Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

Csütörtök, 1966. március 17. 3 SOMOGYI NÉFtiAF Bedegkéri emberek, bedegkéri gondok (2) Fiatalokban a remény ban, akik érettségiztek, de Vannak már nem tudtak elhelyezkedni. Rá­jönnek majd arra, hogy a eredményeink • Megfontolt választás A bedegkéri emberek nem félnek a munkától, megállják a helyüket. Ez meglátszik azon is, hogy több minit más­fél millió forint a község taka­rékbetét-állománya. — Keresse föl Farkasékat — ajánlotta valaki —, a templommal szemben laknak egy új nagy házban. A leg­szebb ház a faluban. Valóban, a község legszebb és legjobban berendezett há­zában vagyok. Itt találom a megye legfiatalabb nagyma­máját is. Harmincnégy éves volt, amikor az unokája szü­letett. Három generáció lakik a nagy, jó beosztású házban. Itt találkozom a valóságban azzal az érdekes hagyománnyal, amelyre többen felhívták fi­gyelmemet a faluban. Ugyanis 1958—59-ig elég általános volt, hogy a lányok nyolcadikos ko­rukban már gyűrűs menyasz- szonyok voltak, s ahogy befe­jezték az iskolát, férjhez men­tek. Ha nem, akkor az a »ve­szély« és szóbeszéd fenyegette, hogy vénlány marad. Bokor Zoltánná, a ház legfiatalabb asszonya mosolyogva mondja: — Igen, még csak nyolcadi­kos voltam, amikor menyasz- szony lettem. 1959-ben esküd­tünk De a barátnőim is mind férjhez menték. Tizennégy éves voltam... A mindössze 56 éves déd­nagymama felsorolja: ő két héttel múlt 14 éves, amikor férjhez ment. Lánya, Farkas Béláné is tizennégy éves korá­ban kötött házasságot. Elmondják, hogy mind a hatan a fcsz-ben dolgoznak. Megtalálják-e számításukat? Szemléletes válasz erre a négyszobás ház. Két éve épí­tették. Tavalyelőtt 1500, a múlt évben 1350 munkaegysé­gük volt S ott a háztáji. Nem minden büszkeség nélkül mondja Bokámé: — Tíz szarvasmarhánk volt, kilenc sertésünk, két hízót már levágtunk, kettőt még ez­után, mert nagy a család. Hat­vanöt baromfink van. K ürül vezetnek a lakásban. Megvan minden a kényelem­hez. Hordozható cserépkályha, otthonos berendezés; a fiata­lok cseh lakószobája 16 000 fo­rintba került —• ajándék a férj szüleitől, ök is tsz-tagok. Az átlagos életkor ötvenhat év a bedegkéri tsiz-ben. A 425 tag közül 151 nyugdíjas. Kasza György tsz-elnök elmondja, hogy a magas életkor ellené­re szépen dolgozott a tagság. A prémiummal együtt körül­belül 36 forintot ért a munka­egység. A tsz fő profilja az állattenyésztés. A múlt évben például 1100 hízót értékesítet­ték, jelenleg ötszázhatvanat hizlalnak. — Annyi jövedelmük itt is van az embereknek, mint bár­melyik ipari munkahelyen — mondja — Mégis miért mennek el innen az emberek? Nemcsak a fiatalok, az öregek is? — Nehéz erre válaszolni. A fiataloknál a továbbtanulás az ok. Szinte versenyeztek a szü­lők, hogy kinek a gyermeke megy tovább. Ügy érzem, a jö­vőben változni fog ez a felfo­gás. Vannak olyanok a falu­szakma mindennél többet ér. Az idősebbek? Mennek a gye­rekeik után. Állnak itt olyan jól az emberek, hogy eladva ingatlanukat, építhetnek vagy vásárolhatnak másutt házat — Megpróbálták-e valami­lyen módon itt tartani a fia­talokat? e Kocza, Árpád, a tsz KISZ­szervezetének tátikára erről ezt mondja: — Beszélgettünk a nyolca­dikosokkal, hogy szerződjenek le szakmunkástanulónak a szö­vetkezetbe. A seregélyes! gép­szerelő-iskolában négy tanu­lónk végzett