Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-16 / 63. szám
Szerda, 1966. március 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP Bedegkéri emberek, bedegkéri gondok (1) Kísért a múlt A tengelyig érő sár szinte lehúzza a cipőt az ember lábáról. Az egyik oldalon tenyérnyi ablakos vályogházak; a pici hajlékok alig magasabbak az ólaknál. Másutt az ablak egy szintben van az orsz.'g- úttal, a békésen sétáló libahad belát a szobába. Arrább magas, új ház emelkedik hatalmas, négytáblás ablakokkal. Villanások a múltból, amit kiszorít a jelen ... És a jövő. Mert a falu jelenében még mindig kísért a múlt. * ★ úr j Dombos, lankás, régi, eldugott falu a. labi járásban. j Két községként, Bedeg és Magyarkér néven tartót- i Iák nyilván 1939-ig. Bedeg neve 1323-as é-s'ámm l ! már szerepel a Zichy-levél árban. A török megjele- ] nésével sok csapás érte. Teljesen elnéptelenedett.. 1701-ben herceg Eszterházy Pál jóváhagyásával Be- deghy Tóth Pál telepítette be magyarokkal. 1803-ban tűzvész következtében három ház kivételével az egész község leégett. Sok embern-k nem volt ereje az üszkös romok helyén új otthont emelni, elmentek a faluból. Amikor 1939-ben M 'oyarkérreí összevonták, 1326 ember élt itt. A leguibbi népszámláláskor csak 1231 lelket számoltak. Nem volt tűzvész, törökt'úlás, békésen dolgoznak az emberek, munkájuknak van értelme és eredménye. s mégis: nagy az elvándorlás, gyér a szaporodás. Kihalásra van ítélve ez a falu? — Nézze meg itt, szemben ezt az utcát. Kihalásra van ítélve. Egyetlen fiatal sem lakik itt. Tíz ház tíz- tizenkét év múlva lakatlan lesz. Vagy gyermektelenek a tulajdonosok, vagy az örökösök nem várhatók vissza. Csallós István bedegkéri tanácselnök mondja ezeket az elszomorító szavakat. Súlyos poggyász ez a falu vállán. Be van még néhány számadat: a múlt évben tizenhármán haltak meg a faluban, s tíz házban született új élet. Házasságot hatan kötöttek, de csak ketten nősültek be, elvitték innen a fiatal- asszonyokat 1960. január 1- től 1965. december 31-ig harminc család és néhány magányos költözött el Bedeg- kérről más vidékre. — Házat vettek Siófokon... — Festen építettek ... — Elköltöztek Pécsre. Rendszeresen negyvenötén járnak el máshová dolgozni a községből. A fiatalok közül sokan tanulnak tovább. A jelentkezők 85 százalékának sikerült eddig bejutnia a középiskolákba. S furcsa gyakorlattal találkoztam itt: mire kézbe kerül az érettségi bizonyítvány, addigra vettek a szülők házat a Bala- ton-parton vagy másutt: a gyereknek haza sem kell jönni szülőfalujába. S természetesen vele tart a család ... — Äs énekelni is tudok, verset is tanultam, meg van egy nagy hajas babám, és szeretek oviba járni — sorolja az apróság. A többiek körülállják őt meg az óvónőt Modem, nagy ablakos * ★ óvoda, a legelsők között épült a megyében. Ragyogó I tisztaság mindenütt, tükörfé- I nyes parkett, hangulatos be- i rendezés. Itt csak jól érez- I hetik magukat a csemeték. ] Szomorú jövő vár erre a I kedves épületre: három év múlva talán nem lesz lakója ... A huszonkilenc óvodás közül tizennégy egyke. Jövőre tizenkét gyerek megy iskolába, két év múlva kilenc... S talán csak két-három új »vendég« várható. Pedig a kisgyerekek itt, az óvodában a sok-sok játék mellett mégiscsak igazi kistestvérrel szeretnének játszani. A gólya központi téma a kicsik között. . . Am a felnőttek véleménye egészen más. A múlt évben nyolc abortusz volt a faluban. Szabó Józsefné óvónőt faggatom — ismeri a helyi viszonyokat —, mi lehet az oka az egykének. — Hogy több jusson egynek — mondja. — 1966-ban? — Igen. Még mindig él a régi szemlélet... A tanácselnök: — Régen itt nagyon uralkodott az egyke. Ez most visszaüt... Ha a kültelkek nem volnának, nagyon kevés lenne a gverek a faluban. . . A mecseki rész, a Csabaró- zsís, szegényebb embereké volt. Itt bent mind módosabb gazdák laktak. Ott volt inkább több gyerek, ahol nem volt min osztozkodni. 