Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

Kedd, 1966. április 19. 3 SOMOGTI NÉPLAP Az első szárnycsapások Az SZKP XXIII. kongresszusának anyagából A Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági bi­zottsága, a Somogy megyei Ta­nács V. B. Ipari Osztálya és a Latinka Sándor Megyei Műve­lődési Ház nemrég megalakí­totta az újítók klubját. — Ebben akarjuk tömöríte­ni a város üzemeinek újítóit — mondta a klub létrehozása­kor Nagy Lajos, a megyei ta­nács ipari osztályának főmér­nöke. — Azt szeretnénk, hogy az újítók segítsék egymást Mi is akarunk nekik segíteni: tá­jékoztatjuk őket a tudnivalók­ról, védelmet nyújtunk nekik a bürokratákkal szemben. Azóta többször hallatott ma­gáról az újítók klubja. Tagjai megismerkedtek szinte vala­mennyi üzem újítási feladat­tervével. Ezután együttműkö­dés alakult ki közöttük. A Sü­tőipari Vállalat újítója például felajánlotta, hogy segít meg­valósítani egy-két, a Finom­mechanikai Vállalat újítási tervében szereplő feladatot. Nemrég a klub tagjainak egy csoportja a Patyolatot, egy másik a kenyérgyárat, a har­madik pedig a Vas- és Fém­ipari Vállalatot látogatta meg. A Vas- és Fémipari Vállala­tot megtekintő csoportot vé­gigkísértük az üzemben. Csak jót mondhatunk a látogatás­ról. Az újítók megismerkedtek a város egyik fejlődő üzemé­vel; megtudták, milyen prob­lémái vannak e sokprofilú vállalatnak, és két újító hasz­nos tanácsot is adott az üzem vezetőinek. Hamberger József, a kefeüzem dolgozója azt mondta a vállalat főmérnöké­nek, hogy az anyagot rakják lemezekre, s a kis villás ko­csikkal szállítsák. Így gazda­ságosabb lesz az anyagmozga­tás, minit eddig volt. A vállalatnál nem megfelelő a lemezszekrények gittelése festés előtt. Kiss Sándor, a So­mogy megyei Ásványvíz és Szikvízipari Vállalat műszaki vezetője ezt mondta: — Ha az eddig alkalmazott száraz csiszolás helyett ned­ves csiszolást vezetnek be, akkor tökéletesebb alapozási felületet kapnak. A főmérnök arra kérte Kiss Sándort, hogy ismertesse meg őket a csiszo- lási eljárással. Április végétől kezdve nap­lót vezetnek a klubban. Ebbe jegyzik bele a tagok újításait, így figyelemmel kísérhetik az újítások sorsát. A klub tagjai májusban közösen látogatnak el a Budapesti Nemzetközi Vá­sárra. Ez a kirándulás bizonyá­ra még jobban összekovácsolja őket Íme néhány epizód a klub életéből. Csak bemutatni akar­tuk az indulást, az első szárny- csapásokat. Ha a klub vezetői, tagjai ezután is segítik egymást, ke­resik az újait, közös erővel igyekeznek megoldani a prob­lémákat, rendszeres klubéletet élnek, akkor a megyében fel­lendül az újítómozgalom, és mind több lesz a haszna az újítóknak és a népgazdaság­nak egyaránt. Sz. N. AZ UTOLSÓ ÖTVEN MÉTERT ÁSSÁK Somogyszentpálon a törpe vízmű vezetékhálózatának. A társulat tagjai személyedként 12 méter hosszú ár­kot ástak. A körülbelül 500 méter hosszú csőháló­zat, az aknák és a kutak készen állnak. Az év vé­gére tervezik fölszerelni a hidroglóbust, Nem felejtik el... Kint ül az öregember a há- Sokan voltak az öregek, töltik el. Piros autó, szürke, za előtt a pádon, és a tavaszt több mint százan. Akadt, aki kék és fekete. .. Ügy su- nézi: a zöld ruhát öltő fákat hajnali háromkor ment ha- kannak, mint a nemrég visz- az árokparton, a sokszínű ár- za. És pénzt is vitt majdnem szatért fecskék. Szépek, vácskákat a kiskertben. Meg mind. Mert a szövetkezet ve- Azért az az este mindennél a tovasuhanó autókat az úton, zetöi segélyt is adtak. Az szebb volt, azt a megemlé- mert ezek is, a növekvő for- egyedülállók háromszáz fo- kezést nem felejti el, amíg galom is a tavaszt jelzik. Fő- rintőt kaptak borítékban, él... ként a