eddig Már szer­ződtettünk egy kovács- és egy bogruártanulót is. Nagy szükség van rájuk. — Elég vonzó-e a KISZ-élet ahhoz, hogy érdeklődést kelt­sen a fiatalokban? — Nem mondhatnám. Hat éve vagyok KISZ-titikár, ál­landóan hullámzik a taglét­szám. Ha megy a földeken a munka, akkor nehéz itt szer­vezeti eletet élni. Télen meg... A széttagoltság nagyon akadá­lyozza a KISZ-munkát. Meg­gondolják, hogy kéit-három ktloméiterrői begyalogolja­nak-e. — Az kellene — szól közbe az elnök —, hogy a diákok is dolgozzanak valamit az itteni alaipszervezetben. Legalább felráznák egy kicsit a többie­ket — Most készülünk egy be­mutatóra — mondja a titkár —, Szenteltvíz vagy kokain a darab címe. Színdarabokban szívesen ját­szanak. Szórakozási lehetősé­gieknek sincs híján a falu. Gyakran van jelentős rendez­vény a művelődési házban, ezenkívül ott a mozi, a tele­vízió. Az ismeretterjesztő elő­adásokat sokan látogatják, ha érdekli őket a téma. Az elvándorlást, a kihalás veszélyét említem. — Tény, hogy kevés a gye­rek —* válaszolja. — Tizenhat nyolcadikosunk, tizenöt hete­dikesünk van. Az alsóbb osz­tályokban még kevesebb a létszám. Ha a fiatalok itt ma­radnának, akkor nem kellene tartani a kihalás veszélyétől. Még akkor sem, ha az időseb­bek az egyke szemléletet ol­tották beléjük, mivel más a felfogásuk, önállóbbak annál, hogy engedjenek beleszólni az életükbe. Arról a reményről is beszél, hogy egyre többen keresik majd boldogulásukat Bedegké- ren mint mezőgazdasági szak­munkások, mert ennek jövője van. o A jövővel foglalkozik Csat­lós István tanácselnök is. — Mi lesz itt húsz év múl­va? ... — kérdezi aggódva. Sokat beszélgetnek erről a falu vezetői. Nem arra számí­tanak, hogy az idő meghozza majd az orvoslást. Az embe­reknek kell cselekedni. A re­mény a fiatalságban van. És abban, hogy a falu fejlődik. — A községfejlesztési alap­pal is úgy gazdálkodunk, hogy a falu képén, az emberek kö­rülményein tudjunk változtat­ni — mondja az elnök. — két kiloméier betonjárdát épí­tettünk a kültelkekhez. Bőví­tettük a villanyhálózatot. Két, közlekedési szempontból fon­tos ponton csaknem négyszáz- ezer forintos költséggel hidat építettünk. Középületeinkkel sem kell szégyenkeznünk. Az idén tovább folytatjuk a jár­daépítést, szeretnénk orvost kapni a faluba, lakást már biz­tosítottunk. Nehéz, de nem kilátástalan a helyzet Beíegkéren. A prob­lémák megoldásának módját keresik mindazok, akik aggód­nak a falu sorsáért. A tanács­elnököt idézem: »Nem. szabad megalkudni a körülmények­kel.« Lehetőség, munka, meg­becsülés minden embernek jut a faluban. Fiatal életeknek kell itt gyökeret ereszteni ah­hoz, hogy a munkának még több eredménye legyen. S ne aggódva kelljen kérdezni: »Mi lesz Itt húsz év múlva?« Strubl Márta A szakértők szerint érdekes és rendkívül előnyös kéményépítési eljárást dolgozott ki Bank Jó­zsef nyugalmazott MÁV műszaki főellenör. A nyugdíjas vasutas az utóbbi másfél évtizedben a MÁV legszorgalmasabb újítói közé tar­tozott. Tizennégy bevezetett újí­tása és ésszerűsítése több száz­ezer forint megtakarítást ered­ményezett. A nyugtalan, örökké tenni aka­ró embert pihenőidejében Is ál­landóan az a gondolat foglalkoz­tatja, hogyan lehetne jobban, okosabban dolgozni, takarékosab­ban, biztonságosabban építkezni. Egy közelmúltban kidolgozott újítása a családiház-építkezésnél