0 Kültelkek ... Egy nap kell ihhoz, hogy az ember véAz együttesen folyósított özvegyi és saját jogú nyugdíj fölemelése Olvasóink tájékoztatására folytatjuk az 1366. február 1-tól érvényes nyugdíjemeléssel kapcsolatos szabályok ismertetését. Ma arról adunk tájékoztatást, hogyan történik az együttesen folyósított özvegyi és saját jogú nyugdíj fölemelése. A ny,ugdíjjogszabályok rendelkezései szerint a dolgozót általában egyféle nyugellátás Illeti meg. Az, aki több nyugellátásra jogosult, ezek közül választhat. Az olyan özvegy, aki öregségi vagy rokka-.itsági nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra is jogosult, választhat, hogy saját munka- viszonyán alapuló öregségi, illetve rokkantsági vagy pedig az özvegyi nyugdíj megállapítását és folyósítását kéri-e. Ha a választott nyugdíj összege a havi 800 forintot nem éri el, azt a másik nyugellátásból legföljebb havi 800 forintra kiegészítik. Az alacsony összegű nyugellátások 1966. február 1-től történő fölemelésére vonatkozó rendelkezések szerint az olyan özvegy, aki saját és özvegyi jogon is részesül nyugellátásban, nyugdíjemelésre csak egyféle címen jogosult, és a fölemelt nyugdíjat is a másik nyugellátásból legföljebb havi 800 forintra lehet kiegészíteni. Így pl. az az özvegy, aki havi 350 forint özvegyi és 251 forint saját jogú (pl. bedolgozói) nyugdíjban részesül, a saját jogú nyugdijához kap 50 forint emelést (azért a saját fogúhoz, mert ehhez jár magasabb emelés), és így a havi 600 forint együttes ellátása havi 650 forintra emelkedik. Nem változik azonban az olyan özvegy nyugellátásának összege, akinek együttes ellátásként havi 800 forintot folyósítanak. Ha a kétféle nyugdíjra jogosult özvegy havi 500 forintot meghaladó munkabér elleniben munkaviszonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat (pl. iparengedélye van), a saját jogú nyugdíj folyósítását szüneteltetik. viszont teljes összegében folyósítják az özvegyi nyugdijat. Ilyen esetben az özvegyi nyugdijat emelik föl 10 százalékkal, legföljebb azonban havi 400 forintra. így pl. az özvegy havi 600 forint öregségi nyugdíjra és havi 350 forint özvegyi nyugdíjra jogosult. E két ellátásból együttesen 800 forintot folyósítanak. Ha az özvegy havi 500 forintot meghaladó munkabérért munkaviszonyba lép, az öregségi nyugdit folyósítását szüneteltetik, az özvegyi nyugdijat viszont teljes összegében, illetve mivel annak ösz- szege a 400 forintot nem éri el, 10 százalékkal fölemelve, vagyis havi 385 forint összegben folyósítják. A munkaviszony megszűnését kővetően, vagy ha az özvegy munkabére a havi 500 forintot már nem baladja meg, újból a havi 800 forintot folyósít! ák. Abban az esetben, ha az állandó özvegyi nyugdíjban részesülő özvegy újból férjhez megy, özvegyi nyugdiját megszűntetik, és az özvegy végkielégítést kérhet. A vérk’elégí- tés az egyévi teljes — havi 400 forintot el nem érő ellátás esetén, tehát a 'öleméit — özvegyi nvugátj ö-szegével egyenlő akkor is, ha az özvegyi nyugdfíat a havi 800 forint együttes folvós'thatósáe' határösszeg miatt nem folyósították, vagy nem teljes összegében folyósították. gigjárja Bedegkért. A »Mecsek« három kilométerre van a falu központjától: a tanácstól és az iskolától. Legszélső háza közelebb van Törökkoppányhoz, mint Be- degkérhez. Kér központja két kilométerre van. A csaba- rózsási rész másfél kilómé'er. Nehéz a közlekedés, bár a tanács sokat fordított arra, hogy betonjárdával bekösse a kültelkeket. Még mindig van teendő. A kültelkek tovább nem fejlődhetnek. 