Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-20 / 92. szám
Szerda, 1966. április 20. 5 SOMOGYI NÉPLAP CSIPERKEGOMBA termesztésére gombatermelő szakcsoport alakult Somogy- sárdon. A tíztagú szakcsoport 80 négyzetméternyi területet telepített be gombával, illetve spórával. A kitűnő kom- poszttrágyájú talajról négyzetméterenként 6 kg gombát várnak. A HONVÉDSÉG NEVELT BELŐLEM EMBERT... Váratlan látogatója volt a napokban iskolánknak. Egy régi tanítványunk keresett fői bennünket. Jancsi annak idején elég sok gondot okozott nekünk. Fegyelmezetlen is colt, szeszélyes, fásult és közömbös, nem tanait, sokat hiányzott. Nagyon sivár környezetben élt. Anyja koráin meghalt, négy árvát hagyott itt. Az apa nem tudta nevelni a gyerekeket. Jancsi az idős, ápolásra szoruló nagyapára maradt, a másik három fiú állami gondozásba került. Az apa részegeskedett, elitta keresetét — új családot alapított. Jancsit csak akkor ismertük meg közelebbről, amikor bepillantottunk családi körülményeibe. Egyszer elszökött a bezárás elöl. Nem tanulta meg a leckét, ott kellett volna maradnia, de nem maradt. Mint később kiderült, azért nem tudta a leckét, mert előtte váló nap késő estig szénát gyűjtött, és a bezárás elől is a temetőbe szökött el anyja sírját rendbe tenni. Szívet facsarttá igazolások voltak ezek. Nagyon sajnáltuk Jancsit. Segíteni csak megértéssel tudtuk, vagy egy-két alkalommal azzal, hogy osztálytársai néha megosztották vele a munkát. Hosszú ideig nem hallottam Jancsiról, csak annyit tudtam róla, hogy katona, és lassan telik az ideje. Lyukasórám volt, a nevelői szobában foglalatoskodtam, amikor a folyosóról ilyen szavakat hallottam: — Kérném szépen, régi tanítómat keresem. Erre jártam, gondoltam, meglátogatom. Kartársam nem régóta tanít itt, kíváncsi voltam az érdeklődőre, és kiléptem. Nehezen ismertem föl. Jancsi azóta derék, jóképű férfivá érett. Bizonytalanul kérdeztem tőle: — Jancsi, te vagy az?! Minden olyan új volt, csak mélykék szelíd szeme a régi. — Ne tessék haragudni, erre jártam, hát bejöttem. — Az igazgató úr nincs itthon, de ha velem megelégszel a régiek közül, gyere be. Éppen ráérek. Azóta már nagyon kicserélődtünk. Többen elmentek, és jöttek újak is — indítom meg a beszéd fonalát. — De beszélj magadról. Hogy vagy, hol jársz, mi történt veled? Látom, nagyon megváltoztál csinos fiú lettél — akarok bátorságot adni. De erre nem volt szükség. Jancsi nem volt zavarban, elmesélt mindent sorjában, és én a régi sajnálat helyett csak fölnézni tudtam Jancsira. Elégedett sorsával, katonaidejét tölti, vőlegény, és nagyon boldog. Két megjegyzése mélyen belevésődött emlékezetembe: »A honvédség nevelt belőlem embert.* Idősebb vezetőjéről így nyilatkozott: »Apám helyett apám volt.* — Amikor az avatás volt, eljött a néném, azt mondta a parancsnoknak: Álljanak mellé, szegény árva gyerek. S ők mellém álltak, felkarolták. A másik megjegyzése: — A menyasszonyom szeretete pótolja az anyai szeretetet is. Olyan nem is tudja ezt értékelni, aki más légkörben nőtt fel. Nekem bizony mm volt benne részem, mintegy kivert kutya éltem. Hiszen tetszett ismerni... A tanító néninek sincsenek jó emlékei rólam. — A testnevelést, azt nem nagyon szeretted — próbáltam tréfásan elütni a borongás múltra való emlékezést. — Meg a nagyapámról sem — fűzi tovább gondolatmenetét. — Nem is nagyon ismertem az öregedet. — 0 azért szeretett a maga módján, bár sokszor megvert. Látom, hogy Jancsi emlékezni akar — engedem. Már nem szakítom félbe. Szeme fényesen csillog, talán gondolatban ismét megjelent a megcsúfolt gyermekkor, és felszakadt a seb. Én akartam mankót adni a beszélgetéshez, de majdnem nekem lett volna szükségem rá. Csak nagyokat nyeltem, és hallgattam. Jancsi felállt, menni készült. Búcsúzóul még arra kért, hogy tolmácsoljam az igazgató elvtársnak: ha legközelebb erre jár, a nyolca- dikasokkal szeretne egy kicsit beszélgetni, elmondani élete folyását, megváltozott életét. Mi volt, és mire vitte azok segítségével, akik nem hagyták el, amikor igazán nagy szükség volt a sze- retetre. Szomjúhozott, és ö inni tudott... Kovács Margit A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELE AZ ÁLLAMI MUNKÁBAN (II.) A szocialista fejlődés folyamatában a társadalmi szervek szerepe az állami feladatok ellátásával kapcsolatban egyre növekszik. Ez a növekedés és fejlődés lemérhető és általánosítható eddigi építőmunkánk tapasztalataiból: 1. Szocialista építőmunkánk első szakaszában a társadalmi szervek sajátos módszereikkel és eszközeikkel mozgósítják a tömegeket a különböző állami feladatok végrehajtására^ 2. Az építőmunka magasabb szakaszán kialakul a mozgósító tevékenység mellett az is, hogy a társadalmi szervek már ellátnak egyes állami feladatokat, mégpedig saját szervezeti fegyelmükre építve látják el ezeket az állami teendőket. Az e téren jelentkező feladatok különösein az utóbbi esztendőkben fejlődtek ki; a fejlődés a jelenlegi szakaszban is erőteljes, és mindinkább kibontakozik. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy népi demokratikus államunk már rálépett arra az útra, amely az egyetemes népi állam kialakulásához vezet. A fejlődés legfőbb jele: a demokratizmus szélesedése, a dolgozók részvételének fokozódása az állami munkában, és a társadalmi szervek egyre növekvő szerepe. A szocialista társadalomban sokféle társadalmi szerv működik. Sokféleségük ellenére . azonban számos közös ismérvvel rendelkezik. Ezek az ismérvek: feladataik megvalósításában az egyéni és a társadalmi érdek összhangja dominál; tevékenységük módszerében a meggyőzés, a nevelés, a szervező tevékenység, a tapasztalatcsere elsődleges; közös szervezeti elvek alapján működnek. A társadalmi szervezetek — amelyek a dolgozó tömegeket bevonják az állami munkába — a következő csoportokra oszthatók: a) Azokra a politikai jellegű tömegszervezetekre, ame^ lyek nem állnak az egyesületi törvény hatálya alatt, s működésük tagsági viszonyon alapul; b) az egyesületi törvény hatálya alatt álló olyan tömeg- sizervezetekre, amelyek közreműködnek az állami feladatok megoldásában (pl. TIT); c) az állampolgárok társadalmi, illetve egyéb szükségleteinek kielégítésére létrehozott, esetenként állami feladatokat is ellátó egyesületekre és szövetkezetekre; d) olyan tagsági viszonnyal nem rendelkező és a társadalmat képviselő nem tömegmozgalmi jellegű társadalmi szervezetekre, amelyek közül egyesek képviseleti jellegűek (üzemi tanács); mások nélkülözik a képvdselti jelleget, és állami szervek mellett működnek, s állami szervek hozzák létre őket (tanácsi vb mellett működő egyes bizottságok). A társadalmi szervezetek másik nagy területe az államhatalmi szervek tevékenységéhez kapcsolódik, és az állam politikai alapjához tartozó politikai tömegmozgalmakat foglalja magába. A lkotmányunk egységbe foglalja u nép-, képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeit, mindennapos gyakorlattá teszi a dolgozók közvetlen részvételét az állami ügyek intézésében. A következőkben a képviseleti szervek jelentőségével és feladataival szeretnék foglalkozni, és bemutatni a dolgozók fokozódó bevonását az állami munkába. Szocialista államunkban a képviseleti szervek fejezik ki a dolgozó nép akaratát; e szervek állami életünk legfontosabb tényezői (ország- gyűlés, tanácsok). A tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók más tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a társadalmi, a gazdasági és a kulturális munkában való közvetlen és állandó részvételre. Ez — a képviseleti szervek tömegbázisának kiszélesítése és megszilárdítása — az eljövendő egyetemes népi állam kialakulásának szükségszerű velejárója. Tanácsainknak rendkívül sokoldalú és sokrétű lehetőségük van arra, hogy a dolgozókkal, a dolgozók más tömegszervezeteivel mindinkább elmélyítsék a kapcsolatot, és mind nagyobb és nagyobb tömegeket vonjanak be az állami feladatok megoldásába. Ennek két igen lantos módszere: az állandó bizottságok tömegkapcsolatának állandó javítása és munkájuk elmélyítése, valamint a tanácstagok választókerületi tevékenységének megjavítása. Ami az állandó bizottságok tömegkapcsolatát, illetve munkáját illeti: terjed az a gyakorlat, hogy az államigazgatási szervek egy-egy döntésük meghozatala előtt kikérik a különböző állandó bizottságok véleményét. tanácsát. Az állandó bizottságok tagjai valóban benne élnek az élet sűrűjében, állandó figyelemmel tudják kísérni a területüknek megfelelő munkát s a lakosság vonatkozó problémáit, megjegyzéseit, észrevételeit. Mindemellett azonban kétségtelen tény az is, hogy az állandó bizottságok munkájával, tevékenységével kapcsolatban még jelentős problémák is mutatkoznak, amelyek éppen nem segítik a szélesebb körű tömegek bevonását. E hiányosságok egyike, hogy az állandó bizottságok tagjai egyes helyeken még azokkal a lehetőségekkel sem élnek, amelyeket jogszabályok biztosítanak számukra. Több helyen tapasztalható a bizottságok munkájában formalitás; a kötelező üléseken kívül más tevékenységet alig-alig végeznek. Pedig az volna a helyes törekvés, hogy az állandó bizottság tagjai és bevont aktívái az adott területen állandó jellegű feladatot kapjanak és lássanak el. Tapasztalataik révén rendkívül nagy segítséget tudnának nyújtani a helyi tanács és felsőbb tanácsi szervek rendelkezéseinek, határozatainak végrehajtásához, a lakosság javaslatainak megvalósításához, panaszainak elintézéséhez. Az államigazgatás társadalmasításának fő területeként jelöli meg a helyi igazgatást tanulmányában Száméi Lajos. (»Az államigazgatás társadalmasításáról«.) Szinte egyöntetű az a vélemény — írja —, hogy ennek társadalmasítására a legalkalmazhalóbb forma a tanácsok állandó bizottságainak olyan jogokkal való felruházása, amelyeknek révén bizonyos államigazgatási kérdésekben való döntés a végrehajtó bizottságtól és a szakigazgatási szervektől rájuk háramlana. Ezzel össze- függésiben Beér Jánosnak az a véleménye: Perspektívában valószínűnek látszik, hogy a testületi elv behatol a szak- igazgatás területére, és ez a tendencia a bizottságok hatósági jogosítványai mellett szól. Bihari Ottó szerint az újabb tapasztalatok arra utalnak, hogy az állandó bizottságok hatáskörhöz juttatása a vonatkozó véleményekben előtérbe kerül. Kovács István a bizottságoknak hatósági jogkörrel való felruházását megoldhatónak tartja, és még jogi szabályozásával kapcsolatban is javaslatokat tesz. Szántéi Lajos fenti tanulmánya megállapítja azt a tényt is, hogy nincs olyan szocialista szervezési és működési elv, amelynek az állandó bizottságok hatósági jogokkal való felruházása mint megoldás ellentmondana. Mégis több megfontolásra utal, elsősorban az 1954. évi X. törvényre, amely az állandó bizottságokat mint a tanácsok javaslattevő, véleményező és ellenőrző szerveit hívta életre. Az állandó bizottságok munkájában még fellelhető egyenetlenség azonban annak szükségességét veti föl, hogy mielőtt a hatósági jogkörrel való felruházás témáját a jogi szabályozás igényének szintjéig vinnénk, oldjuk meg azokat a feladatokat és problémákat; amelyek az állandó bizottságok munkájával kapcsolatban még ma is felmerülnek. A dolgozók bevonásának fontos területe: a tanácstagok és a választópolgárok jó kapcsolatának megteremtése, ezen belül is elsősorban a tanácstagok választókerületi tevékenysége. Kétségtelen tény, hogy ebben a vonatkozásban rendkívül sok a pozitív, előremutató jelenség. Ez összefügg azzal, hogy tanácstagjaink mindinkább fölismerik feladataiknak fontosságát és súlyát, valóban rá akarnak szolgálni választóik bizalmára, s mindent megtesznek azért, hogy mindinkább kiszélesítsék, terebélye- sítsék munkájuk végzése közben tomegkapcsolataikat. A fentebb idézett tanácstörvény pentosan rögzíti: a tanácstag köteles választóinak évenként, legalább két ízben beszámolni a tanács működéséről, saját tanácstagi munkájáról és a választók közérdekű megbízásainak teljesítéséről A fejlődés iránya azonban. az, hogy a tanácstag évenként többször számoljon be, mindannyiszor, ahogy ezt a tanács előtt álló feladatok megkövetelik. Ugyancsak ez a törvény kötelezi a tanácstagot arra is, hogy rendszeresen tartsa meg fogadóóráit; e fogadóórák kiválóan alkalmasak a kapcsolatok elmélyítésére, személyessé tételére. A munka társadalmasításának szélesítése végett igen fontos, hogy az egyes aktívák munkáját alapos, átgondolt terv alapján szervezzék meg. Gondolni kell arra, hogy a társadalmi aktívák jelentős része idegenkedik a túlzott írásbeli munkától; ez az idegenkedés olykor arra vezet, hogy az aktívák inkább nem is végeznek tevékenységet, mert nincs kedvük különböző jelentések, följegyzések elkészítéséhez az érdemi munka elvégzése után. Problémaként jelentkezik ezen a területen az is, hogy az eddiginél hatékonyabb jogi védelmet kellene biztosítani az aktívák számára. A tömegek bevonásának nagy és széles körű munkája szorosan összefügg a szocialista demokratizmus te- rebélyesedésével. Ebben a témakörben vár érvényesítésre az állandó bizottságok, a tanácstagok, az egyes társadalmi szervek és egyesületek meghallgatási kötelezettsége, az egyetértés követelménye az egyes esetekben, valamint az esetenkénti önálló szabályozási jogkör. Például: meghallgatási kötelezettség lenne szükséges egyes kérdéseknél az érintett választókerületi tanácstagra vonatkozóan (pl. szociális segélyezés, építési, községfejlesztési ügyek'. Kötelező egyetértésre lenne szükség az egyes kereskedelmi. ipari kérdésekben, valamint szociális és kulturális vonatkozásban. Például: ipar- engedélyek kiadása során az ipari állandó bizottsággal, gyámügyi vonalon a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottsággal stb. önálló szabályozási jogkör biztosítására is sor kerülhetne egyes kérdésekben, mint pl. adótörlések, részletfizetési kedvezmények, községfejlesztési hozzájárulás mérséklése vagy elengedése tárgyában a megfelelő állandó bizottságra értendőén. (Folytatjuk) Dr. D. F. APRÓHIRDETÉSEK ÁLLÁS ADÁS - VÉTEL Egy jó állapotban lévő mély gyermekkocsi eladó. Kaposvár, József Attila u. 7., I. lépcsőház, 3-as ajtó. Aradiék:. __________(1783) L ábod, Hosszúfalvi u. 36 szám alatt kétszobás, • kétkonyhás, spájzos, kamrás — alatta pince, egyéb gazdasági épületekkel, kerttel, gyümölcsössel — családi ház beköltözhetően eladó. Érdeklődni helyben. ___________________(5245) S zoba-konyhás, mel- 1 ékhelyiséges la k á st adunk gondozásért. Cím: Orbán Imre, Ordacsehi, Lenin út' 2. (1777) 10—20 családos méhészetet vennék. Részletes leírást és árajánlatot kérek. Bodor János, Vízvár. _____(1760) 6 éves, 8 és fél hónapos vemhes kijáró tehén eladó. Nagy László, KaposszentbenedeJc. Jó állapotban lévő sezlont vennék. Steller, Kaposvár, Duna u. 14 Este 6 órától. (1735) Egyenesi úton 1200 n-öl szántóföld eladó. Érdeklődni egész nap: Kiss László, Kaposvár, Zalka Máté u. 2. Sötét diófa festett fehér hálószobabútor, zománcozott tűzhely, káposztáshordók eladók. Balatonlelle, Táncsics utca 63. (5247^ Elköltözés miatt sürgősen eladó kétszobás, kertes családi ház. Érdeklődni : Kaposvár, Virág utca 56/a, este 6 óráig. (52752) Búzáspajta, 8 méter széles, 16 méter hosz- szú, eladó. Bencs János, Simonfa, Kossuth Lajos u. 3. (52742) Vennék 1—2 hold szántóföldet Kaposvár határában. Ingatlankezelő Vállalat, Kaposvár, Ady Endre utca 18. Gálné. (52748) Fajtatiszta fehér leghorn tény ész tojás kapható. Kaposvár, Damjanich utca 32. (52738) Jó állapotban lévő zöld csőgarnitúra asztallal eladó. Cím: Kaposvár, Tóth Lajos köz 1. ép , fszt. 4. 18 óra után.' (52749) Ez évben beköltözhető kétszobás, összkomfortos társasházrészt vagy szövetkezeti házrészt átvennék. Rekamié eladó. Kaposvár, Kanizsai u. 31. Dénes Károly. (52753) Címekket 52751. számra a hirdetőbe kérek. (52751) illEfflBSfflllí! 50 ccm-es Jawa eladó. Kaposvár, Dózsa György u 21. (1784) Háromkerekű, kétszemélyes 125-ös motor olcsón eladó. Bala- tonlelle, Táncsics u. 63. 6—7 méteres gerendák. szalufák. léc, stukatúr oadlásdeszka kaphatók Kaposvár, Sallai utca 3. alatt. Gyimesi fakereskedőnél. (52740) Az ÉM 44. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnal fölvesz — budapesti munkahelyekre — kőműveseket, fémcsőállványozókat, ácsokat, kubikosokat, férfi segédmunkásokat és burkolókat. Családfenntartóknak napi 15 Ft, nem családfenntartóknak napi 10 Ft különélési díjat fizetünk, ha vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek, és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést térítés ellenében biztosítunk. Tanácsi igazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15.. munkaerő-gaz- dálkod*«. (3719) összeköltözők, figyel lem! Kétszobás, összkomfortos lakásomat elcserélném két egyszobásra. Ajánlatokat 52746. számira a hirdetőbe kérek. (52746) Külön bejáratú albérleti szoba kiadó két személy részére. Kaposvár, Kisfaludy utca 48. (52741) Eltartásra vagy életjáradékra Kaposvár, Kecel-hegy 39. alatt fél házrész 500 n-öl földdel kiadó (egy szoba elfoglalható). özv. Horváth Lajosaié. (52739) Szoba két férfi részére vagy gyermektelen házaspárnak kiadó. Kaposvár, Szigetvári Utca 147. (52744) Idős személyt eltartanék ingatlanért. Kaposvári előnyben. Györfi, Kapoefő-Kis- asszond _______ (52745) H ázat bérelnék nagy kerttel, egy év múlva megveszem, Somogybán bárhol. Szigeti Istvánné, Kaposvár, Toldi Miklós utca 11. (52736) Ingatlanért vagy értékesebb ingóságaiért élete végéig nyugodt otthont adnék magányos asszonynak. Szigeti Istvánné, Kaposvár, Toldi Miklós utca 11. (52733) Hirdessen Somogyi Néplapban I