jelent majd számottevő megta­karítást. — Négy évtizedes gyakorlatom­ban a kéményjavítás számtalan problémájával találkoztam. A ré­gi épületeknél nagyon gyakori, hogy a kéményekben meglazult téglák beesnek a huzat zónájá­számottevő összeget költöttek a múlt évben is megyénk ál­lami gazdaságai. A dolgozók üzemi étkeztetésének, az idő­szakiak elszállásolásának és tisztálkodási lehetőségének biztosítása jelentős anyagi ál­dozatot követel. Csupán a munkásszállások fenntartása 1965-ben 967 000 forintba ke­rült Az üzemi konyhák, für­dők javítása, építése és a mun- kásellátás egyéb fontos tárgyi föltételeinek megteremtése ma is állandóan napirenden van. Ebben a tekintetben is meg­figyelhető, hogy a beruházás az emberekről való gondosko­dás követelményeinek megfe­lelően igazodik a termelés kö­rülményeihez, azok változásá­hoz és a helyi adottságokhoz, sajátosságókhoz. Hasonlítsunk össze ebből a szempontból két gazdaságot. Balatonnagyberek- nek mind a hat kerületében van fürdő, öt üzemi konyhá­juk korábban 600—700 embert látott el, tavaly pedig — a legnagyobb munkák idején is — csak 250—400 személyre kellett főzni. Ennyi dolgozót a konyhák közül a két legkor­szerűbb is élelmezhet, a má­sik három konyha felújítása nem látszik szükségesnek. Ügy tetszik, hogy a munkás- szállások is kezdenek nagyob­baknak bizonyulni a kelleté­nél. Az ennek a m-a nrázata, hogy az időszakos d:1 gőzök . létszáma évről évre csökken. A Magyarország is részt vesz a nemzetközi baromfitenyésztési kiállításon Több külkereskedelmi, ter­vező és más vállalatunk ké­szül az augusztusi kijevi nem­zetközi baromfitenyésztési ki­állításra. A vendég országok közül a tervek szerint a ma­gyar kiállítás területe lesz a legnagyobb. A 250 négyzet- méteres nemzeti pavilonban dokumentációs anyag tájé­koztat majd a magyar ba­romfitenyésztés helyzetéről, terveiről. Ugyanitt a MEDIM- PEX árubemutatót rendez a baromfi-egészségügyi készít­ményekből, a TERIMPEX pedig vágott, feldolgozott ba­romfiipari termékeket mutat be. Egy másik, 700 négyzet- méteres pavilont a baromfi­tartás és -feldolgozás gépeivel rendeznek be. Ezek között lesz az újdonságnak mondható hatvanezres keltetőgép és a feldolgozóiparban alkalmazha­tó baromfiszámláló készülék. (MTI) ba, és így zavart okoznak a fű­tésben. A hibát csak golyózással vagy falbontással lehet kiküszö­bölni. Hogy a jövőben ez ne forduljon elő, javaslom, hogy a földszintes lakóépületekben tufa­vagy kohósalak betonból, előre gyártott hasábokból építsük meg a kéményeket. így az égési ter­mék súrlódása a minimumra csökken. Ki van zárva a tégla- darab kiesése, az üzemzavar és a tűzveszély. A tervezett ké­ményhasábok kis és nagyméretű téglafalakhoz egyaránt használ­hatók. A szakemberek véleménye sze­rint az újítás, ha a gyakorlatban bevezetik, egy kémény megépí­tésénél mintegy négy-ötszáz fo­rintos megtakarítást eredményez. Az előre gyártott kéményhasá­bok első darabjait a Somogy me­gyei Epületszaklpari Szolgáltató és Betonipari Vállalat készítette eL korábban sok munkát adó nö­vénytermesztésben ugyanis a terjedő vegyszeres gyomirtás meg a fejlődő gépesítés ered­ményeként egyre kevesebb emberre van szükség. Mi lesz hát a felszabaduló munkás­szállásokkal? Nem válnak tel­jesen fölöslegessé, nem ma­radnak üresen. Más célra hasz­nosítják őket. Megkezdik