1965-ben közölték a lakossággal, hogy sem új házát építeni, sem pedig régit átalakítani nem lehet. Arra ösztönzik a lakosságot, hogy betelepüljenek a faluba. Erre annál is inkább szükség van, mert a szép, modern középületeken kivüi nemigen építenek új házat Bedegké- ren, talán egyet-kettőt évente. Viszont feltűnően sok az átalakítás. 1960 óta hatvannégy házat építettek át. A tanácselnök és Laczfi János tanácstitkár elmondja: többször előfordult, hogy a vályog lakóházakból kiköltöztek az emberek. Átalakították a később épült téglás, egészségesebb gazdasági épületeket, és azokat foglalták el — A bedegkéri nép sokat ad az egészségére — mondja dr. Piroska Árpád körzeti orvos, aki huszonkilenc éve látja el itt feladatát. Hetente háromszor Kányáról jár át A csaknem három évtized alatt sokat tapasztalt, úgy ismeri a bedegkéri körülményeket, mintha mindig itt élt volna. Elmondja, hogy a faluban magas színvonalú az egészségügyi kultúra. Csecsemőhalálozás évek óta nincs, járványos megbetegedés sem. Általában tüdőtágulással, reumatikus betegségekkel, szívbajjal, vérnyomásos panaszokkal találkozik, ezek a betegek gondozás alatt állnak. A háború előtt volt néhány »angyalcsináló« a községben, s tevékenységük következtében nem volt olyan év, hogy két-három haláleset ne történt volna. Ma már ilyen nincs, de a következe menyeket sok nő szenvedi. Sok ellentmondással, régi hagyománnyal terhes ez a falu. Ellenük azonban küzd az idő, a megváltozott körülmények, az új élettempó. Több-kevesebb sikerrel... Strubl Márta (Folytatjuk) AHOL AZ ÉLETRE NEVELNEK A vallomásokkal kezdem. A határozott: — Már alig várom! A megfontolt: — Itt arra nevelnek bennünket, hogy becsülettel helyt tudjunk állni. Én azt hiszem, a mi osztályunkkal nem lesz baj. Mindenki hivatásul választotta ezt a pályát. Szeretjük, amit csinálunk. Egy tréfálkozó: — Majd meglátjuk! Mindenesetre az életben sok minden másképpen van. Még szerencse, hogy anra is fölkészítenek bennünket. A kitűnő: — Azt hiszem, kint az életben kevésnek bizonyul majd az elméleti tudás, meg kell hozzá szerezni a gya korlati tapasztalatokat is. Ránk komoly feladat vár! A vallomásokat a Kaposvári Gépipari Technikumban hallottam. Még egypár hónap, Papst tanár úr géptanóráján láttuk: A IV/a a porlasztó műkő-, désével és a négyhengeres motor mágneses gyújtásával ismerkedik. Két lány a tizenhárom közül. Fé mfürészkeretet készítenek a lakalosmühelyben. és megyénk legfiatalabb szak- középiskolája szárnyukra bocsátja a nappali tagozat első végzős növendékeit: hatvanki- lenc fiatal technikust. Beszélgettem tanárokkal és az esti tagozaton végzett »idősebb« generáció tagjaival. Mosolyogva emlékeztek. — Amikor indultunk, könyörögni kellett, hogy jöjjenek, tanuljanak. Szinte kütón- külöm mindenkit rá kellett beszélni. — A pesszimisták tábora hihetetlennek tartotta, hogy ez az intézet életképes lesz. Az lett. Az eltelt hat évben, két osztály nyolcvanhét hallgatója végzett az esti tagozaton. Jelenleg 480 tanuló van a középfokon, 65 pedig a felsőfokú technikum kihelyezett esti és levelező tagozatán. Már könyörögni sem keil. Tavaly 230 fiatal jelentkezett a középfok nappali tagozatára. A fölvételi vizsgán elért eredmények alapján nyolcvanat vettek föl. Nyolcvanén jelentkeztek az esti tagozatra; negyvenkettőt vettek föl. A legjobbakat. A IV'/a osztályban Papst Béla tanár úr óráján jegyeztem meg harmincnégy leendő technikus véleményét. Közülük tizenhatan szeretnék a műegyetemen és a felsőfokú technikumban folytatni tanulmányaikat. A többiek? — Mindenki dolgozni akar. Vagy üzemben, vagy a gépjavító állomásokon. Két kérdésre kerestem választ: — Mit tudnak ezek a fiatalok? Megkapják-e mindazt, amire szükségük lesz az életben? Kormány Lajos igazgató válasz helyett meghívott, járjuk be a műhelyeket. Saját szemünkkel győződjünk meg mindenről. Mert ahogy mondta: — A tények minden szónál ékesebben beszélnek. Sándor Kísérőnk, Szebényi műhelyfőnök rajongó szeretettel mutatta be birodalmát. — Itt van a legnagyobb szigorúság. Minden tanulót arra nevelünk, hogy első a gyakorlat. Ezen a téren nem ismerünk lehetetlennek látszót. A következetes szigorúság jellemzői: — Az idei tanév első felét gyakorlatból az első osztály zik az egyszerű gépek szerelését; épület-karbantartáshoz szükséges alkatrészeket készítenek; elsajátítják a menetvágást, a kúpesztergályozás. az ív- és lánghegesztés tudnivalóit. A negyedévesek kijavítják a szerszámgépeket, tisztában vannak a laboratóriumi berendezések kezelésével, a kisegítő alkatrészek készítésével, a több bekezdéséi menet- vágással, jártasak a gépi még» munkálás minden területén. Ismerik a maró- és gyalugépek kezelését, önállóan készítenek alkatrészeket és fogaskerekeket. A hivatását szerető, szigorúságáról közismert műheljd.5- nök megmutatta a végzősök készülő mestermunkáit. Bank József és Cserjést János mozgatható kormányfelületű repti- lőgépmodelljét, Reichter Gyula és Kovács József hőturbináját. — Aki kiváló mestermunkát végez, annak a gyakorlatból nem kell képesítővizsgát tennie. Láttuk a rajztermet, a, korszerű mérőeszközökkel, mikroszkópokkal fölszerelt laboratóriumot, a forgácsolóműhely gépei mellett szorgoskodó harmadikosokat, az ív- és lánghegesztés meg a különböző varra tfajták elsajátításának gyakorlását — A mi gyerekeink a géptervező, a lakatos-, a forgácsoló-, az ív- és lánghegesztő Laboratóriumi gyakorlat. Mikroszkópokkal és műszerekkel ellettVásároljon kerékpárjára világítási fölszerelést saját biztonsága érdekében! Használatát a KRESZ kötelezően előírja! (3674) őrzik a tanulók a fogaskerekek nak minőségét. 2,67, a második 2,77, a harmadik 3,88, a negyedik pedig 3,94 eredménnyel zárta. A most végző két évfolyam növendékei tavaly nyáron a Székesfehérvári Köszörűgép- gyárban voltak egyhónapos üzemi gyakorlaton. A gyár vezetői ezt a jellemzést adták róluk: »Kivétel nélkül minden tanulót örömmel alkalmaznánk jó fizetésű szakmunkás állásban...« A lakatosműhelyben kék munkaruhába öltözött elsősöket találunk. Feladatuk a fémek alapmegmunkálásának elsajátítása. Levélnehezéket, szegecselő kalapácsot és fém- fűrészkeretet készítenek önállóan. A másodévesek már igazi mestermunkát is végeznek. Az általuk készített állítható menetfúró fordítóvasakat szives örömmel vásárolja meg a kereskedelem. Emellett önálló metszeteket is készítenek. Megtanulják a lépcsős és a méretre való esztergályozást. A harmadévesek önállóan elvégés a tengelyek megmunkálásászakmákban egyformán megállják a helyüket. TudjálSj hogy valamennyien a munkapadnál kezdik meg az éleitek Tisztában vannak azzal, hogy az üzemekben és a gépjavító állomásokon először bizonyír tani kell. Az iskola ellenőrző naplójában láttam a szakfelügyelő legutóbbi bejegyzését.: »Igyekvő, szép munkát láttam. Kérem, teljes erővel folytassák jó munkájukat.« Kint a folyosón állunk, éppen szünetet jelez a csengő, amikor így szól az igazgató: — Mindenki azt mondja, hogy gyorsan elszaladtak ezek az évek. A büszkeség mellett egy kicsit elszomorító, hogy már kiengedjük az első fecskéket A folyosó megtelik vidámsággal, az első fecskék utódaival. Németh Sándor