Balaton-parti községek- azok meg, akiknek eltartó­ben, így Kőröshegyen is. A juk van, kétszáz forintot vi- fiatalok dolgoznak. Többségük hettek haza. Ügy hallotta, a termelőszövetkezetben, ki- hogy több mint tizenhatezer sebb részük az állami gazda- forintot osztottak ki akkor tágban, üdülőkben és másutt, este. De nem is ezért érez­Az öreg ül a kispadon. és a <fk olyan jól magukat de- ^ , . hogy! Legfőképp azért volt tavasz kibontakozasat nézi... ­Hernesz Ferenc $zilárd A TÍZNAPOS TANÁCS­KOZÁS gazdag programjá­ban sokoldalú összefüggésük­ben tág teret kaptak a gaz­dasági kérdések Történelmi szemlélet összegezte a föld­kerekség első szocialista nép­gazdasága megteremtésének tapasztalatait, a kommuniz­mus építésének már megol­dott és soron következő fel­adatait. A fogyatékosságokat sem takargatva, az átmeneti és időleges nehézségeket is kommunista nyíltsággal fel­tárva a kongresszus jelentet­te az SZKP tagságának, a 232 milliós népnek, tudtára adta a világnak: a szovjet népgazdaság szilárd alapokon nyugszik, állandóan fejlődik, szakadatlanul erősödik. Több évtizedes folyamat ez; a fejlődés és erősödés a szocialista társadalmi rend­szer előnyeit kifejező távla- lati népgazdasági tervek ösz- szességének eredménye. A tervgazdálkodást csaknem negyven évvel ezelőtt kezd­ték a Szovjetunióban. Akkor a szocialista termelési viszo­nyok még nem váltak álta­lánossá, létettek kizsákmá­nyoló osztályok városon és falun egyaránt, magántőke is játszott szerepet a gazdasági életben. Kitaposatlan. új úton indult el az első ötéves terv, s az említett körülmé­nyek csak aláhúzzák a ter­vet a párt vezetésével siker­re vivő nép történelmi tetté­nek jelentőségét. A kezdést a kizsákmányolás felszámo­lása után még eredménye­sebb folytatás követte. A szocialista Iparosítás egyre sokasodó sikerei, a mezőgaz­daság kollektivizálása jelzik ennek az útnak egy-egy főbb állomását. Az első három öt­éves terv megvalósítása után a mérhetetlen háborús károk helyreállítása, majd az ötö­dik ötéves tervben a nép­gazdaság erőteljesebb fejlesz­tése szólította mindennapos munkára a szovjet népet. Tíz évvel ezelőtt a XX. kong­resszus felvázolta a kommu­nizmus építése kibontakozta­tásának irányvonalát, s elfo­gadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Utána a követke­ző kongresszus pedig jóvá­hagyta két ötéves tervnek megfelelően a népgazdaság fejlesztésének fő mutatószá­mait. Most a nyolcadik öt­éves program irányelveit is­merhette meg a világ. A megtett út tanulságait össze­gezve, a népgazdasági tervek rendszerét értékelve a XXIII. kongresszus joggal állapítot­jö a hangulat, mert érezték, És emlékezik. Nem a régmúlt- hogy ha öregek is, a múló ra; vagy ha mégis a régi idők- évek nem vitték magukkal . , , .. __embertársaik szeretetét. Ügy r e gondol, csak osszebasonU- ünnepeUek mint egy nagy fásként teszi. Azzal hasonlítja csai6/i Tóth Jánosné, a nö- össze az ö ifjúkorát és az ak- tanács elnöke volt a sza- kori öregek sorsát, ami a kö- kácsnő, s akiknek főzött, , .... „____ hn„.i azok között ott volt az asz­z elmultban nagyon sok hozzi édgsap)a D Papp hasonló korú parasztot megóv- ván a termelőszövetkezet ju- vendeztetett: Őket, a mun!:á- húsza is. Igaz, már öregségi böl kiöregedett, idő ülte gaz- járadékot kap, de jól ellátja dákat ünnepelte nemrég a fa- feladatát a körülbelül há- 1U romszáz birka mellett. Aztán Hogyan is volt? Meghívót ott van Dankházi József meg kapott, hát. elment. Mióta a fa- még tizenhárom-tizennégy él- luban közösen gazdálkodnak, ^gs gazda aki ugyancsak el- minden évben tartarmk ilyen dolqozni_ L<tni őket né­osszejövetelt. A szövetkezet, a J * nótanács meg a Vöröskereszt ha a közös szőlőjében, amint rendezte ezt az estet; onnan metszenek. Több fiatal mun- tudja, hogy mindezt elmond- kaerö kéne a szövetkezetbe, ták az ünnepi köszöntőben. Mt a2ért kedvezö, ha Major Béla tanácselnök olyan , „i szépen beszélt... Róluk, őre- egyik-másik járadékos el- gekröl szólt, az ő megbecsülő- megy műtrágyát szórni, tré­sükről meg arról, hogy gondta- gyát teregetni. Nincsenek ők lan, nyugodt életet érdemelnek semmilyen brigádban vagy most már, hiszen ők megtet­ték a magukét. Ünnepi vacsora ... Az isko­lások meg a KI SZ-fiatalok mű­sort adtak .. . Megszólalt a ze­ne, táncra kerekedtek, csak úgy döcögőben, ahogyan az erőből futotta. De járták. Még a nyolcvan fölöttiek is forogtak. A férfiak kipödört hajú ember mögött. Az élén­bajussznl kipirult arccal. Az külő fák és a buja fii az asszon -s ünneplőben vol- árokparton, s távolabb a vi­ták. Hej. hajdani menyecs- , „„ kék, akik fürgén ropták, ha ragok meg a forgalom az MÁJUSBAN MÁR TEREMNI FOG munkacsapatban. mégis je­lentkeznek nekik való elfog­laltságért. .. Ül a pádon, és nézi a ta­Ián nyolcvanadik tavasz ki­bontakozását. De az is le­hét, hogy több van az ösz ''ózta a cigány! úton, mind-mind melegséggel a karfiol a helesi VIkár Béla Tsz földjén. Két hol­don összesen 80 000 tő táp ;ockás karíiolpalántát ül­tetnek eL gazdasági alap * * ★ ___________________________ K ádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára a Népsza­badság vasárnapi számában Moszkva üzenete a világ népeihez címmel cikket írt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusáról. Bevezetőjében meg­állapítja: »... .0 Szovjetunió Kommunista Pártjának XX11I. kongresszusa barát és ellenség, az egész nem­zetközi közvélemény figyelmének középpontjában állott. Mindenkit érdekelt, hogy bonyolult világunk mai helyzetében mit mond Lenin pártja a szovjet népnek, a nemzetközi munkásosztálynak, mit üzen a szocialista világrendszer legerősebb őrs zága, a Szovjetunió a vi­lág népeinek?« A továbbiakban Kádár elvtárs ezt írja: »A kongresszuson részt vett magyar küldöttség tudja, hogy a tanácskozás gazdag anyaga minden érdeklődőtől figyelmes és alapos tanulmányozást kíván, mégis köte­lességének tartja, hogy — ha csak vázlatosan is — tájékoztassa párttagságunkat, a magyar közvéleményt tapasztalatairól, a végzett munkáról.« Szerkesztőségünk az érdeklődés kielégítésére, a ta­nulmányozás elősegítésére folyamatosan rövid össze­foglalót ad a kongresszus anyagának néhány témakö­réből. ta meg: minden eddigi öt­éves terv megvalósítású a szovjet nép nagy győzelme volt, egy-egy szakasza a szo­cialista Szovjetunió hősi tör­ténelmének, egy-egy újabb fokozata a szocializmus és a lurmmunizmus építésének. Bizonyító számok, meggyő­ző adatok tanúsítják a Szov­jetunió népgazdaságának fej­lődését. A kongresszus egy­bevetette a tervgazdálkodás kezdetét a jelenlegi helyzet­tel. Ami a nehézipar főbb ágazatainak eredményeit ille­ti: 1928-ban 5 milliárd kWó villamos energiát állítottak elő, tavaly pedig ennek száz­egyszeresét; az acél évi ter­melése 4,3 millió tonnáról 91 millió tonnára növekedett: a kezdés évében 35,5 millió tonna szenet bányásztak, 1965-ben pedig 578 millió tonnát; a fémforgácsoló gé­pek gyártása ebben az idő­szakban kilencvenháromszo- rosára növekedett; az építke­zések roppant méreteit mu­tatja, hogy a cementgyártás csaknem negyvenszeres meny- nyiséget produkált. A köz­szükségleti cikkek termelésé­nek felfutása ugyancsak fi­gyelemreméltó. Az ötéves tervek esztendeiben a külön- faita szövetek gyártása meg­háromszorozódott, a bőrláb­belié 8,4-szeresére, a cukoré pedig 6,8-szeresére növeke­dett. Szakadatlanul fejlődött a mezőgazdasági termelés is. Erről a növekedésről az öt­éves tervidőszakok termelési értékének egybevetéséből kaphatunk képet. Az első ötéves ten/ idején évente át­lagosan 22 milliárd rubel értéket termelt a Szovjet­unió mezőgazdasága, a hete­dik ötéves tervben pedig 52.3 milliárdra nőtt az évi átlag. Ez a gazdasági erő világ­viszonylatban mérve is szá­mottevő. Csupán a legutóbbi öt évben 35 százalékkal nőtt a társadalmi termék össz- mennyisége, az ipar terme­lése pedig 50 százalékkal emelkedett. A fejlődés, az ütem szemléltetésére még néhány jellemző adat: az ipari termelés növekedésének értéke öt év alatt 79 mil­liárd rubelt ért el; ez mint­egy háromszorta több a há­ború előtti ötéves tervek egész növekedésénél. Sokat­mondó tény, hogy egyre na­gyobb és nagyobb a Szovjet­unió részaránya a világ ipa­ri termelésében. Ez az arány 1965-ben már erősen megközelítette az egyötödöt, pedig a második világháború előtt nem érte el még az egytized részt sem. Az SZKP céltudatos gazdaságpo­litikája következetes folyta­tásának eredményeként egyre csökken a különbség a szov­jet és az amerikai ipari ter­melés színvonala között. Az SZKP Központi Bizott­ságának a népgazdaság irá­nyításában kifejtett tevé­kenysége a beszámolási idő­szakban á fő gazdasági prog­ramfeladat megoldására, a kommunizmus anyagi-műsza­ki bázisának megteremtésére irányult. Ezt a kongresszuson jóváhagyott politikát folytat­ják a jövőben, a nyolcadik ötéves terv időszakában 'is. Szilárd gazdasági alapokra épülnek az új terv még Jel- kesítőbb céljai. Erős és sza­kadatlanul fejlődő népgazda­ságon nyugszik a ■ szovjet nép jóléte további növelésé­nek, az ország védelmi ké­pessége fokozásának, az épí­tés békés feltételei biztosítá­sának nemzetközi jelentőségű programja. A burgonyaültetés a Iábodi Lenin Tsz munkáinak középpon t ban később többen is részi, ve­hetnek az ültetésben, s akkor még áprilisban földbe teszik a burgonyát mind a 160 hol­don. Tavaly ugyanennyi burgo­nyájuk volt. de a mostoha időjárás miatt csak 42 mázsát takarítottak be holdanként Az idén 75 mázsás átlagter­mést terveznek. Gondot okoz, hogy a kisvárdai rózsából nem ültethetik ki az előirányzott 40 holdat mert az ősz végén kapott vetőgumónak a fele elromlott, mire kibontották a prizmákat. Kiderült mar ta­valy. a szállítmány érkezése­kor, hogy a gumók betegek, ráadásul meg is fagyott egy részük a vagonokban. így a gülbabán kívül jóval több so­mogyi sárgái kell niük, mint amennyire .bban számítottak. A munkák sür­getnek. A napokban szeretnék elkezdeni a kukoricavetést ami ugyancsak sok erőt vesz majd igénybe. A burgonyaül­tetést jól megszerveztél', s ez biztató előjel a kuk > í. ave- tésre és a többi időszerű mun­kára is. Igazi tavaszi hangulat ural­kodott a múlt. héten a Iábodi határban. A falu szövetkeze­tei — köztük a Lenin Tsz is — csaknem valamennyi tag­jukat foglalkoztatták ezekben a napokban. A Lenin Termelőszövetke­zetben a hungazinozás, a szán­tás meg a burgonyaültetés kötött le legtöbb embert. Mintegy negyvenen ültették a burgonyát. A két növényter­mesztő brigád öt munkacsa­pata szorgoskodott a földe­ken Zadravecz János és Szabó János brigádvezetők irányításával. Ahogyan most az ültetést, ugyanúgy később a növényápolást is kapával végzik majd. Csupán a sorok kijelölésére vesznek igénybe gépet; Fodor Árpád t'”'1'torá­nak nyomában assz-;. / ;k ej­tik a burgonyát a keskeny barázdába, aztán fogatos töl­tőekékkel betakarják a gu­mókat. Naponta hat-hét hol­dat ültetnek be. Eddig körül­belül harminc holdon végez­ték el ezt a munkát, ennek több mint ötszöröse van még hátra. Arra számítanak, bogy

Next

/
Thumbnails
Contents