át­alakításukat. Szolgálati laká­sokat csinálnak belőlük az állandó dolgozók családjainak. Ezzel szemben Balatonbog- láron más irányba haladnak a dolgok. A nyári gyümölcssize- désben számít a gazdaság a táborozó diákok segítségére. Eddig sátorban laktak. Elhe­lyezésüket most javítják. Már tavaly is hozzáfogtak építke­zéshez, az idén kétmilliós be­fektetéssel 250 személynek kezdenek készítem a sátornál jobb, biztonságosabb, kényel­mesebb szállást. A gazdaság központjában ugyancsak 1965- ban indult meg az üzemi kony­ha korszerűsítése, bővítése. Az összesen kétmilliós munkának mintegy fele áthúzódott erre az évre. E beruházás eredmé­nyeként újnak beillő létesít­ményt terveztek, s az haszno­san szolgálja majd nemcsak a nyári tábor lakóit, hanem a gazdaságban étkező állandó dolgozókat is K. J, A JÁRÁSI MEZŐGAZDA­SÁGI OSZTÁLYON a bala­tonújlakiak biztató tavaszkez­dése egyik fontos tényezője­ként említették, hogy az Üj Élet Termelőszövetkezetben si­került most jó vezetőséget ki­alakítani. Amit erről Fonyó­don mondtak, azt a helyszí­nen Szekeres János, a szövet­kezet elnöke így egészítette ki: — Mondhatom nyugodtan úgy is, hogy új a gárda. A ré­giek közül csak Kristóf Jó­zsef tapasztalt gazda meg én maradtunk benne a vezetőség­ben. Beválasztottuk a testű-; letbe Horváth elvtársat, a párttitkárt meg a traktorosok közül a két tsz-tagot, Simon és Varga elvtársat. Tagja az új vezetőségnek Csuha Viktor állatgondozó, Szekeres Jenő takamiányos, Kánya István fogatos meg Fehér János, aki az építőbri­gádban dolgozik. Ha megfi­gyeljük a nevek után közölt beosztást, láthatjuk, hogy egy­től egyig olyan emberekről van szó, akik mindennapos munkásai, állandó dolgozói a szövetkezetnek. Kell-e, van-e ennél jobb, hitelesebb ajánló­levél? MUNKÁJUKKAL szerez­tek ÉRDEMET mindannyian arra, hogy gazdatársaik rá­juk, éppen rájuk bízzák az Űj Élet vezetését. Helytálló, mindennapos dolgozók. Van ennek itt egy különleges, he­lyileg igen fontos jelentősége Is. Akik tavaly csak munka­egységre dolgoztak, kénytele­nek voltak beérni a 21 forint 50 filléres részesedéssel. De a munkaegység úgyneveze < bruttó értéke meghaladta a 44 forintot. Ez a két átlag­szám jelzi, hogy a jövedelem- elosztás körül nincs minden rendben. Nyilvánvalóan pa­rancsoló szükségszerűség hoz­záfogni ahhoz a folyamathoz, amely az aránytalanságot egyelőre csökkenti, majd pe­dig megszünteti. Az új veze­tőség tagjainak beosztásuk­ból, munkakörükből fakadó anyagi érdekük, hogy a jöve­delmen belül növekedjék a munkaegységre jutó részese­dés értéke és aránya. Nem is azt keresik, hogy hogyan tud­nának magáncélt vagy a ki­sebbség javát szolgáló elvte­len engedményt kicsikarni, ha­nem a jogtalan követelések­kel nyütan szembeszállva a nagy többség, a köz hasznán fáradoznak. E választásnak két tanul­ságát már említettem: a mun­kával szerzett érdemet és a közérdek szolgálatát. Van azonban egy harmadik, ugyan­csak nagy figyelmet érdemlő Március 14-én tanácskozásra gyűltek össze Zamárdiban az Észak-somogyi Állami Erdő- gazdaság szocialista brigádjai­nak vezetői. Zelnik István igazgató értékelte a brigád- mozgalom négy évének ered­ményeit, számba vette a gátló körülményeket, a hibákat, öt­vennégy brigád versenyez a szocialista címért ötszázhat­vanhárom dolgozóval. Az igazgató feladatként jelölte meg, hogy a műszakiak köz­vetlenül vegyenek részt a bri­gádmozgalomban. A brigád- vállalások akkor helyesek, ha összhangban vannak a mű­vonása is a balatonúj lakiak döntésének: az elnök iránti bizalom megújítása és meg­hosszabbítása. Miért érdemes erre külön is kitérni? Azért* mert a megyeszerte kialakult* a helyes irányba vivő gyakor- latnak fő sajátosságát láthat­juk benne. EMLÉKEZZÜNK régi, viha- ros közgyűlésekre. Ha siker­telenség és kudarc nyomasz­totta a szövetkezetei, akkor elkeseredésében mindenki szi­dott mindenkit, illetve a ve­zetés szidta a tagságot és meg­fordítva. Részint a kölcsönös­ség játszott szerepet az ilyen összetűzésekben, mint ahogy rendszerint ez okozta a gaz­dasági bajokat is. Most nem a tisztségükre alkalmatlan ve­zetőkről beszélek, hanem olya­nokról, akik nem önmaguk te­hettek az eredménytelenség­ről, illetve akik további tü­relmi időt, bizalmat és tá­mogatást érdemeltek volna ahhoz, hogy vezetésükkel rend­be jöjjenek a dolgok. Hány meg hány helyen történt en­nek éppen az ellenkezője! Bi­zalom helyett megszégyenítés, támogatás helyett íélreállítás jutott osztályrészül némely vezetőknek. A közhangulat ilyen szövetkezetben rendsze­rint az elnök ellen irányult. Jórészt személyi indulat tói túlfűtve rásütötték az alkal­matlanság* bélyegét, lehív! tk vagy leküldték a pódiumról, tehát egyszerűen lehetetlenné tették, hogy továbbra is elnök­ként dolgozzon. A mostani példánknál ma­radva: Balatonújlakon nem ez történt. Felülkerekedett a józan megfontoltság, és ki­alakult a helyes álláspont: -Jól tudjuk, hogy szövetkeze­tünk a javulás útjára lépett. Ezért elnökünk tisztségéhez nem nyúlunk hozzá, nem ke­resünk helyette mást, hiszen van már gyakorlata, s számít­hatunk arra. hogy ezután még eredményesebben megteszi a dolgát. De ehhez munkánk mellett segítsük hozzá azzal is, hogy választásunk alapján jó segítősársakat adunk mel­lé.« Így cserélték ki a veze­tőséget az Üj Élet Tsz-ben. A régiek mentek, s jöttek he­lyettük az újak. Az elnökkel együtt irántuk is teljes biza­lommal van a rendes mun­kát szerető és becsülő tagság. MI KELL MÉG EGYÉB? Hiszen ez a bizalom, ennek kölcsönössége a közös mun­kában alakult ki, és erősödik napról napra. Minden jónak; ez a forrása Balatonújlakon is, másutt is. Kutas József szaki intézkedésekkel, a komp­lex módszerek, az újítások el­terjesztésével, a minőség ja­vításával. Szorgalmazni kell a szakmai és a politikai to­vábbképzést is. Nagyobb fe­lelősséggel kell foglalkozni a dolgozók egyéni és közös gondjaival. Egyed József, a nagybajomi erdészet szocialista brigádjá­nak vezetője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy mindenki­nek segítenie kell a vietnami népet. Felajánlotta, hogy már­cius 20-án vietnami műszakot tartanak. Németh István szk . .ár A Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat a nyári szezonra fölvesz dolgozókat a kővetkező munkakörökbe : szakács és cukrász, kézilány és konyhalány, felszolgáló. Bérezés a szakképzettségtől és gyakorlati időtől függően. Jelentkezés Balatonlellén, Ady Endre utca 6. Pipacs-udvar (3683) CAOLA légfrissítő kellemes illatú, a helyiség levegőjét felfrissíti és fertőilevi'i. (346 J) Érdekes kéményépítési eljárás Szociális létesítményekre Szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása Zamárdiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents