amerikai sebesültek száma összesen 15 863, ebből 8229 amerikai katona idén sebesült meg a harcokban. Ha a harcok a jelenlegi hevességggel foly­tatódnak, 'az amerikai halot­tak száma az év végére el­éri a 6000-et A fenti szá­mokon kívül még 683 amerikai katona vesz­tette éjptét különböző balesetek következtében Vietnamban. A dél-vietnami kormány szóvivője pénteken közölte, hogy leváltották a rendőrség főnökét, és a katonai biz­tonsági szolgálat főnökét ne­vezték ki utódjául. A rend­őrség új főparancsnoka Ngu­yen Ngoc Ijöan ezredes lett. Nguyen Cao Ky miniszter- elnök pénteken a saigoni re­pülőtéren fogadta Harold Holt ausztráliai kormányfőt. Holt repülőtéri nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy Auszt­rália növelni fogja Dél-Viet­namnak nyújtott katonai és polgári segítségét. A minisz­terelnök viszontagságos út után érkezett Saigonba: a perthi repülőtéren in­dulása előtt egy asszony cipőt vágott az ausztrá­liai kormányfőhöz, aki csak az utolsó pillanat­ban tudott kitérni a lábbeli elől. Az asszony a »Mentsé­tek meg fiainkat-» mozgalom híveivel ment a repülőtérre, hogy tiltakozzék ausztráliai katonák Vietnamba küldése ellen. Letartóztatása után kijelentette: »-Nem bírom el­viselni a vigyort Holt ar­cán». Sydneyből egyébként pén­teken elindult a legújabb ausztráliai csapaterősítés el­ső, 400 főnyi csoportja Viet­namba. A hajón távozó fia­talokat zokogó asszonyok bú­csúztatták a kikötőben. (MTI) Róma, április 22. Gromiko szovjet és Fanfa- ni olasz külügyminiszter pénteken folytatta megbeszé­léseit Hivatalos közleményt valószínűleg csak a tárgyalá­sok befejeztével, illetve az­után adnak majd ki, hogy Gromikót fogadja Moro miniszterelnök, illetve Sara- gat köztársasági elnök. Mint ahogy Gromiko, il­letve Fanfani csütörtök esti póhárköszöntőjében rámuta­tott, a megbeszélések szívé­lyes és őszinte légkörben, a felek nézőpontjainak kölcsö­nös tiszteletben tartása szel­lemében folynak. A külügyminisztériumhoz közelálló körök szerint a tárgyalásokon kiemelkedő he­lyet kap a két ország egyéb­ként kielégítő kapcsolatainak további fejlesztése. Mindkét külügyminiszter a már em­lített pohárköszöntőben szük­ségesnek tartotta kiemelni, Couve de Murville francia külügyminiszter pénteken délután magához kérette Bohlen amerikai nagykövetet, és átnyújtotta neki a fran­cia kormány válaszát arra az április ,12-én kelt amerikai jegyzékre, amelyben Wa­shington legalább kétéves határidőt kért franciaországi támaszpontjainak kiürítésére. Mint az UPI amerikai hír- ügynökség jelenti, a nagylíö­hogy az általános érdekű nemzetközi kérdéseket is megvitatják. Egyes római megfigyelők szerint bizonyos megegyezés jöhet létre arról az olasz javaslatról, amely — az in­diaihoz hasonlóan 4— köte­lezné az atom-, illetve hid­rogénbombákkal nem rendel­kező országokat, hogy ne "^ártsanak és ne vásárolja­nak nukleáris fegyvereket. Nyilvánvalóan megtárgyalják ezenkívül a vietnami kon­fliktus békés. megoldásának lehetőségeit éppúgy, mint az európai biztonság kérdéseit. Még a szélsőjobboldali la­pok is — min* például a római Tempo, amely Gromi­ko megérkezése előtt féltet­te az olasz közvéleményt a szovjet külügyminiszter láto­gatásának hatásától — kény­telenek elismerni a tcirgya- lások hangnemének, józansá­gának és mindkét fél állás­pontjának realizmusát. (MTI) vet a külügyminisztérium épületéből távozóban, kezében a válaszjegyzékkel, nem volt hajlandó ismertetni annak tartalmát, de francia for­rások megerősítették, hogy De Gaulle értésre adta: Ki­tart korábbi elhatározása mellett, és ragaszkodik ah­hoz, hogy az amerikai csa­patok és a NATO/ parancs­nokságai 1967. április 1-ig elhagyják Franciaországot. RÖVIDEN Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Kádár Já­nos elvtárs táviratban üd­vözölte a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságát és tagságát a Német Szocialista Egységpánt meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából. Amerikai kémszputnyikot lőttek fel pénteken a Van- denberg légitámaszpontról. Konsztantyin Szimonov szovjet író az izraeli írószö­vetség meghívására Tel- Avivba érkezett. Otto Krag dán miniszter- elnök New Yorkból Wa­shingtonba érkezett. New Yorkban a dán kormányfő tárgyalt U Thant ENSZ-fő- titkárral és Goldberg ameri­kai ENSZ-fődelegáitussal. Az Aszahi Simbun című japán napilap közli, hogy Tito elnök ősszel vagy 1967 elején Japánba látogat. Moszkvába érkezett az In­diai Kommunista Párt kül­döttsége. Dange, a párt el­nöke néhány nappal koráb­ban megérkezett már a szov­jet fővárosba. A nyugat-berlini NSZEP május második felében akar­ja megtartani első kongresz- szusát, amelynek megrende­zését februárban jogtalanul és alkotmányellenesen betil­tották. Háromnapos eredményes tárgyalások után pénteken a Kremlben aláírták a Szov­jetunió és a Szíriái Arab Köztársaság gazdasági együtt­működési egyezményét. Elbocsátotta 499 alkalma­zottját , az indonéz polgári lé­giforgalmi minisztérium; Oka a minisztériumban, a fegyveres erők közreműködé­sével lebonyolított »kommu­nista tisztogatás«. Wílsont szankciókra sürgetik Jól., tájékozott londoni for­rások szerint a Brit Nemzet­közösség rhodesiai »szankció­bizottsága« további kétheti türelmi időt ad a Wilsotn- kormánynak arra, hogy igye­kezzék »szépszerével« rábírni a dél-afrikai Verwoerd-kor- mányt a Smith-rezsim olaj- ellátásának beszüntetésére. A nagyköveti szinten összeült szankcióbizottságot a brit kor­mány csütörtökön tájékoztat­ta a görög olaj tankhajók blo­kádáttörési kísérletének meg­akadályozásáról, de nem volt hajlandó elkötelezni magát Dél-Afrikával kapcsolatban. Mint ismeretes, a Dél-Afriká- ból Rhodesiába irányuló olaj- szállítás gyakorlatilag hatály­talanítja a brit embargót. A nemzetközösség afrikai tagállamai erőteljes brit in­tézkedéseket sürgettek, és London értésére adták: ma­guk viszik a Biztonsági Ta­nács elé az ügyet, ha a brit kormány záros határidőn be­lül nem biztosítja a gazdasági szankciók hatékonyságát (MTI) Francia amnesztia A francia nemzetgyűlés csütörtök este 251 szavazat­tal, ellenszavazat nélkül el­fogadta a kormány által elő­terjesztett törvényjavaslatot, amelynek értelmében am­nesztiát kap 3200 személy, akiket az algériai háború eseményeivel kapcsolatban ítéltek eL Az amnesztia nem vonatkozik az OAS veze­tőire. (MTI) Francia válasz Amerikának A kivonulási határidő 1967. április 1. PABLO NERUDA: KOMMUNISTÁK V alahányszor fiata­lokkal találkozom, úgy érzem, mintha régi énemmel, saját ifjúsá­gommal találkoznék. Pedig de sok minden megválto­zott azóta! 1921-ben láttam először a fővárost. Négy év múlvá láttam saját falumban az első autót. Nem sokkal utóbb történt első találko­zásom egy másik, viszony­lag új technikai vívmány­nyal, a még törékeny —re­pülőgéppel. Harcos, lelkes fiatalok ta­nultak akkor az egyeteme­ken. Szemünk előtt kezdtek repedezni és omladozni a feudális társadalom pillé­rei. Munkások és parasztok vére ömlött a salétrombá­nyákban és a földeken. A diákok az utcán tüntettek. Domingo Romez Rojas köl­tőt az uralkodó osztály be­börtönözte és megölte. Az erőszak és az önkény azonban már nem maradt észrevétlen, mint a múltban. A diákszövetségbe és a mun hússzövetségbe menet gyakran láttam Luis Emi­lio Recabarrent. Ahogy el­haladt mellettünk, félig le­eresztett szempillája alól mintegy kérdőn nézett ránk, és ajkán enyhe mo­soly játszadozott. Rendsze­rint féltűrt ingujjal járt Csupasz karján kidagadtak a kemény izmok. így ma­radt meg emlékezetemben az amerikai földrész leg­nagyobb munkásvezére. S ok víz elfolyt, és sok vér ömlött ki azóta. A kommunis­ták felnőttek. Megerősödtek és többen lettek. Kortár­sunk a tudója, hogy minde­nütt a világon mindenkor harcra keltek, ha veszélybe került az emberiség alkotó tevékenysége. A kommunis­ták mindenütt a világon vé­delmére keltek a jövő ne­mes és fényes eszméinek! Spanyolországban a kom­munisták dalolva harcoltak. Harcoltak, hogy feltartóz­tassák a fasizmust. S hány millió kommunista és szov­jet emiber áldozta életét az­után az emberiség legnar gyobb csatájában, a gyil­kos hitlerista hordák ellen viselt háborúban?! És Ku­ba? Fidel Castro és kom­munista társai teremtették meg a második latin-ameri­kai függetlenségi háború élenjáró osztagait! Fiatal honfitársaim, a chilei ifjúkommunisták tud­ják, hogy országunkban a dolgozók vívmányaikat és helyzetük javulását minden­kor a chilei kommunisták harcának köszönhették, ök vezették a harcot a salét­rombányákban, a réz- és a szénbányákban s a város utcáin. A kommunisták agyában és szívében szüle­tett meg a pedagógusok helyzetének megjavításáért, az alkalmazottak bérének emeléséért, a paraszttöme­gek felébresztéséért, a női méltóságért és a gyerme­keknek az életre való jo­gáért indított harc, s ugyan­így a dolgozók minden meg­mozdulása és az országban négy évtized alatt végbe­ment minden változás. S mindezért börtön, koncent­rációs tábor, száműzetés, sőt gyakran halál várt rá­juk. O rszágunk történeté­nek legtisztább ol­dala pártunk har­cának története, A Chilei Kommunista Párt önfelál- dozóan, fegyelmezetten és örömmel viseld a harc ter­hét. Egy pártunkon kívül álló politikus nemrég azt mond­ta nekem: »Ha hirtelen óriási vagyont kellene bíz­nom valakire, aranyban vagy briliánsban, az : első, utamba kerülő kommunis­tának adnám át megőrzésre. Csak akkor lennék biztos abban, hogy visszakapom.» Valójában ennél össze­hasonlíthatatlanul nagyobb a mi felelősségünk. Mi a világ gazdagságát — az igazságot és a szabadságot, a békét és a boldog jövőt — őrizzük. Ezt a kincset bízta ránk a történelem. Ezt kell óvnunk és gyara­pításiunk, a?t kell megvé­denünk, hogy azután átad­juk törvényes gazdáinak, a ki zsákmányolástól és mo­hóságtól mentes jövő em­beri társadalom népeinek. Emlékeznek Marx sza­vaira? »Kísértet járja át Európát«. Milyen szeren­cse, hogy Európában a kom­munizmus milliók számára ma már nem kísértet, ha» nem élő óriás, a húsból és vérből való nagy Alkotó. Európában ma már senki sem tagadja, hogy a kom­munisták vezette népek győzni tudnak. S a tőkés világban az európai kom­munisták milliói készülnek arra, hogy megváltoztassák bolygónk legrégibb orszá­gainak sorsát Ez karunk nagy igazsága A jenkik több mint há­rom évtizeden át támogat­ták a Dominikát és más or­szágokat kormányzó bandi­tákat Ma Dominikában ég a föld az amerikai impe­rialisták lába alatt Kísér­tet járja be Latin-Aemri- kát: a kétségbeesett tömeg, amelyben forr a gyűlölet a hatalmas szervezetekben fog össze, hogy harcoljon a kenyérért, az igazságossá­gért. Ez késztette arra ellensé­geinket, hogy mosolygó ál­arcot vegyenek föl. Most már reformokat ígérnek. Biztosra veszem, hogy, ha­zám és más országok ifjú­sága támogatja ezeket a re­formokat, és még sok más reform végrehajtását köve­teli majd. De azt is tudja ifjúságunk, hogy ezeket a reformokat egyáltalán csak azért ígérik meg és csak azért hajtják végre úgy- ahogy, mert a kommunisták ezrei követelték és önfel­áldozó harcban kicsikarták a változásokat Ök tanítot­ták meg népünket jogai vé- delmezésére. De iíjúkom- munistáink látják, hogy az észak-amerikai imperialisták nap mint nap megalázzák népeinket, törvénytelen in­tervenciókat hajtanak vég­re, prostituáltát az Ame­rikái Államok Szervezetét, pártolják Ecuadorban és Paraguayban a sötét »go­rillákat«, alantas módon leszállították a rézárakat, s lehet, hogy létrehozzák az észak-amerikai megszálló erőket; Vietnamban az Egyesült Államok terrorhoz folyamodik, s Kubát még mindig aljasul bojkottálja. Ez a végtelen aljasság, az emberi erkölcs normáinál; e kiáltó megszegése nagy feladatot hárít ifjúkommu­nistáinkra. N ehéz, de szép fel­adat ez. Harcba kell vinnünk La - tin-Amerika népeit, azer hogy a mi nagy és sz' > földrészünk olyan térség i gyen, ahol felragyog a fü - getlenség, s virágzik a k, túra, az emberi méltóság és az öröm. ITT A TAVASZ ! JÖN A NYÁR -yjj Megint kell a kerékpár NAGY VÁLASZTÉKBÓL VÁSÁROLHAT OTR hitelakcióban isi _-----—..„ y+m/lf ■ I , I ■ r ■■■*•*■*■« » ■ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents