Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-19 / 91. szám
Kedd, 1966. április 19. 3 SOMOGTI NÉPLAP Az első szárnycsapások Az SZKP XXIII. kongresszusának anyagából A Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági bizottsága, a Somogy megyei Tanács V. B. Ipari Osztálya és a Latinka Sándor Megyei Művelődési Ház nemrég megalakította az újítók klubját. — Ebben akarjuk tömöríteni a város üzemeinek újítóit — mondta a klub létrehozásakor Nagy Lajos, a megyei tanács ipari osztályának főmérnöke. — Azt szeretnénk, hogy az újítók segítsék egymást Mi is akarunk nekik segíteni: tájékoztatjuk őket a tudnivalókról, védelmet nyújtunk nekik a bürokratákkal szemben. Azóta többször hallatott magáról az újítók klubja. Tagjai megismerkedtek szinte valamennyi üzem újítási feladattervével. Ezután együttműködés alakult ki közöttük. A Sütőipari Vállalat újítója például felajánlotta, hogy segít megvalósítani egy-két, a Finommechanikai Vállalat újítási tervében szereplő feladatot. Nemrég a klub tagjainak egy csoportja a Patyolatot, egy másik a kenyérgyárat, a harmadik pedig a Vas- és Fémipari Vállalatot látogatta meg. A Vas- és Fémipari Vállalatot megtekintő csoportot végigkísértük az üzemben. Csak jót mondhatunk a látogatásról. Az újítók megismerkedtek a város egyik fejlődő üzemével; megtudták, milyen problémái vannak e sokprofilú vállalatnak, és két újító hasznos tanácsot is adott az üzem vezetőinek. Hamberger József, a kefeüzem dolgozója azt mondta a vállalat főmérnökének, hogy az anyagot rakják lemezekre, s a kis villás kocsikkal szállítsák. Így gazdaságosabb lesz az anyagmozgatás, minit eddig volt. A vállalatnál nem megfelelő a lemezszekrények gittelése festés előtt. Kiss Sándor, a Somogy megyei Ásványvíz és Szikvízipari Vállalat műszaki vezetője ezt mondta: — Ha az eddig alkalmazott száraz csiszolás helyett nedves csiszolást vezetnek be, akkor tökéletesebb alapozási felületet kapnak. A főmérnök arra kérte Kiss Sándort, hogy ismertesse meg őket a csiszo- lási eljárással. Április végétől kezdve naplót vezetnek a klubban. Ebbe jegyzik bele a tagok újításait, így figyelemmel kísérhetik az újítások sorsát. A klub tagjai májusban közösen látogatnak el a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Ez a kirándulás bizonyára még jobban összekovácsolja őket Íme néhány epizód a klub életéből. Csak bemutatni akartuk az indulást, az első szárny- csapásokat. Ha a klub vezetői, tagjai ezután is segítik egymást, keresik az újait, közös erővel igyekeznek megoldani a problémákat, rendszeres klubéletet élnek, akkor a megyében fellendül az újítómozgalom, és mind több lesz a haszna az újítóknak és a népgazdaságnak egyaránt. Sz. N. AZ UTOLSÓ ÖTVEN MÉTERT ÁSSÁK Somogyszentpálon a törpe vízmű vezetékhálózatának. A társulat tagjai személyedként 12 méter hosszú árkot ástak. A körülbelül 500 méter hosszú csőhálózat, az aknák és a kutak készen állnak. Az év végére tervezik fölszerelni a hidroglóbust, Nem felejtik el... Kint ül az öregember a há- Sokan voltak az öregek, töltik el. Piros autó, szürke, za előtt a pádon, és a tavaszt több mint százan. Akadt, aki kék és fekete. .. Ügy su- nézi: a zöld ruhát öltő fákat hajnali háromkor ment ha- kannak, mint a nemrég visz- az árokparton, a sokszínű ár- za. És pénzt is vitt majdnem szatért fecskék. Szépek, vácskákat a kiskertben. Meg mind. Mert a szövetkezet ve- Azért az az este mindennél a tovasuhanó autókat az úton, zetöi segélyt is adtak. Az szebb volt, azt a megemlé- mert ezek is, a növekvő for- egyedülállók háromszáz fo- kezést nem felejti el, amíg galom is a tavaszt jelzik. Fő- rintőt kaptak borítékban, él... ként a Balaton-parti községek- azok meg, akiknek eltartóben, így Kőröshegyen is. A juk van, kétszáz forintot vi- fiatalok dolgoznak. Többségük hettek haza. Ügy hallotta, a termelőszövetkezetben, ki- hogy több mint tizenhatezer sebb részük az állami gazda- forintot osztottak ki akkor tágban, üdülőkben és másutt, este. De nem is ezért érezAz öreg ül a kispadon. és a <fk olyan jól magukat de- ^ , . hogy! Legfőképp azért volt tavasz kibontakozasat nézi... Hernesz Ferenc $zilárd A TÍZNAPOS TANÁCSKOZÁS gazdag programjában sokoldalú összefüggésükben tág teret kaptak a gazdasági kérdések Történelmi szemlélet összegezte a földkerekség első szocialista népgazdasága megteremtésének tapasztalatait, a kommunizmus építésének már megoldott és soron következő feladatait. A fogyatékosságokat sem takargatva, az átmeneti és időleges nehézségeket is kommunista nyíltsággal feltárva a kongresszus jelentette az SZKP tagságának, a 232 milliós népnek, tudtára adta a világnak: a szovjet népgazdaság szilárd alapokon nyugszik, állandóan fejlődik, szakadatlanul erősödik. Több évtizedes folyamat ez; a fejlődés és erősödés a szocialista társadalmi rendszer előnyeit kifejező távla- lati népgazdasági tervek ösz- szességének eredménye. A tervgazdálkodást csaknem negyven évvel ezelőtt kezdték a Szovjetunióban. Akkor a szocialista termelési viszonyok még nem váltak általánossá, létettek kizsákmányoló osztályok városon és falun egyaránt, magántőke is játszott szerepet a gazdasági életben. Kitaposatlan. új úton indult el az első ötéves terv, s az említett körülmények csak aláhúzzák a tervet a párt vezetésével sikerre vivő nép történelmi tettének jelentőségét. A kezdést a kizsákmányolás felszámolása után még eredményesebb folytatás követte. A szocialista Iparosítás egyre sokasodó sikerei, a mezőgazdaság kollektivizálása jelzik ennek az útnak egy-egy főbb állomását. Az első három ötéves terv megvalósítása után a mérhetetlen háborús károk helyreállítása, majd az ötödik ötéves tervben a népgazdaság erőteljesebb fejlesztése szólította mindennapos munkára a szovjet népet. Tíz évvel ezelőtt a XX. kongresszus felvázolta a kommunizmus építése kibontakoztatásának irányvonalát, s elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Utána a következő kongresszus pedig jóváhagyta két ötéves tervnek megfelelően a népgazdaság fejlesztésének fő mutatószámait. Most a nyolcadik ötéves program irányelveit ismerhette meg a világ. A megtett út tanulságait összegezve, a népgazdasági tervek rendszerét értékelve a XXIII. kongresszus joggal állapítotjö a hangulat, mert érezték, És emlékezik. Nem a régmúlt- hogy ha öregek is, a múló ra; vagy ha mégis a régi idők- évek nem vitték magukkal . , , .. __embertársaik szeretetét. Ügy r e gondol, csak osszebasonU- ünnepeUek mint egy nagy fásként teszi. Azzal hasonlítja csai6/i Tóth Jánosné, a nö- össze az ö ifjúkorát és az ak- tanács elnöke volt a sza- kori öregek sorsát, ami a kö- kácsnő, s akiknek főzött, , .... „____ hn„.i azok között ott volt az aszz elmultban nagyon sok hozzi édgsap)a D Papp hasonló korú parasztot megóv- ván a termelőszövetkezet ju- vendeztetett: Őket, a mun!:á- húsza is. Igaz, már öregségi böl kiöregedett, idő ülte gaz- járadékot kap, de jól ellátja dákat ünnepelte nemrég a fa- feladatát a körülbelül há- 1U romszáz birka mellett. Aztán Hogyan is volt? Meghívót ott van Dankházi József meg kapott, hát. elment. Mióta a fa- még tizenhárom-tizennégy él- luban közösen gazdálkodnak, ^gs gazda aki ugyancsak el- minden évben tartarmk ilyen dolqozni_ L<tni őket néosszejövetelt. A szövetkezet, a J * nótanács meg a Vöröskereszt ha a közös szőlőjében, amint rendezte ezt az estet; onnan metszenek. Több fiatal mun- tudja, hogy mindezt elmond- kaerö kéne a szövetkezetbe, ták az ünnepi köszöntőben. Mt a2ért kedvezö, ha Major Béla tanácselnök olyan , „i szépen beszélt... Róluk, őre- egyik-másik járadékos el- gekröl szólt, az ő megbecsülő- megy műtrágyát szórni, trésükről meg arról, hogy gondta- gyát teregetni. Nincsenek ők lan, nyugodt életet érdemelnek semmilyen brigádban vagy most már, hiszen ők megtették a magukét. Ünnepi vacsora ... Az iskolások meg a KI SZ-fiatalok műsort adtak .. . Megszólalt a zene, táncra kerekedtek, csak úgy döcögőben, ahogyan az erőből futotta. De járták. Még a nyolcvan fölöttiek is forogtak. A férfiak kipödört hajú ember mögött. Az élénbajussznl kipirult arccal. Az külő fák és a buja fii az asszon -s ünneplőben vol- árokparton, s távolabb a viták. Hej. hajdani menyecs- , „„ kék, akik fürgén ropták, ha ragok meg a forgalom az MÁJUSBAN MÁR TEREMNI FOG munkacsapatban. mégis jelentkeznek nekik való elfoglaltságért. .. Ül a pádon, és nézi a taIán nyolcvanadik tavasz kibontakozását. De az is lehét, hogy több van az ösz ''ózta a cigány! úton, mind-mind melegséggel a karfiol a helesi VIkár Béla Tsz földjén. Két holdon összesen 80 000 tő táp ;ockás karíiolpalántát ültetnek eL gazdasági alap * * ★ ___________________________ K ádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Népszabadság vasárnapi számában Moszkva üzenete a világ népeihez címmel cikket írt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusáról. Bevezetőjében megállapítja: »... .0 Szovjetunió Kommunista Pártjának XX11I. kongresszusa barát és ellenség, az egész nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjában állott. Mindenkit érdekelt, hogy bonyolult világunk mai helyzetében mit mond Lenin pártja a szovjet népnek, a nemzetközi munkásosztálynak, mit üzen a szocialista világrendszer legerősebb őrs zága, a Szovjetunió a világ népeinek?« A továbbiakban Kádár elvtárs ezt írja: »A kongresszuson részt vett magyar küldöttség tudja, hogy a tanácskozás gazdag anyaga minden érdeklődőtől figyelmes és alapos tanulmányozást kíván, mégis kötelességének tartja, hogy — ha csak vázlatosan is — tájékoztassa párttagságunkat, a magyar közvéleményt tapasztalatairól, a végzett munkáról.« Szerkesztőségünk az érdeklődés kielégítésére, a tanulmányozás elősegítésére folyamatosan rövid összefoglalót ad a kongresszus anyagának néhány témaköréből. ta meg: minden eddigi ötéves terv megvalósítású a szovjet nép nagy győzelme volt, egy-egy szakasza a szocialista Szovjetunió hősi történelmének, egy-egy újabb fokozata a szocializmus és a lurmmunizmus építésének. Bizonyító számok, meggyőző adatok tanúsítják a Szovjetunió népgazdaságának fejlődését. A kongresszus egybevetette a tervgazdálkodás kezdetét a jelenlegi helyzettel. Ami a nehézipar főbb ágazatainak eredményeit illeti: 1928-ban 5 milliárd kWó villamos energiát állítottak elő, tavaly pedig ennek százegyszeresét; az acél évi termelése 4,3 millió tonnáról 91 millió tonnára növekedett: a kezdés évében 35,5 millió tonna szenet bányásztak, 1965-ben pedig 578 millió tonnát; a fémforgácsoló gépek gyártása ebben az időszakban kilencvenháromszo- rosára növekedett; az építkezések roppant méreteit mutatja, hogy a cementgyártás csaknem negyvenszeres meny- nyiséget produkált. A közszükségleti cikkek termelésének felfutása ugyancsak figyelemreméltó. Az ötéves tervek esztendeiben a külön- faita szövetek gyártása megháromszorozódott, a bőrlábbelié 8,4-szeresére, a cukoré pedig 6,8-szeresére növekedett. Szakadatlanul fejlődött a mezőgazdasági termelés is. Erről a növekedésről az ötéves tervidőszakok termelési értékének egybevetéséből kaphatunk képet. Az első ötéves ten/ idején évente átlagosan 22 milliárd rubel értéket termelt a Szovjetunió mezőgazdasága, a hetedik ötéves tervben pedig 52.3 milliárdra nőtt az évi átlag. Ez a gazdasági erő világviszonylatban mérve is számottevő. Csupán a legutóbbi öt évben 35 százalékkal nőtt a társadalmi termék össz- mennyisége, az ipar termelése pedig 50 százalékkal emelkedett. A fejlődés, az ütem szemléltetésére még néhány jellemző adat: az ipari termelés növekedésének értéke öt év alatt 79 milliárd rubelt ért el; ez mintegy háromszorta több a háború előtti ötéves tervek egész növekedésénél. Sokatmondó tény, hogy egyre nagyobb és nagyobb a Szovjetunió részaránya a világ ipari termelésében. Ez az arány 1965-ben már erősen megközelítette az egyötödöt, pedig a második világháború előtt nem érte el még az egytized részt sem. Az SZKP céltudatos gazdaságpolitikája következetes folytatásának eredményeként egyre csökken a különbség a szovjet és az amerikai ipari termelés színvonala között. Az SZKP Központi Bizottságának a népgazdaság irányításában kifejtett tevékenysége a beszámolási időszakban á fő gazdasági programfeladat megoldására, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésére irányult. Ezt a kongresszuson jóváhagyott politikát folytatják a jövőben, a nyolcadik ötéves terv időszakában 'is. Szilárd gazdasági alapokra épülnek az új terv még Jel- kesítőbb céljai. Erős és szakadatlanul fejlődő népgazdaságon nyugszik a ■ szovjet nép jóléte további növelésének, az ország védelmi képessége fokozásának, az építés békés feltételei biztosításának nemzetközi jelentőségű programja. A burgonyaültetés a Iábodi Lenin Tsz munkáinak középpon t ban később többen is részi, vehetnek az ültetésben, s akkor még áprilisban földbe teszik a burgonyát mind a 160 holdon. Tavaly ugyanennyi burgonyájuk volt. de a mostoha időjárás miatt csak 42 mázsát takarítottak be holdanként Az idén 75 mázsás átlagtermést terveznek. Gondot okoz, hogy a kisvárdai rózsából nem ültethetik ki az előirányzott 40 holdat mert az ősz végén kapott vetőgumónak a fele elromlott, mire kibontották a prizmákat. Kiderült mar tavaly. a szállítmány érkezésekor, hogy a gumók betegek, ráadásul meg is fagyott egy részük a vagonokban. így a gülbabán kívül jóval több somogyi sárgái kell niük, mint amennyire .bban számítottak. A munkák sürgetnek. A napokban szeretnék elkezdeni a kukoricavetést ami ugyancsak sok erőt vesz majd igénybe. A burgonyaültetést jól megszerveztél', s ez biztató előjel a kuk > í. ave- tésre és a többi időszerű munkára is. Igazi tavaszi hangulat uralkodott a múlt. héten a Iábodi határban. A falu szövetkezetei — köztük a Lenin Tsz is — csaknem valamennyi tagjukat foglalkoztatták ezekben a napokban. A Lenin Termelőszövetkezetben a hungazinozás, a szántás meg a burgonyaültetés kötött le legtöbb embert. Mintegy negyvenen ültették a burgonyát. A két növénytermesztő brigád öt munkacsapata szorgoskodott a földeken Zadravecz János és Szabó János brigádvezetők irányításával. Ahogyan most az ültetést, ugyanúgy később a növényápolást is kapával végzik majd. Csupán a sorok kijelölésére vesznek igénybe gépet; Fodor Árpád t'”'1'torának nyomában assz-;. / ;k ejtik a burgonyát a keskeny barázdába, aztán fogatos töltőekékkel betakarják a gumókat. Naponta hat-hét holdat ültetnek be. Eddig körülbelül harminc holdon végezték el ezt a munkát, ennek több mint ötszöröse van még hátra. Arra számítanak, bogy